Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-21 / 143. szám

SZOMBAT, 2006. JÚNIUS 24. • AKTUÁLIS" 3 Mázsaszám veszik az emberek a gyümölcsöt Bőven termett a bőtermőből Sárgabarackot Szegeden csak a Mars téri piacon, a legolcsóbban görögdinnyét a hipermarketben vásárolhatunk. A meggy és a cseresznye már mindenhol hazai: előbbiből kóstolót is kaptunk. Vitaminra kiéhezett emberekkel találkoztunk tegnap a Mars téri piacon. Alig akadt olyan vásárló, akinek szatyrában ne láttunk volna dinnyét, meggyet, cseresznyét vagy néhány darab őszibarackot. Utóbbiból azért ilyen keveset, mert a standokon csak két hét múlva jelennek meg a magyar fákról szüretelt első szemek. Addig spanyol őszit vehetünk-ehetünk, kilónként 470-650 forintos áron, amit nem mindenki engedhet meg magának. Sárgabarackból ennél is szegényesebb a kínálat: a hipermarketekben sehol, a piacon is csak egy helyen árulták a lekvárnak is kitűnő finomságot. Hatszázötven forintért. Ami az árakat illeti, a barackrajongók még két hét múlva sem lehetnek igazán boldogok. A termelők elmondása szerint a hazai szüretelésű barack annyiba kerül majd az első hetekben, mint most az import. Nemcsak barackból, görögdinnyéből sem találni hazait. Bár szépen harsogott a piaci kés alatt a görög dinnyehéj - a hipermarketben feleannyiba kerül kilója. A szerényebb kínálat a június eleji esős időnek köszönhető. Pásztor Gábor termelő elmondta, ha egy héttel tovább esett volna, csak kirepedezett cseresznyét lehetne most kapni a piacon. A korán érők így is mind felhasadtak: néhány hete még A nagy melegben szomjat olt a savanykás meggy Fotó: Karnok Csaba 450 forintért árulta az esőverte gyümölcsöt, tegnap már ötszázért a hibátlan, ropogós szemeket. - Már csak fél ládám van, pedig több mázsát szedtünk le KET FIU, NEGY KILO, EGY NAP Három kiló dinnyével és egy kiló cseresznyével a szatyrában találkoztunk a piacon Lengyel Évával. - Ez a mennyiség egy nap alatt elfogy. A két kisfiam imádja a gyümölcsöket. Ilyen melegben ezen élünk. Cseresznyéből szűkös a kínálat és drága is. Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy a gyümölcs nem számít otthon luxusnak - árulta el. belőle - utalt arra, milyen keresett áru a piacon a cseresznyéje. Mert sok helyen ugyanennyiért csak apró szeműt árultak. A nagyságra és színre elfogadható cseresznye kilóját máshol 680 forintért mérték. A meggy frontján bőséges kínálattal és kisebb árkülönbséggel találkoztunk: 160-300 forintba került. - A minőséget nem kell erőltetni - árulta el meggyárus Frici, amikor arról kérdeztük, kelendő-e portékája. A férfi tegnap állt ki először „érdi bőtermőjéGYÜMÖLCSÁRAK (Ft/kg) Mars téri piac Tesco Cora Vásárhely Szentes meggy (magyar) 160-300 499 219 300-400 398-428 cseresznye (magyar) 300-680 399 350-400 498 őszibarack (spanyol) 470-650 599 599 500-650 628 sárgabarack (spanyol) 650 -650-710 748 görögdinnye (görög) 198-220 111 189 150-190 218 Forrás: DM-gyújte DM-grafikn VÁSÁRHELYEN A MEGGY FOGY A vásárhelyi zöldségeseknél elsősorban a magyar meggyet keresik a vásárlók. Ennek főleg az ára az oka. Az Andrássy utcai gyümölcsössátraknál például háromszáz forint kilója. Az ugyancsak magyar termelőktől származó cseresznye kicsit drágább, mint a meggy, de ennek ellenére ezt is viszik. A spanyolországi importból származó őszi-, illetve sárgabarackból a vásárlók nagy része most még csak néhány szemet vesz - kóstolóba. - A hazaira még várni kell, de annyira szeretem a barackot, hogy nem tudtam neki ellenállni - árulta el Papp Jánosné. Az idős hölgy hozzátette: reméli, hogy ha beérik a magyar barack, annak kilója nem lesz hatszáz forint. A Görögországból behozott görögdinnyéből sokan felet vagy negyedet vásárolnak. vei" a kofasorra, ahol több jánoshalmi család gyümölcsét árulta 280 forintért. - Isteni szerencsének tartom, hogy ilyen bő lett az idei termés. Tudok olyan helyet, ahol mindent elvert az eső - mesélte. A bőtermőből már az első napon bőven vittek: rövid beszélgetésünk alatt legalább tíz kilót, a nap folyamán egy mázsát adott el belőle. A piacozóknak vásárlás előtt kötelező volt egy-egy szemet bekapniuk, csak így állt az üzlet. A meggyárus minket sem engedett el kóstoló, nélkül: a nyári melegben jól is esett a savanykás, lédús gyümölcs. K.G. G. A HAZAIT VISZIK SZENTESEN A szentesi zöldségeseknél hazai és külföldről érkezett gyümölcsök közül egyaránt lehet válogatni. Az áru mindenütt szép és ízletes, a kisboltok üde foltok a forró belvárosban. Elsősorban a szentesi földben termett gyümölcsöket viszi haza a nagytőkéi Gyalay Sándorné, aki ottjártunkkor éppen gombát gyűjtött a kosarába. Mint mondta, itt bármit szívesen vásárol, de elsősorban a hazai gyümölcsöket kedveli: olcsóbb és finomabb az importnál. A zöldségesnél megtudtuk, az idei tavasz nem igazán kedvezett a gyümölcsérésnek, az eső nagyon megáztatta a termést. így a termelők kevesebb cseresznyét, meggyet tudtak adni a kereskedőknek, a málnából ilyenkor már sokkal több kerül a pultra. Hazai őszi- és kajszibarack pedig egyáltalán nincs még Megindult az apadás a Tisza alsó szakaszán is Fertőtlenítenek a gátakon Körülbelül napi egy centit csökken a Tisza vízszintje Szegednél, vagyis lassan, de egyelőre folyamatosan apad. A mentett oldalon elkezdték a fertőtlenítést. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Tisza-gát mentett oldalán elkezdték a vegyszeres fertőtlenítést. A 30 fok körüli melegben vegyvédelmi ruhában és gázálarcban hipóoldatot permeteznek szét a töltés oldalán a fertőtlenítést végző cég emberei, a pocsolyákba pedig klórmeszet szórnak. A folyó mindkét partján a mentett oldalon mintegy 300 hektárnyi területet tisztítanak meg. Minden idők legnagyobb árvizekor, az idén tavasszal olyan hosszú ideig és olyan magasan volt a Tisza vízszintje, hogy a töltések sok helyen átáztak, átszivárgások, pangó vizek keletkeztek. Ezeken a területeken az esetleges káros anyagok, kórokozók elleni védekezés céljából szükség van a fertőtlenítésre mondta Molnár László, az önkormányzat városüzemeltetési irodájának vezetője. Amikor a mostani, jóval kisebb árhullám is levonul, a víz felőli oldalon, például a rakparti úttesten is fertőtlenítenek. Összesen 96 millió forintot emésztenek fel ezek a munkák, amit a központi vis maior alap támogatásából fedez az önkormányzat. Négy centit apadt a Tisza Szegednél a szombat éjszakai tetőzés óta, tegnap 726 centiméteres vízállást mértek - tájékoztatott az Atikövizig ügyeletvezetője, Hipolszky Imre. A folyamatos apadást csak a Maroson levonuló kisebb árhullám befolyásolhatja. A Maros fölső szakaszán helyenként 100 milliméter csapadék is lehullott néhány óra alatt, a folyón elindult kisebb árhullám némileg lelassíthatja az apadást Szegednél. Mindszentnél hétfőn tetőzött 767 centiméteres szinten a Tisza, tegnap reggelre egy centimétert apadt. A legutóbbi előrejelzés szerint a vízszint Mindszentnél a hét második felére csökkenhet a másodfokú készültség elrendeléséhez szükséges 750 centiméteres szint alá, az első fokú készültség feloldására pedig a jövő héten kerülhet sor. A lassú apadás ellenére megkezdődhetett a fertőtlenítés Fotó: MTI/Németh György Püspökök reformok ILLYÉS SZABOLCS Magyarországon nem könnyű reformer katolikus püspöknek lenni, a római egyház, úgy vélem, hazánkban is inkább véd, semmint támad - mármint ami a szellemieket illeti. Persze már szinte hallom a szakavatott kérdést a laikus felvetésre: miért is szükséges egyáltalán megreformálni a magyar egyházat ? A kívülálló riposztja erre pedig szükségképpen ez: évről évre csökken a hívek, csakúgy a szolgálók, a papok száma. Különösen hazánk talán legnehezebb helyzetben lévő egyházmegyéjében, itt, Szeged-Csanádban. Dupla teher ez a vezetőnek, és éppen ezért kétszeres az esély rá, hogy a reformszellem tüze is kihunyjon. Koromnál fogva akkor még nem ismertem, de biztos forrásból tudom: Gyulay Endre plébánosként igazi hitéleti reformer volt. Egyháza megújításáért dolgozott, házi csoportjaiban szabadon gondolkodó fiatalok mélyültek a hitben - a későbbi alkotmánybíró, Balogh Elemér is itt töltekezett a Biblia értékeivel. Hallgatólagosan tiltott, de minden esetre kivizsgálandó dolog volt akkoriban a fiatalok ilyenforma összegyűjtése. Amiben biztos vagyok: a most visszavonuló, egyházmegyéjét tizenkilenc éven át szolgáló Gyulay Endre megyés püspökként szívében továbbra is reformer maradt. Mi mást tanúsítanának a közösségi javak igazságosabb, családközpontúbb elosztását szorgalmazó püspökkari körlevelek, amelyek összeállításának egyik főszereplője éppen ő volt. Ehhez járult az aktív közéleti szerepvállalás, részvétel a jobboldali-keresztényközeli pártok rendezvényein. Reformtevékenység ez is, ám célja nem a hitéletgyakorlás, hanem immár a társadalom és a közélet újraformálása. Persze, kívülről nehezen ítélhető meg, hogy melyik a hatékonyabb, vagy illőbb egy főpásztorhoz, de iránymutató, hogy maga a katolikus egyház nem tesz hangsúlykülönbséget ebben az ügyben. A rendszerváltás másfél évtizede, az egyházi vagyon visszaszerzése, a katolikus iskolák újra- és beindítása, a templomépítések persze elképzelhetetlenek politikai aktivitás nélkül, és ez sokak számára visszás - talán ebből is táplálkozhat Gyulay Endre személyének megosztó ereje. A társadalom és a közélet ma is hajban van, csakúgy, mint a magyar katolikus egyház. Ahghanem bibliai mércével mért reformok szükségeltetnek mindkét területen - és kemény harc vár Gyulay Endre utódjára, Kiss-Rigó Lászlóra is, itt, Szeged-Csanádban. A pápa elfogadta Gyulay Endre lemondását Kiss-Rigó László az új megyés püspök Elfogadta a pápa Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök lemondását az egyházmegye lelkipásztori kormányzása alól, és a püspöki székbe Kiss-Rigó László esztergom-budapesti segédpüspököt, az Esztergomi Hittudományi Főiskola főigazgatóját jelölte ki. Beiktatására augusztus 26-án kerül sor. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága tegnap nyilvánosságra hozta XVI. Benedek pápa döntését: a szeged-csanádi egyházmegye lelkipásztori kormányzásával Kiss-Rigó László esztergom-budapesti segédpüspököt, az Esztergomi Hittudományi Főiskola főigazgatóját bízta meg. Egyben elfogadta Gyulay Endre lemondását megyés püspöki tisztjéről, és felmentette a vezetői feladatok ellátása alól. A magyar egyházi gyakorlat értelmében a kinevezést követően rövid időn belül megkezdi munkáját az új főpásztor, így várhatóan Kiss-Rigó László is hamarosan ellátogat Szegedre. Mint arról Gyulay Endre korábban nyilatkozott: amennyiben a pápa elfogadja lemondását, a lehető legkorábban átadja hivatalát utódjának, és ki is költözik a püspöki palotából. - Én is csak néhány napja tudtam meg, hogy engem nevezett ki a Szentatya Szeged-Csanád püspökének, és igencsak meglepett ez a döntés, egyáltalán nem számítottam rá. Szinte alig ismerem hazánknak ezt a részét, hiszen sosem szolgáltam ebben az egyházmegyében, így nagyon sokat kell tanulnom, de hiszem, hogy Szegeden és a többi településen is szeretetre méltó, jóravaló emberek élnek - fogalmazta meg Kiss-Rigó László, aki még elmondta: mivel már felszentelt püspök, szentelési ceremónia nem lesz a szegedi dómban, beiktatására augusztus 26-án kerül sor, addig természetesen Gyulay Endre vezeti az egyházmegyét. A professzor-püspök még nem tudja, hogy mi módon, de biztos benne, hogy szeretné oktatói munkáját folytatni, bár a főigazgatói-rektori státuszról sajnos le kell mondania Esztergomban. Mielőbb igyekszik felvenni a kapcsolatot a Szegedi Hittudományi Főiskola vezetőivel is, hiszen nem kizárt, hogy itt is vállal majd órákat. A püspökkari konferencia közleményéből még kiderül: Gyulay Endre mellett egy másik, nyugdíjaskorba lépett püspöknek, Konkoly Istvánnak a lemondását is elfogadta XVI. Benedek, tisztjébe, a szombathelyi megyés püspöki székbe pedig Veres András egri segédpüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát nevezte ki. PR0FESSZ0R-F0PASZT0R Az egyházmegye új püspöke 1955. április 6-án született Budapesten, és itt is szentelték pappá 1981-ben. Ezt követően Szécsényben, majd Budapest-Középsőferencvárosban szolgált káplánként. 1983—85-ig ösztöndíjasként Rómában tanult, majd káplánként dolgozott az esztergomi Szent Anna-plébánián. 1997-ben itt plébánosnak nevezték ki. 1986-tól az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézet, majd pedig 1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára, dogmatikát és egyházjogot oktat. 1994-ben pápai káplánná nevezik ki, címzetes pudentianai püspökké 2004-ben szentelték.