Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-19 / 194. szám

SZOMBAT, 2006. AUGUSZTUS 19. • MEGYEI TÜKÖR* 3 „Alányom elrablója csak úgy kisétálhatott a börtönből!" A Farkas Helga-ügyben elítélt Jokó kiszabadult Kiszabadult a Farkas Flelga-ügyben hat éve tíz év fegyházbüntetésre ítélt Cs. József. A férfit „személyi szabadság korlátozásában" és zsarolásban mondták ki bűnösnek. Magyarországon akkor még a Btk. nem „ismerte" az emberrablást. MUNKATÁRSUNKTÓL A Legfelsőbb Bíróság hat éve - közvetett bizonyítékok alapján - tíz év fegyházbüntetésre ítélte az orosházi Cs. Józsefet, akit barátai fokóként emlegettek. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy Cs. bűntársával, Juhász Benedekkel rabolta el az akkor 18 éves Farkas Helgát, ők követeltek 500 ezer márkát a szegedi lány szabadon bocsátásáért. Juhász nem állhatott a bíróság elé, ugyanis akkor már halott volt. Meggyilkolták, támadója fejbe lőtte. 1991. június 27. Farkas Helgát 1991. június 27-én este, Orosháza és Szeged között rabolták el. A rendőrség szerint a bűncselekményt Cs. József és Juhász Benedek követte el. A két orosházi férfi megállította a tűzpiros Mazda gépkocsijával Orosházáról Szegedre tartó, őket egyébként régóta jól ismerő lányt, és elrabolták. Az autót másnap reggel az algyői Tisza hídtól nem messze találták meg. Az emberrablók már 27-én este telefonáltak Helga Szegeden élő szüleinek. A suttogva beszélő zsaroló 500 ezer márka - akkori árfolyamon számolva 25 millió forint - váltságdíjat követelt a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumba járó 18 éves lány szabadon bocsátásáért. A tettesek június 27. és 30. között még tizenháromszor telefonáltak. Többször megállapodtak a pénz és a lány átadásában, ám a találkozó mindannyiszor meghiúsult. Június 30-a után megszakadt a kapcsolat az emberrablók és a család között, a zsarolók később már nem jelentkeztek. A rendőrség kezdetben nem nagyon vette komolyan az ügyet, valószínűleg nem gondolták, hogy ilyen bűncselekmény Magyarországon megtörténhet. Sokáig azt hitték, az ügy magától megoldódik, Farkas Helga napokon belül előkerül, hazasétál. Az nyomozás évekig tartott. A nyomozók több ezer bejelentést megvizsgáltak, több száz tanút kihallgattak, ám közvetlen bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, hogy kik rabolták el a Deák gimnázium negyedikes diákját, hol tartották fogva, és azt sem, hogy a lányt meggyilkolták. Uri Geller is nyomozott A Farkas család felkérésére Uri Geller, az Angliában élő világhírű parafenomén is megpróbálta megoldani az ügyet, de több száz magyar ingáshoz, jóshoz, kártyavetőhöz hasonlóan ő sem járt sikerrel. A rendőrség közvetett bizonyítékok alapján bizonyítottnak vélte, hogy Farkas Helgát Cs. József és Juhász Benedek rabolta el, ők tartották fogva a lányt egy orosházi garázsban, és Helga elrablása után a szülők - lányuk fényképével és lakásuk telefonszámával - szórólapon kérték, hogy aki bármit tud, hívja fel őket telefonon. A szórólapon ez a fotó szerepelt ők követeltek 500 ezer márkát a családtól. Arra, hogy Farkas Helga gyilkosság áldozata lett, máig nincs bizonyíték, holtteste nem került elő. Az ügyészség vádat emelt, az ügyben, kétszer a Csongrád Megyei Bíróság, majd többszöri fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság hozott ítéletet. Juhász Benedeket 1995-ben meggyilkolták, holttestét egy Orosháza melletti csatornában találták meg. Az ügyészség Juhász meggyilkolásával is Jokót vádolta. A vádirat szerint Cs. József azért végzett bűntársával, hogy a férfi ne köthessen vádalkut, és ne vallhasson rá a Farkas Helga ügyben. A vád egyik koronatanúja Juhász felesége volt, aki azt állította, férje többször mesélt neki Farkas Helga elrablásáról, amit Cs.-vel együtt követtek el. A bíróság nem találta megalapozottnak a vádat, Juhász meggyilkolásáért Cs.-t nem ítélték el. A büntetőper közvetett bizonyítékai között szerepeltek azok a hangfelvételek, amelyek a Farkas család és az emberrablók közötti beszélgetéseket rögzítették. Szakértők azonosították, pontosabban valószínűsítették, hogy a telefonáló Cs. József volt. Cs. Józsefet 2000 novemberében társtettességben elkövetett személyi szabadság megsértése és zsarolás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. 1991-ben a Btk.-ban még nem szerepelt az emberrablás. Cs. azért szabadulhatott jóval korábban, mert jó magaviselete miatt a fegyházbüntetést börtönre változtatták, büntetését pedig harmadolták. Farkas Imre: Érthetetlen ez a világ Farkas Helga szüleit rettenetesen felkavarta, hogy lányuk elrablója és szerintük feltételezett gyilkosa kiszabadult. Farkas Imre az elmúlt években visszatérően hangoztatta, ha a bíróság bizonyítottnak vélte, hogy Jokó és bűntársa rabolta el Helgát, ők voltak a zsarolók, akkor miért nem ítélték el gyilkosság miatt, hiszen szerinte rajtuk kívül más nem végezhetett a lányukkal. - Borzasztóan zaklatott vagyok! A lányom elrablója csak úgy kisétálhatott a börtönből, fő magaviselete miatt még a büntetését sem kellett letöltenie. Érthetetlen ez a világ. Mindent el fogok követni, hogy bizonyítékokat szerezve alátámasszam, a lányom gyilkosát engedték ki - mondta Farkas Imre. Cs. József kiszabadulása után nyomtalanul eltűnt. Információink szerint külföldre utazott, jelenleg a horvát tengerparton nyaral. A Csillagban huszonkét, Nagyfán minden fogva tartottat ellenőriznek Bérrabokat keresnek Szegeden is Álelítélt ült börtönben egy évig a valódi helyett Kecskeméten. Az esetre a napokban derült fény. Az ügy után azonnali vizsgálatot rendelt el az országos parancsnok, Szegeden tegnap kezdtek neki. A napokban derült ki, hogy egy férfi - hamis személyi igazolvánnyal - más helyett vonult börtönbe Kecskeméten. A megdöbbentő eset után a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szigorú vizsgálatot rendelt el minden önként bevonult rabnál az ország minden börtönében, fegyintézetében. A Csillagban - azaz a Szegedi Fegyház és Börtönben - illetve a Dorozsmai úti börtönkomplexumban tegnap láttak neki a vizsgálatoknak. Csapó József, dandártábornok, a Csillag parancsnoka elmondta: Szegeden összesen huszonkét fogva tartottra vonatkozik az utasítás. A személyazonosság biztos megállapítása azonban nem egyszerű: ehhez meg kell keresniük a rendőrséget, mert a jelenlegi törvények szerint nincs lehetőség arra, hogy a büntetés-végrehajtás munkatársai is hozzáférjenek a rendőrségi adatbázishoz. Az erre vonatkozó jogszabály megalkotásakor ugyanis - a személyiségi jogokra tekintettel - az volt a cél, hogy aki őrzi a rabokat, az ne vizsgálja a múltjukat, személyi adataikat. A börtönbe önként bevonulóknál csak a személyi igazolványt vagy az útlevelet és a bírósági bevonulási papírt kérik, illetve kikérdezik a rabot. Az okmányt viszont nem tudják összevetni a rendőrségi adatbázissal. A parancsnok szerint a vizsgálattal pár napon belül végezhetnek. Bár megvan az elméleti lehetősége, hogy Szegeden is ülnek „bérrabok", Csapó József szerint nem valószínű, hogy egy több évtizedes szabadságvesztésre ítélt ember helyett más ülje le a büntetést. A parancsnok szerint Szegeden nem próbálkozott még senki hamis igazolvánnyal más helyett börtönbe vonulni. A fogva tartás napi költségét egyébként nagyjából hatezer forintra VITÁZNÁK A JOGÁSZOK A Csillag parancsnoka, Csapó József elmondta: a jogászok jelenleg is vitáznak róla, milyen bűncselekményt követ el az, aki más helyett önként megy börtönbe. Elképzelhető, hogy közokirat-hamisításért vagy a hamis irat felhasználásáért, esetleg bűnpártolásért ítélik el, míg a „bérlőnek" le kell ülnie eredeti büntetését, és közokirat-hamisításért is kaphat pluszban néhány évet. Mivel ilyen eset megítélésére nincs konkrét szabályozás a büntető törvénykönyvben, a büntetőbírákra hárul a bűncselekmény jellegének megállapítása. becsülte az intézet vezetője egy rab esetében. A megye másik börtönében, a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben nagyon ritka az önkéntes megjelenés: az elítélteket többnyire máshonnan szállítják ide. Ezért aztán a küldő fegyintézetekkel és a rendőrséggel közösen kell pár nap alatt ellenőrizni a személyazonosságát - biztonsági okokból - mind a négyszázötven nagyfai fogva tartottnak. Törzsök Tibor, őrnagy, az intézet parancsnoka elmondta: a legmerészebb becslés szerint ott ülők negyede lehet „álelítélt". A parancsnok megjegyezte: a hamis személyi igazolványt megtévesztő lehet. A hatóságokat félrevezetve akár maguk az okmányirodák is kiállíthatnak ilyet, csupán a fénykép másé, mint akinek az adatait felhasználják. Ezért is lenne fontos, hogy a rendőrségi adatbázist a büntetés-végrehajtás is használhassa. T.R. Államalapításaink FARKAS CSABA Ha államiságunkat ünnepeljük, mindig a Szent István-i magyar államról beszélünk-, nem véletlenül esik az ünnep István napjára. Pedig a Szent István-i magyar állam - amelyből e mostani is adódik - voltaképpen a második magyar állam. Volt egy első is, ami még a 850-es években jött létre, a délkelet-európai sztyeppéken. Kristó Gyula szegedi történész írja, a magyar államalapítás legfontosabb sajátossága, európai kuriozitása az, hogy kétszer történt meg. És kétféle hatásra: az első magyar állam akkor keletkezett, mikor még a kazár birodalom tőszomszédságában éltek a magyarok - a második pedig, Szent István állama, már itt, a Kárpát-medencében, német ihletésre: szomszédságunkban akkor a németség volt a meghatározó erő. Nem igazán annyira belső fejlődés eredményeképpen jött létre a magyar állam, azaz jöttek létre a magyar államok, hanem a fejlettebb minták, az azokat képviselő államok segítségével. Kétszer kezdtünk bele az államalapításba, mindenütt úgy, ahogyan az adott körülmények között a legcélszerűbb volt. A kazár kagán Levedinek, a magyar törzsszövetség fejének, „nagy híre és nemzetségének fénye miatt, hogy tőle gyermeket szüljön", nemes kazár nőt adott feleségül - mint egy forrás írja. Szent István felesége pedig a bajor Gizella lett. Gizella királyné személyesítette meg a kapcsolatot a magyarság és a nyugati, keresztény kultúrkör között, mely később a világ vezető kultúrkörévé vált - bár erre akkor még nem sok jel mutatott -, és amelynek azóta is részei vagyunk. E kultúrkör meghatározó tagja, mondhatni esszenciája az Európai Unió, mely a francia-német - sok évszázados rivalizálás utáni - megbékélés eredményeként jött létre. E megbékélés azért következhetett be, mert alapvetően egyik fél sem bírt egymással - nálunk, a mi környezetünkben összetettebb a helyzet. Minden zsigerünk igazságért remeg, mégsem lehet igazságérzetünket érvényesíteni. Ugyanakkor megérthetjük némely szomszédainkat is: a csaknem ezeréves magyar függés után mekkora elégtétel volt nekik Trianon, és most mennyire kényelmetlenül érzik magukat, hogy ezek után nem teljesen úgy fog kinézni a világ: ők a győztesek, mi meg a legyőzöttek. Egy akolba kerülünk, meghaladta-haladja a trianoni határokat az idő. Hogy tehát szomszédos országokban magyarellenes izék jelennek meg az interneten itt-amott - mintha nem ugyanannak az uniónak a tagjai lennének, mint mi, illetve nem ugyanoda igyekeznének, ahová mi már bekerültünk -, nem csodaSzegények, mi mást csinálhatnának! A virtuális magyarölés nagyságrendekkel viselhetőbb, mint az igazi, s nekünk annál inkább azt kellene látnunk az unióban, ami: államunk fönnmaradásának letéteményesét. Persze, ez sem megy könnyedén, annak idején a Habsburg birodalmat is nyűgnek éreztük az is volt -, ám nélküle mégsem szabadulhattunk volna föl a török iga alól. S az unió, ez a békés birodalom - mennyire, mennyire más! Nem viszi, hanem hozza a pénzt. Kivált, ha hagyjuk, és ha nem ügyetlenkedjük el, pitiáner belső széthúzás okán. Ha, mint államalapításainkkor, követjük a fejlettebb mintát, nem ügyetlenkedjük el a konvergenciaprogramot meg egyáltalán. Nehogy még a végén egy harmadik államot is kelljen alapítanunk! Aligha örülne neki - sírjában forogna - Szent István. A posta szerint ellopták, a rendőrség szerint nem Aj ánlószelvényügy kérdőjelekkel Ajánlószelvényeket loptak el egy postástól Szegeden. Az ügyet nem hozták nyilvánosságra. A rendőrség a napokban bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegeden, Móravároson, a Cserepes sori piac közelében a levélkézbesítő postástól elloptak ajánlószelvényeket tartalmazó borítékokat. Ez még augusztus 4-én történt, de az ügyet nem hozták nyilvánosságra. A posta a lopásról tájékoztatta a helyi választási irodát, egyúttal feljelentést tett a Szegedi Rendőrkapitányságon. A hivatal pár nap múlva újabb levelet írt a rendőrségnek, amelyben már azt közölte, a levelek előkerültek, azokat kézbesítették, a feljelentést visszavonják. Harnos Csaba, a szegedi 1. számú postahivatal vezetője elmondta, a lakók közül többen körbevették a levélkézbesítőt. Azt kérdezgették tőle, „hozott-e valamit". A postás keresgélt a küldemények között, közben a lakótömbök szerint összekötözött levelek közül egy köteget, húsz borítékot, biciklijének csomagtartójára tett, amit egy Róza nevű nő ellopott. A levelekben választási értesíADATVEDELEM Tóth Károly alkotmányjogász szerint a lopással más törvénysértés is megvalósult, hiszen voltak, akik az előírt határidőre nem kaptak ajánlószelvényt. A szegedi egyetemi oktató ugyanakkor megjegyezte, ha időközben pótolták a dokumentumokat, akkor senkit nem ért hátrány. tők és ajánlószelvények voltak. A rendőrség levéltitok megsértése gyanúja miatt indított nyomozást. - A leveleket két nappal később önként visszaadta a tolvaj, valamennyit kézbesítettük - nyilatkozta lapunknak Harnos Csaba. Bűncselekmény nem történt tájékoztatta lapunkat Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A helyi választási iroda vezetőjét, Mózes Ervint meglepte a rendőrség döntése. - A lopás tényét nem lehet vitatni. Az eset azonban további törvénysértéseket is felvet, például az érintettek a törvény által előírt napig nem kaphatták meg a választással kapcsolatos dokumentumokat, valamint jogosulatlan adatkezelés is történt.