Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-14 / 137. szám

SZERDA, 2006. JÚNIUS 14. "AKTUÁLIS* 5 Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika Szeptember 1 -jén nyílik a festőóriás tárlata Szegeden Több mint száz Dali-képet várnak Megvan az újabb nagyszabású kiállítás időpontja: szeptember l-jén nyílik a szürrealista katalán festőzseni, Salvador Dali több mint száz művéből rendezett tárlat a szegedi Fekete Házban. Félig maradt meg a Megmaradás fala - A gránittáblákat egy tanyán őrzik Homokba tennék a lapokat Segít a Szegedért Egyesület - Egy rászoruló havonta hat kiló hsztet és tésztát kaphat Ezerkétszáz tonna élelmiszer MUNKATÁRSUNKTÓL Vörös Gabriella, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Bozóki Anita, a pécsi Művészetek Háza igazgatója és Pászti Ágnes, a szegedi önkormányzat kulturális ügyekért felelős tanácsnoka tegnap állapodott meg arról, hogy a két város együttműködésében nagyszabású Salvador Dalí-kiállítást rendeznek az ősszel. A tervek szerint szeptember l-jén a szegedi Fekete Házban nyílik a tárlat, majd öt hét múltán a tavalyi nagy sikerű Chagall-kiállításhoz hasonlóan Pécsre utazik tovább. Az 1989-ben elhunyt világhírű katalán művész képeit németországi gyűjtemények adják kölcsön. Pászti Ágnes elmondta: a tárlat megrendezésére ötmillió forintot biztosított Szeged önkormányzata. Azért is fontos az összefogás Péccsel, mert így megoszlanak a szállítással és a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos tetemes költségek. (Tárgyalások folynak arról, hogy Miskolc is beszállna.) Vörös Gabriella elárulta: a Szegedre érkező mintegy 100-120 Dali-képből - festmények, grafikai sorozatok és akvarellek - a Szépművészeti Múzeum specialistája, Papp Katalin művészettörténész rendezi meg a kiállítást a Fekete Ház földszinti termeiben. Azért ott, mert a vár falai az áradás miatt átvizesedtek. Dali alkotásai mindenhol rengeteg érdeklődőt vonzanak, ezért a szervezők arra számítanak, hogy megdőlhet a tavalyi Chagall-tárlat 28 ezres látogatottsági rekordja. Elkészült a Dorozsmától az Útkaparó csárdáig tartó út Ma újabb elkerülő szakaszt adnak át Folytatás az 1. oldalról A nyugati elkerülő út építéséről még akkor született döntés, amikor az M5-ös autópálya meghosszabbításáról még semmi biztosat nem lehetett tudni. Közben az autópálya elkészült, Szegedet a pályán is el tudja kerülni a Szabadka felé haladó forgalom. A most épülő elkerülőt ezért inkább feltáró útként emlegetik, amely összeköti a Szegedtől délre eső területeket Dorozsmával, így beruházási célú területek jöhetnek létre. Solymos László alpolgármester elmondta: az új szakasz mentén a városnak nincsenek területei, a földek ott magántulajdonban vannak. A közeli reptérre érkező, vagy onnan felszálló gépek miatt eleve csak az út menti sávban lehet építkezni. Az elkerülő út korábban megépült szakasza mellett viszont 40-50 hektárnyi területet birtokol az önkormányzat. Az erre vonatkozó szabályozási tervet most dolgozzák ki, ide települhetnek beruházók. Az elkerülő út összekötő kapocs lehet a leendő logisztikai központ, az épülő repülőtér és a most alig használt kikötő között - főleg ha megépülnek a hiányzó szakaszok. Segíti az eljutást a virágpiacra, a nagybani zöldség és gyümölcspiacra, az evezőspályára. A tervezők azt feltételezik, hogy a város a jövőben az autópálya felé terjeszkedik, így később nagyobb szerepet kaphat az elkerülő út. M. B. I. MILLIÁRDOS ÜTEPITES Az 5-ös főút szegedi átkelési szakasza közel kilenc kilométer hosszú. A főút a városon V-alakban megy keresztül, így az elkerülő lerövidítheti az utat. A most átadott szakasz 2300 méter hosszú, 1 milliárd 100 millió forintba került. A Debmut-Hódút Közös Vállalkozás építette, teljes egészében hazai forrásból, az Útpénztár előirányzatból készült. Fotó: Segesvári Csaba házára egy raklapnyi árut fognak elszállítani, hogy csak néhány települést említsek a hatvanból. Egy raklapra 640 kilogramm lisztet illetve száraztésztát pakoltak. Tegnap Szegedre, a Sás utcai Humán Szolgáltató Központba is érkezett egykamionnyi élelmiszer. Az Európai Unió intervenciós alapjából biztosított élelmiszer-adományból nyolc hónapon át napi egykamionnyi érkezik a térségbe. A LAÉT-nek az ingyenes adományok szétosztásában is a Szegedért Egyesület segít. Alelnöke, Csapó Balázs elmondta: nyáron - a szigorú uniós előírások betartása mellett - szervezeteknek adják tovább szétosztásra a tartós élelmiszert, augusztustól pedig magánszemélyek is igényelhetnek a csomagokból. Egy rászoruló havonta hat kiló tartós élelmiszert kaphat. TOVÁBBI SEGITSEGET VARNAK A LAET szállítási kapacitással és a járműbérléshez pénzzel sem rendelkezik, ezért segítséget vár a havi 195 raklapnyi élelmiszer fuvarozásához. Továbbá keresnek olyan szegedi raktárhelyiséget is, ahol megfelelő körülmények között tárolható legalább egykamionnyi áru, és tartozik hozzá egy adminisztrációs helyiség. Augusztustól innen szerveznék meg a szállítmányok elosztását. A felajánlásokat a 06-30/361-5854-es telefonszámon lehet megtenni. Ma adják át a második szakaszt Tízből négy emlékfalat lebontottak Opusztaszeren a Megmaradás falánál, a többire fennmaradási engedélye van a terület tulajdonosának. Sz. Lukács Imre azt tervezi, hogy az eltávolított gránitlapokat a földön helyezi el, mert szerinte ahhoz nem kell építési engedély. A szakhatóság szerint viszont kell. Folytatódhat a kis magyar abszurd a nagy magyar pusztában. A Szegedért Egyesület segítségével osztja szét a Létminimum Alatt Élők Társasága megyei szervezete az uniós pályázaton nyert 1200 tonna tartós élelmiszert. Nyáron szervezeteknek és magánszemélyeknek is osztanak csomagokat. MUNKATÁRSAINKTÓL Több mint hatezer kilónyi lisztet szállító kamion gördült be tegnap délután az algyői Jura Ipari Parkba, a Pemat Beton Kft. raktárába. Ez a szállítmány csupán egy kisebb része annak az élelmiszer-mennyiségnek, amelyet a Létminimum Alatt Élők Társasága (LAET) a Gyermekétkeztetési Alapítvány pályázatán nyert a Szegeden és kistérségében élő szegények számára. A szécsényi elosztóból érkezett adományt egy órán keresztül pakolták targoncával a Pemat Beton Kft. raktárába, amelyet Csapó Balázs és Lele Lajos tulajdonosok ingyenesen bocsátott a LAET rendelkezésére. - Ide, az algyői raktárba érkező szállítmányokat folyamatosan osztjuk szét - mondta Virág István, a LAET regionális elnöke. - Szerdától várjuk az önkormányzatok képviselőit, a következő egy hétben Szegedre 50, Csongrádra 8, Szentesre és Mindszentre 3-3, Deszkre 2, Makóra 10, KübekTöbb mint hatezer kilónyi liszt érkezett tegnap az algyői raktárba Fotó: Karnok Csaba Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark bejáratával szemben - a Dél-alföldi Média (DAM) Kft. tulajdonában álló tízhektáros területen - 1995-ben kezdték el építeni a Megmaradás falát, amelyet Sz. Lukács Imre talált ki. A tíz falrészre több mint ötszáz gránittábla került az évek során ismert emberek nevével - hetvenezer forintért. A Kiskunsági Nemzeti Park szerint a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó tízhektáros területen engedély nélkül emelt falat, állított kopjafákat és keresztet a DAM Kft. Az ügyben eljáró építési hatóság, valamint a megyei bíróság többéves huzavona után úgy döntött, hogy a négy legkésőbb épült falrészt le kell bontani. A többit azért nem - világosított fel Kovács Béla, a szegedi önkormányzat építési irodájának vezetőhelyettese -, mert lejárt az a határidő, ami alatt intézkedhetett volna a szakhatóság, a kereszt és a kopjafák pedig nem minősülnek építménynek. A Megmaradás falának négy szárnyát lebontották, a törmeléket az ópusztaszeri hulladéklerakóba szállították. Sz. Lukács Imre tegnap lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a hat falrészre, valamint a Minden Magyarok Keresztjére és a kopjafákra fennmaradási engedélyük van. A DAM Kft. ügyvezetője közölte, a közel kétszáz eltávolított gránitlapot - amelyeken számos ma élő közéleti személyiség neve is olvasható - egy ópusztaszeri tanyán őrzik. Sz. Lukács azt tervezi, hogy az emléktáblákat a földön helyezi el, természetesen megfelelő körülmények között, tehát „nem csak úgy odadobálva." Úgy tudja, ez nem építési engedélyköteles. A tulajdonos-ügyvezető hangsúlyozta: „amíg él, küzdeni fog a Megmaradás faláért." - Noha az építmény fogalmát tágan értelmezi az építési törvény, elmondhatom, ha alapot készítenek, ásnak és betonoznak, akkor már építési engedélyt kell kérni. Csak akkor nem kellene, ha egyszerűen ledobálnák a gránitlapokat a homokba - mondta kérdésünkre Kovács Béla, aki jól ismeri a Megmaradás falának ügyét, mivel a bontásnál Szeged városát jelölte ki a megyei közigazgatási hivatal eljáró építési hatóságként. SZ. C. SZ. Többéves huzavona után döntöttek négy falrész lebontásáról II. szakasz