Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-03 / 153. szám

SZERDA, 2006. JÚLIUS 5. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Az elnök az utolsó előtti rendes közgyűlésen. Két ciklus után búcsúzik Fotó: Schmidt Andrea lett a megyei politizálásnak. Eb­ben közrejátszott az is, hogy a megszorítás mint fogalom a Bok­ros-csomag óta csak most fordul elő gyakrabban a közbeszédben, viszont az önkormányzatok ko­rábban sem éltek jól. Előbb Szen­tes és Csongrád, majd az ezred­forduló után Makó is arra kény­szerült, hogy átadja középiskolá­it a megyének működtetésre. így ezután a városok helyett a me­gyének kellett kifizetnie azt a pénzt, ami a működéshez még szükséges a normatíván fölül. Aztán más okokból, de e ciklus­ban előbb a szentesi kórház, majd a makói került pénzügyi válságba, és ismét a szentesi kö­vetkezett. Bár a kórházak az GEP-töl kapják a működésükhöz szükséges pénzt, stabilitásukért a fenntartó önkormányzat felel, így több százmilliós tulajdonosi kölcsönt kaptak már eddig is az intézmények. Minden évre jut valamilyen pénzügyi jellegű bot­rány, legutóbb a Móra Ferenc Múzeumban indult vizsgálat, miután a megyei önkormányzat revizorai átnézték a bizonylato­kat. Lehet, a megyék már nem korszerűek, és megértek a meg­szüntetésre, mégis nehéz elkép­zelni, hogy egy nagyobb szerve­zet jobban oda tudna figyelni há­romszor ennyi intézményre, vál­tozatlan anyagi körülmények kö­zött. - Mindig csodáltam azokat az ismerős politikusokat, akik két-három fontps pozíciót is vál­lalnak, és aztán persze rohan­nak, igyekeznek is megfelelni minden téren, ami sokszor lehe­tetlen - mondja az elnök. - Sze­rintem Toller esete az intő példa; tudni kell nemet mondani. Frank szerint bárki is vezesse a megyei önkormányzatot, annak föl kell készülnie arra, hogy ez a munka egyre inkább egész em­bert kíván, és nem csak árvízi vészhelyzet idején. BAKOS ANDRÁS CIVIL MARADT Frank József növénynemesítő szakember, a Gabonakutató Kht. igazgatója 1998-ban függetlenként, de a Független Kisgazdapárt támogatásával jutott be a megyei közgyűlésbe, de az MSZP is segítette abban, hogy elnök lehes­sen. Ez az összefogás akkor nagyon szokatlannak számított, mégis életké­pes maradt. A következő választásokon Frank az MSZP listáján szerepelt függetlenként, de amikor megválasztották, ugyanúgy vezette a közgyűlést, ahogyan addig. Ez a testület azonban mégis más volt, mint az előző: kemé­nyebb és karakteresebb lett az ellenzék. Az MSZP-SZDSZ-frakció és az el­nök legkreatívabb ellenfele Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester. Volt, hogy az ellenzékiek kivonultak, az elnöki jutalmak megszavazásakor felté­teleket szabtak, ugyanakkor sok módosító javaslattal éltek - és az is elő­fordult, hogy ezt a többség elfogadta. Ebben jelentős szerepe volt a külön­böző pártállású városi polgármesterek közötti kapcsolatnak, de az elnök alapvetően civil hozzáállásának is. Fecskeház lett az útépítéshez használt homok Madarak otthona lett a dorozsmai út­építéshez felhalmozott homok: par­tifecskék költöztek bele. Az apró ter­metű szárnyasok valószínűleg hábo­rítatlanul költhetnek, az építkezés ugyanis leállt, és őszig - a fecskék kiköltözéséig - valószínűleg nem is indul újra. Partifecskék költöztek be a dorozsmai körforgalom utáni útépítéshez felhal­mozott homokdombba. Több tucat apró lyuk jelzi a madarak otthonát, melyet néhány nap alatt rendeztek be maguk­nak. A homokrakás mellett futó, zsák­utcába torkolló betoncsíkon autók nem járnak, a szomszédos oldalon épült Szil­va utcai házak pedig kellő távolságban vannak, így háborítatlanul fészkelhet­nek. Nem csoda, hogy hatalmas riadal­mat keltettünk, amikor megközelítet­tük fészkeiket. Az addig néptelennek tűnő, lyukas ho­mokdombból pillanatok alatt madarak tucatjai repültek ki, majd a nagy csivite­lésre a környéken repkedő többi madár is odagyűlt, és fejünk felett körözve pró­báltak elriasztani bennünket. Amint tisztes távolságba húzódtunk, ismét le­nyugodtak, és visszatértek apró lyukaik­ba. A madarak nyilvánvalóan zavarják az útépítést, ezért felkerestük az illetékese­ket. - Abból a homokdombból lesz az új út! - kiáltott fel meglepődve Rigó Mi­hály, a Magyar Közút Kht. területi fő­mérnöke. Mint mondta, nem tudott az építkezésen berendezkedett madarak­ról, de nem is akar velük hadakozni. így azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mit kezdenek a kialakult új helyzettel, a ki­vitelezőhöz irányított bennünket. Slyuch György, a Hódút Kft. területi igazgatója viszont azt mondta: a debre­ceni partnercég vezetője az illetékes, az építendő szakasz ugyanis az ő beruházá­suk lesz. Annyit azonban még elmon­dott: a dorozsmai eset nem egyedi, rend­szeresen találkoznak az útépítéseken hasonló jelenséggel. - Ilyenkor az a gya­korlat, hogy nem bolygatjuk őket, szep­temberben ugyanis úgyis kiköltöznek, és elrepülnek délre. Máár Ferenctől, a Debmut Zrt. terüle­ti főmérnökétől végül megtudtuk: a probléma jelenleg nem is probléma. Az útépítést ugyanis egyelőre felfüggesztet­ték különféle tervmódosítások miatt, és valószínűleg el sem kezdik őszig. - Ha mégis hamarabb szükségünk lenne a homokhalomra, mint ahogy a partifecs­kék kiköltöznének belőle, mindenkép­pen megpróbálunk valamiféle kompro­misszumos megoldást kitalálni - tette még hozzá. TÍMÁR KRISZTA A VÁROSIASODÓ MADAR H| A partifecske Európa leginkább veszélyez­tetett fecskefaja. Az alig tízgrammos mada­rak hagyományosan a folyók szakadó part­jában fészkelnek, de az általános folyósza­bályozás miatt egyre gyakrabban kénysze­rülnek arra, hogy homokbányákban vagy építkezéseken költsék ki tojásaikat. A parti­fecske májustól augusztusig fészkel, de ez idő alatt egyedülálló módon kétszer rak to­jásokat. Napközben fiókáikkal együtt el­hagyják fészküket, s csak este térnek visz­sza oda. A partifecskék lyukakat vájtak a homokdombba, és ott költenek Fotó: Karnok Csaba Életmentő ez is, az is Búváriskolák Szegeden ­egyik jobb, mint a másik Frank József nyolc év elteltével működési hitel nélkül adja át a megyét Politika után pihenés jön Nyáron sok embernek eszébe jut: meg kellene tanulni bú­várkodni. Ha most elkezdi, a nyár végére akár merülhet is ­és megnyílik előtte a csodála­tos, tenger alatti világ. Az egyik szegedi könnyűbúvár-is­kola arra büszke, olyan oktatá­si rendszer szerint dolgoznak, amelyet még Cousteau kapi­tány alakította ki, a másik ar­ra, hogy végzettjeik a búvár­igazolványt egyenesen az USA-ból kapják. Egyik szegedi búváriskola jobb, mint a másik. A Manta Búvár­klubbal együttműködő BREKI (Búvárfilmes Rekreatív Egyesület Kutatócsoport és Iskola) tagjai kerek évvel ezelőtt megmentet­tek egy hattagú német búvárcso­portot a cápáktól hemzsegő Vö­rös-tengeren. A Zotmund Búvár­központ vezetője pedig belügy- és egészségügyi miniszteri kitünte­tést kapott az emlékezetes bód­varákói barlangi mentésért. Hová forduljon, aki meg akar tanulni búvárkodni a nyáron? A BREKI hallgatói az Adrián teszik le a nyílt vízi vizsgát, a zotmun­dosok pedig a huszonöt méter mély, kristálytiszta, lőkösháti bányatóban - az ország nagyon kevés, búvárkodásra alkalmas vi­zeinek egyikén. A legalapvetőbb ismeretek elsajátítását mindkét iskola tanulói a szegedi sport­uszodában kezdik. Az elméleti oktatásról Gyúró László - a BRE­KI egyik oktatója, aki a német búvárok kimentésében is részt vett - hangsúlyozza, hogy a bio­lógiai alapokat elsajátítják az ál­taluk szervezett tanfolyamon; a Zotmund-vezető Hajnal Gábor kiemeli, hogy az ő tankönyvüket eredeti angol szöveg alapján for­dították. A BREKI oktatási mi­nőségét fémjelzi, hogy az első, dyen rendszerű iskolát még Cousteau kapitány alapította - a Zotmundét pedig az, hogy a vég­zett hallgatók az Amerikai Egye­sült Államokból kapják az iga­zolványt. Kimondatlanul, bár ér­zékelhetően, mindkét iskola a saját búvárigazolványát tartja teljesebb körben használható­nak. A zotmundosok - halljuk Haj-1 nal Gábortól - a szegedi rekord­árvíznél ellenőrizték a partfal ál­lapotát, az Ipari Búvár Bt. képvi­seletében, melyben ő is társtulaj­donos. Cseh Attila, a BREKI je­lenlegi, és a Manta Természetfo­tós és Könnyűbúvár Klub volt el­nöke, Cseh Líviával együtt, egyik díjat a másik után nyeri nemzet­közi vízalattifilm-fesztiválokon. Hajnal Gáborék bódvarákói bar­langi mentéséről egyenesen film készült. Miként szabadulhat meg az ember a víz alatt a búvárfölszere­léstől - ha például beakadt két szikla közé -, vagy hogy miképp távolíthatja el a maszkba beszi­várgott tengervizet harminc mé­ter mélyen; vagy miképp lehet fölmerülni nagy mélységből a fel­színre a keszonbetegség elkerülé­se nélkül - akárhol tanulja meg az ember, mindenképpen élet­fontosságú. F.CS. MERÜLNI NEM LEHET BÁRHOL Néhány éve már nem lehet merül­ni akárhol a tengeren, hanem csak az erre kijelölt helyeken, búvárbá­zisokon. Ezt a szigorítást a tengeri élővilág - könnyűbúvársport elter­jedésével is összefüggő - pusztu­lása miatt rendelték el. Ha valaki tiltott helyen merül, számíthat ar­ra, hogy elkobozzák a fölszerelé­sét. Persze a csupán uszonyt, maszkot, légzőcsövet tartalmazó, úgynevezett ABC-fölszereléssel to­vábbra is bárhol lehet merülni. Búvártanfolyam Szegeden. Igazolványt csak sikeres vizsga után kapnak a résztvevők Fotó: Segesvári Csaba Barátságban válunk el - mond­ja Frank József a politikához fűződő kapcsolatáról. A me­gyei közgyűlés elnöke nem in­dul újra a választásokon. Az el­múlt nyolc évben gyakran esett szó arról, hogy a megyei önkormányzatokat meg kelle­ne szüntetni, nálunk mégis egyre több terhet kapott a nya­kába. Végül Frank a védelmi bizottság elnökeként védekez­hetett egy minden eddiginél nagyobb árvíz ellen. Azt mondja, elég volt. Ősszel nem száll versenybe újra a megyei önkormányzat elnöki posztjáért Frank József, aki két cikluson át töltötte be ezt a tiszt­séget. Bár a múlt héten tartották az utolsó előtti rendes közgyűlést a választások előtt, erről ott nem volt szó. Csak annyi derült ki ­az újságokból -, hogy az MSZP megnevezte jelöltjeit az idei ön­kormányzati választásokra, és a megyei közgyűlés elnöki posztját Kozma József országgyűlési kép­viselőnek szánják - bár ehhez nyilván még a Fidesznek is lesz egy-két szava. A kérdés a mai po­litika viszonyainak ismeretében természetes: vajon erről egyez­tettek Frankkal? - Igen, találkoztam Botka Lászlóval, az MSZP megyei elnö­kével, volt egy korrekt beszélge­tésünk, és elmondtam neki, hogy úgy döntöttem, nem válla­lom . tovább - mondta lapunk kérdésére Frank József. - Barát­ságban válunk el. Szép és jó, vi­szont idegileg nagyon megterhe­lő ez a munka, és azt hiszem, hogy - a megszorítások követ­kezményei miatt - ezután sem várnak könnyű évek az önkor­mányzatokra. Most már egy ki­csit szeretnék nyugodtabb életet, több szabadidőt, megpróbálok vi­gyázni az egészségemre. Ugyan­akkor nem bántam meg, hogy nyolc évvel ezelőtt elvállaltam, mert nagyon sok érdekes hely­zettel találkoztam. Hatvanegy évesen is elmondhatom, hogy ta­nultam, szélesedett a látóköröm. Számomra nagyon fontos, hogy adósság nélkül, jó állapotban ad­tam át annak idején a Gabona­kutató Kht.-t, most ez sikerül a megyei önkormányzattal is, hi­szen működési hitelünk nincs, csak fejlesztési, és ezzel, azt hi­szem, egyedülállóak vagyunk az országban - hangsúlyozza Frank. - A két vezetői poszt között ugyanakkor alapvető különbség, hogy ott 360 dolgozó sorsáért fe­leltem, itt 34 intézményért, 4315 emberért. Miközben országszerte erősöd­tek a megyei önkormányzatok megszüntetéséről szóló viták, nálunk egyre nagyobb szerepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom