Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-20 / 142. szám

KEDD, 2006. JUNIUS 20. « A K T U A L I S * Egyelőre a terület tizenötöd részét hasznosítják Logisztikai szántóföld SmSt: 7. . » ti ja / A ..iM'ISwKra A logisztikai központ töredékén folyik csak az építkezés Fotó: Karnak Csaba Folytatás az 1. oldalról Várható, hogy a részben tulajdonos Zollplatz Kft. mellett további cégek települnek ki a logisztikai központba. Ezek azonban mind szegedi vállalkozások, igaz, Vörös Béla szerint bővítik a létszámukat az új telephelyen, így új munkahelyek jönnek létre. A központot ipari parkként is bejegyeztetik, ezzel többféle tevékenységre nyílik mód - emelte ki. A városon kívülről érkező bérlőkkel megkezdték a tárgyalásokat. A jövő évi beruházásoknál az uniós logisztikai támogatásokat is igénybe veszik. Szőllösi Béla (Fidesz), városi közgyűlési frakcióvezető: - A logisztikai központ jelenleg megkötött szerződései egy raktárbázisra vonatkoznak. Hogy a logisztikai központ teljes valóságában megvalósul-e, az a távoli jövőben dől el. De jól mutatja ez az eset is, hogyan gondolkoznak a szocialista politikusok: háromszor adnak el egy történetet és elvárják, hogy tapsoljon a legkisebb eredménynek is mindenki - holott a tényleges cél megvalósítása, legjobb esetben is, a távoli ködben rémlik föl. Mint mindenben, itt is a kommunikáció hangsúlyos, tényleges eredmények nincsenek. Solymos László (MSZP), alpolgármester: A Masped a szindikátusi szerződésben azt vállalta, hogy idén év végéig fölépít egy 5000 DERÜLÁTÓK 2003. május 19..- Medgyessy Péter miniszterelnök átadta az új szegedi logisztikai központ területét a városnak. Botka László polgármester reményét fejezte ki, hogy az idei az utolsó esztendő, hogy repce virágzik a negyvenöt hektáros területen. 2004. augusztus 30.: Botka László: „(...) ősszel kezdjük el a logisztikai központ építését (...)". 2005. május 19.: Botka László polgármester tárgyalt a Masped Rt. vezérigazgatójával arról, hogy felgyorsítják az építkezést. 2005. szeptember 1.: Botka László: „A (...) 45 hektáros terület első ütemén még idén elkezdődnek a munkálatok." 2006. március 9.: Lerakták a logisztikai központalapkövét. EPITTETOK, EPITMENYEK H A GlobalLog Logisztikai Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft. tulajdonosa az ország legnagyobb, teljesen magyar tulajdonú szállítmányozási cége, a Masped Rt. (52,63%), a szegedi Zoll-Platz Kft. (27,85%), Szeged önkormányzata (19,33%), és a MÁV Kombiterminál Kft. (0,19%). Az első ütemben irodaház, vámépület (1200 négyzetméter), közvámraktár (2618 négyzetméter), porta, ellenőrző központ, utak, parkolók épülnek. A kitelepülő szegedi cégek között említik a Hansa-Kontakt Kft.-t, amely logisztikai raktárat üzemeltetne, a Finomöntöde Kft.-t és a Vektor Szövetkezetet is. négyzetméteres csarnokot, és mellé irodaépületet húz fel. Ezt a vállalását teljesíteni tudja. Sőt már további 5000 négyzetméterre talált biztos betelepülőt, aki a jövő év első félévében jön, emellett több tízezer négyzetméterre van újabb bérlőjelöltje. Figyelembe véve, hogy a közművesítések és az engedélyezési eljárások nem olyan régen értek véget, ezért azt gondolom, ez az ütem biztató, hiszen már ezekkel a beruházásokkal is újabb munkahelyek jönnek létre a városban. Természetesen sokkal előrébb járnánk, ha 1998 és 2002 között nem akadt volna el a logisztikai központ ügye. MOLNÁR B. IMRE Kevesebb jogászt, több műszakist követel a piac ? A felvételi keretszám üzenetértékű A jogász és bölcsész szakokon az állam a korábban meghirdetettnél öt százalékkal kevesebb hallgató képzését finanszírozza. Az elképzelést a munkaerő-piaci igényekkel magyarázzák. Az ötszázalékos karcsúsítás részleteit nem ismerik a szegedi egyetem érintett vezetői, de az újabb „tervszám" negatív hatásaitól tartanak. Öt-öt százalékkal csökken idén a jogász-, illetve a bölcsészképzésekre fölvehetők száma - adta hírül több médium is. Bazsa György, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) elnöke nyilatkozatát azzal magyarázta, hogy a felsőfokú műszaki, matematikai és természettudományos képzéseken diplomázók arányát a jelenlegi 18-ról 25,8 százalékra kívánják növelni. A most bejelentett karcsúsításról „hivatalosan" nem kaptak értesítést a Szegedi Tudományegyetem jogi, illetve bölcsészettudományi karának vezetői. - A júliusi vonalhúzáskor derül ki most is, egy-egy kar valójában hány hallgatót vehet föl a jogásznak készülők közül - mondta Szabó Imre jogi kari dékán. - Igaz, a klasszikus jogászi pályákra nehéz bekerülni, de ez a diploma jól hasznosítható az élet számtalan területén. Elképzelhető, hogy az államilag finanszírozott keretszám csökkentését úgy ellensúlyozzák az érintett intézmények, hogy az önköltséges képzésre felvettek számát növelik. - Az újsághíren kívül nincs egyéb információm, ezért nem JELENTKEZŐK ES FELVETTEK SZAMA Szegedi Tudományegyetem Kar Év/Összes jelentkező Év/Összes felvett 2001 2005 2006 2001 2005 Államés Jogtudományi 2885 2820 2538 1042 973 Általános Orvostudományi 1060 1742 1969 174 244 Bölcsészettudományi 4712 4488 5731 1524 1294 Gazdaságtudományi 1535 1897 1839 560 594 Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai 3394 4797 3276 1528 2224 Élelmiszeripari Főiskolai 1072 848 3276 549 370 Természettudományi 2798 3142 3324 1170 1370 Forrás: www.felvi.hu tudom értelmezni, hogy például a kar egészére, vagy csak a kifejezett bölcsész szakokra vonatkozik-e az öt százalék - hangsúlyozta Almási Tibor. A bölcsészettudományi kar dékánja elmondta, az idén ugrásszerűen nőtt a szegedi képzés iránti érdeklődés: a szegedi BTK-ra több mint ötezer-hétszázan, illetve szakok szerint vizsgálva hétezren szeretnének bejutni. - A múlt évben 15-17 százalékkal már csökkentették a 2006-ra meghirdethető bölcsész keretszámokat, amit ha tovább faragnak, annak beláthatatlan következményei lesznek - magyarázta Kothencz Mihály, a BTK tanulmányi osztályának vezetője. Az idén államilag finanszírozott képzésre fölvehetők száma alapján határozták meg a tanárok terhelését, vagyis az olvadó hallgatói keret akár oktatók elbocsátásához is vezethet. De az ötszázalékos csökkentés üzenet az állami kötelezettségvállalás mértékéről is, hiszen a hallgatói létszám befolyásolja az intézmények költségvetését, meghatározza a mesterszintre bejutók számát is. DM-gyüjtés - Divatos mostanában jogász- és bölcsésztúlképzésről beszélni, holott a piac nem ezt igazolja vissza - véli Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes. Az ilyen „előzetes tervszámok" többnyire nem befolyásolják diákság érdeklődését egy-egy szak iránt. Ugyanakkor orientálhatja a középiskolásokat. A hír arra ösztönzi a szegedi egyetemet, hogy tovább erősítse a természettudományi képzését, s mielőbb hozza létre mérnökképző karát. ÚfSZÁSZI ILONA Repcepark BÁTYI ZOLTÁN Ha felépül az autópálya, Szeged kedvező befektetési terep lesz, s azonnal megindul a tőkehenger. Vezető beosztásban dolgozó önkormányzati vezető, egészen pontosan Szalay István nyilatkozta ezt többször is abban a négy évben, vagyis 1994 és 1998 között, amikor polgármesterként irányította a napfény városát. Ezek az önbizalommal teli szavak aztán öntöttek is némi optimizmust a város polgáraiba. Leginkább azokba, akik munkahelyüket veszítették, amikor sorra mentek csődbe olyan nagy foglalkoztatók, mint a textilművek, a konzervgyár, a Délép, a kábelgyár, csak ténfergett a piacon a ruhagyár, az Ikarus szegedi gyáregysége, hogy csak néhányat említsek a rendszerváltáskor áldozatul esett üzemek közül. Szeged pedig várta ama bizonyos autópályát, no meg a tőkehengert, és lassan azt is elhitte: a sztráda nem beton, aszfalt, meg szalagkorlát és lehajtó, hanem maga a megváltás. Nem csoda, hogy az autópálya átadásakor lett is olyan hetedhét országra szóló vigadalom, hogy pécsiek, debreceniek, szolnokiak, s ki tudja még, mely város polgárai fordultak le egyszerre székükről a nagy irigységtől. Igen ám, de a sztrádát egyengető úthengert a tőkehenger valahogy csak nem akarja követni. Kineveztünk ugyan egy szépen zöldellő repceföldet logisztikai központnak, mert hát szép szavakért, meg dús fantáziáért azért nekünk, szegedieknek sem kell elballagni a szomszéd rétjéig. Csak éppen ez egy csöppet sem hatotta meg a várt befektetőket. Szegedi cégek megcélozták ugyan a repcést (pardon: logisztikai központot), de a város határain kívülről eddig még senki nem jelentkezett oly felkiáltással: nosza, lendítsük fel együtt Szeged gazdaságát! A helyzet tehát szomorkodásra adhatna okot, de ha már annyit vártunk a sztrádára, csak ne essünk kétségbe! Higgyünk most abban, hogy a tökehenger már hergelődik, s csupán azért nem moccan, mert előbb alaposabban körbenéznek lökdösöi, vajh, megéri-e éppen Szeged határában hengerelni. Amikor pedig fölmérték a terepet, már lódulnak, és Csongrád megye székhelyén egyszerre tucatnyi daru is munkához lát, csak hogy mihamarabb felépüljenek az új munkahelyek, s a repceföldből szárba szökken Szeged új iparának új parkja. Addig csak megfejtjük, hogy a szegedi ipari nyomorúság miért ennyire pártsemleges. Mert emlékezzünk csak közelmúltunkra - lehetett itt jobb, netán haloldali városvezetés, ígérhetett egyik koalíció nagyobb fellendülést, mint a másik, válthatta a Széchenyi-tervet a biopohsz szépséges víziója, igazi gazdasági nagyágyú eddig csak nem érkezett. Szeged ettől persze még szép, fejlődő, s vélhetően az önkormányzati választások előtti kampányban megtudjuk újfent: vonzó tereppé teszik a befektetőknek. A betegnek joga van a pihent orvoshoz Megrovást kapott két évvel ezelőtt az a fiatal szentesi orvos, aki összecserélte két beteg kórlapját - harminc órai munka után. Ha törvény születne a Legfelsőbb Bíróság múlt heti, ügyelettel kapcsolatos állásfoglalásából, nem fordulhatna elő többé, hogy fáradt, kialvatlan gyógyítók lássanak el betegeket. Egy két évvel ezelőtti Csongrád megyei esetre is újból ráirányítja a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság múlt heti ítélete. 2004 augusztusában a szentesi kórház egyik orvosát megrótták, mert egy betegét egy másik páciens kórlapjának másolatával bocsátotta haza. Az orvos még aznap este elautózott a beteghez a megfelelő zárójelentéssel, és bocsánatot kért. Később kiderült, hogy a fiatal doktor - amikor tévedett már harmincadik órája dolgozott, az esetet megelőző héten pedig kilencvenhat órát töltött munkában. A kórházat működtető megyei közgyűlés ellenzéki frakcióvezetője, Baláspiri Csaba - maga is orvos - azt nyilatkozta, följelenti a kórház akkori igazgatóját, Borzi Mártát, mivel az intézményben nem az uniós normáknak megfelelően szervezik az ügyeletet. Baláspiri megjegyezte: nyilvánvaló, az ország összes kórházában így járnak el, és a szabályok betartása más országokban is gondot okoz, de épp azért kellene, hogy bíróság mondja ki: az ügyeletben töltött idő is teljes értékű munkaidőnek számít, az után teljes fizetés jár. Ezt most kimondta a Legfelsőbb Bíróság. A döntés után lapunkban megszólaltatott szakmabeliek azonban úgy látják, minden érintettnek pert kell indítania ahhoz, hogy megkapja az elmaradt pénzt. Többen is úgy látják, hogy ha az LB döntéséből törvény lesz, betartatásához országosan több ezer orvosra lesz még szükség. - Az lehet, hogy valamivel több orvosra lenne szükség, de nem annyival, mint amennyivel például Molnár Lajos, az új miniszter állítja - felelte kérdésünkre NEM A PÉNZ MIATT m A szentesi Kórház mostani igazgatója, Fenyves Ernő azt mondja, intézményét - s a többi kórházat is - nagyon érzékenyen érinti ez az ítélet, és elsősorban nem a pénz miatt Ha ugyanis törvény mondja majd ki, hogy tizenkét óra után mindenkinek pihenőidő jár, és teljes munkaidő az ügyelet is, jóval több emberre lesz szükség az ellátásához. Már most törvény mondja ki, hogy hatvan éránál többet egy héten nem dolgozhat senki az egészségügyben. Baláspiri Csaba. - Szerintem inkább el kellene azon gondolkodni komolyan, tényleg szükséges-e a szentesi, a makói, a vásárhelyi és a szegedi kórházakban is, hogy majdnem minden szakmában mindenütt legyen ügyelet! Szerintem el lehetne osztani ezt a munkát ésszerűen. Baláspiri ugyanakkor hozzátette: ez nem megy olyan egyszerűen. Maguk az orvosok ugyanis lehet, hogy pert indítanak azért, hogy az elmaradt ügyeleti díjat 2004. május elsejéig visszamenőleg kifizessék nekik. Ugyanakkor inkább belemennek abba, hogy többet dolgozzanak 60 óránál, minthogy megszűnjön a - sokszor - fizetésük felét biztosító ügyeleti szolgálat a kórházban. Tehát az orvosi fizetések rendezése nélkül ezt a problémát nehéz megoldani. Emellett a polgármesterek is tiltakozhatnak, ha kiderül, hogy a település „komfortfokozata" esetleg csökken, mert kevesebbféle ügyelet érhető el a városban. Baláspiri szerint mégis törvény kell, mert a beteg érdeke az, hogy pihent orvos lássa el. BAKOS ANDRÁS