Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-15 / 190. szám

SZOMBAT, 2006. AUGUSZTUS 12. • AKTUÁLIS" 3 Megyénk nagyobb városaiban augusztus 20-án átlagosan ne­gyedórás tűzijátékokat rendez­nek. Szegeden az ötven méter hosszú tűzmozsár, s a Tiszából egy percen keresztül „folyó" szikraszökőkút is benne van a 3,5 millió forintos árban. Vá­sárhelyen másfél millióért a Kossuth téren lövik fel a ra­kétákat. Szentesen és Makón is lesz esti látványosság, Csong­rádon viszont a Körös-toroki napokat szokták zárni ezzel az eseménnyel. Augusztus 20-ához országszerte hozzátartozik a tűzijáték, Szent István ünnepét manapság el se lehet képzelni e nélkül. A legna­gyobbat a fővárosban rendezik, de a Csongrád megyei városok többségéből sem hiányozhat ez a népszerű látványosság. A szegedi önkormányzat idén 3,5 millió forintot költ erre. Ezért a pénzért vasárnap este a Dóm téri szabadtéri színpadon TŰZIJÁTÉKOK A MEGYEBEN 2006. augusztus 20-án város Makó tűzijáték időtartama (perc) 15-20 ár (Ft) 450 ezer Forrás: DM-gyüjtés látható Bánk bán szünetében ­várhatóan nem sokkal tíz óra után - igazi különlegességeket is láthat az, aki lemegy a rak­partra. A Partfürdő területéről lövik majd a rakétákat. A ho­mokban ötven méter hosszan csöveket ásnak le, melyek egy hatalmas tűzmozsarat formáz­nak. Ezenkívül az úgynevezett A KET BALESET MIATT MEG 0VAT0SABBAK Nem szeretné a szegedi Fénypont Stúdió, ha kiderülne, hol található az egyébként minden szükséges engedéllyel rendelkező raktárjuk. A cég veze­tője lapunk kérdésére elmondta: Magyarország csúcsot döntött. Ebben a kis országban két év alatt két olyan baleset is történt, ahol két pirotechni­kai raktár robbant fel, európai viszonylatban ez példátlan. Hét ember meg­halt. Eddig is szigorú előírások szabályozták a tüzes látványosságok szak­értőinek munkáját, azóta azonban még nagyobb figyelemmel dolgoznak. A szegedi tűzijáték előkészítése után a pirotechnikai eszközök elindításáig fegyveres őrök vigyázzák a többtonnányi veszélyes anyagot. DM-grafika ejtőernyős bombának köszön­hetően fényes gyöngysorra em­lékeztető forma ereszkedik le szép lassan. A Tisza sem ma­radhat ki a tűzijátékból. A folyó közepére egy olyan speciális bombát lőnek, mely a víz alatt felrobbanva egyperces szikra­szökőkutat eredményez. Vásárhelyen augusztus 20-án este tíz órára a Kossuth térre vár­ják a színes fénycsokrok kedvelő­it. A városháza udvarába, vala­mint a tornyára telepített kilövő­helyekről negyedórán keresztül süvítenek a fénycsóvák. A város az államalapítási rendezvények­re 15 millió forintot áldoz. En­nek egy tizedét a tűzijáték teszi ki. A szentesi művelődési központ tetejéről vasárnap este tíz órakor1 indul az első rakéta. Az önkor­mányzat mellett civil szerveze­tek is részt vesznek a szervezés­ben. A hagyományokhoz híven az idén is zene kíséri a látványos­ságot. A negyedórás bemutatóért a város, illetve a szponzorok ösz­szesen 375 ezer forintot fizetnek a pirotechnikai cégnek. A makói Csanád vezér térre va­sárnap este kilencre érdemes an­nak elsétálnia, aki kíváncsi a vá­rosi tűzijátékra. A József Attila gimnázium tetejéről tizenöt per­cen keresztül lövik a rakétákat. Csongrádon az államalapítást számos programmal ünneplik, de ezek között nem szerepel, s korábban sem szerepelt ez a lát­ványosság. A csongrádiak a Kö­rös-toroki napok végén szoktak tűzijátékot rendezni, ez ezúttal is így történt, az egy héttel ez­előtti tűzesőt több tízezren fi­gyelték. K.T. ILYENKOR NEM DURROGTATHAT AKÁRKI Az év végi petárdázásokkal ellen­tétben augusztus 20-án csak piro­technikai szakemberek rendez­hetnek tűzijátékokat - figyelmez­tet Szöllősi Sándor ezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság igazgatója. Me­gyénkben hét ilyen cég működik. Közülük csak egynek van olyan speciális raktára, melyben tárolni lehet a rakétákat. A többiek a ren­dezvény idejére szállítják a me­gyén kívülről a látványosság kellé­keit. mmm Halnak a lakosok SULYOK ERZSÉBET Talán a szakemberek tudják, mit csinálnak. Ezt a naiv mondatot egy rendelőben hallgattam ki két várakozó beteg beszélgetéséből. Az egészségügy helyzetét tárgyalták a páciensek, mondták, hja, az rossz. Az eltervezett változások meg, amelyekről folyton halla­ni a híradásokban, érthetetlenek. Na ennek a fejezetnek a végsza­va volt a szakemberekről szóló mondat. De milyen szakemberek? A traumatológusok ügyében például úgy látszik, nincs olyan szakma, amelyik megoldást tudna javasolni. Világos, hogy a baleseti sebészek azt mondják: most vagy soha! Most, hogy meg kellett szüntetni az úgynevezett színlelt szerző­déseket, és nem tudnak annyi pénzt se kapni a rengeteg munká­jukért. ügyeletükért, mint eddig, a szerződésekkel most kell ki­harcolni a „normális" fizetést. A sok munkáért a nagy bért. Ki harcoljon, ha nem ők 1 Végtére egy baleseti sebészet a kirakatban dolgozik! Ha ott nincs elég orvos, vagy nincs elég jó orvos, óriási és azonnali népfölháborodás kerekedhet: mi az, hogy azért kell meghalnia egy vétlen közlekedőnek, mert a traumatológián nem volt kellő színvonalú az ügyelet ? Ez az ellátás mindenkinek jár, még annak is, aki nincs biztosítva. Annak is, aki más állam polgá­ra. Mi van akkor a többi klinikán, ha már a balesetin sincs „ren­des" ügyelet, meg orvos, meg rend? Szóval a baleseti sebészek legalább olyan nagy érdekérvényesí­tő képességgel rendelkeznek, mint mondjuk a repülésirányítók­közvetlenül múlhat rajtuk az emberi élet. Ők vannak az egyik oldalon, a politikusok, minisztériumi „egészségszakemberek" a másikon. Kötélhúzás folyik köztük. A sebészek „most vagy soha! "-elszántságát érzik emezek, nem me­rik megcsinálni, hogy még csak ne is tárgyaljanak, de csak azt haj­togatják: nincs pénz. Hogy miként lehetne az ügyeletet megfizetni legalább annyira, mint a szerződéses korszakban - állítólag adószakértőkkel kelle­ne kitalálni. Még az is lehet, hogy az államnak nem kerülne sok­kal többe, mint eddig, az orvosok pedig, ha nem is lennének elé­gedettek, legalább tovább dolgoznának. Nem fenyegetőznének kissé homályos utalásokkal, hogy nyomásgyakorlás így, meg úgy, bár sztrájk azért mégse... És működne, aminek működni muszáj, mert különben halnak a lakosok és elvesztve a választások. Nincs papagájkóros a városi kórházban Elmúlt a láza a szentesi betegnek A szentesi kórházba tüdőgyul- szeres kezelésekre nem reagált ladásra utaló tünetekkel került a szervezete, be egy fiatalember, akinek na- Megkérdeztük az esettel kap­pokig 40 fokos volt a láza. A csolatban a szentesi kórház fő­híresztelésekkel ellentétben igazgatóját arról, igaz-e, hogy a nem papagájkóros a beteg. A fenti tünetekkel bekerült az in­tüdejében beszűrődést találtak, tézményükbe egy férfi. Fenyves amely lassan felszívódik. Ha- Ernő lapunknak azt nyilatkozta: marosan hazaengedik. a fertőző osztályon valóban har­madik napja fekszik náluk egy Lapunk tudomására jutott, fiatalember. Oda azért került, hogy a szentesi kórházban fek- mert a szentesi kórháznak nincs szik egy fiatalember, akiről az a tüdőgyógyászati részlege, hír járta: papagájkórtól szen- Az illetőt ezt megelőzően négy ved. Egyesek tudni vélték, hogy napig járó betegként kezelték, s a munkahelyén háziszárnya- mivel nem javult az állapota, sokkal találkozott naponta. A ezért vették fel a kórházi osztály­laikusok ebből arra következ- ra. A tüdejében észlelt beszűrő­tettek, a jószágok fertőzték meg dés elkezdődött felszívódni, és az illetőt. Ezért került a fertőző tegnap már láza sem volt a beteg­osztályra tüdőgyulladásra utaló nek. A főigazgató elmondása sze­tünetekkel. Értesü lésünk sze- rint rövidesen hazaengedik a fia­rint állandóan 40 fokos a láza, tal férfit. góc van a tüdejében, és a gyógy- B. I. Az ünnepi tűzijátékok átlagosan negyedórásak lesznek Szikraszökőkút a Tiszán Minden évben nagy érdeklődés kíséri a tűzijátékot Szegeden is Fotó: Miskolczi Róbert A traumatológusok egyetlen követelését sem teljesíti a kormányzat, de ők nem adják fel Kevesebb orvos dolgozik majd egy műszakban Ugyan a megszabott határidőn belül a kormányzat leült tárgyalni a trauma­tológusokkal, egy barátságos beszél­getésen túl semmi nem történt. A bal­eseti sebészeknek azt mondták: nincs pénz. Ők azonban ezt nem fogadják el, és készek a nyomásgyakorlásra. Lejár ma a határidő, melyet a Magyar Tra­umatológus Társaság szabott július köze­pén a kormányzatnak. A baleseti sebé­szek vezetőit tömörítő szervezet azután fogalmazott meg nyilatkozatot, hogy a színlelt szerződéseket meg kellett szün­tetni az egészségügyben, mely intézkedés havonta jelentős összegeket vett ki az ügyeletes orvosok zsebéből. Cserébe azt kérték: emeljék meg a sürgősségi pontér­tékeket, az ügyeleti idő teljes egészében számítson munkaidőnek, és emeljék meg fizetésüket 250 százalékkal. Mindezekre augusztus 15-éig vártak érdemi választ. Ha azt nem is kaptak, a döntéshozók nem hagyták teljesen szó nélkül a nyilat­kozatot. - Augusztus nyolcadikára a par­lament egészségügyi bizottságának elnö­ke, Kökény Mihály egy informális, tájéko­zódó jellegű összejövetelt hívott össze ­mondta el lapunknak Simonka János Au­rél, a Magyar Traumatológus Társaság el­nöke. A szegedi professzor hozzátette: ér­demi döntésről, pláne a követelések telje­sítéséről szó sem volt. - Mi elmondtuk a magunkét, majd ók is, hogy minderre nincs pénz. Az egyetlen pozitívum az volt, hogy a döntéshozók, akik között az egészségbiztosító és a tiszti­orvosi szolgálat képviselői is jelen voltak, nem ellenségesen viszonyultak hozzánk. Simonka professzor úgy foglalta össze a tárgyaláson szerzett tapasztalatait: a kor­mányzat érzékeli, hogy a traumatológia kulcsszakma az egészségügyben. Tisztá­ban vannak a döntéshozók azzal, hogy ha a baleseti sebészetben fennakadás törté­nik, az komoly következményekkel jár­hat, tehát a szakma képviselőinek követe­léseit nem lehet egyszerűen az asztal alá söpörni. Pénzt azonban egyértelműen nem akarnak adni. - Mi viszont nem fogadjuk el, hogy nincs pénz, hiszen a közelmúltban is több alkalommal bebizonyosodott: ami­re fontos, arra van. Ki akarjuk követelni a magunk jussát, akár a tiltakozás vala­mely formájával is. A traumatológusok új dátuma: augusztus 30. A betegek azonban ennél már korábban is érzékelik majd a válto­zásokat. - A színlelt szerződések felszá­molása miatt a közép-és kisméretű osz­tályokon egészen biztos, hogy szeptem­ber második felében már gondot okoz majd az ügyeleti stáb kiállítása - mond­ta Simonka professzor. - Krízishelyzet persze valószínűleg nem lesz, hiszen az orvosi eskü mindenkit kötelez arra, hogy valamilyen megoldást találjon a betegek ellátására. A minőségi romlás azonban szinte biztos, hogy elkerülhe­tetlen: kevesebb orvos dolgozik majd egy műszakban, és ők sem a legszakkép­zettebbek lesznek. Pedig éppen ez az, ami ellen tiltakozunk. TÍMÁR KRISZTA AZ APEH IS JÓVÁHAGYTA A SZERZŐDÉST A makói kórházban az uniós normáknak megfelelően rendezték az orvosok mun­kaidejének kérdését - tudtuk meg Ba­ráth Lajostól, az intézmény főigazgató­jától. Azt mondta, megállapodtak arról, hogyan fizetik ki a túlórázó munkatár­sak pénzét. A vásárhelyi Erzsébet-kór­ház főigazgatója, Kallai Árpád úgy nyi­latkozott, náluk is sikerült megegyezni a kollégákkal az ügyeletről. Ezt erősí­tette meg Tímár László főorvos is, az orvosi kamara vásárhelyi elnöke, hoz­zátéve: sikerült átdolgozni a szerződé­seket úgy, hogy az ügyeleti ellátás ne legyen veszélyben. A szentesi kórház főigazgatója, Fenyves Ernő azt mondta, nincs tudomása arról, hogy munkatár­sai szeptember l-jétől ne lennének haj­landók a kötelező 48 óránál többet dol­gozni hetenként. A főigazgató tájékozta­tása szerint olyan szerződést kötöttek a traumatolégusokkal, amelyet jóváha­gyott az APEH. Dr. Simonka János Aurél Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom