Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-23 / 145. szám

PÉNTEK, 2006. JÚNIUS 23. -KULTURA­A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 75 éve a Délmagyarország tükrében %% „Az a város nem érdemli meg a színpadot, amelyik nem viseli el a kísérletezést, s nem vállalja föl a kísérletekkel együtt járó kockázatot." (Délmagyarország, 1988. augusztus 3.) előadására. Vikidál Gyulát, Nagy Ferót, Victor Mátét és Deák Bili Gyulát forrón ünnepelte a publi­kum. Egyes szereplők esetében ekkor alkalmazták először a Dóm téren a play back hangtech­nikát. „...piros-fehér-zöld zászló kúszik föl lassan a fogadalmi templom egyik tornyára, a má­sikból tűzeső hull alá, a keresz­tek, a címerek, a szobrok az épü­leten földöntúli fényben ragyog­nak, a dóm pompázatosan nyi­tott három kapuja mögül miszti­kus, kékesfehér füst gomolyog elő, a zene fortisszimója Him­nuszba csap át. A szó szoros ér­telmében nehéz leírni a hatást. A kép igézően, lenyűgözően gyö­nyörű. Az ember enyhén remeg­ve, szédülten néz föl a magasba. Látvány felsőfokon. Ilyesmikért találták volna föl a szabadtéri színpadokat?" - írta lapunk kriti­kusa. Az évad további előadásai, Gounod Faustja és Kacsóh Rákó­czija meg sem tudták közelíteni a rockopera sikerét. A következő nyárra János a vitéz címmel Vic­tor Máté rockosította Kacsóh daljátékát, amit Varga Miklóssal, Katona Klárival, Gregor Józseffel a főszerepben láthatott a közön­ség. Ugyancsak a szegedi basszis­ta énekelte Sarastro szerepét az Oberfrank Géza vezényletével bemutatott Mozart-operában. Markó Iván és a Győri Balett, va­lamint a Nóvák Ferenc vezette Néphadsereg Művészegyüttese közösen hozta létre A szarvassá változott fiak című táncproduk­ciót. 1986-ban magyarországi be­mutatóként tűzték műsorra Szi­kora János rendezésében a Jézus Krisztus Szupersztárt. A Rock­színház csapata Gregor Józseffel, Vikidál Gyulával és Deák Bili Gyulával kiegészülve hatalmas sikert aratott. 1987-ben Huszti Péterrel Cyrano és Szinetár Mik­lós rendezésében a Nyomorultak musicalváltozata volt a sláger. A következő nyáron a csejtei vár úrnőjéről, Báthory Erzsébetről szóló musicalt, A bestiát ősbe­mutatóként vitte színre a Rock­színház csapata Nagy Anikóval, Kaszás Attilával, Vikidál Gyulá­val a főszerepben. Ruszt József nemzetközi szereplőgárdával rendezte meg Verdi Don Carlo­sát. „Tartsák fenn ezt a fesztivált mindenáron! Az a város nem ér­demli meg a színpadot, amelyik nem viseli el a kísérletezést, s nem vállalja föl a kísérletekkel együtt járó kockázatot. Gondol­janak erre is" - nyilatkozta la­punknak Nóvák Ferenc, a Csík­somlyói passió koreográfusa. 1989-ben a Győri Balett táncelő­adása, a Párizs gyermekei, Pucci­ni Turandotja, Lehár örökzöldje, A mosoly országa, valamint A jö­vendőmondó néptáncgála zárta az évtizedet. BLACK POWER A FEKETE ERŐ Keresse bálázáshoz a megbízhatót áe gazdaságosat. Magas szakítószilárdságú, UV stabilizált fekete bálakötöző zsineg a MELIOPLAST-tól. A FEKETE ERŐ 350 ós 600 m/kg kiadóssággal. UhtKIMtC tluu/o KM 67(14 BaUMttya Sí«chenyi u. 3. Tel.: GJ G97- 111 HelluFM.iut Kft, 3GB 1 Tlvaujvaros Tol. 4B/522-6&1 Pt'TKO yflBOK mobil: 30 908-9000 ftvrti- y^übakitor-kwítvy új OPEL Márkaszerviz Szegeden Opel Alfa Autóház Algyői út 44. Tel.: 62/554-690 az INTERFRUCT áruháznál 5 db 30 000 Ft-os szerviz-utalványt sorsolunk ki havonta szervizes ügyíeleink között. Rév Lívia Kocsis Zoltánt és Ránki Dezsőt is segítette A versenyek megölik a zene lelkét A Szegedi Szabadtéri Játékok 75 éve a Délmagyarország tükrében (5.) Hódít a musical és a rockopera Felállva ünnepelte a közönség Rév Líviát hétfőn este a zsi­nagógában. A Párizsban élő vi­lághírű zongoraművész az épü­let rekonstrukciója javára adott jótékonysági koncertet. Rév Lívia magyarországi fellépé­sei, mesterkurzusai mostaná­ban egyre gyakoribbá váltak. A világ legjobb Chopin-játékosává választott zongorista, aki 1946-ban emigrált Párizsba, né­hány hete budapesti koncertjén ünnepelte 90. születésnapját. Úgy tűnik, ekkor megtört a jég: szülőhazájától is megkapta az első hivatalos kitüntetést. A kultusztárca vezetője a Pro Cul­tura Hungarica-díjat adomá­nyozta neki. - Bevallom, nagyon régen vágy­tam már egy hivatalos magyar el­ismerésre is, de úgy gondoltam, biztosan külföldinek, idegennek tekintenek már, ezért nem kap­hatok. Ezért meglepett, és el­mondhatatlanul jólesett, hogy megköszönték a magyar kultúrá­ért végzett munkámat. Egy mu­zsikus, aki a budapesti zeneaka­démiáról indul, magával viszi az egész magyar zenekultúrát. Töb­bet is: a klasszikus európai mű­veltséget, amit nagyszerű tanára­inktól magunkba szívhattunk. Rév Lívia párizsi otthona min­dig nyitva állt az arra járó magyar muzsikusok előtt, akiknek gyak­ran kosztot és kvártélyt is bizto­sított. Ez különösen nagy segít­séget jelentett azokban az idők­ben, amikor egy nyugati utazás finanszírozása szinte megoldha­tatlan volt. - Járt nálam a Székely, a Végh és a Keller kvartett is. Az ifjú Ko­csis Zoltán és Ránki Dezső fran­ciaországi karrierjének elindulá­sában kicsit én is közreműköd­hettem. Hallottam őket a Párizsi Magyar Intézetben játszani, és meghívtam őket a Riviérára, An­tibes-ba, ahol volt egy házunk, és szerveztem egy kis zenei feszti­vált. Két hétig laktak nálam, bé­reltem számukra egy második zongorát is. Antibes-ban hallotta a koncertjüket az ismert imp­resszárió, az '56-ban emigrált Bö­röcz André, aki meghívta őket a rangos mentoni fesztiválra, ami jó indulás lett számukra. Amikor utána Párizsba jártak, még éve­kig mindig meglátogattak, és kaptak nálam finom töltött pap­rikát. Sohasem hallottak zongo­rázni engem, így azt hiszem, én csak egy jó szakácsnő vagyok a szemükben - mesélte nevetve szegedi koncertje után Rév Lívia. A ma is tökéletes szellemi fris­sességnek örvendő zongoramű­vésznő ezekben a napokban Ta­másiban tart nemzetközi mes­terkurzust. Nemcsak koncertező művészként, hanem zenepeda­gógusként is fáradhatatlan. ­Nem a legjobb irányba indult el az elmúlt évtizedekben a zongo­raoktatás. A technika szélsebes fejlődésével az emberek futnak a találmányaik után. A számító­gép ma már hihetetlen dolgokra képes, gyorsabb, mint az emberi agy. Az emberek is ugyanolyan gyorsak, pontosak szeretnének lenni. Ez sajnos rosszul hat a ze­nére. Muzsikusként sok min­dent meg lehet tanulni, fantasz­tikus eredményeket lehet elérni, de a zene nem csak ez. Ezért nem kedvelem a zenei versenyeket, határozottan ellenük vagyok. A gyorsaságot, az erőt le lehet mér­ni, de a kifejezést, a tehetséget, az inspirációt és a szellemet nem. Az vagy tetszik valakinek, vagy nem. Ma százával rendezik a nagy zenei versenyeket a világ­ban. Szegény fiatal muzsikusok azt hiszik, hogy az életük függ ezektől. Rengeteget dolgoznak, napi 10-12 órát gyakorolnak, csak közben megölik a zene lel­két. Hallatlanul virtuózán, gyor­san játszanak, és minden hang a helyén van, csak épp a muzsika hiányzik. H. ZS. Rév Lívia zongorajátékával kilencvenévesen is képes magával ra­gadni a közönséget Fotó: Segesvári Csaba Gyógypedagógusok tapasztalatcseréje MUNKATÁRSUNKTÓL A sérült gyermekek beilleszkedésének nehézségeivel foglalkozik az a szakmai konferencia, mely tegnap kezdődött Hódmezővásárhelyen. Mint az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón Mezeiné Isépy Mária, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének főtitkára és Juhász Ágnes, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság elnöke el­mondta: a háromnapos konferenciára körülbelül ötszáz érdeklődő szakembert várnak. A fő téma az, hogyan segíthetik a pedagógusok a sérült gyerekekkel foglalkozók szakmai munkáját. MAT-tárlat a tanszéken Nátyi Róbert művészettörténész nyitotta meg tegnap az SZTE JGYTFK Rajz Tanszékének galériájában a Budapest XVII. kerületi művészek alkotótársaságának kiállítását és a MAT XVII által Bartók Béla emlékére szervezett Csak tiszta forrásból című országos tárlatot. Köszöntőt mondott Alexa György és Kozma József országgyűlési kép­viselő. A kiállítás július 23-áig naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg a Brüsszeli krt. 37.-ben található tanszéki galériában. Aranydiplomás muzsikusok MUNKATÁRSUNKTÓL Szabó Gábor, az SZTE rektora és Kerek Ferenc zongoraművész, a zeneművészeti kar főigazgatója köszöntötte tegnap azt a négy ze­nepedagógust, aki a szegedi hangszeres tanárképzés történetében először vehetett át aranydiplomát, dr. Földes Józsefné, dr. Alföldy Lajosné, Káté István és Stanics Béla ötven évvel ezelőtt végzett Szegeden, erről tegnap a zeneművészeti kar diplomaátadó tanév­záró ünnepségén emlékeztek meg Fotó: Karnok Csaba A Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 75. születésnap­ját. A fesztivál megszervezését kezdettől pártfogolta a Dél­magyarország. A július 7-i nyi­tó előadásig hét részből álló sorozatban elevenítjük fel a Játékok történetét lapunk ko­rabeli beszámolóit is felhasz­nálva. Prózai ősbemutató volt a nyolc­vanas évek első előadása: Pás­kándi Géza Tiszatájban közrea­dott történelmi drámájával, a Kálmán királlyal debütált a Dóm téren Ruszt József rendező­ként. A címszerepet Balázsovits Lajos alakította. Karolosz Tríko­lidisz vezényletével Gregor Jó­zsef nagy sikert aratott Falstaff­ként, de általános vélemény volt, hogy a Verdi-opera nem va­ló a szabadtérire. Annál inkább a Carmen, amelyre Pál Tamás ve­zényletével, Mészöly Katalin és Ilosfalvy Róbert főszereplésével közel 17 ezer néző volt kíváncsi. A Szegedről indult Csemer Géza és Szakcsi Lakatos Béla Piros ka­ravánja Vámos László rendezé­sében az operettszínház csapatá­val került színpadra. 1981 nya­rán a világhírű Jevgenyij Nyesz­tyerenko fellépése sem volt ele­gendő ahhoz, hogy telt házasak legyenek az Ivan Szuszanyin elő­adásai. A cigánybárót viszont több mint 26 ezren látták. Schil­ler Teli Vilmosát Trokán Péterrel a címszerepben Ruszt József állí­totta színpadra. Siker volt Seregi László balettprodukciója, a Spar­tacus. A következő nyáron A trubadúr, a friss Háry és a permi­ek vendégelőadása, A hattyúk tava számított újdonságnak. 1983- ban rendezték a szabadté­ri újraindulása óta a 25. évadot, ezalatt Az ember tragédiáját 170 ezren, a Háry Jánost 140 ezren, a Hunyadi Lászlót 130 ezren lát­ták a Dóm téren. A sikerdarabo­kat ezúttal egyszerre tűzték mű­sorra. A Tragédiát Vámos László Bubik Istvánnal, Tóth Évával és Balkay Gézával vitte színpadra. Kelen Péter mutatkozott be Hu­nyadiként, mig Szilágyi Erzsébet szerepében a szegedi operaegyüt­tes új sztárja, Misura Zsuzsa re­mekelt. 1984-et a fordulat éveként em­lítik a krónikások. Minden ko­rábbi rekordot megdöntve közel 46 ezer néző váltott jegyet Szöré­nyi Levente és Bródy János rock­operája, az István, a király hét Nagy Anikó (Báthory Erzsébet) és Vikidál Gyula (gróf Thurzó György) 1988-ban A bestiá­ban DM/DV-archív

Next

/
Oldalképek
Tartalom