Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-07 / 131. szám

SZERDA, 2006. JÚNIUS 7. •AKTUÁLIS" 3 Súlyos büntetést szab ki a hatóság a kübekházi farm üzemeltetőjére A baromfipestis legerősebb változata támadott A nagylétszámú baromfitelepnél fertőzés idején nem árt az óvatosság Illusztráció: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Galgóczi fózsefné megőrizte a telefonszá­mot, amit tegnap mi is felhívtunk. A vonal végén a megye egyik legnagyobb baromfitele­pének, a kübekházi farmnak a tulajdonosa jelentkezett be. Szirovicza Pétemé nem kí­vánt nyilatkozni, közölte, hogy az ügyben a megyei állat-egészségügyi állomás igazgató­ját kérdezzük. - Az Országos Állat-egészségügyi Intézet vizsgálata szerint a baromfipestis legerő­sebb változata fertőzött Kübekházán és Röszkén - tájékoztatta tegnap lapunkat Szigeti Sándor megyei főállatorvos. A me­gyei állategészségügyi állomás igazgatója hangsúlyozta: az első jelzést május 24-én kapták Kübekházáról, rá egy napra a rösz­kei állatorvos is szólt, hogy két portán pusztulnak a csirkék. Május 24-e óta a ha­tóság 1933 baromfiudvarban több mint 55 ezer szárnyast vizsgált meg a két települé­sen és a szomszédos községekben, de nem bukkantak újabb gócokra, nem találtak újabb fertőző állatot. A két kübekházi és két röszkei portán mintegy kétszáz csirke és tyúk pusztult el. Egy része elhullott, másik részét ki kellett irtani. ANGLIABAN IS VIZSGÁLJÁK Szigeti Sándor megyei főállatorvos hangsúlyozta, hogy a baromfipestisügyben csak az Európai Unió refe­rencialaboratóriumának elemzését követően lesz hivatalos eredmény. A mintákat már továbbították a fertőző állatbetegségek vizsgálatára specializálódott délkelet-angliai weybridge-i laboratóriumba, ahol elvégzik azok genetikai elemzését. Az itt tárolt minták alapján az is azonosítható lesz, honnan származik a fertőzés. A baromfipestis legerősebb változatának 3-21 nap a lappangási ideje. Szigeti Sán­dor kérdésünkre elmondta, hogy a kübek­házi udvarok - ahol megsemmisítették a fertőzött szárnyasokat - közvetlen szom­szédságában működő nagylétszámú ba­romfitelepről, amelyet a közelsége miatt május 24-én ugyancsak zárlat alá helyez­tek, már kétszer küldtek fel vizsgálati anyagot az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe, s az eredmény mindkétszer ne­gatív volt. Ez a telep a közelségen túlmenően azért ér­demel különös figyelmet - tette hozzá a me­gyei főállatorvos -, mert üzemeltetője bizo­nyíthatóan közreműködött azoknak a Heves megyéből származó, május 2-án Kübekházá­ra érkezett csirkéknek a forgalmazásában, amelyek Röszkére kerültek, s amelyeket a be­tegségük megállapítása után két udvarban kiirtottak. - Az üzemeltető elmondása szerint a Heves megyéből vásárolt csirkéket nem a zárlat alá helyezett telepén, hanem egy másik kübekházi udvarban tartotta, eladá­sukig. A csirkék valószínűleg itt fertőződ­tek - mondta Szigeti Sándor. A megyei fő­állatorvos hangsúlyozta: az üzemeltető szabálytalanságot követett el, mivel nem regisztráltatta magát baromfikereskedő­ként, erre a tevékenységre nem volt jogo­sultsága. Emiatt a hatóság súlyos állat­egészségügyi bírságot szab ki, amelynek összege 20 ezer forinttól hárommillió fo­rintig terjedhet. SZ. c. sz. A kutatók azt mondják a gázlelőhelyre, hogy ígéretes Székkutasnál érdemes volt fúrni Fúrótorony Székkutas határában. A nemzetközi bri­gád szedte a sátorfáját és továbbáll Fotó: Tésik Attila „ígéretes". Egyelőre csak ennyit közölt a földgázt kereső cég, miután befejezte a kutatófúrásokat Székkutason. Infor­mációink szerint nem hiába fúrtak le 3500 méterre; földgáz van a mélyben. Konkrétumokról akkor nyilatkoznak, ha kiértékelik a kutatás során vett mintákat, a falu polgármestere azon­ban bizakodó, s reméli, idővel elkez­dődik a kitermelés is. Sikeresen befejezték Székkutas határá­ban a kutatófúrási munkálatokat, vagyis az amerikai TXM Ltd. által megbízott külföldi - főként horvát - szakemberek­ből álló brigád teljesítette a kitűzött célt: elérte a 3500 méteres mélységet. Arra a kérdésre, hogy érdemes volt-e fúrni, csupán annyit tudtuk meg Farkas László műszaki tolmácstól, hogy ígéretes a te­rület. Mindez azonban sejteti, hogy van földgáz Székkutas határában. Konkré­tan azonban ezt nem mondták ki, mert mint megtudtuk: a kutatófúrás során vett minták kiértékelése még hátra van. Csakis ezután válik egyértelművé, hogy a falu szomszédságában termelnek-e majd földgázt. Ez esetben a koncessziós joggal ren­delkező TXM dönt arról, hogy melyik cégre bízza az úgynevezett lyukbefeje­zést. Ami biztos, a Székkutason tevé­kenykedő nemzetközi gárda úgy hagyta el a terepet, hogy lezárta a kutat. A kutatófúrást végző csapatnak ugyanis ezzel véget ért a munkája, leg­alábbis Székkutason. Vagy Szentes, vagy Magyarcsanád környékén folytatják a kutatást; az, hogy hol, még nem dőlt el. Székkutas polgármesterét, Vígh Vik­tort is szó szerint csak arról tájékoztat­ták, hogy ígéretes a terület. Ebből a falu vezetője is arra következtetett, hogy egy­előre semmi sem dőlt még el, vagyis a minták kiértékelésével válik világossá, lehet-e majd földgázkitermelés a telepü­lés határában. Tudomása szerint egyéb­ként a kutatófúrás során húsz centimé­terenként vették a mintákat. A polgármester bízik abban, hogy ha nem is a közeljövőben, de később folyik majd gázkitermelés a környéken. így a falunak is csurran-csöppen valami, az a pénz pedig segítené a fejlődést. A kiter­melésből profitálhatnának iparűzési adóként, és munkahelyet is jelenthetne a helybeliek számára. TÖRÖK ANITA 0F0LDEAK0N 5400 MÉTERNÉL TARTANAK Bár a székkutasi kutatófúrás befejező­dött, az óföldeáki még javában tart. Igaz, ott nem 3500 méteres mélység volt a cél, hanem ennek majdnem duplája, azaz hatezer méter. így aztán az ugyancsak a TXM Ltd. által finan­szírozott munkálatok befejezése még várat magára. Jelenleg 5400 méternél tartanak, s egy hónap kell még ahhoz, hogy elérjék az egyébként magyar re­kordnak számító mélységet. Akkor de­rül ki az is, hogy érdemes volt-e ennyit dolgozniuk. Titkosítás KOVÁCS ANDRAS Néhány évvel ezelőtt egyszerre ültünk kolléganőmmel a Pick ak­kori vezérigazgatójánál Bihari Vilmosnál, és a megyei főállator­vosnál. Ugyanarról faggattuk őket - a sertéspestisről. Munkatár­sunk egészen más ügyben járt az egyik Szentes környéki község­ben, és a helyi italmérés falán - ahová csak egy kávéra, ásvány­vízre ugrott be - talált egy értesítést a sertészárlatról. Harmincna­posról, és a felfedezés éppen a huszonkilencediken történt. Ha két nap múlva megy, már nincs falragasz, és talán soha nem tud­juk meg, mi történt. így viszont kiderült, hogy az egyik sertéstele­pen kiirtották az állatokat, mindent lefertőtlerütettek, és 30 nap­ra zárlatot rendeltek el a faluban. Négy héten keresztül senki nem telefonált, senki sem informálta a szerkesztőséget, hogy itt a nagy téma. Abban a faluban túl sok volt a sertéstartó. Csöndben maradtak, féltették a megélhetésüket. A Pick vezérigazgatójából még a sertéspestis szót sem sikerült kihúznom, pedig elég jó munkakapcsolatban voltunk. A magyar húsipar zászlóshajójának óriási károkat okozott volna a hír. A fő­állatorvos elismerte ugyan a betegséget, de tudta, hogy sikerült százszázalékosan lokalizálni és mindent megtettek, amit a tör­vény betűje előír. A szerkesztőségben azok pártján álltam, akik azt mondták: egy nap múlva vége, ha eddig megúszták, megúsztuk, akkor ne ro­hanja meg a falut és a legnagyobb megyei munkaadót a sajtó. Ne szolgáltassunk okot a szomszédos országoknak a húsimport tilal­mára. Sokat vitatkoztunk, végül egyetlen szavazattal, talán 4:3-ra győzött az álláspontom. Nem írtuk meg. Azóta sem tudom (tudjuk), jól tettük-e. De azt igen, hogy a leg­utóbbi baromfipestis sem helyben „szivárgott ki", hanem a fővá­rosban súghatott valaki. Budapesti riporter kérdezte a lényegről az országos illetékest az egyik kereskedelmi televízióban. A magyar állategészségügyet nem kell félteni, európai mércével is nagyon szigorú, és titkot is tud tartani. Abban is biztosak lehe­tünk, hogy jó néhány uniós országban nálunk puhább a szabályo­zás és még nagyobb a titkolózás. Ez a szakma már csak ilyen: fi­gyelmeztet, büntet, küzd az emberi felelőtlenséggel r amiről a kübekházi eset is szól -, fertőtlenít, kiírt, ha kell beveti a földet só­val, de nem szereti a sajtótájékoztatót. A kérdéseket sem, de vála­szol, mert a rémhíreket sem szereti. Mert azok gyakran nagyobb kárt okoznak, mint az ismert és kezelhető állatbetegségek. Újhelyi államtitkár lesz, Gombos nem Újhelyi István Gombos András Nem lesz tagja az új kormánynak a szentesi Gombos András, aki ed­dig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára volt. Újhelyi István viszont az önkormányzati és területfejlesztési tárca második embere lesz. Jövendő munkájáról az eskütételig nem nyilat­kozik, de annyit elárult: esze ágában sincs elköltözni Szegedről. MUNKATARSAINKTOL Több jelölt neve is szóba került a Szabad Demokraták Szövetsé­gében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtit­kári pozíciójának betöltésére, információink szerint e poszton változás várható. Gombos And­rás, aki két éven át politikai ál­lamtitkár volt a tárcánál, kérdé­sünkre válaszolva úgy fogalma­zott: nem vállal a jövőben politi­kai szerepet. Azt mondta, erede­tileg is csak két esztendőre vál­lalta a megbízatást, ám az új kormány alakulásakor őt is megkérdezték arról, hogyan képzeli el a jövőjét. A hatvanhárom esztendős po­litikus kétéves munkájában egy­értelmű eredménynek tartja, hogy a Vásárhelyi-tervet sikerült kiemelni tetszhalott állapotából, és a megvalósulásban konkrét, értékes eredmények születtek. Sikerei között tartja számon, hogy a megváltoztatott jogsza­bályok révén sikerült megvédeni a térség geotermikus energiára alapozott vállalkozásait. Annak is örül, hogy a megújuló energia­források kihasználásának - áltá­la is szorgalmazott - koncepciója a kormányprogram része lett. Gombos tisztában van azzal, hogy utódjának akad még felada­ta bőven, hiszen ezeken a terüle­teken a megkezdett munkát foly­tatni kell. Az SZDSZ elnöke elis­meréssel szólt tevékenységéről, Kuncze Gábor konkrétan úgy fo­galmazott: „le a kalappal!". Szentes volt országgyűlési képvi­selője, az állatorvosként is is­mert Gombos András ismét visz­szatér a civil életbe. Egyelőre nem nyilatkozik vi­szont jövendő munkájáról Újhe­lyi István szegedi országgyűlési képviselő, aki az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztéri­um államtitkára lesz. Lapunk kérdésére elmondta: sem kabalá­ból, sem a felelős munka iránti tiszteletből nem akar semmit mondani a pénteki eskütételig. Annyit azonban kérdésünkre mégiscsak elárult, hogy esze ágá­ban sincs elköltözni Szegedről, inkább ingázik a megyeszékhely és a főváros közt. Tegnap például hajnali negyed ötkor kelt útra, s este hétkor jött el Budapestről. Azt mondja, ő továbbra is Szeged országgyűlési képviselője, s a gyermekei sem nőhetnének fel szebb helyen - így aztán az Újhe­lyi család a csongrádi megye­székhelyen marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom