Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-17 / 192. szám

12 • KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2006. AUGUSZTUS 17. A JOGÁSZ VÁLASZOL Látogass el szegedi bemutatótermünkbe (Széchenyi tér 2/A.) augusztus 11-én 9-18 óráig, 12-én 9-13 óráig vagy 18-án 9-18 óráig, ahol pannonos ajándékokat nyerhetsz, fődíjként pedig naponta 3 darab Samsung X65Q-es mobilt sorsolunk ki. . - •• J| Dr. Juhász György A tartásdíj emelésének lehetőségei Tavaly év végén váltam el a férjemtől. Szerencsére viszonylag békésen mindent el tudtuk rendezni. A kisfiunk nálam maradt, minden második hétvégét az édesapjával tölti, aki havonta 15 ezer forint tartásdíjat fizet. A válóper során ennyit vállalt. Mivel nem volt munkahelye, azt mondták, még ez is több, mint amennyit a bíróság megítélne. Azóta a volt férjem rendezte a dolgait, és elhelyezkedett egy cégnél. Körülbelül havi 150 ezer forintot keres. Úgy tudom, egy gyerek után 20 %-os tartásdíjat kell fizetni. Ez harmincezer forint lenne, éppen a duplája, mint amit most fizet. Egyedülálló anyaként minden fönn tra szükségem lenne. Az a problémám, hogy annak idején egyezséget kötöttünk a 15 ezer forintos összegre. Azt mondták, hogy ezt két éven belül nem lehet megváltoztatni. Igaz ez 1 Vagy van valamilyen lehetőségem ? • Tisztelt Olvasó! nél azonban sokkal összetettebb Ha a bíróság a felek közös meg- kérdésről van szó. A bíróság naegyezése alapján bont fel egy há- gyon sok körülményt mérlegel, zasságot, akkor a feleknek - töb- amikre most nem térnék ki. Az a bek között - a fizetendő gyer- szerencsés, ha a tartásdíj összegét mektartásdíj összegében is meg egy minimumérték megállapítása kell állapodniuk. A felek egyezsé- mellett százalékosan fejezik ki. gét a bíróságnak jóvá kell hagy- Esetükben az lett volna a megolnia. Az egyezség megváltoztatá- dás, ha annak idején úgy szól az sát a jóváhagyástól számított két egyezség, hogy volt férje a minéven belül valóban csak speciális denkori jövedelmének 20 %-át, de esetekben lehet kérni. A törvény legalább havi tizenötezer forint két ilyen lehetőséget ismer. Az gyermektartásdíjat köteles fizetegyik, ha az a felek kiskorú gyer- ni. Ez automatikusan megoldotta mekének érdekét szolgálja. A volna a kérdést, másik, ha a körülmények váltó- Leveléből az derül ki, volt házása folytán a megállapodás vala- zastársával elfogadható viszonymelyik fél érdekét súlyosan sérti, ban van. Azt tanácsolom, beszélUgy érzem, jelen esetben mind- je meg vele a dolgot! Ha nen^ két feltétel fennáll, így elméleti- tudnak megegyezni, forduljon leg bármelyik indokra hivatkoz- bírósághoz, és kérje az egyezség va kérheti az egyezség megvál- megváltoztatását, a gyermektartoztatását, azaz a gyermektartás- tásdíj felemelését. Lényeges, díj felemelését. hogy követelését hat hónapra Tény, hogy az egy gyermek után visszamenőleg is érvényesítheti, fizetendő tartásdíj mértékét álta- Természetesen elsődlegesen a Iában a jövedelem húsz százaié- peren kívüli megegyezést javaskában szokták megállapítani. En- lom. Meddig félünk még ? A megszokás nagy úr. A félelem is. Mitől? Kitől? A múltunktól, a mától, a jövőnktől? Még mindig vannak, akik félnek a múlt uraitól. Igaz, hogy a múlt urai ma is élnek, sőt az is igaz, hogy közülük sokan még ma is olyan helyen, olyan pozícióban vannak, hogy az egyszerű polgár joggal hiheti, hogy még mindig félnie kell tőlük. Az 1956-os forradalom üldözöttjeinek felkutatására, bemutatására vállalkozott Mágori Sándor nyugdíjas fényképészmester és Varga Tóth Bálint nyugdíjas tanár Hódmezővásárhelyen. Azzal a céllal teszik ezt, hogy fényképekkel, visszaemlékezésekkel dokumentálják a forradalmi múltat. A felkeresett személyek egy része készségesen vállalkozik sorsának, élményeinek, üldöztetésének ismertetésére. Egy másik része az embereknek azért zárkózik el a nyilvánosságtól, mert megélhetése végett kényszerítve volt a megalkuvásra, s beállt a sorba. A harmadik rész azért nem nyilatkozik, mert még ma is fél. Néhány riportalany vissza is mondta a találkozást a fenti témában, mert mint az egyik megfogalmazta, az őt meghurcoló illető fia olyan helyen dolgozik, hogy még ezután is árthat neki vagy családjának. Megdöbbentő! Tényleg igaz? Meddig félünk még? Még mindig munkál a múlt? Ne hagyjuk, emberek! Merjünk hinni abban, hogy más világ van, merjük bevallani a múltat, hogy vissza ne térhessen! Legyen erőnk kiegyenesedni! Legyen bátorságunk a világ elé tárni 56-os forradalmunkat, szenvedésünket, megaláztatásunkat! SURINYA ANTAL, A POFOSZ (POLITIKAI FOGLYOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROSI ELNÖKE Élet a nagykoalíción kívül is „Nagykoalíció van Szegeden a pártok ifjúsági szervezetei között" - adta hírül lelkesen a Délmagyarország augusztus 14-én. A cikkből az is „kiderül", hogy „a pártok" ifjúsági szervezetei „egymással jó kapcsolatot ápolnak, nincs megosztottság köztük". Nem tisztem más ifjúsági szervezetek nevében nyilatkozni, az azonban bizonyos: nem minden párt ifjúsági szervezetére igazak a fent idézett megállapítások. Persze ha azt (vagy azokat) a szervezeteket is megszólaltatnák, akik másképpen vélekednek ebben a kérdésben, nyilván kevésbé lenne szép az újságíró által írt cikk sugallta kép Szeged rózsaszín égboltja alatt. Az immáron újra önálló parlamenti párt, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági partnerszervezetének egy éve alakult meg a szegedi csoportja. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) iránti igényt mutatja, hogy azóta külön tápéi, szőregi és dorozsmai szervezet is alakult, majd - a hódmezővásárhelyi IKSZ létrejöttét követően - nyáron zászlót bontott az IKSZ megyei szervezete, mely immáron közel hetven tagot számlál. Mindezek hatására több más településen is önálló csoportok létrehozásába kezdtek az ifjú kereszténydemokraták. Célunk nem más, mint anyapártunké, azaz hogy a keresztény (keresztyén) egyházak társadalmi tanítását megjelenítsük, a fiatalok számára vonzóvá tegyük, és befogadjuk a konzervatív, keresztény, határozottan jobboldali politika iránt is fogékony fiatalságot. Azokat, akik nem a drogliberalizációt és egyéb devianciákat népszerűsítő szabaddemokrata, s nem is a magnetofonos templomfigyelő ifjúszocialista szervezetekhez kívánnak csatlakozni, s akik nem hajlandók ezekkel a csoportokkal holmi „szegedi népfront" tagjaként sem együtt menetelni. Még akkor sem, ha emiatt kimaradnak a Délmagyarország egyenkörképéből. Mégis reméljük, hogy a hiteles és pártatlan tájékoztatás érdekében - mely az esetek többségében a Délmagyarország írásait jellemzi - egy következő alkalommal az önkormányzati választásokon saját (KDNP-Fidesz-támogatással induló) jelölteket állító IKSZ-t sem felejtik ki a megkérdezendő ifjúsági szervezetek sorából. HAÁG ZALÁN ISTVÁN ELNÖK, IFJÚSÁGI KERESZTÉNYDEMOKRATA SZÖVETSÉG (IKSZ) SZEGEDI SZERVEZETE ...lenne érdemes. Ami az esetek jelentős részében nem sikerül! Vagyis - tetszik vagy nem tetszik - biztosan lesznek tisztázatlan helyzetek, forgalom zavarások (akadályozások) veszélyeztetések, sőt - balesetek is. De legalább a forgalomszervezés terén tegyünk többet ezek csökkentésére! Négy rövid észrevételem, illetve javaslatom lenne. 1. Állandó jelenség, illetve panasz az aszfalt hullámos felgyűrődése (általában a piros lámpánál), mert a matematika és a fizika törvényei szerint a legkisebb egyenetlenségbe beledöccenő autó (leginkább meleg időben) tovább növeli a már meglévő gödröket. Itt aztán esőben áll a víz, az ügyesebbek kerülgetik azokat, nehezebb elindulni, rendszeresen költeni kell az aszfalt cseréjére. Máshol már feltalálták a megoldást (pl. Békéscsaba, Szarvas, Gyula stb.): kemény, többnyire színes elemekből rakják ki az útkereszteződéseket. Ahol pedig a gyalogosok védelmére is fokozottan gondolni kell, ott egy kb. 10 cm magas, ellapított „dombot" építenek. Miközben Szegeden százezerszámra használnak ilyen elemeket járdák burkolására, nem lehetne kellően kemény alapokon az útkereszteződéseket is ilyen módon burkolni? 2. Látszólag nyelvi észrevétel, de balesetveszélynek is értelmezhető. Ha valahol átszervezik a forgalmat (egy területen jobbkéz-szabályt vezetnek be), ott tömegesen „Forgalmi rend megváltozott" táblát helyeznek ki. Hogy a tábla elejéről lemaradt a határozott névelő, az „A", az (sajnos) csak keveseket ingerel. Az viszont többeket, hogy vezetés közben gondolkodási feladatot ad. Mi is volt eddig; mi van most; nagyon nézzünk szét, hátha takarja egy fa az elsőbbségadási táblát; vajon tudja-e a szabályt a másik közlekedő (gyakran évek után sem!), én is félrevezetem őket, mert ok nélkül is lassítok; régen jártam erre, vajon ismét változott valami? Nehezen tudok ellenérvet elképzelni a rövidebb (kevesebb anyagot igénylő) és tökéletesen tájékoztató „jobbkéz-szabály" tábla ellen. Ami szintén nincs a KRESZ-ben. 3. A beprogramozott, szándékosan épített veszélyhelyzetek tipikus esetei: a menekülőszigetek, mesterséges kanyarok kialakításánál a magas és éles kövek. Természetesen meg lehet magyarázni (és igaz is), hogy a szabálytalan, túl gyorsan haladó kamionok törik ki ilyen helyeken szinte mindenhol az első követ, (egy rossz szemlélet szerint meg is érdemlik az esetleges defektet), de jobb lenne kevesebb anyagból, laposabb kövekből kialakítani a terelést. 4. Főként lakott területen kívül jellemző: az útépítések elkészültével sokára szerelik le a pl. 30 km/órás sebességet előíró táblákat. Aki ezeket ezután is betartja, az vagy rendőrt lát, vagy balek, vagy veszélyhelyzetet idéz elő. Ezen a táblák „lejáratják" a valóban szükséges sebességkorlátozásokat is. Hogy befejezésül valami jót is írjak: célszerű forgalomszervezéssel, a körforgalmak bevezetésével kiválóan meg lehet(ett) baleseteket előzni. Például Ceglédről Tápiószelére menet, a nagy pusztaságban a keresztező 4-es főúton haladókat sokan nem észlelték időben, elmulasztották az elsőbbségadást, és emiatt egyre ijesztőbb táblákat raktak ki a korábban itt meghaltak számáról. A körforgalom megépítése óta a helyzet szinte tökéletesen megoldódott. Keressük a jó ötleteket, jó példákat! KELEMEN GÁBOR, SZEGED Közlekedni csak pontosan A körforgalom megkönnyíti a közlekedést Fotó: Miskolczi Róbert Megelőlegezett javítási költség A házunk előtt az útpadkán szabályosan parkoló autónkba belehajtott az utánfutóval közlekedő sofőr. Mivel személyi sérülés nem történt, nem hívtunk rendőrt. A kárt okozó elismerte figyelmetlenségét. A biztosítóval vette fel a kapcsolatot és azzal a szerelőműhellyel, ahol autónkat javították. Autónk hat napig ott állt, mire kész lett. Nem tudtuk, hogy a javítást nekünk kell kifizetni, ami kb. 120 ezer forint, és a biztosító „majd" rendezi. Elutazás előtt állunk, kellene az autó. A kárt okozó szóba nem áll velünk. Hol itt az igazság és az emberség? Ha nem tudjuk kifizetni a javítást, addig nincs autónk, míg a biztosító nem fizeti ki a javítást? SZABÓ JÁNOS, MAKÓ pannon Gyere el augusztus 11-12-én vagy 18-án, és játssz egy új MMS-képes készülékért!