Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-16 / 139. szám

PÉNTEK, 2006. JÚNIUS 16. "AKTUÁLIS" 3 Csak a turistaszezon végére készül el a szegedi reptér. Egy kis légitársaság bázisul választotta Szegedet, de lecsúsznak a főidényről. Igaz, gépüket még csak most korszerűsítik. A beruházás elkészültét 2005-re is ígérte a város vezetése. Több hónapos csúszással épül a szegedi repülőtér. Az 1 milliárd 100 millió forintba kerülő építést eredetileg áprilisban be kellett volna fejezni, a szokatlanul csapadékos téli és tavaszi időjárásnak köszönhetően a munkát azonban csak április végén tudták elkezdeni. A Szegedet bázisul választó Frizair légitársaság számára ezzel elszállt a főszezon. Strohoffer Zsolt igazgató elmondta: a Szegedre szánt repülőgépet most alakítják át, hogy megfeleljen a nyugat-európai repülőtéri elvárásoknak. Egy cseh gyártmányú L-410-est szereztek be, amelybe különböző műszereket kell beszerelni. A gép új időjárásradart, földközelségjelzőt, adatrögzítőt kap. Az igazgató hozzátette: mivel Békéscsabán gyakorlatilag kész, szépen kiépült a szegedinél kicsit nagyobb futópályával a repülőtér, azt is szeretnék kiszolgálni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mondjuk egy Szeged-Békéscsaba-Bécs járatot indítanának. A gép bázisrepülőtere azonban Szeged lenne, hiszen nagyobb város, ígéretesebb térség - magyarázta. A Frizair jelenleg helikopterekkel foglalkozik, és Szegedre is szívesen telepítene egyet. A társaság a 19 személyes gépével nem indítana menetrend szerinti járatokat. Annak túl nagy a kockázata, hiszen ha egy utas váltott jegyet, akkor is repülni kell. Bérbe adná viszont a gépet utazási irodáknak - ezt a szakma charter járatnak nevezi. De adott esetben ő maga is toborozna utasokat. Strohoffer Zsolt bizakodó, hiszen eddig is rengeteg az érdeklődő, bár a gép átalakítása miatt és a repülőtér építésének elhúzódása miatt a főszezonról idén már biztosan lekéstek. M. B. I. FUTÓPÁLYA, LÉPÉSENKÉNT A szegedi önkormányzat az előző ciklusban szerezte meg a reptér tulajdonjogát. Ekkor már a füves leszállópályán működött az SZKT beruházásában 1997-ben elkészült fénytechnika. 1993-ban, majd legközelebb 2002-ben az Adriára indítottak járatokat - ezzel hosszú szünet után újra bekapcsolódott Szeged a kereskedelmi légi forgalomba. 2004-ben foglalkozott először komolyan a repülőtér fejlesztésével a város vezetése, akkor leghamarabb 2005-re ígérték az új futópályát. 2005 tavaszán született meg a döntés a fejlesztésről, akkor Nagy Sándor alpolgármester azt közölte: az első 40-50 személyes repülőgépek várhatóan ősszel landolnak a betonon. 2006 tavaszán Nagy azt nyilatkozta, számítása szerint nyár közepére teljesen megújul a szegedi repülőtér. A futópálya 1185 méter hosszú és 30 méter széles, és bővíthető lesz. A szegedi városvezetés 2005-re is ígérte a futópályát Légitársaság már van, repülőtér még nincs Reptéri csendélet. Egy légitársaság már bázisul választotta Szegedet Fotó: Schmidt Andrea Saját otthonába költözött a DNT MUNKATÁRSUNKTÓL Elkészült és benépesült, tegnap pedig ünnepélyesen fel is avatatták a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) új épületét. A Szegedi Akadémiai Bizottság nagytermében tartott tudományos ülést követően, dr. Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora és dr. Telegdy Gyula akadémikus, a DNT konzorciumvezetője avatta fel a Szikra utca 2. számú (a fül-orr-gégészeti klinika melletti) új épületet. Lapunkban többször írtunk arról, hogy e konzorcium a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Központ, az Égis Gyógyszergyár Rt., valamint több kis- és középvállalkozás összefogásából tavaly jött létre, s végleges otthona lelt az egyetem egykori karbantartó műhelyének felújított épületében. A háromszintes épületben tíz laboratórium, a kísérleti állatok karanténja, és a DNT működéséhez szükséges műszerek, berendezések kapnak helyet. A 35 munkacsoport a különféle szorongásos és szenvedélybetegségekkel, továbbá az Alzheimer- és Parkinson-kór megelőzését és gyógyítását célzó kutatásokkal foglalkozik. A DNT háromszáz munkatársa tevékenységének eredményeként új és hatékony molekulákat, diagnosztikumokat fejlesszenek ki az idegrendszert érintő betegségek gyógyítására. ÚISZÁSZI ILONA Vakációóóü! Fölszabadult csatakiáhásként hangzik az utolsó tanítási napot lezáró szó. így szokás ezt gondolni és mondani. Pedig most nem egyöntetű a vakációs öröm. A (nem pedagógus) szülőket általában kitöri a frász, ha látják és hallják a szünetre fölhívó jelet. Mert nincs az a munkahely, amely olyan hosszú szabadságot engedélyezne, mint amivel le lehetne fedni az iskolai szünet időtartamát. Márpedig a legfeljebb kéthetesnek engedélyezett családi nyaralás előtti és utáni napok leckéje - „Mi legyen a gyerek (ek)kel ?" - nagyon nehéz feladvány. Az édes és gyógyító semmittevés helyett nem egy gyerek tanul, tanul és tanul - a szünidőben is. Az egyik azért, mert a tanévben nem fejezték be a tananyagot, pedig az érettségi mint határidő nem csúsztatható a végtelenségig. A másik azért, mert a szeptembertől júniusig tartó zsúfoltságban nem jutott ideje elmélyülni kedvtelésében - mondjuk a zenetanulásban vagy a lovaglásban. A harmadik azért, mert számára felfoghatatlanul nagy és mély tó a tananyag, ezért ismét megpróbál átevickélni rajta - az őszi pótvizsgáig. A negyedik azért, mert enged a szülői akaratnak: nyelvtanulással, kézművességgel, KRESZ-vizsgával hasznosítja a nyári szabadidőt. Az ötödik táborról táborra jár, mert a szülők dolgoznak, a nagyszülők távol laknak, és felügyelet nélkül mégsem maradhat a kicsike tizenegy vakációs héten át! A példákból adódik a következtetés: a tanév rövidebb, a tanulnivaló több - mint ami ésszerű, vagy mint ami más uniós országokban szokás. A tanárok megközelítése persze más. Az idegőrlő tanítás utáni, jól megérdemelt pihenésüknek örülni szoktak. De a most előttük álló nyári hónapokra sötét árnyékot vet az ősztől várható megszorítások híre. A tanévzáró értekezleten, az ünnepélyen is egymásra sandítva latolgatják: „Kit bocsát el az igazgató?", „Mely iskolákat vonja össze, zárja be a város ?", egyáltalán: „Ki lehet jönni a fizetésből az áremelések után!?" Meg se hallják a fölhívást: „Vakációóóü!" Csatakiáltás Az ATEV-telepre nem fertőzött szárnyasokat vittek Bácsban segítettek állatorvosaink Csongrád megyei hatósági állatorvosok is részt vettek a Bács-Kiskun megyei madárinfluenza elleni védekezőmunkában. A vásárhelyi kerületből naponta egy-egy orvos ment át úgynevezett udvarszemlére. A kerületi főállatorvos a tegnapi közgyűlésen beszámolt az ATEV-telepen folyó baromfimegsemmisítésről is. MUNKATÁRSAINKTÓL A Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsa térségben közel félmillió háziszárnyast kellett kiirtani, mivel madárinfluenza vírusával fertőzött példányokra bukkantak a szakemberek. A betegség elleni védekezést az ottani hatósági állatorvosok nem győzték, ezért Csongrád megyei kollégáiktól kértek, s kaptak is segítséget. - A madárinfluenzával fertőzött terület tíz kilométeres védőkörzetében úgynevezett udvarszemlét tartottak munkatársaim. Ez azt jelentette, hogy teljes védőruházatba öltözve végigjárták az összes olyan helyet, ahol baromfit tartottak, s felírták az állományt - tudtuk meg dr. Papp Zoltán vásárhelyi kerületi főállatorvostól. Csongrád megye állatorvosi szempontból hat kerületre tagozódik, s ennek egyike a vásárhelyi, melyhez a városon kívül Mártély és Székkutas is tartozik. Innen naponta egy hatósági állatorvos ment át Bács-Kiskun megyébe. A vásárhelyieken kívül makói és csanyteleki állatorvosok is részt vettek a munkában. A lakosság tájékoztatását és megnyugtatását szolgálta a vásárhelyi kerületi főállatorvos tegnapi beszámolója a városi képviselő-testület rendkívüli ülésén. A szakember elmondta: nincs ok az aggodalomra azzal kapcsolatban, hogy az ATEV itteni telephelyére szállítottak szárnyasokat. Ide ugyanis az egészséges, de biztonsági okokból elpusztított kacsák, libák tetemei kerültek, mégpedig teljesen zárt konténerben. A dolgozók megfelelő védőfelszerelésben, a szükséges óvintézkedések mellett látják el faladatukat: a szárnyasokat legkevesebb 133 Celsius-fokon, legalább 20 percig hőkezelik - ez a sterilizálás, ezután lesz a tetemekből húsliszt, amelyet majd egy égetőműben elégetnek. Föllélegeztek a termelők és a feldolgozók Megint vágják a baromfit a megyében Nem változtak tegnapelőtt óta a madárinfluenzával kapcsolatos intézkedések. A hatóság engedélyezte, hogy a Csongrád és Bács-Kiskun megyéből származó, a védőzónán kívül eső baromfit is levágják a három helyi feldolgozóban. Az angliai laboratóriumból tegnap estig nem érkezett meg annak a vizsgálatnak az eredménye, amely bizonyítaná, hogy a madárinfluenza-vírus H5Nl-es, emberre is veszélyes típusa fertőzte meg a Bács-Kiskun megyei baromfiállományt. Az agrárminiszter és az országos főállatorvos ennek ellenére biztos benne, hogy ezzel a vírussal kell szembenéznünk. A Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás is úgy járt el, mintha a H5Nl-es vírustörzs lenne a madárinfluenza-fertőzés okozója. Ezért került egész Csongrád megye az úgynevezett B zónába, amely enyhébb korlátozás alá eső területet jelent. A megyei főállatorvos, Szigeti Sándor tegnapelőtti rendeletével engedélyezte, hogy a Csongrád megyéből származó, vágásra érett baromfit a három helyi vágóhíd, a szentesi, a pusztamérgesi és a szentmihályi feldolgozhatja. Húsukat azonban egyelőre csak Magyarországon lehet értékesíteni. Bács-Kiskun megyéből is fogadhatják azokat a szárnyasokat az üzemek, amelyeket az enyhébb korlátozás alá eső területeken neveltek - egészítette ki információinkat tegnap az állat-egészségügyi állomás igazgatója. F.K. SZENTMiHÁlYON EGÉSZ NAP DOLGOZNAK A rendelet segített a baromfivész miatt nehéz helyzetbe került termelőkön és feldolgozókon. A Szentmihályi Új Élet Kft.-nél tegnap azokat a szárnyasokat fogadták. amelyeket a vágási program szerint már a hét elején fel kellett volna dolgozniuk - mondta ottjártunkkor Tóth Imréné ügyvezető igazgató. A baromfit szokás szerint hajnalban az üzem kapujához szállították, a vágóhíd egész nap teljes kapacitással dolgozott. Amíg Csongrádból nem szállíthattak a termelők - a megyében az élő állatok mozgatását már a baromfivész kihirdetésének első napján, a múlt pénteken megtiltották -, a cég a Dunántúlról vásárolt baromfit. Újra helybeli csirkét vágnak Szentmihályon Fotó: Schmidt Andrea