Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-10 / 134. szám

Szombat, 2006. június 10. SZIESZTA . Jí Csúszdák, pezsgőfürdők, élménymedencék. Lassan szinte kötelező kellékek minden strandon. A szegedi Ligetfürdő felújítása és a mórahalmi fürdő további bővítése tavaly látványosan növelte a kínálatot. Élménymedencékért, csúszdáért már nem kell sokat utazni, sokszínű a kínálat Csongrád megyében is. Az elmúlt években az egész országban látványosan megújultak a fürdők, vagy szinte a semmiből újak épültek. Óriási kínálat, egyes szakemberek szerint gyakorlatilag túlkínálat alakult ki. Az Állami Számvevőszék szerint a fürdők általában veszteségesen vagy nullszaldósan működtethetők. Igazi hasznot a fürdő csak akkor hoz, ha megfelelő szálláshely kapcsolódik hozzá. A fürdőket működtető önkormányzatoknak ugyanis elsősorban az az üzlet, ha a térségen kívülről, hosszabb időre érkeznek turisták. A hasonló szolgáltatást nyújtó fürdőknek pedig össze kell fogni. A megyében a leglátványosabb fejlődést Mórahalmon érték el. Mára a kisváros fürdője nyújtja a legváltozatosabb szolgáltatásokat vendégeinek. Az újonnan épített fürdő szinte a semmiből született - a belvárosban. Az elavult strand és gyógyfürdő helyén egy víziparadicsom nyílt az Alföld közepén. A megyében csak itt található gyógy-élménymedence, ahol a bugyogó, barna gyógyvíz kellemesen masszírozza a fájó testrészeket. De Mórahalom fürdője hatalmas családi szórakozóhely is, gyermekeknek kedves pancsoldákkal, élménymedencével. Az Erzsébet fürdő különlegessége még a rendezvénymedence, ahol a vízbe telepített bárpultnál szolgálják föl a hűsítőket. A fürdő területét igyekeztek bővíteni, új épületszárnyak, medencék épülnek. A szegediek STRANDFÜRDŐK CSONGRÁD MEGYEBEN Medencék, árak, órák Csongrád Hódmezővásárhely Makó Mórahalom Szentes Újszeged Sziksósfürdő Medencék úszó-1(50 m-es) 1 (50 m-es) 1 (50 m-es) 1 (33 m-es), 2(33m50m) 1 (33 m-es) ülő-1 2 1 tan-1 2 2 1 gyermek1 1 1 3 pancsoló1 1 1 1 2 1 gyogy1 élmény1 csúszda1 1 3 4 fürdőtó (75x75 m) Teljes árú napi jegy (Ft) 550 790 700 1000 720 1000 700 Kedvezményes napi jegy (Ft) 430 550 430 800 510 700 500 Napi belépő (Ft): 2 felnőtt 2 gyerek 1800 2320 1770 3000 1800 2200 1400 Nyitva tartás (óra) h.-cs.: 7-20 péntek: 7-22 szo.,v.: 8-22 8-22 8-20 9-20 8-20 6-21 7-19 Forrás: DM-gyüjtés számára csábító, hogy idén egy nagy parkolót is nyitottak a fürdő közelében, és a buszállomás is csak pár száz méter. A megyeszékhelyen az Anna fürdő felújítása mellett kevesebb pénz jutott a strandokra. Az Leltár a strandokon A város központjában épült a csongrádi fürdő, ahol nem csak strandolni, gyógyulni is lehet. Akik a ligetes parkban, a fák hűvös árnyékában szeretik magukat áztatni, gond nélkül megtehetik a melegvizes kismedencében. A hangulat igazi retro, a strand keveset változott, aki gyerekként járt oda, ma sem téved el. A makói igazi családi fürdő, mindenki megtalálja a szórakozását. Az aprókat a pancsoló várja, a nagyobbakat óriáscsúszda és élménymedence várja, amelyben egy nagy gombóc ver hullámokat. Persze focizni, röplabdázni is lehet, napozóhely akad bőven, a büfé melletti hangulatos lugasban pedig olykor jól esik egy pohár sör... Igaz, ez talán nem is makói specialitás. Sörözni a szentesi ligeti uszodában, a Kurca partján is lehet. Az úszásban megfáradtak pezsgőfürdőzhetnek, a ligetes partú csatornán kenuzni is lehet. A strand visszatérő pihenőhelye a németalföldi gyerekeknek és szüleiknek, akik legalább annyira élvezik a vizes csúszdát, mint a szentesiek. A strand környéki park élővilága páratlan: védett növények és madarak sokasága várja a Liget Étterem mellett a kirándulókat és szórakozni vágyókat. Tengerpart a Tiszántúlon: Vásárhelyen egzotikus üdülőhelyek hangulatát idézik föl a strandon. Máris több mint száz vadonatúj napozóágy várja a vendégeket, két homokos strandröplabdapálya épül a jövő héten, több ezer egynyári növényt ültettek, agavék, jukkák és pálmák díszítik a sétányokat. A mediterrán hatást erősíti majd az óriás sakkpálya. Ráadásul gazdag programsorozat is várja a fürdőzni vágyókat, többek közt Gáspár Lacival, Auth Csillával, a United együttessel, Balázs Klárival és Korda Györggyel. DM-grafika újszegedi Ligetfürdő korszerűsítése tavaly fejeződött be: hatalmas élménymedencét alakítottak ki, amelybe négy csúszdán csobbanhatunk. A víz kellemes, langyos, különböző dögönyözőket, sodró folyosót, masszázságyakat, buzgárokat próbálhatunk ki. A város legnagyobb szállodája, a Forrás fedett gyógyfürdőn keresztül kapcsolódik a strandhoz. A szegediek büszkesége és gondja is egyben a Partfürdő. A csodálatos fekvésű folyóparti strandot minden évben elönti a Tisza. Mire a vastag iszapréteget eltávolítják, az épületeket helyreállítják, el is megy a fél szezon. A Partfürdő minden szépítő igyekezet ellenére inkább „retro", mint „trendi". A hetvenes-nyolcvanas évek elöregedett lábas üdülőházai állnak a strandon, az egykori főépület üres, romos, az egykori Tisza Gyöngye diszkó telkét a strandból az előző önkormányzat kiemelte, eladta. Aki azonban a folyóparton szeretne elnyúlni a füvön, remélheti: az iszap eltakarítása után a Partfürdő júliusra megnyílik. Sziksósfürdőn aquaparkot építtetett volna az önkormányzat. A dorozsmai fürdőtó környékében több cég is látott fantáziát, de olyan ajánlat, amelyet a város el tudott volna fogadni, nem érkezett. Sziksóstó egyelőre marad békés, kissé félreeső, nyugodt fürdőhely. A négyzetessé alakított tó egyik partján elbontották a betonpartot, homokot hordtak oda, a lejtős parton „plázs" alakult ki, a vízen játszószigetek ringnak. A változatos kínálat próbájához már csak jó idő kellene. MOLNÁR B. IMRE Medárdtól PÓtor Pálig „A nyár ráklábon érkezik" - a régi mondás szerint. Itt a Rák hava, a nyár hírnöke. A gabonaérlelő, termésnevelő hónapnak máig élő hiedelmű és hagyományú jeles napjai vannak. A Nyárelő hó a népi tapasztalások szerint különös figyelmet érdemel, mert „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség". A megélhetést elsősorban biztosító gabonatermésükért aggódó régi gazdák sűrűn kémlelték Szent Iván havában az eget, kiváltképpen Medárd napján (június 8.). Réges-régi megfigyelések szerint ugyanis ez negyvenes idő- és termésjósló nap: ha esik az eső, esni fog a következő negyven napban is, ha viszont derült az ég, ha gabonaérlelőn szép idejű, jó termést, édes bort hozó nyárra lehet számítani. (A legenda szerint a negyvennapos esőt valaha azért hozta Szent Medárd püspök, mert azzal egy féktelenül mulatozó, intelmeire nem hallgató társaságot akart „jobbra bírni".) Az időjárást sokfelé nemcsak figyelték, de befolyásolni is szerették volna, ezért például Algyőn és tanyavilágában Medárdkor egy nagy kakast volt szokás megfőzni. A nyári napfordulatot Szent Iván vigíliáján ünnepelték, tűzgyújtásának egész Európában gyakorolt kultikus-játékos szokásai napjainkig élnek. A június 24. előestéjén szertartásosan meggyújtott tűzhöz fűződő archaikus hiedelmek, rituálék és „istentelen mágiák" szűkebb pátriánkban összekapcsolódtak Keresztelő Szent János születése napjának ünneplésével is. Az emlékek szerint a magyarok a 11. század óta gyújtottak tüzeket a nyári napfordulón, őrizvén a tűz ősi misztériumát, általa a kapcsolatot a túlvilágiakkal, a sorsot befolyásoló erőkkel. A Szent Iván-éjjeli tüzekben ott lobogott az őselem iránti tisztelet és félelem, az ősi hiedelmek, a vele kapcsolatos tilalmak (ne szidd, ne szórj bele szemetet), és kötelességek (tápláljad a tüzet, etessed szentelményekkel, ételfalatokkal, lisztéi, tésztával). Az egykori szegedi lányok Szent Iván rítuséneke is arról szólt „Virágos Szent János, é'czakád világos, még előtted löszök, tiszteletöt töszök". A tisztelgés azonban párosult szerelemvarázslással: az ősi, misztikus, vallásos szövegek ötvöződtek népi párosító, összeboronáló dalokkal, az éneklők pedig abban a hitben ugráltak át a tűzön, hogy aki így tesz, az hamarosan férjhez fog menni. A már párra leltek pedig szerelmükkel kézen fogva libbentek át a lángokon, hogy maguknak gyermekáldást biztosítsanak. Az idősebbek Szent Iván tüzét nem termékenység-, hanem egészségvarázslásra igyekeztek felhasználni: azért ugrálták keresztül háromszor, hogy megvédje őket a betegségektől. Egészségőrző célzattal sütöttek almát a tűz parazsában, amit ott helyben megettek - a szegediek például azt vélvén, hogy ezzel megelőzik a has- és fogfájást. Gyógyító, védő hatást a tűzben megfüstölt virágoknak, növényeknek is tulajdonítottak, azokat hazavitték, vélvén egy évig távol fogja tartani tőlük a rosszat. Akárcsak az e napon mezei virágokból font koszorú, amit tűzvész elleni óvásul akasztottak a házak elejére. Mások a virágokat, füveket Szent Iván éjszakáján gyógyítóként gyűjtötték, s hittek abban, hogy az ilyenkor szedett „gyógyító szereknek" a legerősebb a hatásuk. A bűbájoskodók ekkor kérdezték ki az aranyos patrác nevű gyógynövénytől a többi fű titkát, hatását. Az asszonyi varázserőben hívők ezen a hajnalon harmatot szedtek babonázásaikhoz. Mások meg Szent Iván-éjen bogarakat gyűjtöttek házuk, portájuk védelmére. A júniusi jelesek közé tartozik Péter-Pál napja (június 29.), amit nemcsak a vértanúságot szenvedett apostolok névünnepeként tiszteltek, de hagyományosan ez volt az aratás kezdőnapja is. Az „élet" (a kenyérgabona) töve a néphit szerint e napon megszakad, kezdődhet a betakarítás legalábbis jelképesen. A régi regula szerint ugyanis e nap dologtiltó, így csak az aratás megkezdésének ünnepélyes ceremóniájára került sor. Az egykori paraszti intelem szerint „Júliusban arass, majd úgy lesz kenyered." Amúgy sokfelé tilos volt e napon a határba, a mezőre menni, mert úgy vélték, azzal vonzzák a jégesőt. SZABÓ MAGDOLNA NAGY FEJLESZTÉSEK UTÁN ÓRIÁSI A KÍNÁLAT A MEGYE STRANDJAIN rsenvben a fürdőzőkért Egy apró, elavult fürdő helyére varázsoltak víziparadicsomot a mórahalmiak FOTÓK: KARNOK CSABA