Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-10 / 186. szám

NAPI MELLEKLETEK Péntek 3 Szombat Hétfő Kedd Szerda SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA 2006. AUGUSZTUS 10. WWW.DELMAGYAR.HU Statisztika női szerepekről A magyar társadalom erősen tradicionális nézeteket vall a nemi szerepek vonatkozásában - mondta Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutató Intézetének igazgatója Blaskó Zsuzsa Nők és férfiak - keresőmunka, házimunka című kiadványának megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztatóján. MTI Spéder Zsolt, a KSH igazgatója Blaskó Zsuzsa, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet szociológusa tanulmányát ismertetve elmondta: a lakosság 61 százaléka legalább részben egyetértett azzal, hogy a legtöbb nő igazi vágya, hogy otthona és gyermeke legyen, és 54 százalék gondolta azt, hogy a háziasszonyi teendők ellátása éppen olyan kielégítő lehet egy nő számára, mint a keresőmunka. Ritka azonban az ilyen tradicionális jellegű kijelentésekkel való teljes egyetértés - tette hozzá. A nézetek rendszerváltás környékén lezajlott hagyományosabbá válása a munkapiac változásával magyarázható. Társadalmi válasz volt ez arra, hogy sok nő elveszítette munkáját. A nők családi és háztartási szerepének fokozódó elfogadásával célt és értelmet találhattak az otthon világában - mutatott rá. A tanulmány megállapításai közül Blaskó Zsuzsa kiemelte: a keresőmunkát nem végző nőknek szinte főállása lett a házimunka, hetente átlagosan 34-35 órát a háztartásra szánnak, szemben a dolgozó nők mintegy 22 órájával. A férfiak esetében nincs ekkora szerepváltás: átlagosan heti 13-16 órát dolgoznak otthon az állásban nem lévők, míg 7-9 órát a keresők. Ismertette: az összes párkapcsolatban élőt tekintve az adatok szerint egy nő átlagosan 28, míg egy férfi 11 órát tölt hetente házimunkával. Hozzátette: ez nem vált ki különösebb elégedetlenséget a nők körében, a párkapcsolatban élő nők 61 százaléka úgy érzi, ez igazságos. Kicsit igazságtalannak 21, míg nagyon igazságtalannak 16 százalék érzi a házimunka ráeső részének arányát. EGYRE TÖBB EURÓPAI ORSZÁGOT KÉPVISEL NŐ A DIPLOMÁCIÁBAN A külügyminiszter asszony Európában divat lett nőt választani külügyminiszternek: Göncz Kinga is, de saját országában a brit Margaret Beckett és a lengyel Anna Fotyga is az első nő ezen a poszton. A jelenség a politológus szerint hasznos, de ettől még ugyanúgy folydogál a világpolitika, ahogyan eddig. Mert szép, ha egy kis országot jó kompromisszumkészséggel megáldott asszony képvisel - egy nagyhatalom diplomatájának viszont nem elég keménynek látszania. Annak is kell lennie. Ilyen például Condoleezza Rice. csak Ausztriában hívta fel magára a figyelmet, amikor egy keresztény hitre tért, s ezért hazájában bíróság elé állított afgán férfi védelmében rászólt Afganisztán elnökére. Milosevic halálakor pedig figyelmeztette Belgrádot: a történtek után is át kell adnia a háborús bűnökkel gyanúsított embereket a Hágai Törvényszéknek. ,A szőke, félhosszú hajú, bájos arcú Ursula Plassnik csaknem két méter magas, s akárhogyan is próbálják cseles székekkel, asztalokkal kiegyenlíteni a különbséget, Schüssel - és mindenki más - alaposan eltörpül mellette" - olvashatjuk egy Ausztriáról szóló turisztikai honlap magyar vendégkönyvében. Lengyelországban is először tölti be nő a külügyminiszteri posztot május óta, Anna Fotyga személyében. A közgazdász végzettségű Fotyga először azzal tűnt föl, hogy magyarázatot kért a német diplomáciától egy újságcikkel kapcsolatban. A Lengyel újkrumpli című írás a lengyel államfő németellenes beállítottságán viccelődött. Bár nem európai, de a legérdekesebb jelenség a diplomáciában Condoleezza Rice. Keresztneve egy olasz zenei utasításból ered. Con dolcezza azt jelenti: édesen. Apja lelkész, anyja zenetanár, és ő maga fiatalon ismert zongoraművész volt, emellett tanulmányt publikált 1983-ban az 56-os magyar forradalomról, elemezve fotók: mti Nagy Imre magaUrsula Plassnik osztrák külügyminiszter fogadja Göncz Kingát. Sógornők, egymás között Romániában még jár a kézcsók Eddig nem érezte hátrányát annak, hogy férfiak között dolgozott Csókási Eszter, a szegedi székhelyű DKMT Kht. ügyvezető igazgatója. Cége a három dél-alföldi megye, romániai megyék, valamint Vajdaság közös programjait szervezi; Eszter tárgyal a tartományi kormánnyal éppúgy, mint a romániai és magyar politikusokkal. Azt mondja, ami a női mivoltának szóló reakciókat illeti: Romániában és Szerbiában még különlegességnek számít nőként ilyen beosztásban, a kézcsók magától értetődő. Magyarországon már nem olyan nagy csoda a megjelenése egy tárgyaláson. - Előfordul, hogy két politikus nagyon nem ért egyet, és beszélgetés közben egyre jobban felemelik a hangjukat mondja Eszter. - Ám velem sohasem üvöltenének. tartásának és a szovjetek döntéseinek mechanizmusát. A világ mégis úgy tartja számon, mint a 2003-ban megkezdett iraki háború egyik szorgalmazója. Miniszteri kinevezését sokan ellenezték, mert úgy vélték, kritikátlanul valósítja meg az elnök diplomáciai elképzeléseit. Mások szerint ellenfelei azt nem tudták megemészteni, hogy nő, hitét gyakorló keresztény, tehetséges kutató, ráadásul fekete. A magyar Göncz Kinga kinevezésén sokan meglepődtek, külföldön is. A Süddeutsche Zeitung nevű német lap azt írta, az édesapa, Göncz Árpád népszerűsége sokat számított - ő erre azt mondta a Szólás szabadságában, hogy biztosan így van, de ez felelősség is, meg kell felelnie az emberek elvárásainak. Általános orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, a konfliktuskezelés szakembere. 2002 óta politizál, államtitkár, majd miniszterként vezette a szociális és esélyegyenlőségi tárcát. Azt nyilatkozta, nem tervez jelentős változást a magyar külpolitikában. - Nem jellemző, hogy önmagában jelentősen változtatna egy ország diplomáciáján az, ha nőt bíznak meg a külügyminiszteri szereppel - cáfolja jó szándékú, de naiv hiedelmünket Ilonszki Gabriella egyetemi docens. A budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetében működő Elit Kutató Központ munkatársa lapunk felvetésére elmondta: - Egy külügyminiszter munkáját meghatározza korábbi karrierje is, de a döntő körülmény annak az országnak a helyzete, amelyet képvisel. Tehát lehet azt mondani, egy nőnek fejlettebb a kompromisszumkészsége, és ez hasznos a diplomáciában, de ha például az amerikai külügyminiszterre gondolunk, róla pont nem ez jut eszünkbe. Ilonszki Gabriella szerint az viszont mindenképp előny, hogy Göncz Kinga nálunk is bevezet, megalkot egy szerepet, amikor egy hagyományosan férfiasnak tartott posztot tölt be. Ami az ismertség hiányát illeti: a kutató úgy véli, nem Göncz Kingát minősíti, hogy az esélyegyenlőség témaköréből ritkán választanak vitatémát a magyar politika szereplői. BAKOS ANDRÁS „Ez kib...ott jó!" Egyes hírek szerint így kiáltott fel négy hónappal ezelőtt Margaret Beckett, amikor megtudta, neki szánja Tony Blair brit kormányfő a külügyminiszteri széket. A 63 éves, sajátos stílusú asszonyt nem nagyon ismerik a diplomáciában, korábban környezetvédelmi miniszter volt, nagy figyelem övezi minden szavát. A brit sajtó összevonta a szemöldökét, amikor kiderült, Margaret asszony a közel-keleti válság dacára nem halasztja el nyaralását. Férjével „franciaországi gasztronómiai körútra" indult, lakókocsiban laktak. Aztán hazatért, és fölemelve mutatóujját, „rendkívüli óvatosságra, visszafogottságra szólította fel Izraelt". Érdekes karakter az osztrák Ursula Plassnik is, aki ugyan nem az első nő ezen a poszton a szomszédban, de a hozzáértők szerint megújulást hozott az osztrák külpolitikába, és munkája új értelmet adott a semlegesség fogalmának. Nem Condoleezza Rice zongorázik VILÁGSZTÁROK A DÓM SZÍNPADÁN! augusztus 18.. 10.. 30. |tG> I RTf kfSiíl"»: Átrium, Kuást u. 9.. T.: 62/541 705 /BANK BAN • ,<U- SZIKORA János 1 SPL WWU.SZEGEDISZABADTERI.HU