Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-27 / 174. szám

MEGYEI TÜKÖR- CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚLIUS 27. Idén 175 éves a szegedi izraelita temető Családi események Csongrád megyében SZEGED HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Bibity Zoltán és Farkas Csilla, Bacsa Géza Attila és Ördög Katalin, Turzai Ferenc és Rácz Beáta, Fényes Zsolt és Pecznyik Pet­ra, Perneki Zoltán és Kukkonka Judit. Bódi Zsolt és Kungli Renáta, Balla Dániel és Deákvarga Veronika, Nagy István és Aradi Erzsébet, dr. Kiss László Attila és Petre­zselyem Anett, Borsos Sándor és Kádár Éva, Bárányi László és Náfrádi Szilvia, Komáromi Csaba László és Galisz Anita, Moisko János és Nagy Katalin, Taskó Már­ton és Oltean Ancuta Mirela, Ördög Ba­lázs és Baróti Judit Rita SZÜLETETT Chrappan Róbertnek és Kovács Adrienn Editnek Réka. Mezó Péter Lászlónak és dr. Nagy Anettnek Levente, Marschall Péter Károlynak és TaJti Tünde Mónikának Kristóf. Ördög Imrének és Kertész Klárának Dávid, Juhász Károly Tivadarnak és Fehér Julian­nának Hanna Zsófia, Prágai Józsefnek és Szécsi Gabriellának Gabriella Piroska, Pet­ruska Istvánnak és Llgner Enikőnek Donát, Tápai Csaba Andrásnak és Klajkó Andreá­nak Bendegúz, Frank Dezsőnek és Magyar Magdolna Máriának Krisztián Raffael, dr. Ikladi Gábornak és dr. Elmer Erikának Viktó­ria, Kispál Imrének és Jáger Bernadettnek Imre, Szász Péternek és Czigléczki Erikának Blanka. Bálint Antalnak és Lutor Erikának Polla, Gazsó Tibornak és Détári Erikának Dominik. Bottó Gábornak és Titze Cornéliá­nak Bianka, Gárgyán Istvánnak és Gárgyán Erikának Gergely, Bombitz Attilának és dr. Lovász Andreának Kristóf. Szaszkó Roland­nak és Kakuszi Erikának Szilárd, Tolnai Gá­bornak és Molnár Boglárkának Gábor Mer­se, Grund Lászlónak és Péter-Szabó Máriá­nak Marcell, Nagy Tamásnak és dr. Kicska Andreának Kristóf Tamás, Bóka Józsefnek és Papp Évának Viktor Máté. Balla Szabolcs Róbertnek és Berta Ibolyának Nóra, Kecske­méti-Kóvács Antalnak és Tóth Beatrixnek Aptónia nevű gyermeke. MEGHALT Kuk Istvánné Hugyecz Julianna, Drubi Ilona, Tóth István György, Fricska Lászlóné Bálint Ilona, Tóth Péter Mihály, Szilágyi Ernőné Mészáros Erzsébet, Szabó Istvánné Komo­csin Etel, Pápai István, dr. Tompa Éva Kata­lin, Tóth Mihály, Szögi Józsefné Kormányos Matild, dr. Polgár Lajosné Imgrund Margit, Szűcs László, Kolompár Mátyásné Kolom­pár Ilona, Lévai Istvánné Maróti Erzsébet, Ördög Ferencné Adányi Mária, Koritár Zol­tán, Tóth Dezsőné Nyerges Erzsébet, Rigó Zoltán Mihály, Pálmai Miklós Józsefné Ha­lász Melinda Ilona, Witzl Vincéné Pivárszki Erzsébet, Boldizsár János, Keller János, Pet­rovics Béláné Halál Irén, Szalma András, Fekete János, Lőrincz Ferenc, Szekeres La­jos, Hovanyecz János, Csizmás Róbert, Makra László Imre, Zsótér Ferenc, Hábel Ferenc Miklósné Kovács Margit, Fejes Ist­vánné Boros Erzsébet, Halász Jánosné Far­kas Erzsébet, Őrhalmi Sándorné Ézsiás Má­ria Magdolna, Vanicsák Iván György, Szabó Erzsébet, Deme Ferencné Gajda Julianna, Szabó Sándor, Tóth Lajos, Dondó Ilona Ka­talin, Kovács István, Gyuris Mihály, Dobó Miklós, Drobina Lajos Ferencné Pálfi Anna, Bugyi Sándor Imre, Ignác Miklós, Lábas Er­zsébet, dr. Lakatos Antalné dr. Lang Ilona Kornélia, Pálfi Mártonné Bene Eszter Teré­zia, Árva Istvánné Páger Etelka, Mészáros Béla Ferenc, Kószó Ferenc, Deutsch József­né Adler Ida Mária, Szűcs József Horgász Balázs, Temesvári Lajos, Zsembery Antal Gyula. SZENTES HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Bába György és Zsoldos Katalin, Váncsa Károly és Bella Annamária. SZÜLETETT Bozó Attilának és Pengő Zsuzsanna Évának Enikő, Mándoki Károlynak és Tóth Katalin­nak Virgínia, Justin Attilának és Forró Máriának Gábor, Horváth Mihálynak és Haj­dú Adriennek Adrienn, Atumpf Gábornak és Tóth Juditnak Kira, Ugrai Dánielnek és Gu­lyás Krisztinának Nándor, Bozó Sándornak és Kormos Hajnalkának Bence, Paróczai Zsoltnak és Kovács Olgának Réka, Nagypál Istvánnak és Szögi Mártának Adrienn, Sipos Kálmánnak és Kondorosi Rékának Gellért. Szántó Imrének és Kiss Erzsébetnek Leven­te, Mészáros Péter Sándornak és Csajági Anikónak Réka és Flóra nevű gyermeke. MEGHALT Pintér Istvánné Gőz Julianna, Pengő János, Mészáros Antalné Ugrai Katalin, Piti Fe­rencné Barát Ilona, Fazekas László, Fülöp Istvánné Deák Mária (Tömörkény), Kardos Istvánné Jernei Erzsébet (Cserkeszőlő), Pap Ferenc (Csanytelek), Nagy Ferenc György (Csanytelek), Sándor Józsefné Varga Mária (Nagymágocs), Kátai-Tóth Erzsébet (Nagy­mágocs). VÁSÁRHELY HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Nagy Edina Veronika és Szabó Gábor, Lauri­nyecz Mária és Földesi Gyula, Zombori Me­linda és Kállai István, Kiss Izabella és Ko­vács Krisztián. SZÜLETETT Szűcs Andrásnak és Dinnyés Csillának András, Dániel, Kiss Zoltánnak és Tóth Nóra Évának Dorina, Tóth Lászlónak és Horváth Henriettnek Márk, Kelemen Istvánnak és Szeremi Erikának Márk, Nagy István Nor­bertnek és Fránki Judit Editnek Vilmos, Tu­sor Jánosnak és Téren Mónikának Bianka Ilona, Török Endre Ernőnek és Sinkó Diáná­nak Noémi, Marton Lászlónak és Szenti Ildi­kónak Levente László nevű gyermeke. MEGHALT Kruzslicz Mihály, Szabó Ferenc, Lázár Sán­dor János, Fejes Sándor, Nagy Jánosné Sza­bó Mária, Török Ferencné Nagy Eszter, Tóth Mihály Ferenc, Máry Dezső Alfrédné Kovács Mária, Papp Anna Rozália, Nagy Jánosné Berecz Lídia. Sarnyai Pálné Szabó Margit (Maroslele). CSONGRÁD HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Bene Attila Mihály és Túri Andrea, Pigler Zsolt és Varga Katalin. MEGHALT Csorba Ferenc. Kószó Péter: vásárhelyi Kossuth tér Mi a kedvenc helye? - kérdezzük Szeged és Csongrád megye lakóitól, közszereplőktől, és nem közismert emberektől is. Vá­rosrészt, utcát, épületet, intézményt, kocsmát, parkot, akár jár­daszigetet is megjelölhetnek, de a választást meg kell indokolni. Reméljük, érdekességeket - személyeket és helyeket - ajánlhatunk így olvasóink figyelmébe, és azt is, hogy amikor befejezzük, többet tudunk egymásról és a helyről, ahol élünk. - Elsőre két hely jutott'eszem­be: sajnos az egyik ma már nem létezik, hiszen az egykori Oldal­kosár városrészt azóta lebontot­ták, így a másik kedvencemet, a Kossuth teret ajánlanám ­mondta Kószó Péter vásárhelyi alpolgármester. A Fekete Sas kávézó teraszára kiülve a halhatatlanságból kö­szön vissza Béla cigány, miköz­ben figyelhetjük a tőzsdetakarék kupoláján álló Mercuriust, kezé­ben a győzelem jelképével. - Az ember szinte a bőrén érzi a korsós lány kútjának hűsítő vi­zét, s ezalatt ábrándozhat a város legendáiról, így többek között ar­ról, hogy Kossuth 1848. október 21 -én itt szólította hadba Vásár­hely népét - folytatta az alpolgár­mester. A Kossuth tér Kószó Péter szá­mára magán- és közéleti ember­ként is sokat jelent. Magánem­berként itt találkozott, udvarolt későbbi feleségének, alpolgár­mesterként pedig a Vásárhelyre látogató vendégeknek, delegáci­óknakbüszkén mutatja meg.. A Kossuth tér egyben az emlé­keknek is otthont ad. Hiszen jól emlékszik még az itt parkoló fiá­kerekre, a tér, illetve az Andrássy utca sárga keramitútjára. Visszakanyarodva az első gon­dolathoz, miszerint a kávézó te­raszán üldögélve nézelődünk, a megújult tér köszön vissza ránk a felújított szállodával, a bíróság­gal, a tőzsdetakarékkal, az ógim­náziummal és a postával. K.T. Értékek, emlékek és kövek - a 175 éves temetőben Fotó: Segesvári Csaba Sírok, virág helyett kövekkel DRÁGA A VEGYSZEREZES A Fonógyári úti izraelita temetőt 175 éve hozták létre, 5300 sírhely található itt. Manapság évente 4-5 temetést rendeznek. A vadregényes, sűrűn benőtt terület fenn­tartásához szűkösek az anyagi források. A szegedi izraelita sírkert 1831-ben jött létre a mai Moszkvai körűt és Kálvária sugárút sarkán. 1868-ban telepítették át a Fonógyári útra, a belvárosi temető mellé. Kék kapuján belépve, a gondnoki épület mellett egy edény­ben kövek és kavicsok fogadják a látogatót. ­Izraelben kövekkel fedték be a sírokat, így vé­dekezve a sírrablók ellen - meséli Nagy Ist­ván főgondnok. Az ide látogatók gyakran vi­rág helyett is köveket hoznak, ezeket teszik a nyughelyekre. A férfiak csakis kipában, a nők kendőben léphetnek be. Zarándok Új-Zélandról A közel 56 ezer négyzetméteren több mint 5300 sírhely található, a legrégebbiek kétszáz évesek. Ma már csak 4-5 temetést rendeznek évente. Számos olyan személyiség nyugszik itt, aki rengeteget tett Szeged árvíz utáni ma­gára találásáért. Négy kiemelten jelentős sír van a temetőben, a két Löwé, Kulinyi Zsig­mond történészé és Heller Ödön festőművé­szé'. A „jó doktor" emléke Mellettük nevezetes még Pick Márk sírja vagy Rózsa Izsó egykori hitközségi elnök fe­hér márványból készült nyughelye. Közülük az egyik legpompásabb Löw Lipót egykori fő­rabbi görög oszloprendes sírja. A panteonos építményen még ereszcsatorna is van. Pár lé­pésre fiának, a „földkerekség legtudósabb rabbijának", Löw Immánuelnek a sírboltja fekszik. Ide rendszeresen érkeznek zarándo­kok, akár Új-Zélandról is. Egy öregúr, aki is­merte őt még gyermekként, csak azért jött Szegedre Óceániából, hogy lássa nyughelyét. Nagyon kevés sírt látogatnak egyébként, a legtöbb elhanyagolt. Nincs, aki gondozza, a hozzátartozók gyakran más kontinenseken élnek, vagy maguk is meghaltak már. A vá­rosból mintegy százan járnak rendszeresen a közel hatszáz fős izraelita közösségből. Ha­lottak napján viszont kétszáz felett van a lá­togatók száma. Nincs könnyű dolguk, a mo­numentális síremlékeket, rozsdás ajtajú kriptákat benőtte a sűrű növényzet, néhol csak vékony csapásokon lehet közlekedni. Pedig a futónövények alatt akad olyan már­vány síremlék is, amelyet a ma Ausztráliá­ban élő hozzátartozók kétemeletes, belvárosi lakásuk árából emeltek. Gergely Mórnak, a „jó doktornak" pedig hálás gyógykezeltjei ál­lítottak mementót. ** Azért a mák a halál jele, mert a zsidóknál a nyugalmat, a megnyugvást szimbolizálja Nagy István Egyes sírokon csillagot tesznek a születés, gyűrűt a házasság és mákgubót a halál idő­pontja mellé. - Azért a mák a halál jele, mert a zsidóknál a nyugalmat, a megnyugvást szimbolizálja - világosít fel Nagy István. A temető fölé impozáns épület magasodik. A ravatalozó, amelyet cinteremnek nevez­nek, egyidős az új zsinagógával, Baumhorn Lipót műve. Alagsorában H alakú kripta­rendszer terül el. Ide 1994-ben tudtak utoljá­ra lejönni, a belvíz miatt, amely tavaly a te­metkezést is lehetetlenné tette. Ez azért oko­zott problémát, mert a zsidó vallás nem en­gedélyezi a hamvasztást. A holokauszt emlékei Az épülettől nem messze található az első világháborúban elesettek nyughelye és a ho­lokauszt-emlékmú. Utóbbit „szappanos sír­nak" is nevezik, mert a megrongált tórák és kegytárgyak mellett egy olyan szappant is el­ástak ide, amely haláltáborokban elpusztí­tott zsidókból készült. Márványtábla emlé­kezik az 1944-ben a szegedi téglagyárba ösz­szeterelt zsidókra is, ők végelgyengülésben, betegségben hunytak el vagy öngyilkosok let­tek. Tömegsírjukat véletlenül, egy temetés előkészítése során fedezték fel. Egy-két éves gyermekek nevei is olvashatók azon a monu­mentumon, amely az őrjöngés időszakában, 1945. április 15-én legyilkolt 99 zsidó ember­nek állít emléket. Az egyedüli túlélő, Brück Adolf emelte úgy, hogy mindenét pénzzé tet­te érte. A zsidók, mielőtt kilépnek a temetőből, ri­tuális kézmosást végeznek, mivel a temetést tisztátalan szertartásnak tekintik. Végül fog­nak egy fúcsomót, vagy valamilyen zöld nö­vényt, és a válluk felett hátradobják, így véve búcsút hitsorsosaik földi emlékhelyétől. TÓTH GÁBOR - A temető gondozása évente mintegy 5,4 millió forintba Kerül - tudtuk meg dr. Lednitzky And­rástól, a Szegedi Zsidó Hitközség elnökétől. A.te­metőben minden zsidónak helyet kell adni, ezért szerény összegért biztosítják a sírhelyet. Nem kell időről időre sírhelymegváltást fizetni, mert a nyughelyet a halott tulajdonának tekintik. A te­mető azért ilyen vadregényes, mert egy vegysze­rezés 12 millió forint, amit két éven keresztül meg kellene ismételni. A zsidó hitközség viszont - az adományokat nem számítva - csupán 11 millióból gazdálkodik. Kószó Péter itt udvarolt későbbi feleségének Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom