Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-05 / 104. szám

PÉNTEK, 2006. MÁJUS 5. • KULTÚRA« 7 A Fun 10-zel Pély Barna is színpadra lépett Lengyel fődíj a szegedi zenekarnak Lengyelországban nyert nemzetközi fesztivált a szegedi Fun 10 zenekar, amelynek tagjai középiskolások és egyetemisták. A négy­tagú formáció a profi zenélésre készül. Néhány napja tért csak vissza Sze­gedre a 2003 végén alakult Fun 10 nevű zenekar: rövid, ám annál si­keresebb koncertturnén vett részt Lengyelországban. A szegedi kö­zépiskolásokból és egyetemisták­ból álló, funky-jazz-rockot játszó együttes megnyerte egy nemzetkö­zi rockfesztivál fődíját, amit len­gyel szakmai zsűri ítélt oda nekik. Ifj. Berger Sándor, gitáros-éne­kes és zenésztársai - Dobák Dá­niel dobos, Hegyi Viktor, billen­tyűs és Szegvári József basszusgi­táros - a remek szereplésnek kö­szönhetően már újabb meghí­vást is kaptak a nyári lengyelor­szági rockmaratonra, a zlotyban elnyert mostani pénzdíjat való­színűleg a kiutazásra költik majd a fiúk. A szegedi zenekarnak már két demója is megjelent, tavaly nyáron pedig számos alkalom­mal hangolták vidámra a Dugo­nics téren sétálók hangulatát, ahol gyakran fölléptek. Mint a gi­táros elmondta, egyik délután a városban éppen esti fellépésére készülő United együttes két tagja - egyikük a Megasztárban zsűri­ző Pély Barna - is hallotta őket a szökőkút előtt játszani, és annyi­ra a hatásuk alá kerültek, hogy fölmentek a színpadra egy kis közös örömzenélésre. Az elsőéves joghallgató Berger szerint - több doboscsere után ­nemrégiben jutottak arra az elha­tározásra a többiekkel, hogy profik szeretnének lenni. A zenekarban kezdetben csak a gitáros és basz­szusgitáros hozott zenei ötleteket, de ma már szinte mindenki hoz­zájárul a számok megírásához. A múlt héten elkészült weboldaluk - www.fun 10.hu - is, ahol további részletekkel szolgálnak az érdek­lődőknek. Nyáron a Dugonics téren ismét találkozhatnak majd velük a sze­gediek, és valószínűleg a SZIN-en és a Sziget Fesztiválon is fellépnek majd a fiatal zenészek. T.R. Emlékkoncert Cecilia Franchinivel Az SZTE JGYTFK Ének-zene Tanszéke ma este 6 órától az SZTE-au­lában (Dugonics tér 13.) hangversenyt rendez Bartók, Mozart és Liszt Ferenc emlékére. A koncerten fellépnek az áprilisi Bartók-Mozart énekverseny díjazottjai, valamint a tanszék művésztanárai: Mára Petra, Stadler Éva, Varjasi Gyula, Kis Judit, Rab Gyula, Szabó Zsu­zsanna, Agod Aliz, Szűcs Anikó, Búzás István, Laczi Júlia, Dombiné Kemény Erzsébet, foóbné Czifra Éva, Bereczkiné Gyovai Ágnes, Sza­bady Magdolna és Maczelka Noémi. Vendégként fellép Cecilia Franc­hini zongoraművész, a velencei Benedetto Marcello Konzervatórium kamarazene-tanára. A szegedi Csorba Kata jól startolt a színi pályán Csipkerózsikától a Mechanikus narancsig A 70 éves Papp György képzőművész jubileumi tárlata a rajz tanszék galériájában A bartóki program jegyében Tarka sáfrány, kék futrinka védelmében Jól startolt Csorba Kata, a Katedra Szí­nitanoda végzős növendéke: sikerrel sze­repelt az egyetemi színjátszó fesztiválon, feltűnést keltett a Mechanikus narancsban, szerződést és nagy kiugrási lehetőséget kí­nált számára a Szegedi Nemzeti Színház direktora. - A szegedi Ságvári általános iskola drámai tagozatára jártam, amikor az osztályfőnö­künk irányításával bemutattuk Heltai Jenő Csipkerózsikáját. Én voltam a mesejáték címszereplője. Komoly feladat, szinte végig kellett aludnom az előadást. Mindenesetre ekkor szerettem meg a színjátszást - meséli a kezdetekről a szegedi születésű Csorba Ka­ta, aki a Tömörkény gimnáziumba járt, és akkoriban a képzőművészet felé fordult az érdeklődése. - Tóth Magdolna szárnyai alatt keramikusi végzettséget szereztem, tehetsé­gesnek tartott, ezért azt javasolta, hogy a képző- vagy az iparművészeti egyetemre je­lentkezzek. Az utolsó évben azonban nem volt időm felkészülni a felvételire a szavaló­versenyek miatt. Háromszor nyertem meg a Baka István és a Juhász Gyula nevét viselő szegedi versenyt. Magyartanárnőm, Kon­dász Rózsa szerettette meg velem az alter­natív színjátszást, tőle értesültem arról is, hogy indul a Katedra Színitanoda Szegeden, amelynek most végzős hallgatója vagyok. A Ponyvaregénnyel és a Nyolc nővel nemrégi­ben vizsgáztam. Azt hallottam, hogy Felföl­di Anikó, a vizsgabizottság részéről a szí­nész-I. képesítést is megajánlotta, ha egy-két éven belül egy újabb darabban is bi­zonyítok. A színművészeti egyetemmel is próbálkoztam, idén azt mondták, hogy az osztályt indító Gálffi László kifejezetten fia­tal, képzetlen hallgatókat keres, akik még könnyen formálhatók. Csorba Kata statisztaként már a szegedi teátrum több produkciójában is fellépett, de a kisszínházban most is látható Mechani­kus narancsban játszik először komolyabb szerepet. - Nagyon megijedtem, amikor megkaptam ezt a feladatot, hiszen van egy hangsúlyos vetkőzési jelénetem is. Amikor elolvastam a regényt, megértettem, hogy a meztelenségnek valóban helye van a színpa­don. Ez megkönnyítette a dolgom. A követ­kező évadra szerződést és fantasztikus kiug­rási lehetőséget kaptam: Molnár Ferenc Já­ték a kastélyban című darabjában eljátszha­tott. Annié szerepét. Tahi-Tóth László, Ba­lázs Péter és fárai Máté lesznek a partnere­im. Szeretném, ha megmaradna a kapcsola­tom az alternatív színjátszással is. Tagja va­gyok a Szegedi Egyetemi Színháznak, amellyel Czene Zoltán rendezésében bemu­tattuk Hubay Miklós Egy szerelem három éjszakája című darabját, amiben én játszot­tam Júlia szerepét. A múlt hét végén ezzel a produkcióval arany minősítést kaptunk a 6. Csorba Kata az alternatív színháztól sem szeretne elszakadni Országos Egyetemi Színjátszó Fesztivál zsű­rijétől, Pinczés Istvántól és Árkosi Árpádtól. A Bálint szerepét alakító Bánvölgyi Tamás­sal nekünk ítélték a legjobb szerelmespár­DM/DV-fotó nak járó díjat is. Lehetséges, hogy a POSZT off-programjában is bemutathatjuk majd ezt az előadást. H.ZS. Kass János nyitotta meg tegnap a tanárképző főiskola rajz tan­székének galériájában Papp György képzőművész, főiskolai tanár jubileumi kiállítását. MUNKATÁRSUNKTÓL A hamarosan hetvenedik szüle­tésnapját ünneplő Papp György fő­iskolai tanár száztizenegy tollraj­za, festménye, grafikája, tűzzo­mánc képe és plasztikája látható azon a nagyszabású jubileumi ki­állításon, amit Aranyi Sándor fes­tőművész, a JGYTFK rajz tan­székének vezetője rendezett a tan­szék Brüsszeli körúti galériájában. - Papp György termékeny mű­vész, vasszorgalmú, következe­tes, aszkézisre hajló, magamuto­gatást nem kedvelő alkat. Nem­csak kiváló művész és pedagó­gus, de teoretikus is. Három év­vel ezelőtt írtam ezt róla. Mind­ezeket a megállapításokat a mos­tani tárlat is igazolja - mondta tegnap, a megnyitó előtt Kass Já­nos Kossuth-díjas grafikusmű­vész, Szeged díszpolgára. - Het­venévesen százszázalékos kondí­cióval építi a saját légvárát. Ka­tasztrófa, hogy nincs Szegeden Kass János és Papp György a tárlat rendezése közben Fotó: Hollósi Zsolt mecenatúra, például a Fejedelem című plasztikájának valahol köz­területen kellene állnia. Szege­den azonban magángyűjtő is alig akad. Tollrajzai könnyedek, leve­gősek, szellemesek, elegánsak, olyanok, mint a csipke, nagy meglepetést jelentenek számom­ra is. Jubileumi kiállításon vala­mi statikusat vár az ember, ezzel szemben egy eleven, izgalmas anyaggal találkoztam, furulyaszó helyett nagyzenekart kaptam. Még a korai képei is megpatiná­sodtak mára. - Elsősorban a társítás új: har­minc-negyven év keresztmet­szetében tudtam olyan anyagot hozni, ami jellemzi a különböző stációkat az önkifejezési formák­ban, a gondolkodásom alakulá­sában. Én is rácsodálkoztam most, hogy pályám során meny­nyi felé indultam el, de a közös gyökér, a népművészet és a bar­tóki program ugyanaz maradt ­mondta Papp György, akit a tűz­zománc egyik legkiválóbb meste­rének tartanak, ugyanakkor szí­vesen fest és grafikázik is. - A képzőművészeti önkifejezésen belül sok mindent szeretek csi­nálni. A jó szemű művész min­dig a témához, a gondolathoz ke­resi meg a megfelelő kifejezési formát. Egy-egy terület lakói ellenében nem lehet természetvédelmet folytatni, nem is kell. Gaskó Béla tudományos kutató mun­kássága a példa: ha az embe­reknek érthetően elmagyaráz­zák, mit miért, akkor legtöbb­ször a természetvédelem párt­jára állnak. Gaskó Béla főmuzeológus, a Mó­ra Ferenc Múzeum igazgatóhe­lyettese harminc éve dolgozik a Dél-Alföld természeti védelemre érdemes részeinek fölkutatásán. Nagyon sok természetközeli ál­lapotban megmaradt tájegység élővilágát mérte föl munkatársa­ival együtt, és 23 terület védetté nyilvánítását javasolta. A terüle­tek egy része azóta védettséget nyert, másik részéről máig foly­nak a viták. Ilyen a tervezett Kö­rös-éri tájvédelmi körzet. - An­nak idején közös, regionális nemzeti parkot akartunk létre­hozni a szerbia-montenegrói ter­mészetvédőkkel a határ mindkét oldalán. Ok megcsinálták, ml nem. Nagyon erős a gazdálkodói ellenérdekeltség - mondja. Mielőtt a pusztamérgesi láper­dőt védetté tették, Gaskó Béla két egyeztető rendezvényt szer­vezett. Az elsőn még a földtulaj­donosok fele ellenezte a védetté nyilvánítást. A másodikon együtt bejárták a területet, a ter­mészetvédők elmagyaráztak mindent, ezután a hatvan tulaj­donosból már csak ketten elle­nezték a dolgot. Ennyin múlik. Hiszen az emberek többsége alapvetően szereti a természetet, és ha tudja, mi a védelem értel­me, hajlandó betartani néhány korlátozást. A monopolhelyzetű, intenzív területhasznosítást folytató gaz­dálkodó szervezetekre nehezebb hatni. Ez esetben a kompenzáció lehetne a megoldás, vagy az, Gaskó Béla főmuzeológusnak, a Móra Ferenc Múzeum igazga­tóhelyettesének nagyon sok te­rület köszönheti védettségét a megyében Fotó: Schmidt Andrea hogy a természetvédelem akár uniós pénzekből fölvásárolná az adott helyet. A Körös-éri tájvé­delmi körzet státusával kapcso­latban nagyon fontos lenne dűlő­re jutni. Hiszen ritka növények és rovarok élnek ott. - A természetvédelem célja nem az, hogy kitegyük a termé­szetvédelmi táblát, hanem hogy megőrizzük a biológiai sokfélesé­get, ne szűkítsük az élet geneti­kai alapjait - mondja. F.CS. PRO NATURA-EMLÉKPLAKETT H GasKó Bélát három évtizedes szakmai tevékenysége, a Dél-Al­föld természeti értékeinek föltárá­sa, védetté nyilvánítása érdekében végzett munkássága, tudományos kutatói életpályája elismeréseként Pro Natura-emlékplakettel tüntet­te ki Persányi Miklós környezetvé­delmi és vízügyi miniszter a Föld napja alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom