Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-01 / 152. szám

/ • MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2006. JULIUS 1. A MEGYE ÚJ MÚZEUMÁNAK HISTÓRIÁJA Július 7-én nyit Hódmezővásárhely új múzeuma Emlékpont: fél évszázados időutazás 2005. január: A vásárhelyi közgyűlés hozzájárul az Emlékpont Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ létrehozásához 2005. április: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a vásárhelyi múzeum történész koordinátora, valamint Gerő András történész ismerteti az 1944 és 1990 közötti időszakot bemutató kiállítási anyag történészi koncepcióját. 2005. június: Megkezdődik az Andrássy utca 34. szám alatti épület átalakítása. Megnyitja kapuit az anyaggyűjtéssel foglalkozó Emlékpont-iroda. 2005. november: Közgyűlési beszámoló a múzeum történészi munkálatairól. 2006. április: Már több száz tárgy gyarapítja a humán oktatási központ kiállítási anyagát. 2006. május: Madácsy Tamás történészt bízza meg a vásárhelyi közgyűlés Vásárhely új létesítményének irányításával. 2006. július 7.: Emlékpont-avatás. adományok között. Persze különlegességek is, mint egy elektromos meghajtású Puli kisautó, melyet a '80-as évek végén gyártott a Hódgép, s néhány évvel ezelőtt még használtak is a vásárhelyi önkormányzatnál. Lenin és Iván beköltözött Az a vörös csillagos zászló is gazdagítja a gyűjteményt, egykor a tanácstermet díszítette. Monumentális alkotások is helyet kaptak az Emlékpontban. Lenin szobra az épület homlokzatán kialakított párkányon üldögél, de az Andrássy utcán lelt új otthonra a vásárhelyiek által csak Iván-szobornak nevezett szovjet katona is. A levéltári gyűjteményen kívül több ezeroldalnyi írott dokumentumra is szert tettek. A fotókat, újságokat, bírósági jegyzőkönyveket, hivatalos iratokat, okleveleket digitalizálják, rendezik, s ez alkotja az Emlékpont kutatóbázisát. Oktatási központ születik Vásárhely új múzeumának irányításával Madácsy Tamást bízta meg a közgyűlés. A fiatal történész fontosnak tartja, hogy a múzeum kiemelt szerepet töltsön be a város oktatási és kulturális életében. Az időutazáshoz kilenc kiállító terem várja az érdeklődőket. Egy-egy terem foglalkozik a második világháború vásárhelyi áldozataival, bemutatja az egykori ellenállókat, a Fehér Gárda szervezkedést, és fejet hajt a kivégzettek, illetve bebörtönözöttek, agyongyötörtek, tönkre tett életek előtt. Papok, lelkészek vallanak arról, miként tudtak az a vallás és egyházellenes ideológia szorításában megmaradni. Feltárul az Államvédelmi Hatóság, a munkásőrség és az ügynökök által uralt időszak. Az emelet a Kádár-korszak puhadiktatúráját idézi. De Vásárhely gazdag művészetét bemutató „galériába" is várják az Emlékpont július 7-i nyitását követően a látogatókat, mégpedig a retrohangulatú sportbüfébe. TÖRÖK ANITA Iván az utcáról a múzeumba költözött Fotó: Tésik Attila Másfél éves készülődés után, július 7-én nyitja meg kapuit az Etnlékpont Vásárhelyen. Az 1944 és 1990 közötti időszakot egyéni sorsokon keresztül bemutató új múzeum ötletgazdája Lázár lános, a város polgármestere. Az Emlékpontban a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Sehinidt Mária által vezetett történészi csapat tervei alapján mi történt a szocializmusban Vásárhelyen. Hódmezővásárhely félszáz éves politikatörténetét mutatja be az Emlékpont, Vásárhely új múzeuma. A nagyszabású kiállítást rendező csapatot történészek, építészek, belsőépítészek alkották. A munkát Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója vezette. Sok vásárhelyi ajánlott fel a korszakból származó tárgyat. De a szervezők országos lapokban is keresték az egykori szemtanúkat, az emlékezni akarókat. Névtelenül is elmesélhették történeteiket az új múzeum weblapján. Az Emlékpont-irodában naponta 10-en, 15-en jelentkeztek - hallottuk Elek András irodavezetői. Járható filmként működik Tavaly nyáron az új múzeumnak szánt épület F. Kovács Attila Kossuth-díjas építész tervei alapAZ ÖTLET H „Az Emlékpont - Fél évszázad Humán Oktatási Központ az 1944 és 1990 közötti időszak hangulatát adná vissza, a korszakot átélt helyiek elbeszélése, véleménye alapján, vagyis nem plakátokkal, vitrinekkel teli zsúfolt kiállítóhely lenne." így foglalta össze ötlete lényegét másfél évvel ezelőtt Lázár János vásárhelyi polgármester a közgyűlésen a városba tervezett új múzeumról. ján, Sándor János vezető tervező közreműködésével készült, aki „járható filmként" jellemezte az Emlékpontot, a vásárhelyiek kitárulkozását. Több száz tárgyat, háromezer fényképet ajánlottak fel a helybebek a múzeum javára. Könyvek, kitüntetések, rádiók, a vásárhelyi vállalatok - Hódiköt, Fémipari Vállalat vagy a mérleggyár termékei is megtalálhatóak az Schmidt Mária az Emlékpont jelentőségéről Várostörténet, egyéni sorsokból Schmidt Mária, a budapesti terror Háza igazgatója irányításával zömében helyi szakemberek gyűjtötték össze Hódmezővásárhely 1945 és 1989 közötti törtenetének dokumentumait. Az Emlckpont a város félmúltját szuggesztíven kívánja bemutatni. E múzeumról kérdezzük Schmidt Máriát. - Mi a jelentősége a vásárhelyi Emlékpontnak ! - Az Emlékpont Múzeum az ország első olyan intézménye, mely a kommunista diktatúra időszakát egy város történetén keresztül meséli el a legmodernebb, multimédiás múzeumi eszközökkel. Az embereket érdekli a múlt, a történelem, országuk és társadalmuk sorsa. Akik nem élték át, meg akarják ismerni, akik pedig megélték, azok szeretnék viszontlátni életűk tragikus, drámai epizódjait. Egy közösség életének ezek a személyes és kollektív történetek fontos csomópontjai. - Miben lesz más ez, mint a fővárosi Terror Háza Múzeum kiállításai - A két intézmény szinte ugyanazon alkotógárda irányítása alatt jött létre, de az Emlékpont egyedi. A Terror Háza Múzeum két totális diktatúra áldozatainak állít emléket. Sajátos módon mindkét - a nyilas és a kommunista - terrorrendszer is Budapesten az Andrássy utca 60.-ban rendezte be erőszakszervezetei székhelyét. Az állandó kiállítás tematikája az 1956-os szabadságharc utáni megtorlás végével lezárul. Hódmezővásárhelyen pedig az Emlékpont a város történelmét 1945-től 1990-ig dolgozza fel. Ez folyamatosan bővülő, bővíthető kiállítás, nemcsak egy múzeum, hanem oktatási centrum is egyben, mely helyet ad történelemóráknak, kutatóknak, konferenciáknak. - Az Emlékpont a szocializmusnak állít-e emléket, ahogy többen is vélik, vagy más a jelentősége 1 - A múzeum létrehozásában közreműködő történészek közel másfél száz interjút készítettek. Az Emlékpont kiállítása kilenc tematikus teremből áll, melyekben a korszak relikviái modern környezetben jelennek meg. A múzeum létrejöttének célja, hogy bekapcsolja Hódmezővásárhelyt az ország és Európa kulturális vérkeringésébe, kedvelt turisztikai célponttá tegye. Nyugat-Európában számos olyan település van, ahová csak azért mennek el a turisták, mert ott van valami különleges látnivaló. A hódmezővásárhelyi Emlékpont ilyen. Miközben a vásárhelyiek el tudják mondani, hogyan élte meg közösségük a huszadik század második felét. KOROM ANDRÁS Schmidt Mária szerint felszabadító élmény a múlt megismerése Fotó: Tésik Attila A parasztpolgárság belső gyarmatosítása Felkészületlenül érte az 1950-es évek belső gyarmatosítása Vásárhely parasztpolgári társadalmát - mondja Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, akivel Az Emlékpont által feldolgozott korszak történetéről beszélgettünk. A Hódmezővásárhely új múzeumában földolgozott korszak valójában nem 1945-tel vagy 1948-cal indul. Mert elengedhetetlen annak a társadalomnak a felvázolása, mely az 1930-as évektől jellemezte Hódmezővásárhely világát - véli Gerő András történész. A város óriási külterjes gazdálkodásra épülő parasztvilágába szervesen beépült egy sajátos városi polgári réteg. A kiállítás a magyar parasztpolgárosodásról is szól. Az egész szocialista-kommunista korszak úgy kerül bele ebbe a képbe, hogy 1945 után belép e döntően paraszti, gazdatöbbségű városi világba egy iparosodásra orientált politikai szerkezet. A város lokális története valójában leképezi a magyarországi szocializmus különféle szakaszait. Az Emlékpont kronologikusan, illetve tematikusait is súlypontozza a korszakot - magyarázza a történész. A kommunista típusú, erőltetett iparosítás jórészt a parasztság javainak kisajátítására épült, mintegy belső gyarmatosításként folyt le. Ezért sok emberi tragédiával, de szembenállással is találkoztak a kutatók. Ezt az ellenállást a korszak elhárító szervei fehér gárdának nevezték, és százas nagyságrendben vonták be az embereket a megtorlásba. Ez, azaz az ötvenes évek első fele volt a magyarországi szocializmus legdurvább korszaka - Vásárhelyen is. Az 1960-as évektől elindult egy kispolgárosodási folyamat, miután a rendszer felismerte: nem lehet az iparosítást a fogyasztás minimalizálásával folytatni. Megengedte, s bizonyos mértékben erősítette is egy olyan sajátos kispolgári életforma megteremtését, mely a parasztság számára a háztáji megjelenését eredményezte. Vásárhelyen olyan iparosodási „felfutás" következett be: nemzetközi és hazai viszonylatban is életképes üzemek jöttek létre. Ilyen volt a Hódiköt, az Alföldi Porcelángyár, s ilyen termék volt például a krónikus autóhiány enyhítésére kitalált kisautó, a Puli, ami az Emlékpontban is látható lesz. B.K.A.