Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-22 / 196. szám

6 •MEGYEI TŰKOR* KEDD, 2006. AUGUSZTUS 22. A parázs, amelyen a felkészültek átkelhetnek. Maszekban kísérletezni nem ajánlott Fotó: DM/DV Tűzön járásra kellő összpontosítással sok ember képes lehet - mondja Mészáros Edina, aki már többször sétált végig izzó parázsszőnyegen. Az előkészületek során különleges légzőgyakorlattal szúfi-transzba kerülnek a résztvevők. Mészáros Edina szegedi természetgyógyász a napokban jött meg egy dunántúli életmódtáborból, melyet tűzön járás zárt. A táborlakók kellő fölkészülés után egy kis szobányi területű, 700 fokos parázsszőnyegen mentek végig. - Évről évre részt veszek a táborban, és már sokadszorra járok tűzön - mondja Edina. S mire kell vigyázni parázson járás közben? Nem célszerű például sem tűi gyorsan, sem túl lassan menni. Ha valaki át akar szaladni a parázson, akkor a szétnyíló lábujjai közé beszorulhat egy-egy parázsszemcse, és az illetőt százszázalékosan megégeti. Ha pedig valaki elkezd álldogálni a parázson - az szintén nem előny. - A tűzön járáshoz mindenekelőtt megfelelő lelkiállapotba kell kerülni - mondja Honti Margó pszichológus, a tábor életre hívója. Huszonnégy órás fölkészítés során a csoportot mintegy „speciális védőburokba vonja". A résztvevők különleges légzőgyakorlat segítségével úgynevezett szúfi-transzba kerülnek, mely alkalmassá teszi őket a feladat végrehajtására - arra, hogy elhiggyék: nem sérülhetnek meg. És tényleg nem sérülhetnek, hisz - mint e témában keletkezett publikációkban olvasható - a parázs elszenesedett része rossz hővezető, a bőr ugyancsak. Ráadásul járás közben a talp különböző részei fölváltva érintkeznek a zsarátnokkal, melynek felülete egyébként is egyenetlen, így a talp egy adott pontja és a parázs csak nagyon rövid ideig érintkezik. Honti Margó táboraiban már családi tűzön járók is akadnak - gyerekestül, hozzátartozóstul. S miért jár tűzön, aki tűzön jár? - Ha egy ember sikerrel végrehajt egy olyan feladatot, ami szinte mindenki számára lehetetlennek tűnik, azután más, szintén lehetetlennek tűnő feladatok végrehajtására is képesnek érzi majd magát - mondja Mészáros Edina. Fölhívja a figyelmet: ha valaki végigsétált egy speciális táborban a parázson, messze nem jelenti azt, hogy egyszersmind tűzállóvá vált. Táboron kívül megpróbálkozni parázson járással tehát semmiképp sem szabad! F.CS. BOLGÁR TURISTACSALOGATÓ A parázstánc Bulgária délkeleti részén, az Isztrandzsa-hegységben évezredes - még a Római Birodalom előtti, trák időkből visszamaradt - hagyomány. Mára turistacsalogató mutatvánnyá alakult. A tűztáncosok megálltak a parázs közepén, fölvettek egy darab parazsat, és cigarettára gyújtottak vele. Széchenyi Zsigmond, egykori utazó pedig Indiában látott misztikumként bemutatott parázstáncot. Szúfi-transszal készülnek parázsgyaloglásra Tűzön jártak a táborozók KEDVENC HELYEM Milo: Ljubo kocsma Mi a kedvenc helye? - kérdezzük Szeged és Csongrád megye lakóitól, közszereplőktől, és nem közismert emberektől is. Városrészt, utcát, épületet, intézményt, kocsmát, parkot, akár járdaszigetet is megjelölhetnek, de a választást meg kell indokolni. Reméljük, érdekességeket - személyeket és helyeket - ajánlhatunk így olvasóink figyelmébe, és azt is, hogy amikor befejezzük, többet tudunk egymásról és a helyről, ahol élünk. Mediterrán ízekkel ismerkednek a szentesiek: az olasz taverna közelében most már koszovói albánok is sütnek válogatott finomságokat a sétálóutcán. Ramo, Ilir és Sefsaliuh naponta tizenhárom órát tölt a kemence mellett. Tétszik nekik Szentes, az uniós szabályok viszont egyelőre szokatlanok. A koszovói Prizen falu lakói felkerekedtek, hogy szerencsét próbáljanak a nagyvilágban. Ramadan Cenaj és Ilir Cenaj a Vajdaság után Szentest választotta, bízva abban, hogy itt megtalálják a számításukat. Melléjük szegődött Sefsaliuh Rrustem - mindannyian pékek. Üzletet nyitottak a korzón, és válogatott finomságokat kínálnak a betérőknek. Hajnali kettőkor kelnek, és egészen délután három-négy óráig egyfolytában dolgoznak, hogy megteljen a pult illatos, könnyű tésztából készült süteményekkel. Tovább bővült tehát a szentesi választék: a magyar, a francia pékség ízei után itt az albán recept. A burek például a koszovóiak nemzeti specialitása: rétes jellegű tésztában sült, sós, túrós sütemény. A Ramo pékségben nagy a forgalom. Korábban nehezményezték, hogy a sétálóutca építése miatt a vásárlók nem tudják megközelíteni az üzletet, ezért volt némi kiesés. A beruházás befejeződött, így minden halad a normális mederben, egy-két apróságot leszámítva. Az albánok ugyanis nehezen vették tudomásul, hogy hazájuktól eltérően Szentesen már nagyon szigorú európai uniós szabályokat kell betartani a minőségbiztosítási rendszerben, vagy a munkaszünet megtartásában. Ramóék karácsonykor is ki akartak nyitni az iszlámban ismeretlenek ezek az ünnepek. Mégis, nagyon igyekeznek az ország szokásaihoz alkalmazkodni, beilleszkedni. Ramo például tervezte, hogy valamelyik gyermekét itt járatná iskolába, ez a terv azonban még nem vált valóra; felesége és három gyermeke otthon várja. Albán szokás szerint a családokat a férfiak magukra hagyják, és a háztól távol dolgoznak, keresetüket azonban hazaküldik. Egy nagy családi házban akár húszan is laknak egyszerre, a nők pedig kölcsönösen gondoskodnak egymás gyermekeiről. A nőtlen Sefsaliuh és Ilir széles mosollyal azt mondta, Szentesen különösen szépek a lányok. Ramóékat látni esténként a belvárosban a kávéházi teraszokon, de társaságba nemigen járnak. Fodor Csaba, a tolmács elmondta lapunknak, hogy Csongrád megyében körülbelül egy tucat albán pékség működik, a koszovóiak tartják egymással a kapcsolatot. A horgosi férfi segíti az albánokat a beilleszkedésben, velük szerbül beszélget. Csaba szerint a nagyon sok munkát is örömmel végzik az albánok, jó szándékukhoz nem férhet kétség, biztosan megállják majd a helyüket. A három koszovói pék jelenléte és a finom sütemények - megfigyelők szerint - jót tettek a piaci versenynek. A koszovóiak jól érzik magukat Szentesen, szerintük ez egy „szép és gazdag város". BLAHÓ GABRIELLA A deszki fiatalok itt szoktak szórakozni Fotó: Segesvári Csaba A koszovói pékek burekja Ramo, Ilir és Sefsaliuh együtt dolgozik a szentesi pékségben Fotó: Tésik Attila het nevezni a kedvenc helyek között, akkor mindenképpen a deszki Ljubót mondanám. A faluban mindig itt gyűlik össze a fiatalság, egy-egy szórakozós este előtt nagyon sokaknak ez a törzshelye. Innen indulnak a nagy bulik. Én is itt szoktam összefutni a barátaimmal, ami most, hogy ingázok Budapest, Szekszárd és a szülőfalum között, különösen fontos számomra. Ez az a hely, ahova ha bemegyek, mindig van ott valaki a társaságomból. Leülünk, és egy üdítő mellett meg tudjuk beszélni, kivel mi történt az elmúlt időben. De amikor még táncoltam, a próbák után mindig itt kötöttünk ki a tánccsoporttal is' (ó időben a kerthelyiségbe is ki lehet ülni, de van biliárd és zenegép is. (ól el lehet itt tölteni az időt a barátokkal. Gyukin Milován - vagy ahogy a harmadik Való Világ győzteseként az egész ország ismeri, Milo - tanulmányai és magánélete miatt ma már egyre kevesebb időt tud tölteni szülőfalujában, Deszken. De ha itthon van, szinte biztos, hogy előbb-utóbb felbukkan - a Ljubóban. - Ha már kocsmát is meg lewww.erstebroker.hu Befektetési Vonal: 06 40 222 224 Fektessen Erste Befektetési Alapokba augusztus 31-ig kamatadó nélkül! Vásároljon díjmentesen 2006. augusztus 31-ig Erste Konzervatív. Erste Kiegyensúlyozott vag\ Erste Dinamikus Alapot, amelyek segítségével befekteteseit nem kell időről-időre a piaci változásokhoz igazodva átrendeznie. így hosszú távon megőrizheti a kamatadó-mentességet. Megalapozott befektetői döntés csak .íz ERSTE BANK BEFEKTETESi ÍRT. ne. ijökoztató és Keze es Szabók az ERSTE BANK Hl NGARY NY BEFEKTETÉSI ZRT Ezen hirdetés nem minősül befektetesi ajánlatnak, ajánlattétel felhívásnak, befektetési tanácsadásnak, a/ ebben foglaltak tAjekoztato .edeguek es nem minősülnek adótanécsaoasnak. Jelen hirdetésben foglaltak alapja* a; ERSTE BANK BEFEKTETESi ZRT vei szentben jgén> ce - éfVér .esithető. azokért a Tarsasag felelősséget nem váltai.