Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-19 / 194. szám

SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. AUGUSZTUS 19. NAPI MELLEKLETEK Hétfő A PÉNZ BESZEL Kedd Szerda Csütörtök BIZALMASAN Péntek WWW.DELMAGYAR.HU A SZEGED-CSANÁDI EGYHÁZMEGYE PÜSPÖKEKENT HOLNAP MONDJA EL UTOLSÓ PRÉDIKÁCIÓJÁT A DÓMBAN 3 KICSI S~* • M. A. 1 I i búcsúzik hivatalától Gyulay Endre megyés püspökként - pontosabban apostoli kormányzóként - utoljára holnap tart ünnepi prédikációt a szegedi dómban, ám állítja: abban búcsúzásról szó sem lesz. Bár még bizonytalan, hogy nyugdíjasként milyen kere­tek között folytatja apostoli munkáját, az biztos, hogy a hit­terjesztés új, korszerű formáinak összefoglalására törek­szik, és elképzelhető, hogy katedrát kap a hittudományi fő­iskolán. A Szeged-csanádi Egyházmegye éléről távozó Gyu­lay Endrével azelőtt beszélgettünk, hogy augusztus 26-án átadja hivatalát, vagyis a pásztorbotot Kiss-Rigó László ko­rábbi esztergom-budapesti segédpüspöknek. - Vasárnap tart a Szeged-csa­nádi Egyházmegye vezetője­ként utoljára szentbeszédet. Készül-e valamilyen különle­ges üzenettel erre az alka­lomra? - Nem, ez pontosan ugyan­olyan ünnepnap lesz, mint a korábbi augusztus húszadikák. Nem tervezek semmiféle bú­csúzkodást, hiszen szeretném folytatni a hivatásom gyakor­lását. Persze ez nyilvánvalóan más keretek között fog zajlani, mint korábban, hiszen hivata­losan már most sem én vagyok a megyés püspök, június vége óta Kiss-Rigó László a cím bir­tokosa, a pápa a pásztorbot át­adásáig apostoli kormányzó­ként bízott meg az egyházme­gye ügyeinek vitelével. A hiva­tal átadására egyébként 26-án kerül sor, ha az utódom elfo­gadja azt, attól kezdve tényle­gesen is ő lesz az egyházmegye plébánosa. - Hogyan készül a vezető­cserére? Mekkora feladatot jelent a három megyét érintő terület több tucat plébániá­jának, intézményének átadá­sa? - Hatalmas munkát jelent a könyvelések pontos átadása, jelenleg ezt ellenőrizzük, és ter­mészetesen folyamatban van az átköltözésem is, amire egyébként 26-án kerül sor, hi­szen úgy döntöttem: nem lakok tovább a püspöki palotában. Persze, a szellemiek továbbadá­sára is szükség van, ezért a jövő héten lelkigyakorlatot tartok az egyházmegye papjainak Do­maszék-Zöldfáson. Hogy azt követően pontosan mi lesz, még magam sem tudom. A misszióval foglalkozna - Tervezi-e visszavonulását, vagy nyugdíjasként is foly­tatja az egyházmegye feletti lelkipásztori munkát? - Elképzelhető, hogy újra ta­nárnak hívnak a teológiára. Hogy pontosan milyen tárgyat bíznak rám, még nem tisz­tázott. Emellett több írásom is félkész állapotban van, végre lesz időm ezek rendezésére, tisztázására. Szeretnék az úgy­nevezett missziós pasztorá­cióval foglalkozni, ezzel kap­csolatban egy könyv megje­lentetése is elképzelhető. En­nek témája: az egykor virágzó, keresztény vallásosságáról is­mert Magyarország ma már az egyház besorolása szerint is missziós területnek számít. Úgy vélem, több évtizedes munkatapasztalatomat is fel­használva alaposan át kell gondolnom, milyen reális le­hetőségek is vannak az evan­gélium üzenetének tovább­adására az elvallástalanodott dél-alföldi társadalom felé. - Milyen szerepe lehet ebben a missziós munkában a sze­ged-csanádi papságnak? - Mindenekelőtt meg kell ta­nulniuk személyesen megszó­lítani a híveket és a nem hí­vőket egyaránt. Ehhez az szükséges, hogy ne papként, hanem egyszerű keresztény emberként közeledjenek hoz­zájuk. A hagyományos lelki­pásztorkodás a társadalom egyre erősödő szekularizáció­ja, elvilágiasodása miatt ma már nem hatékony, ez nem­csak az egyházmegyénkben, hanem egész Európában nyil­vánvaló. A jelenlegi helyzet megváltoztatása nem lehetsé­ges úgy, hogy a papok a plé­bániahivatalokban ülnek, bi­zony ki kell mozdulniuk. - A pappá nem szentelt hí­veknek jut-e szerep ebben a munkában? Vannak-e erre a feladatra alkalmas, jól kép­zett keresztények Szeged-Csa­nádban? - Mivel rengeteg az üresen álló plébánia, mindenképpen szükséges, hogy elkötelezett, felkészült világi, családos munkatársak is részt vegyenek ebben a munkában - ez bizony sok új álláshelyet is jelent. Ma­gam is elkezdtem már ezt a fo­lyamatot, hiszen több, alkal­masnak bizonyult szakembert is akolitusnak neveztem ki, ez­által helyi közösség vezetését vállalhatják el. Az utánpótlás felkutatása egyébként a plébá­nosok feladata, de ez is csak úgy lehetséges, ha megszólít­ják a híveiket. Képzésük meg­oldott, a Szegedi Hittudomá­nyi Főiskola ehhez megfelelő végzettséget biztosít. A kommunizmus itt pusztította legtöbbet - Rendszeresen hazánk nem egyik, hanem a legrosszabb helyzetben lévő egyházme­Gyulay Endre augusztus 26-án költözik ki a püspöki hivatalból. A lelkipásztorkodás megújításáért dolgozik tovább FOTÓ: FRANK YVEÍTE gyéjének titulálják a sze­ged-csanádit, ennek nyilván történelmi okai is vannak. Más körülmények is nehezí­tették a munkát az utóbbi másfél évtizedben? Mi az oka ennek a kedvezőtlen minő­sítésnek? - Szerencsére ma már nyílt üldözés nincs, legalább bör­tönbe nem csuknak senkit hi­te gyakorlásáért, de úgy ér­zem, a liberális sajtó és a mai politika is keresztbe tesz, ahol lehet. Sok híradás gúnnyal mutatja be az egyházat, a kor­mányzat pedig egyszerűen és egyoldalúan felrúgja az intéz­ményeink működtetésére kö­tött szerződéseket, az elmúlt két esztendőben emiatt 116 millió forintos hiánnyal kellett számolnunk. Állítom: ha ez továbbra is így lesz, vissza kell adnunk az egyházmegyei is­kolákat, otthonokat az állam­nak, hiszen a közfeladatokat ellátó intézményeket saját for­rásból nem tudjuk működtet­ni. - Tizenkilenc éves püspöki és ötvenhárom éves papi ta­pasztalattal hogyan értékeli az egyházmegye vallási-er­kölcsi helyzetét? - Hit és erkölcs kérdésében is az egyik legnehezebb egy­házmegye ez, hiszen itt van a Viharsarok, itt volt a legerő­sebb a kommunizmus, így az egyházban a legnagyobb pusztítást is itt végezte a ke­resztényüldöző szellemiség. Ez máig meg is látszik az itt la­kók hitéletén. Ehhez járul saj­nos az egyre erősödő szekula­rizáció, a társadalom mind súlyosabb elvilágiasodása, és úgy tűnik, minden ezzel kap­csolatos rossz nyugati tapasz­talat meghonosodik hazánk­ban is. Ám szerencsére azok, akik a szívük mélyén is keresz­tények, ma is nyíltan vallják erkölcsi-hitéleti hovatartozá­sukat, ami példaértékű. Szá­momra elgondolkodtató az is, hogy a kormányzat hogyan kezeli az egyházakkal kapcso­latos ügyeket, az 1997-ben Horn Gyula és a Szentszék ál­tal közösen elfogadott szerző­désnek megfelelően eddig tár­gyalások folytak az egyházak­kal, most úgy látom, közlése­ket kapunk az illetékes ható­ságoktól, hivataloktól. Nem lesz új körlevél - Csaknem egy évtizede Igazságosabb és testvériesebb világot címmel körlevelet je­lentetett meg a püspökkari konferencia, ennek előkészí­tése javarészt az ön nevéhez köthető. Elképzelhető-e, hogy a jelenlegi megszorítások mi­att újabb, hasonló állásfog­lalást hoz nyilvánosságra a főpapi testület? Gyulay Endre 1930. szep­tember 17-én született Batto­nyán. Teológiai tanulmányait 1948-52 között végezte Sze­geden, a Hittudományi Főis­kolán. A szegedi dómban szentelték pappá 1953-ban. Segédlelkészként tevékenyke­dett 1953-55 között Röszkén, 1955-57 között Ásotthalmon, 1957-60 között Gyulán. Kine­vezett plébános 1960-63-ig Domaszéken, 1963-70 között Mezőhegyesen, majd temp­lomigazgató 1970-72-ig Ma­kón. 1972-től retorikatanár és lelki igazgató a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő In­tézetben. Munkálkodása nyo­mán született meg a Szent Gellért-napi katolikus ifjúsági találkozó, előbb a tarjánvárosi plébánián, majd a dómban. 1983-ban Rókuson lett plé­bános, 1987. július 4-én II. János Pál pápa szeged-csa­nádi megyés püspökké nevez­te ki. 1993-tól a Magyar Kato­likus Püspöki Kar alelnöke és az egyházi ingatlanokat ren­dező kormánybizottság tagja. 1993-ban a Délmagyarország által megtartott közvéle­mény-kutatás szerint Szege­den Az év embere címet kap­ta. Kezdeményezte a Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazsá­gosabb és emberibb világot című országos körlevelének megalkotását és vezette az ez­zel kapcsolatos vitát. 1995-ben megrendezte a Szeged-csanádi Egyházme­gye Zsinatát, megalkotta an­nak pasztorációs tervét. Miu­tán tavaly betöltötte 75. élet­évét, az egyházjog rendelke­zésének megfelelően benyúj­totta nyugdíjazási kérelmét a Szentszéknek. Ez év június 20-án hozták nyilvánosságra, hogy a pápa kinevezte utódját Kiss-Rigó László eszter­gom-budapesti segédpüspök, az Esztergomi Hittudományi Főiskola főigazgatója szemé­lyében, akit augusztus 26-án iktatnak be hivatalába. - Nem hiszem, hogy újabb körlevelet fogalmazna a püs­pökkar, hiszen abban össze­foglaltuk az egyház szociális tanításának a lényegét, ami máig nem változott. Azok a gondolatok tehát ma is iga­zak, kiegészítésre nem szo­rulnak. Már a rendszerváltás előtti években is vállaltam a véleményemet, tanúsítja ezt több cikkem, amiért bizony elő is vett az akkori Állami Egyházügyi Hivatal, de ugyanígy markáns álláspon­tot képviseltem kollégáim­mal együtt a szintén csak­nem tíz éve megtartott egy­házmegyei zsinaton, ahol a lelkipásztorkodás lehetősé­geiről egyeztettünk. A véle­ményemet ma is nyíltan vál­lalom bármilyen fórumon. ILLYÉS SZABOLCS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom