Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-14 / 163. szám

Péntek, 2006. július 14. OKTATÁS 11 FER-RENDSZER: IGAZSÁGOSABB A SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK ELVÁLASZTÁSA A TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAKTÓL A tanuló a legfontosabb a magyar oktatásban Az általános iskolában az alapkészségek elsajátításának megerősítését, a középiskolában a nyelvtanulás hatékonyságát és egy igazságosabb, teljesítményre ösztönzőbb felsőoktatási rendszer kialakítását célozza meg a közoktatási és a felsőoktatási törvény módosítása mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a két törvényjavaslat általános együttes vitájában az országgyűlésben. Az összevont tárcákat irányító miniszter elképzeléseit bővebben is kifejtette lapunk számára. - Új gondolkodást szeretnék megvalósítani az oktatás terén, melynek lényege, hogy ne az intézményrendszerből induljunk ki, hanem a diákból, a tanulóból, a gimnazistából, a majdani egyetemistából. A magyar oktatás ügye egységes rendszer, amelyről akkor van értelme beszélni, ha képesek vagyunk átlátni, hogy különböző pontjai ezer és millió szálon kapcsolódnak egymáshoz. Mi a cél? Az, hogy minden magyar gyermek jól megtanuljon írni, jól megtanuljon olvasni, jól megtanuljon számolni és értse az elolvasott szöveget. Az általános iskoláknak kell az erős fundamentumnak lenniük, amire a későbbiekben lehet építeni. Akkor lehet eredményes és sikeres a középfokú oktatás - a gimnáziumok és szakközépiskolák világa -, akkor tudja már megfelelően az idegen nyelvet is elsajátítani egy tanuló, ha az előbb említett alapok léteznek. - Ez az első elem, amit az oktatásban fontosnak tart. Az alapképzés első szintje. Okos emberek kerülnek ki az iskolákból, de vajon megtalálják-e helyüket a munkaerőpiacon? - A magyar oktatásügyben a képzés és a piac között meg kell teremteni az összhangot. Ez a második nagyon fontos lépés, ami ránk vár. A piac igényei és a képzés struktúrája között harmóniát, összhangot kell teremteni. A felelősség nem ott és akkor kezdődik, amikor kibocsátjuk diplomával a kezében a hallgatót, a felelősség már akkor kezdődik, amikor bemenet van, amikor leérettségizik és felveszik egy egyetemre. Ezért azt szeretnénk, és államilag azokat a képzési formákat tesszük előre, amelyekre úgy van szükség, hogy láthatóan a megszerzett tudás hasznos tudás legyen, a megszerzett tudás piacképes és versenyképes diplomát jelentsen. A magyar egy csodálatosan tehetséges nemzet. Minket arról ismernek szerte a világban, hogy sokszínűek és eredetiek vagyunk. Képesek vagyunk eredményesen kihozni magunkból a maximumot és valóban eredményre, sikerre váltani. - Sokan vetik fel a kérdést: kit szolgáljon az iskolarendszer? A gazdaságot, a kultúrát? - Egyértelmű, az iskola a gyermekért van. Ezért a középpontjában a gyermeknek, a tanulónak kell állnia. Minden cél, minden, amit teszünk, ez után következik. Modern, gyermekközpontú általános iskolát szeretnék, hasznos tudást biztosító középfokú oktatást és versenyképes diplomát adó, színvonalas felsőoktatást. Az elmúlt egy évtized a magyar felsőoktatás életében a mennyiségi változások korszaka volt. Eljött a színvonal ideje! Eljött a minőség ideje! A mennyiségi változások után minőségi változásokat szeretnénk és fogunk elindítani. Minden lépésünk, amely a felsőoktatásban történik, ennek a színvonal-megerősítésnek és -emelésnek az érdekében áll. Biztos vagyok benne, hogy azok, akik egyetemre, főiskolára felvételiznek, ha kellő időben és jókor, legalább egy idegen nyelvet elsajátítottak, akkor az átalakulás eredményeként olyan tudást szereznek, amelyet széles körben tudnak felhasználni az egyetem, a főiskola elvégzése után. - Ma Magyarországon száz megkérdezett felnőttből 25 mondja magáról, hogy a magyar nyelven kívül egy másik idegen nyelven is meg tud szólalni és folyamatosan tud beszélni. Ez nem túl jó arány. - Számunkra a legszebb nyelv a mi édes anyanyelvünk: a magyar. Büszkeségünk, hogy ezer évvel az államalapítás után ez a tízmilliós ország, 15 milliós nemzet megtartotta a nyelvét. Máshol, más nemzeteknél ez nagyon sok esetben nem sikerült. Gyakran próbálták azt a módszert alkalmazni, hogy a magyart vegyék át a többi, európai népek is, és ez legyen az általánosan elfogadott nyelv. Az első ezer év tapasztalata azt mutatja, hogy ez nem sikerült. Márpedig ha ez a valóság, akkor érdemes módszert váltani! Érdemes jól megtanulni legalább egy idegen nyelvet, és fontosnak tartom, hogy erről az igényről és óhajról ne csak beszéljünk, hanem meg is teremtsük a feltételeit. 2010-től minden magyarországi középfokú oktatási intézményben kötelező lesz az angol nyelv tanulása és addig így folytatva a korábbi Világnyelv-programot - mindenhol lehetővé tesszük, ahol erre igény mutatkozik, az idegennyelv-tanulást, ezen belül az angol nyelv tanulását. - Felépített rendszerben gondolkodik, amelyik a mennyiség után a minőséget helyezi előtérbe. A kapcsolódási pontok, felvételik, átjelentkezések is illeszkednek majd ehhez a gondolathoz? - Szeretném, ha látná mindenki azt az egymásraépültséget, amelyet az oktatási rendszerben megvalósítani kívánunk. Biztos alap a közoktatásban, és ez neiri csak valamiféle általánosság: írni, olvasni, számolni, szöveget érteni - biztosan. Ha ez megvan, akkor egy hasznosítható tudást középszinten és egy idegen nyelv - elsősorban az angol - tanulása, és legalább középfokú elsajátítása, majd a felsőfokon - az egyetemek és főiskolák világában - versenyképes tudás, versenyképes diploma, a piac igényei és a képzés struktúrájának összehangolása. Körülbelül tíz perc, amíg az ember ezt elmondja, és biztosan tudom, hogy sok-sok év, amire a rendszer úgy működik, hogy minden elemében tudja ezt a célt szolgálni. Vannak lépések, amelyeket korán kell tudni megtenni, és aztán építeni erre a későbbiekben. Én igazságos és színvonalas oktatást, felsőoktatást akarok! Számomra fontos a színvonal mellett a társadalmi igazságosság. - Hogyan lehet az oktatás igazságos? - Az nem megy, hogy ha szorgalmas, ha lusta a diák, ugyanannyit költünk rá az adófizetők pénzéből. Nem! Ezért aki jól tanul, aki a tehetségét szorgalommal ötvözve jó eredményt mutat, az nemhogy mentesül a befizetéstől, hanem tanulmányi ösztöndíjas lesz. Ami azt jelenti a fer rendszerében (fejlesztési részhozzájárulás), hogy a tanulmányi eredményt tekintjük alapnak. Amit nagyon fontosnak tartok, hogy megteremtettük a felsőoktatáson belül a mobilitást. Ha valaki költségtérítéses rendszerbe nyert felvételt, jól tanul és az első legjobb tizenöt százalék közé tartozik, akkor a második évtől bekerülhet az államilag finanszírozott képzésbe, és ha ott is jól teljesít, A fer nominális összege; amit a felsőoktatásban be kell fizetni a hallgatóknak a 2006-os állapotok szerint, az alapképzésben 105 ezer forint, a mesterképzésben 150 ezer forint tanévenként, s ettől a felsőoktatási intézmény plusz/mínusz 50 százalékkal térhet el. A fer teljes összege az intézménynél marad, abból az államkincstár nem részesül. akkor nemhogy ő fizet, hanem már neki fizetünk! De fordítva is igaz... Ha valaki egy vizsga, a kétszintű érettségi révén bekerült az államilag finanszírozott kategóriába, de nem jól tanul, nem teljesít, akkor bizony átkerülhet a költségtérítéses képzésbe, ahol nagyobb teher hárul rá, és én ezt igazságosnak tartom. Az első évben értelemszerűen nem kell senkinek fizetni, mert a teljesítmény még nem mérhető. Elválasztjuk a tanulmányi ösztöndíj és a szociális helyzet kérdését. Ha egy minden tekintetben tehetséges és szorgalmas diákról beszélünk, és tegyük fel, hogy szegény családból származik, akkor az állam az ösztöndíjrendszeren keresztül, immár a Az oldal az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával jelenik meg. szociális helyzetet figyelembe véve ad neki szociális ösztöndíjat. Ez az ösztöndíj szeptembertől 2500 forinttal emelkedik. Ha tehát valaki tehetséges, szorgalmas, és szegény családból jön, akkor ez a rendszer összehasonlíthatatlanul többet nyújt neki, mint á jelenlegi. Azt gondolom, ez a társadalmi igazságosságnak megfelel. Közösen adjuk össze azt a pénzt, amivel államilag finanszírozzuk ezeket a hallgatókat. Átlagosan 525 ezer forint az államilag finanszírozott hallgató képzése. S ma mindenkinek, aki ebben a kategóriában van függetlenül attól, hogy szorgalmas vagy lusta - ezt adjuk. Ezen változtatni akarunk és változtatni is fogunk. - Aki gazdag és jól tanul, az is megkaphatja az ösztöndíjat? - így van. Ezért van szükség arra, hogy ezt a két szektort végre elválasszuk egymástól. A tehetség az nem oda születik, ahol pénz van - és egyáltalán nem kizárt, hogy oda születik, ahol pénz is van. A két rendszert, a szociálisát a tanulmányival összevonni totálisan igazságtalan, sőt azt is mondhatnám, hogy meggondolatlan. Ha valaki jómódú és egyébként teljesít, jó eredményt ér el, akkor ebben a rendszerben - a fer-rendszerben - ugyanolyan esélyekkel indul, mint egy szegény. Ugyanakkor a szociális ösztöndíjat el kell választani a tanulmányitól: aki jól tanul, de szülei kevésbé tehetősek a szociális ösztöndíj mellett tanulmányit is kaphat. - Kiket érinthet a hallgatók közül érzékenyen a fer-rendszer? Előfordulhat, hogy emiatt csökken a hallgatói létszám? - Hozzávetőlegesen egy évtized alatt négyszeresére emelkedett a hallgatói létszám Magyarországon. Nagyságrendileg 100 ezerről 400 ezerre. A fer rendszere szerintem ebbe a hallgatói összlétszámba nem fog nagyságrendi változást hozni. Azt gondolom tehát, hogy Magyarországon nem lesz kevesebb felsőoktatási hallgató. r. GY. FER A FER AZ ELSŐ OLYAN ÁTFOGÓ ÁTALAKÍTÁS, AMI NEM KÖLTSÉGVETÉSI SZEMPONTÚ. ENNEK NEM AZ A CÉLJA, HOGY A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉST GAZDAGÍTSA. EBBŐL EGYETLENEGY FILLÉR SEM KERÜL A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRBA. A BEFOLYT ÖSSZEG DURVÁN FELÉT, EGYHARMADÁT TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJRA KELL FORDÍTANIUK AZ INTÉZMÉNYEKNEK, A FENNMARADÓ RÉSZT - 50 SZÁZALÉKTÓL KÉTHARMADÁIG PEDIG FEJLESZTÉSRE KÖLTHETIK. OTT MARAD A PÉNZ ABBAN AZ INTÉZMÉNYBEN, AHOL TANUL ÉS TERMÉSZETESEN TELJESÍTMÉNYALAPON ANNÁL A HALLGATÓNÁL, AKI A LEGJOBB. DE FONTOS AZT IS MEGEMLÍTENI, HOGY EMELLETT AZ INTÉZMÉNYEK KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSA SEM CSÖKKEN. Hiller István: A magyar oktatásügyben a képzés és a piac között meg kell teremteni az összhangot FOTÓ: SZŰK ÖDÖN