Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-27 / 148. szám

KEDD, 2006. JUNIUS 27. • A K T U A L I S « 5 TÉMA az olvasótól Sok méter magas szemétdombok csúfítják az egyik dorozsmai teret. Három éve a csatornaépítés melléktermékeiből születtek a dombok, melyeket növeltek az oda hordott háztartási hulladékok és a szaporodó gyomok. A tér lakói eddig sikertelenül küzdöttek az élhető környezet kialakításáért. Új dombság nőtt ki a földből a Dél-Alföldön Kiskundorozsmán - igaz, korántsem természetes módon. Három éve kezdődött Dorozsmán a csatornaépítés. A kitermelt földet - majd később az építési törmeléket is - a házakkal körbevett Új tér közepére hordták a kivitelezők. Ma már a végén jár a csatornázási folyamat, de a föld, a homok, a sóder és a keletkező sitt azóta is gyarapítja a focipálya méretű alföldi „dombságot". Pedig az egykor rendezett, sík területre játszóteret is terveztek. - Ha esik az eső, képtelenség a sártól közlekedni, nyáron pedig a port nyeljük egyfolytában, a „látkép" meg magáért beszél. Már nagyon unjuk ezt a helyzetet, a képviselőnk pedig mindig csak hiteget, hogy „várjunk türelemmel" - mondta tegnap délben felháborodva Dobó Ferencné a helyenként nyolc-tíz méter magas sittdomb tövében. Mivel a tér túloldalára nem láttunk át a halmoktól, hegymászásra indultunk. A dombon másfél-kétméteres gyomok közte a súlyosan allergén parlagfű - telepedtek meg, a lyukakban háztartási hulladék, cserepek, törött csövek, szalagkordon-maradványok, aszfaltés vasbetondarabok szétdobálva mindenfelé. A legtöbb fa már elpusztult, mert a kivitelezők munkagépei tördelték ki, mikor nem fértek hozzá a dombokhoz. - Legutóbb szombat este öntöttek ide egy rakás kimaradt aszfaltot - mutatta Dobó úr a még porózus anyagot, ami szerintük a köA LEGALKALMASABB TERÜLET UH - Őszintén sajnálom a dolgot, és megértem a környéken élők indulatait, de egy kicsit még türelemmel kell lenniük - mondta Fábián József, a körzet önkormányzati képviselője. Szerinte olyan felvonulási területet kellett adni - időkorlát nélkül - a kivitelező Alterra Építőipari Kft.-nek, ami a legjobban megkönnyíti a csatornázást. Szerinte itt volt a legalkalmasabb hely az átmeneti depó kialakítására. A kivitelező július-augusztusra ígérte a munka elvégzését, utána tereprendezést vállalt: a sitt elszállítása mellett fásítani, gyepesíteni fog. A képviselő ígéretét megerősítette Jánosi László, a kivitelező cég építésvezetője is. zeli körforgalom építéséből vagy a csatornázás utáni aszfaltozásból származhat. Hozzátette: igaz, hogy egy éve elszállították az akkor még lényegesen kisebb dombokat, azóta azonban jóval többet hoztak, mint korábban. - A gyerekek első nyáron még élvezték a nagy „homokozót", de már nem merjük kiengedni őket játszani: kiálló vasbetondarabokra eshetnek a magasból, vagy fertőző szemetet, dögöket szedhetnek össze - beszélt félelmeiről a „dombságtól" hat-nyolc méterre élő Marschallné Tajti Tünde. A kisgyermekes anyuka attól is tart: a parlagfű a kicsik és a téren lakó idősek egészségét is kikezdheti, levágásáról senki nem gondoskodik. - Nem tudom, hogyan adhattak egyáltalán engedélyt ennek a szemétnek a lerakására egy lakóterület közepén?! - kérdezte a fiatalasszony. - Nekünk is jogunk van az egészséges környezethez! T.R. Magánpénzből üdültetik őket közéleti emberek Pancsoló csángó gyerekek Szegeden Saját pénzből Udültet Magyarországon húsz csángó kisgyereket néhány Csongrád megyei közéleti szereplő. Van köztük ügyvéd, színész, vállalkozó. Egyetlen közös cél vezérelte őket: megmutatni az anyaországot olyan fiataloknak, akik még soha nem tették ki a lábukat a Kárpátokon túli falujukból. Bár magyarul beszélnek, életükben először jártak Magyarországon azok a csángó gyerekek, akiknek üdültetését tíz Csongrád megyei közéleti szereplő - színészek, politikusok, vállalkozók, ügyvédek - saját zsebből finanszírozta. A Balatonra, Ópusztaszerre és Szegedre már ellátogattak velük, ma pedig a fővárost mutatják meg nekik. Olyan gyerekeknek, akiknek - mivel a Kárpátokon túl élnek - már az is hatalmas élményt jelent, hogy ilyen meleg van nyáron. Nem csoda, ha az egyik legnépszerűbb program a tegnapi strandolás volt. A kezdeményezés egyik élharcosa Jakab Tamás színművész volt, egy színdarabbal Romániában járva ugyanis szembesült a határon túli magyarok helyzetével. - Ezek a gyerekek még soha nem mozdultak ki falujukból, Külsőrekecsinből és Csíkból. Szellemi eltiprásban és hatalmas szegénységben élnek, még anyanyelvüket sem használhatják szabadon - magyarázta, miért tartotta olyan fontosnak, hogy húsz gyereket magánpénzekből üdültessenek Magyarországon. Összefogott tehát néhány ismerősével, és megszervezték: az utazást, a szállást, a napi háromszori étkezést, sőt még ruhákat is biztosítottak azoknak a 10-15 éves fiataloknak, akiknek volt útlevelük, így el tudtak utazni. - Igyekszünk néhány olyan programot is beiktatni, melyek a nyelv megőrzését, a magyarságtudat erősítését segítik - mondta Jakab Tamás. - Ezért voltunk velük Ópusztaszeren, és ezért látogatunk el a parlamentbe is. A gyerekek szerint sokkal jobb Magyarország, mint amire számítottak, szívesen jönnének jövőre is. Vendéglátóik erre azt mondták: úgy érzik, nem az ő feladatuk lenne a távol élő magyarok felkarolása. De ha továbbra sem tartja ezt rajtuk kívül senki fontosnak, jövőre is összeadják a pénzt arra, hogy legalább néhány kisgyereknek örömet tudjanak szerezni. T.K. A 10-15 éves gyerekek a tegnapi szegedi, strandos programot élvezték legjobban. Körbekapták Jakab Tamás (balról] színművészt a medence partján Fotó: Schmidt Andrea A képviselő szerint a köztér volt a legalkalmasabb hulladéklerakó hely Dorozsmai szemétdombság Ember magasságú gaz, ház magasságú dombok. A környéken lakók jogosan méltatlankodnak Fotó: Schmidt Andrea Százhárom vásárhelyi katona szolgált Bosznia-Hercegovinában Virágzik a Tisza Ketten a hazatérők közül: Sipos Adél őrmester és Tarjáni Attila főhadnagy Fotó: Tésik Attila Hetvenkét boszniai települést ellenőriztek, és a határon is járőröztek azok a vásárhelyi katonák, akik féléves békemiszsziós szolgálatukról most tértek haza Vásárhelyre. Van olyan katona, akit a nyelvtanulás lehetősége vonzott a törékeny béke földjére, másokat a szakmai kihívás ösztönzött. A vásárhelyi könnyűlövész zászlóalj katonái szolgáltak már számos európai országban, de a legtöbbet Bosznia-Hercegovinában állomásoztak. A százhárom hazatérő katona hivatalosan úgynevezett visszafogadó ünnepségét tegnap délelőtt tartották a laktanyában. - A délszláv háborúnak már vége, de a béke törékeny, s ezért szükség van a békefenntartók boszniai jelenlétére. December 12-én érkezett a vásárhelyi állomány a bosnyák fővárosba, ahol fél éven át katonai-rendőri feladatokat láttak el - mondta beszédében Győrössy Ferenc altábornagy. Olasz parancsnokság alatt több nemzet katonái szolgáltak egyszerre Szarajevóban. A vásárhelyiek a félesztendős kintlét alatt hetvenkét településen tartottak ellenőrzést, valamint a határőrséggel együttműködve járőröztek a határon. A székesfehérvári Sipos Adél a szakmai kihívás miatt, és anyagi megfontolásból vállalta el a küldetést. A fiatal őrmesternek még nincs családja, így könnyebb volt fél évre elszakadnia otthonától. - A kinti hírközpontban távbeszélő voltam, valamint a könyvtárosi teendőket is elláttam. Korábban még sohasem szolgáltam külföldön, de nagyon jó volt. Ha lesz rá lehetőség, újabb misszióra is vállalkozom - mondta. Tarjáni Attila szerint nyelvtanulási lehetőségnek is tökéletes volt ez a hat hónapos kinti munka. Szerbül ugyan nem tud, de a angol- és francianyelv-tudását sikerült csiszolnia. A 27 esztendős parádi főhadnagy az első katonai rendészszakaszt vezette. - Számos nációval szolgáltunk együtt. Mivel nagyon pörgős volt ez a hat hónap, gyorsan elrepült. Azért jutott idő egy kis pihenésre is. Az MWA, vagyis egy tábori szervezet gondoskodott a szórakoztatásunkról. Koncerteket hoztak össze, kirándulásokat is szerveztek. így volt szerencsém megnézni a boszniai horvát alakulatok által szétlőtt mostari kőhíd helyén épült újat - mesélte a főhadnagy. K.T. Megkezdődött a kérészrajzás, azaz a tiszavirágzás. Szegedtől délre egyes helyeken a folyó fölött tele van a levegő a citromsárga és okkerszín rovarokkal. A barázdabillegetőktől a sirályokig sokféle madárnak jelentenek terített asztalt a repülő, vagy már elpusztult és lehullt rovarok, és a halak is kiveszik részüket a lakomából - mondja Kasza Ferenc, a madártani egyesület Beretzk Péter munkacsoportja elnöke, aki évről évre figyelemmel kíséri a rajzást. „Temető a Tisza, mikor kivirágzik", idézhető a költő, s valóban: a kifejlett tiszavirág csak néhány órát repül, és párzás után elpusztul. Ugyanezért mondják rövid ideig tartó jelenségekre, hogy „kérészéletű", „tiszavirágéletű". Ám e mondás nem teljesen találó: a tiszaviráglárva rajzás előtt három évig él a folyó agyagos partjaiban a víz alatt, saját maga készítette járatokban. Föltételezések szerint a 2Q00-es cianidmérgezést is azért vészelhette át a tiszavirág, mert a méreganyag - jórészt a folyó közepén, a sodorvonalban haladva - anélkül sodródott le, hogy bejutott volna a kérészek partoldalba fürt járataiba. F.CS.