Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-04 / 154. szám

6 •MEGYEI T U K 0 R • KEDD, 2006. JÚLIUS 4. A Tiszában úsznak, a Vértó partján csak napoznak a szegediek Sokan megspórolják a fürdőbelépőt A városi tavaknak csak a partjára merészkednek, a megáradt Tiszától azonban nem félnek azok a szegediek, akik a fürdők helyett az ingyenes strandolást választják. Megspórolják a fürdőbelépőt azok a szegediek, akik a városi tavak mellett pihennek délutánonként. A vízpartélmény adott - békakuruttyolás, nád, vízpára, csörgedező szükőküt a tó közepén - csak a hűsítő űszás hiányzik. Már akinek. - Nem tudok űszni, a Balatonban is csak megmártózom mondja a Vértó partján napozó Kató Zoltánné, Erika. Az asszony munka után feküdt ki strandtörülközővel és vízzel felszerelkezve a tó melletti domb tetejére, úgy tervezi, 2-3 órát marad. Gyermekei a nagymamánál vannak, férje dolgozik. Körülötte szintén napozók csupa nő - hevernek. A Vértóba egyikük sem vágyik, szerintük azt csak a békák és a horgászok használják. Strandra menni sajnálják az időt, barnulni itt is lehet. - Az újságtői jöttek? Fotózzák csak 1c, hogy milyen koszos a víz mondja egy skót juhászát sétáltató fiú a Zápor-tó mellett. A tavat hínár fojtogatja, a fürdést tiltó tábla csak formaság, ebbe úgysem merészkedne senki. Partján és stégjén azonban fürdőruhás alazi járműveken. Tegnap délben mi csak kacsákat, halakat és ebihalakat láttunk. A tavakat igen, a Tiszát csak messziről csodálják a fürdőruhások. Bár tilos az úszás, nemrég a Stefánia közelében többen is tempóztak a folyóban. Köztük Lele József, aki 1964 óta minden évben úszik a Tiszában. - Kellemes a víz, sajnálom, hogy nincs rajtam fürdőruha. Holnap visszajövök, és úszom tervezget a mártélyi Zelenyák Éva, aki combközépig áll a folyóban. Az asszony a természetes vizeket kedveli, a Laposra, a Fokára, holtágakra jár. Most megteszi a megáradt Tisza is. Hogy szabálysértésnek minősül itt az úszás, nem ijeszti meg. - De állni csak szabad a vízben, nem? - kérdezi. - Úszásért még úgysem csuktak le. Igaz, másért sem - mondja Levente lábát lógatva a langyos folyóba. Barátaival Debrecenből érkeztek öt napra Szegedre. A kérdésre, hogy miért nem a strandot használják, ez az egyszerű válasz: mert nem tudjuk, hol van. Útbaigazítjuk őket, búcsúzóul megkérdezzük, nem félnek-e, hogy elkapnak valamit, esetleg betegséget, fertőzést szednek össze a vízben. - Ugyan mit kapnánk el? Legfeljebb egy harcsát - hangzik a válasz. G. ZS. kok fekszenek. Egyikük úgy tudja: a Plaza-tóban úszni is lehet. - Valóban szoktak fürdeni a vízben, néhányan vízibiciklivel mennek a közepébe, és onnan ugrálnak - magyarázza Balogh Roland Sándor a vízibicildi-kölcsönzö ártáblájának dőlve. A pláza melletti „vízirájder" húsz percre 370 forint, fél órára 550. A fiú elárulja: néhány fiatal pár nem a vízbe, hanem a nádasba vágyik, oda tekernek be a víLele József 1964 óta minden évben megmártózik a Tiszában Fotó: Karnok Csaba A kisteleki Gyurkóéknál minden leány színötös „Néha hallom, hogy bezzeg Erika" A kitűnők fotózásán találkoztunk a harmadikat végzett Gyurkó Csillával és elballagott nővérével, Erikával. Kistelekről utaztak Szegedre, és a fényképezőgép elé álltak, amíg édesanyjuk - a család harmadik színötös büszkesége - átvette a diplomáját. A kisteleki Gyurkó lányok az ottani általános iskolában tanulnak. Pontosabban már csak a kicsi, Csilla jár oda, most megy negyedik osztályba. Erika idén ballagott, végig kitűnően tanult a nyolc év során. A Radnóti Miklós gimnázium humán szakán folytatja, de ott már, tette hozzá édesapjuk, Gyurkó László, megelégszenek azzal is, ha Gyurkó László két színötös lányával, Csillával és Erikával jött a fotózásra Fotó: Frank Yvette a csupa ötösök mellett becsúszik egy-két négyes. - Itthon kezdjük a vakációt, kihasználom az alkalmat, hogy találkozzam még a régi osztálytársaimmal - mesélte a nyári szünet elejéről Erika. - Tanulnom is kell, mert néhány nap múlva középfokú angolvizsgát teszek. Remélem, sikerül, mert addig csak az angol és az angol tölti ki a napjaimat. Persze az internetet sem hanyagolom. Nem, ez nem függőség, csak a család reagál rá érzékenyen. A baráti kapcsolataimat az iwiw-en jelölgetem, és sokat lógok az osztályportálon. Feltettünk osztálykirándulásról szóló képeket, látható a tablónk, és rövid kis történeteket írunk egymásról. Szóval nem elég, hogy év közben együtt lehettünk, még a neten is öszszekapcsolódunk. Szeretek kirándulni és táncolni. Mazsorettcsoportunkkal idén nyáron Apátistvánfalvára indulunk néhány napra, igaz, hivatalosan edzőtábornak hívják. Képlékeny még, mi is lesz a kitűnő lányból, ha nagy lesz. Talán tanár, mert történelmet és angolt tanul szívesen. És édesapja elárulja, soha nem kell noszogatni a lányait. Jó az agyuk, hallás után megjegyzik az anyagot. Csilla elmosolyodik, azért ő hallja, hogy „bezzeg a nővéred". A kicsi lánynak csak a helyesírás okoz gondot, de azt solj olvasással gyakorolja. Befejezte Fekete István Vukját, a családi nyaralásra pedig Erich Kastner A két Lotti című regényét utaztatja Korfura, mégpedig repülővel. - Egyikünk sem ült még repülőn. A feleségem most diplomázott a főiskola rendezvényszervező szakán, ő a mi harmadik színötös büszkeségünk - mondja Gyurkó László. És a lányok családi kirándulást kértek a szép bizonyítványért. A két színötös lány bólogat, és édesapjukról elmesélik: apa vadász, vagyis inkább vadőr. A kisteleki fatelepen dolgozik, ő ott a főnök. DOMBAI TÜNDE MA P0TF0T0ZAS Pótfotózást tartunk ma 12 és 17 óra között a Szegedi Ifjúsági Házban. A játékra azok nevezhetnek, akik a 2005/2006-os tanévben mindenből ötös érdemjegyet szereztek, vagy „kitűnő" szöveges értékelést kaptak. Ezenkívül feltétel, hogy a szülök vagy nagyszülők közül valaki előfizessen lapunkra. Műveinek felét a város múzeumára hagyta Kiállítás a makói Hadik-hagyatékból A két esztendeje elhunyt makói születésű szobrászművész, Hadik Magda hagyatékából nyílt kiállítás a napokban a József Attila Múzeumban. A szobrászművész édesapja - aki állomásfőnök volt Ópécskán - a trianoni döntést követően telepedett meg Makón. Hadik Magda itt végezte el iskoláit, itt kezdte művészi karrierjét. Bár élete később, férjhezmenetele után Csurgóhoz kötötte, mindig szeretettel emlékezett vissza a Maros-parti városra, ahol mindmáig élnek rokonai. Mivel gyermekei nem voltak, úgy döntött: fennmaradt alkotásainak zömét megosztva a csurgói, illetve a makói múzeumra hagyja. A makói gyökereit sosem felejtő alkotó 1952-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán. Pátzay Pál, Barcsay Jenő és Ferenczi Béni tanítványára ezt követően nehéz idők következtek: a szocialista realizmus korszakában nem találta a helyét, jobbára a maga kedvéért alkotott - a hetvenes-nyolcvanas években azonban kiteljesedett művészete, melynek középpontjában méltatói szerint az ember áll és kiegyensúlyozott, keresztyén perszonalista szemléletet tükröz. Készített érméket, kisplasztikákat és szobrokat is. Köztéri alkotásai közül Makón is látható kettő: az egyik a görög katolikus temető hősi emlékszobra, a másik Erdei Ferenc portréja, mely a nevét viselő középiskola udvarán áll. Hadik Magda halála után 2004 októberében Halmágyi Pál múzeumigazgató vette át a múzeumra a művésznő akaratának megfelelően hagyott alkotásokat. Az intézmény képzőművészeti gyűjteménye ennek révén kilenc venkét szoborral, kisplasztikával és plakettel, valamint százhetven ceruza- és tusvázlattal gyarapodott. Az anyagból összeválogatott kiállítás július végéig tekinthető meg. SZ. I. M. Halmágyi Pál múzeumigazgató egy Hadik-alkotással Fotó: Szabó Imre