Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-22 / 144. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚNIUS 22. • AKTUÁLIS" 5 Közgyűlési menü Kevés idén az elsős ­tanárokat küldenek el Elbocsátásokról és fejlesztésekről is szó esik a pénteki városi közgyűlésen. Ipari területek kijelöléséről és ipari tevékenység bővítéséről is tárgyalnak a képviselők. Döntenek a pénteki városi közgyűlésen a veszélyes kémények fel­újításáról, elfogadják Szeged város hulladékgazdálkodási tervét, a Szegedi Közlekedési Társaság üzleti tervét. Már most szavaznak a szabadtéri 2007-es évének támogatásáról, hogy tervezhessék a jövő évi szezont - tájékoztatott tegnap Szentgyörgyi Pál. A gazdasági al­polgármester elmondta: a Dömötör-díj városi kitüntetés lesz, és anyagi támogatást is rendelnek hozzá. Tárgyalják a következő tan­év ügyeit. Szentgyörgyi ennek kapcsán bejelentette: ötszázzal keve­sebb elsőst írattak be, mint ahány nyolcadikost búcsúztatnak. Eh­hez a létszámhoz igazították a pedagógusok létszámát, 28 tanári álláshely szűnik meg. Nagy Sándor alpolgármester elmondta: a nyugati elkerülő út folyta­tásában ipari parkot terveznek. Szeptember 22-én rendezik meg az autómentes napot és az Európa-díjat is ekkor veszi át a város. Elfo­gadják Szeged zajtérképét - az országban először. A Dél-Alföldi Regio­nális Fejlesztési Tanácson keresztül a déli Tisza-híd és a Tisza-projekt megvalósítását kérik a kormánytól. A villamos üzemű közösségi köz­lekedés közel harmincmilliárd forint értékű fejlesztéséről a jövőben egy bizottság dönt majd, a szakmai előkészítő anyag elkészült, a munka jövőre kezdődik. M. B. I. Székkutas és Óföldeák után Szentesen is Földgázt keresnek Már előkészítették a terepet a kutatófúráshoz Fotó: Segesvári Csaba Földgázt keres az amerikai TXM Ltd. Szentes térségében. A lapistói határban már előkészí­tették a terepet a kutatófúrás­hoz, amely előreláthatólag jú­lius közepén kezdődik. Egyelőre csak találgatják a szen­tesiek, hogy a város határában milyen célt szolgál majd egy nagy kiterjedésű betonozott terület. A lapistói út mentén jól látszik a kitermelt föld, amelyet fekete fő-, liával takartak le. Mint lapunk­ban beszámoltunk korábban, Csongrád megye több települé­sén kutatófúrásokat végeztet egy földgázt kereső amerikai cég. A TXM Ltd.-tői származó korábbi információ szerint még nem döntötték el, hogy a székkutasi és az óföldeáki fúrás után Szen­tesen vagy Magyarcsanádon foly­tatják-e a kutatást. A Székkuta­son vett minta vizsgálata egyéb­ként még nem fejeződött be. Oföldeákon viszont hamarosan végeznek a fúrással, s azt követ­heti a minta értékelése. Lapunk tegnap szerzett értesü­lése alapján most már biztosnak látszik: Szentes-Lapistón is végez­tet a cég többségében horvát és magyar szakemberekkel kutatófú­rást annak érdekében, hogy a föld mélyéből vett minta alapján meg­állapítsák, mennyire gazdag a földgázmező ebben a térségben. A lapistói út mentén mindenesetre már előkészítették a terepet a fú­róberendezések és lakókonténe­rek fogadására. Az előzetes tervek szerint elképzelhető, hogy a jövő héten nagy lesz a mozgás, hiszen két darut is felállítanak majd a te­rületen. Úgy tudjuk, hogy július közepén már hozzákezdenek a ku­tatófúráshoz. Lapistónál megkö­zelítőleg négyezer méter mélyre szándékoznak lejutni. Az Alföldön több évtizeddel ez­előtt szakemberek már feltérké­pezték a szénhidrogénmezőt. Ennek keretében Szentes térsé­gében is végeztek kutatásokat ­tudtuk meg Szirbik Imre polgár­mestertől. Hozzátette: ha pozitív eredménnyel zárul az itteni ku­tatófúrás, az a város számára előnyt jelenthet. A későbbi kiter­meléshez ugyanis munkaerőre lesz szükség. Ugyanakkor meg­oldást kell találni arra, hogy a régóta meglévő geotermikus energia biztonságban maradjon. Anyagtudományi kutatás az SZTE-n Többféle környezeti paraméter (például hőmérséklet, nyomás, a levegő­beh veszélyes, illetve mérgező gázok mennyisége) párhuzamos vizsgála­tára alkalmas, szén nanocsövekből álló szenzorok kifejlesztésére indult kutatási program a Szegedi Tudományegyetemen. Az Európai Unió által támogatott hároméves projekt legfontosabb újítása az, hogy a szenzorele­mek a mérendő környezeti paraméterek változásainak megfelelően fo­lyamatosan hangolhatok, ezáltal ugyanaz a modul sokféle feladatra lesz alkalmazható. Ez lehetővé teszi az olcsóbb tömeggyártást, vagyis a nano­technológiai szenzorfejlesztések megjelenhetnek a mindennapi élet te­rületem is. Az anyagtudományi és nanotechnológiai kutatások újabb fe­jezetét megnyitó megaprojekt teljes költségvetése 1,35 millió euró; meg­valósítása a szegedi egyetem alkalmazott és környezeti kémiai tanszéke irányításával működő, egy USA-beh magánegyetem, egy sikeres bnn mikroelektronikai vállalkozás, egy német kutatóintézet, egy spanyol és egy finn egyetem részvételével létrejött konzorcium feladata. A Kiricsi Imre tanszékvezető egyetemi tanár koordinálásával, illetve Kónya Zoltán egyetemi docens és Kukovecz Ákos egyetemi adjunktus irányításával végzett munkában részt vesz az SZTE fizikus tanszékcsoportja is. Kettéválasztják a piac és a buszállomás autóforgalmát Uj bejárat a Mars térre Új csomópont épül a nagykör­úton, a Mars tér sarkánál. Innen érhető el a piac parkolója. A buszállomás forgalmát a piaci útvonaltól elszigetelten vezetik. A két kiscsarnok már megnyílt, de a közlekedési kapcsolatok ki­alakítása még nem fejeződött be a Mars téren. Nagy Sándor alpol­gármester úgy fogalmazott: a közlekedési felügyelet „nagyon határozott elképzelése", hogy a piac és a buszállomás forgalmát különválasszák. A hamarosan megvalósuló terv szerint a piac kocsival az egykori vásárterület felől közelíthető meg. A nagykörúton egy új jelzőlámpás csomópont épül. Ennek költsége Nagy Sándor szerint körülbelül 30 millió forint. Az alpolgármester azt mondta, minderre azért van szükség, mert a Párizsi körút és a Mérey utca sarkán létesített cso­mópont túlterhelt, a piac és az au­tóbusz-pályaudvar kiszolgálása nem megfelelő. A buszpályaudvar felől, a tér másik oldaláról a piac a jövőben nem érhető el. A Mars térnek az az oldala ugyanis a terv szerint csak a rókusi templom mellett, a Kossuth Lajos sugárút felé hagy­ható el. A két rész közti „szigete­lés" az élelmiszer-ipari főiskola előtti rész, amelyet lezárnak. A piac vevőparkolója a nagykör­út felől a Gábor Dénes-iskola és a börtön előtt elhaladva közelíthető meg - ezeket a szakaszokat kétirá­nyúvá teszik. A Gábor Dénes felől a körútra balra és jobbra is lehet majd kanyarodni, és mindkét irányból le lehet térni a piac felé is. A körutat egy sávval szélesítik, csakúgy, mint a Gábor Dénes előt­ti útszakaszt. A börtön előtt az út­pályát a tér közepe felé kissé eltol­ják-biztonsági okokból. A Mars téren egyébként össze­sen 406 parkolóhelyet alakítanak ki, zömében az élelmiszer-ipari fő­iskola előtt, a piac telkén. M.B.I. A MARS TER UJ FORGALMI RENDJE máiíahfc JS [pillllMliW Londoni krt. Párizsi krt. Hi Forrás: DM-gylijtés DM grafika CSARNOKOKAT AVATTAK SZEGED LEGNAGYOBB PIACÁN Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere hivatalosan is felavatta a két Mars téri csarnokot, az Irént és az Annát tegnap délelőtt. Noha az üzletek nagy része már egy héttel ezelőtt kinyitott, a kereskedők zöme csak a napokban kapta meg a működési engedélyét. Az Annában - a Mars tér első butikosáról elnevezett csarnokban - a ruhások, az Irénben az élelmiszer-kereskedők bérelnek üzletet. A két csarnok és a parkoló felépítése 540 millió forintba került. A tejesasszony Ladával jár Szegedre a mórahalmi tanyáról Ötven éve piacol Tanács Imréné, az Irén csarnok névadója A több mint ötven éve tejet, vajat, túrót mérő Tánács Imré­nérői kapta nevét az új Irén csarnok a Mars téren. Tanács Imréné Irén nénit szer­dán és szombaton lehet megta­lálni a tejpiacon, amely a róla elnevezett csarnokban kapott helyet. A különös keresztelőről mellesleg ő nem is tudott, utó­lag azonban nagyon köszöni a megtiszteltetést a rá szavazó vásárlóknak. A tejesasszony legalább tíz esztendőt letagadhatna korá­ból, holott nem volt könnyű élete: 1952-ben, tizennégy éves korában már ki kellett állnia a Mars térre, hogy beteges édes­anyját segítse. Mórahalomról Irén néni ma már inkább vajat és túrót árul Fotó: Karnok Csaba járt be és jár be ma is, a 17-es kilométerkőtől még legalább félóra járásra eső, földúton megközelíthető tanyáról. Ott él lányával, annak családjával ­ott tartják a tejet adó nyolc te­henet is. Eleinte biciklivel, lovas kocsi­val jutott be a nagyvárosba, ha esett, ha fújt, majd megvásárol­ta első autóját, egy Moszkvi­csot. „Negyven éve vezetek, most egy tizenhárom éves Lada Combival járok, mert szere­tem, jól lehet bele pakolni" ­meséli, miközben kiszolgálja a vevőket, kimér, csomagol és pénzt ad vissza. Kiderül, ma már nem árul tejet, inkább a vaj és a túró - ahogyan ő mond­ja - a „profilja". Irén néni kitart, holott már egyre nehezebben bírja a mun­kát, otthon ő önti föl a túrót, kavarja meg a tejfölt, készíti el a vajat, de cipekedni már nem tud. A legrosszabb a korai fel­kelés, ezt szerinte sose lehet megszokni: korábban hajnali négyre járt, most már csak öt­re, de ez is fárasztó, főleg hó­ban, fagyban. Azzal viszont, hogy kiárulja a portékát, segíti a családját - nem volt hát me­se, ki kellett nyögni azt az egy­millió forintot is, amibe a Mars téri bérlemény került - az Irén csarnokban. „Vagy beszállunk, vagy möhetünk" - mondta, je­lezve, hogy nem volt más vá­lasztása. F.K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom