Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-14 / 163. szám

PÉNTEK, 2006. JÚLIUS 14. •KULTÚRA7 Thor Heyerdahl figyelt fel a szegedi kutatóra Piramisok homokból, vízből, kagylóőrleményből Speciális fúrótechnikát fejlesztett ki a szegedi múzeum antropológusa, Varga András. Segítségével felfedezte: a bolíviai inka piramisok homokból és sós vízből épúltek. Kiállítása szeptemberig látható a Móra-múzeumban. Másfél négyzetkilométeren huszonhat nagy inka piramis áll a bolíviai Cochabamba-völgyben. A régen kiapadt folyó mentén a latin-amerikai indiánok második legnagyobb raktárbázisukat hozták létre több mint félezer évvel ezelőtt. Közös raktárba hordták az élelmet, és mindenkinek a szükségletei szerint osztották vissza. Az inkák piramisait és szokásait kutatta a szegedi Móra-múzeum antropológusa fővárosi kollégájával három éven keresztül. Varga András az első meghívását - tíz évvel ezelőtt - a világon egyedülálló módszerének köszönhette, amellyel olcsón kutatott talajrétegeket. - Tudomást szerzett róla a világhírű norvég utazó, Thor Heyerdahl - emlékezik a szegedi kutató. Heyerdahl segítségül hívta az inka piramisokhoz, mert ven méter magas piramist kellett megfúrni. Nehézséget jelentett, hogy ezek az inka építmények nem tiszta agyagból készültek, hanem köveket is szórtak bele, hogy minél stabilabban álljanak. Hogy keresztmetszetet adhassunk a piramis szerkezetéről, a lapos tetején kezdtünk dolgozni, onnan haladtunk lefelé a föld felszínéig. Lejjebb nem, hiszen a piramisoknak szinte nincsen alapjuk. Amikor a hazahozott kőzetmintát laboratóriumban kielemezték, érdekes felfedezést tettek. Varga András sejtése beigazolódott: az inka piramisok nem agyagból, hanem homokból épültek. Az építők vízzel, olykor némi kagylóőrlemény hozzáadásával kevertek vályoghoz hasonló anyagot. Formába öntve kiszárították, de - eltérően a magyar vályogtól - a tetejét dombomra formázták, hogy kiszáradva teljesen egymásba simuljanak a homokkockák. Különböző méretű, nagyjából a mi tégláinkhoz hasonló építőelemeket alkalmaztak. A hazai mikroszkópos vizsgálat derített fényt arra, hogy a helyi víz magas sótartalma miatt különlegesen szilárd sókristálylyá ragadnak össze a téglában a homokszemek. A völgyben nagyon ritkán esik, ezért máig fennmaradtak a „sópiramisok". Az időjárásnál nagyobb veszélyt jelentettek a kincskeresők. Leírásokból kiderül, négyszáz éve a spanyol hódítók már rájöttek a piramisok nyitjára. Ahelyett, hogy nekiestek volna ásni az inka kincsek után, mint más sírrablók, egyszerűen oldották meg a falbontást. Elterel_ tek egy közeli folyót, és néhány piramist vízzel szétáztattak. DOMBAI TÜNDE KINCS MÁR NINCS Talált-e inka kincseket a szegedi kutató? A piramisok belseje holdbéli tájhoz hasonlít, agyonfurkálták a kincsvadászok járatokkal, és kiaknázták az összes aranyat. Szerencse, ha mégis talál valaki valamilyen kerámiatárgyat, amit hivatalosan nem lehet kihozni az országbél. Varga András büszke rá, hogy inka utak darabjait tedezte tel, talált kerámiatárgyakat és egy ritkaságot, egy bronzhaltát. Holnap nyílik a XI. táblakép-festészeti biennále Fődíjas Oroján Csend-labirintusa A nyári tárlat Szeged legnagyobb múltú képzőművészeti rendezvénye. Holnaptól két hónapig száznégy táblaképben gyönyörködhetnek a látogatók. Feledy Balázs művészettörténész, a budapesti Csók Galéria művészeti igazgatója nyitja meg holnap délután 5-kor a XI. táblakép-festészeti biennálét. A Dugonics téri Olasz Kulturális Központban a Bartók Béla emlékév témájában született alkotásokat neves művészekből álló zsűri válogatta. Az idei tárlat szellősebb lesz a korábbiaknál, 89 művész 104 alkotása szerepel. A szegedi alkotók közül például Darázs József, Nóvák András, Hemmert fános és Pataki Ferenc jelentkezett izgalmas alkotásokkal. A megnyitón adják át az Oktatási és Kulturális Minisztérium fődíját a gyulai Oroján Istvánnak Csend-labirintus és Harmadnapon című munkájáért. Szeged város díjazottja: Nagy Gábor Kis fűkatedrális I—II—III. című alkotásáért. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díját Veress Sándor veszi át Párizsi tűzfal Bartók-plakáttal című képéért. A Csongrád Megyei Közgyűlés díját Ásztai Csabának Bartók-fonográfia című művéért ítélte oda a zsűri. A Dél-magyarországi MÉH Rt. díját a Fáradt angyalért Kalmárné Horóczi Margit kapja. A Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt. díjával Székhelyi Edith, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. díjával Serényi H. Zsigmond, a Démász Rt. díjával pedig Kopócsy Judit táblaképét jutalmazták. Egy új, Vinkler Lászlóról elnevezett alkotói díjat is átadnak, amelyet az önkormányzat és a Művészetért és Oktatásért Alapítvány hozott létre. A kiállítás két hónapon át hétfő kivételével naponta 10-től este 6-ig látogatható, a szabadtéri játékok előadásnapjain déltől este 8-ig fogadja az érdeklődőket. D.T. Hancúr játékok a várkertben Gólyalábas hancúrjátékkal nyitották meg tegnap délelőtt a Szegedi Várjátékokat. A színes hajú, hatalmas orrú boszorkányok együtt játszottak a gyerekekkel. Egész hét végén délelőtt tíz órától színes programokkal várják a családokat a várkertbe, ahol a kisebbek mesedarabokat láthatnak, a nagyobbak szabadtéri kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, a szülők, nagyszülők pedig az esti előadásokon és koncerteken szórakozhatnak Fotó: Schmidt Andrea Szigorú fegyelmezésből egyedül Alföldi kutyájának jutott néha. Panka, az egyéves, fekete, meghatározhatatlan fajtájú kölyök vidáman rohangált a téren. Mivel eltűnt néha a gazdája szeme elől, pórázvégre került, és az első sorból nézte végig az előadást. A próba kifejezetten jó hangulatban zajlott. A fő mókamester Bodrogi Gyula volt, aki időről időre pluszszavakat és -mozdulatokat csempészett szerepébe, megnevettetve a teljes szereplőgárdát. Sokszor azonban még erre sem volt szükség, hiszen a poénok és a karakterek telitalálatok, még századik alkalommal is mosolyt csalnak a produkcióban részt vevők arcára. A próbának voltak olyan pillanatai, amikor mindenki teljesen belefeledkezett a darabba. Alföldi a nézőtéren táncolt, a dramaturg Vörös Róbert pedig tapsolt. A jó hangulatú próbák Alföldi kérésére a közönség kizárásával zajlottak A Csárdáskirálynő visszatér nem tudta átvágni a falaikat. Varga András speciális fúrógépet fejlesztett, és sikerült a legérdekesebb, úgynevezett hosszú piramis mélyére hatolnia. - Itthon addig csak bronzkori ásatásokon alkalmaztam a módszert, ott pedig negyEgy évig sehol nem játszották Alföldi Róbert tavaly Szegeden bemutatott szuperprodukcióját, a Csárdáskirálynőt. A szabadtéri játékok legköltségesebb darabja ma visszatér a Dóm térre. Három telt házas előadás lesz, ugyanazokkal a szereplőkkel és ugyanúgy, mint tavaly. Ma este visszatér a dómszínpadra a tavalyi szabadtéri játékok egyik legsikeresebb produkciója, a Csárdáskirálynő. A főszereplő helye A parádés szereposztású operettet kedd óta próbálják a téren, a nyilvánosság teljes kizárásával. A rendező kérésére még a próbakártyával rendelkezők sem mehettek be. - Kevés időnk volt, feszített munkatempóban dolgozunk, és nem örültem volna neki, ha a nézők azt látják, ami nem megy még - magyarázta döntését Alföldi Róbert. Szerda este mindezek ellenére közel százan ácsorogtak a nézőtér bejárata előtt felállított kordonok előtt. Dühöngtek az új szabály miatt, de a legtöbben még így, messziről és oldalról is végignézték a próbát, melyből egyébként a főszereplő Rálik Szilvia hiányzása miatt több jelenet is kimaradt. - Nem ugranál be helyette? kérdezte Alföldi a súgót, Sütő Anikót. - De nem ordítasz velem, ha rossz helyen állok? - szabott feltételt mosolyogva a nő. Mivel a rendező azt ígérte: megpróbálja, beállt. Éneklésre nem akarták rávenni. Panka pórázon, mókamester a színpadon - a szereposztás ugyanaz, mint tavaly A középpontban: Hernádi Judit - Ez már olyan főpróbaféle magyarázta lelkesedését Vörös, akinek ezen a napon már nem sok dolga akadt, hiszen nagyjából összeállt a színpadi látvány. Főpróba, mi? Főszereplő nélkül... - nézett rá felhúzott szemöldökkel a rendező. Nyertes csapaton ne változtass! Alföldi egyébként semmit nem változtatott a darabon. Olyannyira, hogy a próba'közben asszisztense DVD-ről nézte a tavalyi előadás felvételét, hogy minden pontosan olyan legyen, mint a 2005-ös bemutatón. - Miért lenne más? kérdezte. - Hiszen azért játszszuk idén is, mert nagy siker volt. Az ember nem változtat azon, ami működik. Inkább az a kérdés, el lehet-e érni ugyanazt a színvonalat, hiszen eltelt egy év. A Csárdáskirálynő tehát úgy tér vissza a szegedi szabadtéri színpadra, hogy a tavalyi utolsó Fotó: Schmidt Andrea előadás óta a színészek sehol nem játszották. - Azt gondolom, jót tett - ha nem is a szünet, de az mindenképp, hogy már előadtuk ugyanígy tavaly mondta az operett egyik főszereplője, Stohl András. - Magamon és a többieken is azt érzem, sokkal bátrabbak, felszabadultabbak vagyunk így, hogy tudjuk: melyik poénokat szereti igazán a közönség. Azt hiszem, jobb előadás lesz a mostani. TÍMÁR KRISZTA Varga András megmutatja a szegedi múzeumban a Dél-Amerikában őshonos állatfajokat; az inka piramisok mellett az élőlények is érdeklik Fotó: Schmidt Andrea