Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-08 / 132. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚNIUS 8. • AKTUÁLIS" 5 A Rádió Plusz vezetője egyelőre nem fizet a városi érdekvédelmi megbízottnak-A felperes végrehajtást kér a bíróságtól Csapó a pénzét akarja visszakapni Vass Imrétől A vesztes pályázat után sem adják el buszaikat SZKT. fejlesztések és balsikerek kora A legtöbbet támadott szegedi cégvezető Dózsa Gábor. Az SZKT igazgatóját azonban a város vezetése támogatja, az önkormányzati közlekedési cég pedig egyre csak nő. A társaság repteret és parkolóházat is üzemeltet. A szegedi buszok közlekedtetését viszont a Volán nyerte el. Hajnalban fölkelt, bement a trolitelepre megnézni, hogyan dolgoznak éjjel a szerelők. A munkások hálózsákban aludtak, erre kirúgta az egész műszakot. Amikor Dózsa -Gábor három éve az SZKT igazgatója lett, rendet akart csinálni. Egyszer az igazgató feleségének a kocsiját is elvitte a pókos autó - a férj kifizettette nejével a büntetést. Dózsa azt mondta: így történt, nincs kivételezés. A korábban egyre csak töpörödő SZKT igazi kisgömböccé vált ebben az önkormányzati ciklusban: visszaszerezte a korábban magánosított járműjavítást és parkoltatást; buszokat vettek, jármű-összeszerelésbe kezdtek, repteret üzemeltetnek, seprőgéppel parkolót takarítanak, tilosban parkoló autókat szállítanak el. Dózsa az egykori Csehszlovákiában erdészeti gépészmérnöknek tanult, a szegedi főiskolákon oktatott, kandidátusi értekezését is erdészeti gépekről írta. Az SZKT közelébe úgy került, hogy fordítóként részt vett trolik és villamosok beszerzésében és honosításában, aztán cége trolikat, villamos váltókat szállított az SZKT-nak. Ő úgy fogalmaz: tíz év alatt autodidakta módon bedolgozta magát a szakmába. Három éve a városvezetés őt választotta a cég igazgatójának. Azt mondja, nevet szerzett az SZKT-nak, szabadidejét is a járműveknek szenteli. Az ellenzék állandóan bírálja, a város vezetése viszont meghosszabbította megbízatását. Vállalta, hogy kevés pénzből egyenesbe hozza a céget. Kezdetben már az gondot okozott az SZKT-nak, hogy elég működőképes villamost találjanak. Gyorsan kijavítottak több kocsit, feszített karbantartási tervet vezettek be. Dózsa Németországban használt villamosokat vett, amelyekből azóta már kilenc állt forgalomba. Közben a cég gyors járműfejlesztésbe kezdett. Dózsa még vállalkozóként épített egy újsze' rű trolit, amelyet az SZKT akkori vezetése több évre bérbe vett tőle. Igazgatóként további trolikat szereltetett össze a cégnél. Szegeden készülő járműveket akart eladni Debrecenbe és Budapestre is, de a megbízásokat a rendre a Ganz Transelektro nyerte el. Dózsa azonban kiemeli, hogy a konkurens cég komoly nehézségekkel küzd, az SZKT-nál viszont gőzerővel dolgoznak: épp használt Mercedes buszokat trolisítanak, villamos pótkocsit építenek telepükön. Mindezen túl készülnek a felújított reptér működtetésére, fejlesztik a 4-es vonálat. MOLNÁR B. IMRE BUSZOS BUKTA Dózsa Gábor Idén óriási sikert remélt. Szeged önkormányzata megversenyeztette a buszos közlekedési cégeket. A pályázatra először az SZKT adott jobb ajánlatot, de a Tisza Volán nagy árengedménnyel végül megelőzte őket. Az SZKT ennek ellenére megtartja apránként összevásárolt, esetenként jelentős költséggel felújított használt buszait. Ezek egy részéből trolit építenek, másik részüket troli- és villamospótlóként közlekedtetik, így nem kell a Volántól járműveket bérelni erre a célra. Az igazgató elhatározta: buszra és villamosra is megszerzi a vezetői engedélyt Fotó: Segesvári Csaba Folytatás az első oldalról Akadt olyan, akinek a fenekére nagy férfi nemi szervet rajzoltak. Mást úgy avattak fel, hogy a szemeteskukába beleöntöttek mindent-romlott kajákat, joghurtot, tejfölt, sört, belepisiltek -, s ezzel „szentelték fel". Megint másnak addig kellett fejelnie a táblára rajzolt focilabdát, amíg az el nem tűnik. Aki nem akarta elvégezni a feladatot, annak elverték a fenekét vizes párnával vagy papuccsal. Az egyik elsős beszámolója szerint másnap csak kóvályogtak az iskolában az álmosságtól, ugyanis a szertartás hajnali fél négyig tartott. - Nem akartunk szadisták lenni, és nem is voltunk azok. Egy mozgáskorlátozott elsősnek például nem kellett részt vennie az avatáson. Azt pedig békén hagytuk, akin láttuk, hogy nagyon rosszulesik neki a dolog - hangsúlyozta egy szintén név nélkül nyilatkozó diák, aki úgy tudja, évtizedek óta él ez a hagyomány a kollégiumban. - Minket is beavattak a felsősök, de mi nem mondtuk el a szüleinknek, mert úgy voltunk, hogy ezt el lehet viselni. Noha az elsősök többsége jól bírta a kiképzést, akadtak olyanok, akik hetekkel a történtek után sem tudták lelkileg feldolgozni a történteket. Úgy érzik, hogy a felnőttek cserben hagyták őket. A kollégiumban fegyelmi vizsgálatot indítottak az ügyben, ami - az intézmény igazgatójának tegnapi tájékoztatása szerint - még nem zárult le. Farkas István elmondta, hogy nem csupán a diákokat, de a nevelőtanárt is felelősségre vonják. A pedagógus a mai napig a kollégiumban dolgozik. Az akcióban részt vevő végzősök már nem laknak a diákszálláson, a harmadikosok között viszont akad, aki még kollégista, ugyanis fellebbezést nyújtott be a fegyelmi tanács döntése ellen. - Minden felsőst kizártak a kollégiumból, aki ott volt az avatáson. Én fellebbeztem, így addig maradhatok, amíg nem születik meg a végleges döntés. Ezt a tanévet kihúzom még itt. Többen azonban albérletbe mentek, illetve bejárók. Biztos vagyok abban, hogy szeptembertől már én sem lehetek kollégista az Ortutayban, így nekem is albérletet kell keresnem - mondta lapunknak egy harmadikos diák. - A kollégium vezetése megtett és megtesz mindent annak érdekében, hogy az ügy lezárásával a sértett szülők úgy érezzék, mellettük-mögöttük áll az intézmény. Megpróbálunk azért tenni, hogy ilyen ne forduljon többé elő a kollégiumban - magyarázta Tarkas István, aki 1993 óta vezeti az Ortutay-kollégiumot. Az igazgató elmondta, korábban is történt már hasonló incidens, s kivizsgálták az ügyet. Máskor pedig, amikor tudomásukra jutott, mit terveznek a diákok, időben léptek, megelőzték a bajt. Szerettünk volna a május 3-án éjjel ügyeletet ellátó nevelőtanárral is beszélni, de Farkas István igazgató úgy tájékoztatott, hogy kollégája kirándul a gyermekekkel, nem elérhető. A kollégiumot a szegedi önkormányzat tartja fenn. Kardos János, a polgármesteri hivatal oktatási irodájának vezetője érdeklődésünkre annyit mondott csupán, nem tudott az esetről. SZ. c. sz. A RADNOTISOK JELEZTEK A BAJT A Boldogasszony sugárúton lévő Ortutay-kollégiumban főként a Ságvári, a Deák, a Radnóti és a Tömörkény gimnázium diákjai laknak - mintegy négyszázan. Az intézményben külön van lány és fiú rész. Az „avatási szertartásban" csak fiúk érintettek. A Ságváriban és a Deákban semmit sem hallottak az esetről. Gál Béla, a Radnóti gimnázium igazgatója azt mondta, hallott a történtekről, de nem ismerj a részleteket. „A gyerekek jelezték a problémát, mi pedig kértük a kollégium igazgatóját, hogy figyeljen oda a dolgokra. Az biztos, hogy nem a mi végzőseink avattak - jegyezte meg Gál Béla -, mert arról tudnék." Vásárhelyé lesz a Tornyai-múzeum Jövő januártól már Vásárhelyé lesz a Tbrnyai János Múzeum és az Alföldi Galéria emeleti része. A megyei önkormányzat kezdeményezése kedvező fogadtatásra talált Vásárhelyen, amely így visszakapja 101 éves városi múzeumát. Cserébe a megye forgalomképes, értékarányos ingatlant kért. Hamarosan Hódmezővásárhelyé lesz az 1905-ben alapított Tornyai János Múzeum, illetve az Alföldi Galéria emeleti része, melyet most a megyei önkormányzat működtet. Vásárhely tavaly már átvette a megyétől a Papy-féle szélmalmot, a csúcsi fazekasházat, illetve a kopáncsi tanyamúzeumot azzal a szándékkal, hogy ezekből, illetve a Tornyai-múzeumból és az Alföldi Galériából egységes múzeumi szervezetet hozzon létre. A közgyűlés a két utóbbi intézményrész átvételéhez elviekben már hozzájárult, azzal, hogy városi tulajdonban is múzeumként működjenek. Az átadás-átvételhez a minisztérium elviekben már hozzájárult, így az nem jelent akadályt. A vásárhelyi önkormányzat jelenleg is keresi azt az értékarányos és forgalomképes csereingatlant a városban, amelyet a két múzeumi épületért felajánlhat a megyének. B.K.A. Zároltatta a Rádió Plusz vezetőjének, Vass Imrének a vagyonát Csapó Balázs, az ismert vállalkozó, aki lakossági érdekvédelmi megbízottként is dolgozik a szegedi városházán. Vass Imre kölcsönkért, de egyelőre nem fizette vissza a pénzt Csapónak. MUNKATÁRSUNKTÓL Két kölcsön ügyében pereskedik Csapó Balázs, az ismert szegedi vállalkozó és a rádiós Vass Imre. A szegedi Rádió Pluszt vezető Vass az egyik ügyben a megyei bíróság előtt elismerte, hogy kölcsön kapott tízmillió forintot. A bíróság is úgy döntött, hogy Vass Imre fizessen, ő azonban fellebbezett. Az ítélet - az esetleges fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható. Csapó kivárt, majd mikor Vass Imre nem fizetett neki, újabb lépést tett: végrehajtást kért a megítélt összegre. A másik, a hat és fél milliós kölcsön ügyében összetettebb a jogi helyzet. Vass Imre nem ismeri el, hogy ő kapta volna a kölcsönt, szerinte ahhoz - az általa fele részben birtokolt - a Rádió Plusz-t működtető FeS-Média Kft. jutott hozzá. A bíróság azonban úgy látta, Csapó és Vass Imre levelezése azt mutatja, hogy a kölcsönt Csapó Vassnak, és nem a cégnek adta. Ez az ügy is fellebbezéssel folytatódott. Csapó nem vár a jogerős ítéletig: kérte Vass vagyonának zárolását, azaz biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet adott be. Ez érinti a rádiót működtető FeS-Média Kft.-t és Vass családi házát is. Vass Imre szerint ez az ügy már régen nem a pénzről, hanem vállalkozásának tönkretételéről szól. Példaként azt említette, hogy Csapó részesedést vásárolt egy olyan cégben, amely régóta hirdetett náluk, majd személyesen mondta föl a szerződést. Vass szerint Csapó zaklatja a családját, illetve mindent megtesz azért, hogy őt befeketítse. Úgy gondolja, Csapó célja az, hogy őt személyesen megsemmisítse. Pedig a Vass érdekeltségébe tartozó Rádió Plusz piaci pozícióit megerősítette, megkerülhetetlen szereplője a szegedi médiapiacnak. Csapó Balázs azt mondta: azt szeretné elérni, hogy Vass Imre fizesse vissza a kölcsönt. A rádiós ezzel szemben kijelentette, hogy az ítélet egy részével nem ért egyet, ezért a jogerős ítélet megszületéséig nem fog fizetni. INDULÓTÖKE ^ Csapó Balázs 2004 elején adott kölcsön Vass Imrének tízmillió forintot egy helyi rádiófrekvencia megvásárlására. Az eladó foglalót kért, és miután az adásvétel meghiúsult, a pénz elúszott. Csapó nem kérte vissza a kölcsönt, sőt amikor megszületett a szerződés a rádió bérbeadásáról, a Rádió Plusz működtetéséhez további hatmilliót biztosított. Szerződésükben kikötötték: Vass fél év múlva visszafizeti a kapott kölcsönt, kamatokkal együtt. A kissrácok úgy érzik, cserben hagyták őket a felnőttek Diákterror az Ortutayban Vass Imre az alperes és Csapó Balázs felperes ügyük bírósági tárgyalásán Béke a kollégium falakin kívül. És vélhetően most már belül sincsenek éjszakai „diákcsínyek" Fotó: Karnok Csaba Fotó: Karnok csaba