Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-18 / 193. szám

SZERDA, 2006. AUGUSZTUS 16. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Ibkody Ilona a dómszínpad alatti öltözőben Fotó: Karnok Csaba Találkozások - Simándy már akkor élő legenda volt, az első találkozásunkkor majd átszúrt szigorú szemével. Amikor elénekeltem az áriát, és felnéztem rá, láttam, hogy könnycseppek peregnek az arcán. Ez olyan csodálatos művészi visszajelzés volt számomra, amit sohasem felejtek el. 1976-ban, amikor tagja lettem az Operaháznak, az örök Melinda, Moldován Stefánia kért meg, hogy külföldi fellépései miatt vegyek át tőle négy előadást. Óriási megtiszteltetésnek éreztem, mert már kicsi gyerekként édesapám és édesanyám ölében ülve hallgattam őt a Dóm téren. Meghatározó élmény volt az a nagy négyes: Simándy, Moldován, Melis és a karmester, Vaszy Viktor. Operajátszásunk aranykorának létező legideálisabb szereposztása volt. Az Operaház megnyitásának százéves évfordulóján, 1984-ben a II. felvonást adtuk elő az ünnepi gálaesten. Kórodi András vezényelt, Simándy József és Melis György volt a partnerem. Később Tokajban is énekeltem négy előadást Vadas Kiss Lászlóval -vall az Erkel-operával való találkozásairól dómszínpad alatti öltözőjében Tokody Ilona. Kossuth-díjas szopránunkat már a főpróbán elhalmozták virágcsokraikkal szegedi rajongói. Nem véletlenül: csúcstartónak számít a Dóm téren, nála több főszerepet senki sem énekelt a szabadtérin. 1979-ben debütált itt, akkor alakította első Verdi-szerepét, A végzet hatalma Leonoráját. Később elénekelte a másik Leonorát is, továbbá Aidát, Desdemonát, több nyáron is Liut és Micaelát. - Talán a Végzet Leonorája volt az a szerep, ami leginkább én vagyok, ami a legtökéletesebben illik a lelkemhez, a fizikumomhoz, a hangomhoz, a temperamentumomhoz. Leonora szerepe a bel canto teteje, az igazi szerelem, a hűség, a hit egyik legszebb zenei megfogalmazása. Mintha a véremből lenne. Operaműhelyek Tokody Ilona az Operaház vezető szopránjaként szívén viseli az utóbbi időben botrányoktól hangos nemzeti dalszínház sorsát. Úgy véli, több pénz lenne a megoldás a gondokra. Pontosan annyi, amennyit még Szinetár Miklósnak megígértek, csak épp nem adtak oda. - Most viszonylagos béke van az Operaházban, melynek megteremtésében én is közreműködtem. Remélem, nem igaz az a hír, hogy a csodálatos akusztikájú Erkel Színházat bezárják. Ez katasztrófa lenne, mert oda jár a magyar nép. A műfajt rajongásig szerető törzsközönség az ottani jegyárakat még meg tudja fizetni, de az európai árszinthez közelítő operaházi belépők megvásárlását a többség már egyszerűen nem engedheti meg magának. Tokody Ilona szerint az utóbbi évtizedben kezdenek megváltozni a világ nagy operaházai: nem építenek már karriereket, nem nevelnek ki sztárokat. Annak idején őt még felépítette az Operaház és a bécsi Staatsoper. Fokozatosan kapta az egyre nagyobb kihívást jelentő szerepeket, sikert aratott a legrangosabb operaházak, a londoni Covent Garden, a New York-i Metropolitan színpadán is. - Ez a kor a gyors karrierek és gyors letűnések kora. Pillanatok alatt várnak csodát, az énekesek ki sem tudnak fejlődni. Egyik példaképem, Renata Scotto szokta mondani: Amíg az embernek van foga, még nincs kenyere; amikorra lesz kenyere, már nincs foga. Mire tökéletesen megtanul az ember énekelni, szinte véget is ér a pályája. Én idén leszek 30 éves - ennyi ideje vagyok tagja az Operaház társulatának. Ha a saját korosztályomra tekintek, szomorúan látom, szinte egyedül maradtam a pályán. Tanítványok Idén tartottam első mesterkurzusomat a világ első zeneakadémiáján, a Szófia királyné által szponzorált madridin. Finn származású baritonista kollégám, Tom Krause vezeti a királyi akadémiát, ő hívott meg egy hétre tanítani. Napi hat-hét órában szerepeket dolgoztam ki már pályán lévő tehetséges fiatal énekesekkel. Embertelenül nehéz, de csodálatos munka volt, nagyon élveztem. A budapesti zeneakadémiára is csábítottak már tanítani, de korainak éreztem, hiszen énekesként is sok hazai és külföldi meghívásnak kell még eleget tennem. Kollégák járnak hozzám, Csonka Zsuísa, Várad: Zita, Várhelyi Éva, valamint a fiatal tenorista, Muskát András, aki nemrégiben megkapta Don Jósé szerepét Miskolcon. A szegedi Melindák után egyébként Kassára indulok, ahol Peter Dvorsky meghívására egy izgalmasnak ígérkező gálakoncerten lépek fel. HOLLÓS1 ZSOLT A RENDEZŐ IS LÉPCSŐZIK - A próbán már akkor halálfélelmem volt, amikor először felmentem négy méter magasra a díszletben. Remegő lábakkal jöttem le, és azt mondtam: nem vállalom. Aztán Kesselyák Gergővel együtt mentünk fel a legtetejére, ahol szédültem, tériszonyom volt, úgy éreztem, azonnal lezuhanok. Nem akartam vállalni. A rendezőnk, Szikora János erre kitalálta: legyen a tetőn egy szikla, amire le lehet ülni. Végül beleegyeztem: megcsinálom, ha olyan ember kísér föl, aki felelősséget is vállal azért, hogy felérek-e vagy sem. János megkérdezte: Ki az? Te! - válaszoltam, így ő is beöltözik bunraku figurának, és kézen fogva felhúz majd1 tíz méter magasba. így sem lesz könnyű dolgom, hiszen a sok lépcsőzéstől kifulladok, mire felérek, és úgy kell elénekelnem a két gyönyörű áriát. Háromszáz évesek a restaurált alsóvárosi szobrok Napba öltözött Mária visszatért Tokody Ilona a madridi királyi zeneakadémián tartott mesterkurzust A csúcstartó Melinda Dalí-kiállítás a Fekete Házban Rubintűkkel karcolt a katalán mester Két hét múlva szombaton nyílik meg Szegeden a Dali-tárlat. A kiállított könyvillusztrációkhoz az Országos Széchényi Könyvtárból érkeznek a művészt megihlető irodalmi alkotások. Két héttel a szegedi Dalí-kiállítás megnyitója előtt tegnap a szervezők sajtótájékoztatót tartottak a Somogyi-könyvtárban. A koordináló Pászti Ágnes kulturális tanácsnok elmondta, újdonság lesz a belépőjegyek között a családi jegy: három fő kétezer forintért nézheti meg a kiállítást. A Fekete Házban szeptember 2-án 10 órától láthatják az érdeklődők a bohém katalán 117 alkotását, elsősorban könyvillusztrációkat - tudtuk meg a tárlatot rendező Papp Katalin művészettörténésztől. Érdekesség, hogy Trisztán éé Izolda szerelmi történetéhez, amely az 1100-as évektől ismert a kelta mondakörből, Dali gyémánt- és rubintűkkel karcolt légies rajzot. Trisztán és Izolda kilencszáz éves történetét és másik tizenöt eredeti irodalmi művet, amelyekhez Dali grafikákat készített, a tárlat egyhónapos időtartamára az Országos Széchényi Könyvtár kiállítja a Fekete Házban az illusztrációk mellé - közölte Tóth Ferenc Tibor, a fővárosi közgyűjtemény tájékoztatási igazgatója. A szegedi Somogyi-könyvtár is könyvkiállítással készül. Dömötör-díjas Tiborc Győrből Tiborc panasza ma is aktuális - állítja a győri teátrum népszerű baritonistája, Bede Fazekas Csaba, aki először lép fel a Dóm téren. Szeged viszont nem ismeretlen terep számára: négy éve neki ítélte a Dömötör-díjat a publikum. Bede Fazekas Csaba Gregor József operaigazgatósága idején Rigoletto szerepében aratott először sikert a Szegedi Nemzeti Színházban. Négy évvel ezelőtt Kovalik Balázs rendezésében a Simon Boccanegra címszerepét énekelte, mégpedig úgy, hogy a közönség szavazatai alapján rögtön meg is kapta érte az évad legjobb operaénekesének járó Dömötör-díjat. - Abszolút meglepetés volt számomra a szegedi elismerés, mert azt gondoltam, a győzteseknek biztosan előre megmondják, hogy nyertek. Nem így volt. Most fedeztem fel a díjjal kapott bronz szobrocska eredetijét, a Dömötör tornyot a Dóm téren - meséli az érdemes művész baritonista. Hasonlóan kellemes meglepetésnek tartja a mostani meghívását is. - A szegedi szabadtérin még sohasem léptem fel, de még csak előadást sem láttam itt soha. Tiborc szerepét már énekeltem néhányszor, Kiss B. Atillával Győrött és Budapesten is. Kesselyák Gergely emlékezhetett rám Miskolcról, ahol az ő vezényletével játszottam. Tiborc jól énekelhető, nem megerőltető, mégis nagyon hálás szerep. Bánk kivételével minden lényeges dolgot ő mond el a korról, a társadalmi, gazdasági viszonyokról. Szerintem ma is nagyon aktuális. Ugyan nincsenek már idegen megszállók az országban, az viszont nem változott, hogy a kis csibészek börtönbe kerülnek, a nagyok meg inkább fölfelé buknak, vagy rövid időre eltűhnek, majd egy még magasabb pozícióban visszatérve folytatják karrierjüket. Hetvenhárom éves vagyok, teljesen kiábrándultam műiden rendszerből, izmusból, az emberekből. Nem hiszem, hogy egyáltalán létezhet tisztességes társadalom. Mindenütt a korrupció, a nyerészkedés dívik, az üzlet, a pénz diktál. A háborúk, a vérontások, minden borzalom csak azért van, hogy minél nagyobb legyen kevesek profitja. Szerencsére megmaradt nekem a zene, ami mindig örömet okoz, és a családom. Feleségem itt van velem, és tizenöt éves fiunk is eljön Győrből nézni a szombati előadást. Megszerettem Szegedet, nagyon tetszik a nagyárvíz után szisztematikusan újjáépített belváros. ló lehet itt élni. H. ZS. Bede Fazekas Csaba Tiborc szerepében Fotó: Segesvári Csaba Bede Fazekas Csaba először énekel a szabadtérin Több mint félszáz esztendeje távolították el a szegedi alsóvárosi templom elől a felbecsülhetetlen értékű barokk Mária-szoborcsoportot. A restaurált műalkotásokat vasárnap avatják fel. Tizennégy éve szenzációs felfedezést tettek Szegeden a régészek; 1992-ben az alsóvárosi ferences rendház és templom helyreállítása során a szerzetesek nyomdájának alapjainál rábukkantak egy szoborcsoport darabjaira. Segítő Mária, vagy más néven Napba öltözött Mária és szülei, Szent Anna és Szent Joachim szobra 1708-ban már biztosan ott állott a Mátyás téri templom előtti kőkockás téren. Egy legenda szerint egy Rákóczihoz hű református katona „Asszony, adj kenyeret!" felkiáltással a szoborra lőtt. Eltalálta Szűz Mária kezét, amely levált, de a golyó viszszapattant, és megölte a katonát. A négy bőségszarut tartó angyalt később, 1752-ben emelték Mária mellé, egy kőkerítésre. A műalkotásokat, hogy megmentsék, az államosításkor elűzött szerzetesek ásták el, 1950-ben. A negyvenkét év után rossz állapotban előkerült szobrokat a budapesti állami restaurátorközpontba szállították állagmegóvásra. Pénz híján a restaurálás csak három éve kezdődhetett, azóta az önkormányzat, valamint a kulturális és örökségvédelmi hivatal öt-ötmillió forintot költött a felújításra. Archív felvételek és Bálint Sándor szegedi néprajzkutató feljegyzései alapján Rákos Péter restaurátor és munkatársai először a Boldogasszony, Szent Joachim és Szent Anna alakját állították helyre, a második ütemben a négy angyalfigurát. Az idei év elején a Kass Galériában kiállításon mutatták be a város legrégebbi szobrait. Akkor a restaurátorművész úgy fogalmazott, ezeknek a felbecsülhetetlen értékű műalkotásoknak múzeumban a helyük, csak a másolatukat lenne szabad kitenni a térre. Másolat nem készült. A rekonstrukció idén nyáron a téren folytatódott, elkészült a faragott kőtalapzat és a Mária alakját tartó oszlop. A térrekonstrukció végelegesen csak jövőre fejeződik be, amikor megépítik az angyalokat tartó díszkerítést is, húszmillió forintból. D.T. ÜNNEPÉLYES AVATÁS Vasárnap délután 5 órakor a megújult Mária-szobrot Botka László polgármester avatja a Mátyás téren, majd Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök szenteli fel. Imát mond Orosz András Lóránt ferences házfőnök. Az ünnepségen közreműködik Csanád/ László orgonaművész és az alsóvárosi templom kórusa. Tegnap állították fel Mária oldalán Szent Anna és Szent Joachim szobrát Fotó: Frank Yvette Tbkody Ilona csúcstartó a szabadtérin: az elmúlt évtizedekben ő énekelte itt a legtöbb főszerepet. A szegedi születésű világjáró szoprán ma este Melindaként mutatkozik be a Bánk bán premierjén. Tokody Ilona már főiskolásként találkozott Melindával. Zeneakadémiai korrepetitora, Varasdy Emmi, a szombathelyi Iseum vezetője hívta meg 1973-ban, hogy a legnagyobb Bánkkal, Simándy Józseffel énekelje el az opera II. felvonását.