Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-06 / 105. szám
10 SZIESZTA 2006. május 6., szombat A lemez két oldala A szegedi Somogyi-könyvtárban Janikovszky Éva könyvei közül leggyakrabban az Égig érő fű címűt kölcsönzik a gyerekek. Felnőttek javaslatára olvassák a Ha én felnőtt volnék, a Már Iskolás vagyok, a Már óvodás vagyok és a Már megint című írásait is. A lányok kedvence az Örülj, hogy fiú és az Örülj, hogy lány. Pedagógusok olvasmánya a Kire ütött ez a gyerek? és A lemez két oldala. JANIKOVSZKY ÉVA 80 ÉVES LENNE - EMLÉKÉRE DÍJAT ALAPÍTOTTAK Csak kicsik, de nem buták: gyerekek Huszonnyolc könyvet írt a három éve elhunyt Janikovszky Éva gyerekekről és felnőttekről - gyerekeknek és felnőtteknek. Az írónő Szegeden született, fiatalkori élményei kötötték ide. Janikovszky Éva (lánykori nevén Kucses Éva) 1926. április 23-án, Szegetlen született, a Bolyai utca 17. szám alatt. - Anyu ezt a házat jeleníti meg az Égig érő fű című gyerekkönyvében - mondta az írónő fia, Janikovszky János, a budapesti Móra Kiadó elnöke, aki édesanyja ma is népszerű Szalmaláng és Aranyeső című lányregényeinek szegedi vonatkozásaira is felhívta a figyelmet. Korai élményeit tizennyolc éves korig vezetett naplója őrzi. lanikovszky Éva később úgy emlékezett, íróként feljegyzései segítségével idézte fel, milyen érzés gyereknek lenni. Szegeden az Égig érő fű háza Családi szálak kötötték Szeged irodalmi életéhez, hiszen anyai nagyapja, Bartos Lipót a Kárász utca Klauzál téri sarkán - a mostani bank helyén könyv- és papírkereskedést működtetett. Gyermekek Világa címmel hetilapot adott ki, amelyet 1913 decemberétől Móra Ferenc szerkesztett. Szülei válása után a kamaszlány szépirodalmi vonzódását a széles műveltségű nevelőapja is ösztönözte. Donászy Ferenc ugyanis amellett, hogy a paprikanemesítő intézetet igazgatta, a Délmagyarország zenei és színikritikusa is volt. Felhőtlen életüknek a német megszállás vetett véget: édesanyja szüleit 1944 nyarán deportálták. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban (a mai Tömörkény elődjében) tanuló fiatal lányt a származása miatt megszégyenítették. Idegösszeroppanást kapott, és emiatt csak szeptemberben tudott leérettségizni. A Délmagyarország az iskola FOTÓ: DM/DV Az írógép: emlékmű A Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány tavaly állíttatott díszes sírkövet a Farkasréti temetőben. Emlékművét az írónő elnyűhetetlen „munkatársáról", Mercedes írógépéről mintázták. Az eredeti a Bajza utca 8. szám alatt, Janikovszky Éva fővárosi otthonában található, benne az utoljára befűzött papírral. A lakás és benne a szegedi könyvkereskedés relikviái érintetlenek - az alapítvány emlékszobát kíván kialakítani. Idén dijat is alapítottak, amelyre szervezetek, magánszemélyek javasolhatnak jelöltet. A Janikovszky Éva emlékének ápolásáért és a felnövekvő nemzedékek irodalmi műveltségének alakításért először ősszel ítélik oda. Bejelentették: az írónő emlékére meseíró pályázatot hirdetnek. családi életet éltünk. Minden rendben volt, nagy lendülettel írta a könyveit egymás után. Nem sokkal Apu 1978-as halála után azonban elapadt az alkotókedve. Később, idősebb korában felnőtteknek kezdett írni. Hosszan tartó, súlyos betegségben 2003. július 14-én hunyt el. A Móra Kiadó máig legsikeresebb szerzője: a többségükben Réber László illusztrációival megjelent könyvei ma már milliós példányszámban forognak az olvasók kezében. Janikovszky Éva huszonnyolc könyve harmincöt nyelven népszerű világszerte. DOMBAI TÜNDE - Szabad bölcsészként kezdtem egyetemi éveimet Szegeden, ami azt jelentette, hogy az ember úri passziójában azt hallgatott, amit akart. Nagy álmom volt, hogy újságíró legyek, de a Délmagyarországnál elég hamar rájöttem, hogy jócskán kell még tanulnom emlékezett első publikációira. Filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat tanult, majd 1948-ban Budapestre költözött, hogy ott szociológiából, filozófiából és pszichológiából diplomázhasson. Férjhez ment, és a közoktatási minisztérium tankönyvosztályán Szegedhez kötötte a fiatalkor Jc helyezkedett el. Itt azonban csupán 1953 elejéig, orvos végzettségű férje, lanikovszky Béla - az államvédelmi hatóság volt tisztje - letartóztatásáig dolgozhatott. Átmenetileg a Jegyzetellátónál lett stencilgépező. Férje fél év múltán szabadult, az Országos Onkológiai Intézetben kapott állást, Janikovszky Éva pedig 1953 őszén az Ifjúsági (későbbi Móra) Kiadó lektora lett. Pályafutása innen egyenletesen ívelt: 1987-ig végigjárta a ranglétrát. Még a nyugdíjazása után is a kiadó munkatársa, később igazgatósági tagja. Fiatalít az anya társasága Emlékezete szerint első kiadói „házi feladata" volt, hogy 6-7 éveseknek írjon mesét a víz körforgásáról. így kezdett gyerekeknek mesélni. Vallotta, hogy nincsen gyerek- és felnőttirodalom, „csak" irodalom van. Élete legnagyobb elismerésének tartotta, amikor egy kislány megkérdezte tőle: Éva néni, hogyan tetszett rájönni, hogy a gyerekek csak kicsik, és nem buták. Utolsó interjúi egyikében eltűnődött: lelkének gyermeki vonásait azért is sikerült idős koráig megőriznie, mert hatvanhat éves koráig rajongva szeretett édesanyja, Bartos Júlia Lili társaságában élt. Gyermekkönyvei születésében saját fia is szerepet játszhatott. - Egyedüli gyerek voltam, és bár tagadta, gyanítom, hogy többségük főszereplőit rólam mintázta. A Kire ütött ez a gyerek? című kötetét nekem ajánlotta, tehát lehet benne valami szerepem - gondolkodott el Janikovszky János. - Akkor alkotott folyamatosan, amikor kisgyerek voltam, és otthon idilli MILLIÓKRA BECSÜLIK A SZEGEDI MAGÁNKÖNYVTÁRAK ÉRTÉKÉT A rejtőzködő könyvgyűjtők félnek Somogyi Károly adománya: 43 ezer kötet fotó: frank wette Nem tudni, akad-e szegedi is a legjelentősebb hazai magánkönyvtárak között. A helyi gyűjtök sem verik nagydobra, mi mindent halmoztak már föl ritkaságoktól roskadozó könyvespolcaikon. Egymást viszont jól ismerik: árveréseken akár ellenfelekké is válhatnak a licitálás idejére. Egy tucat könyvgyűjtemény számít ma igazán értékesnek Magyarországon - állította egy névtelenségbe burkolózó gyűjtő az egyik országos napilap szerint. A jelentős részben régi könyvekből álló gyűjteményekben olyan ritkaságok is akadnak, amelyeknek darabja két-háromszázezer forintért cserél gazdát a hazai árveréseken. Ha a megkívánt könyv, térkép vagy kézirat külföldről származik az ár még magasabb, akár 15-20 millió forint is lehet. Bibliofá betörő A megszállott könyvimádók rejtőzködnek: nem mutogatják fűnek-fának az otthonukban fölhalmozott kincseket. Mint minden gyűjtő, a magánkönyvtárak birtokosai is a rablóktól félnek. Pedig a bibliofil betörő ritkább, mint a fehér holló: inkább az arany, ékszer, festmény, műszaki cikk kelti föl a tolvajok érdeklődését. Amikor mégis betörtek egy jelentős magánkönyvtár tulajdonosához, az iménti fölsorolást igazolva, csupán a könnyen pénzzé tehető értékeket vitték el - a könyvekhez nem nyúltak. Azért ellenpélda is akad. Szegeden a rendőrség lefoglalt egy betörésből származó könyvet. Nem is akármit: egy orosz-magyar nagyszótárt... A legjelentősebb szegedi könyvgyűjtők tanárok, ügyvédek, történészek. A rendőr kedvencei Egy volt rendőr közel tizenötezer kötetes könyvtárat hagyott utódaira. Jórészt ugyan a „könnyű műfaj" képviseltette magát, de hazai és orosz klasszikusok, lexikonok sorozatai is glédában álltak a polcokon. Nem mindennapi gyűjteményre bukkantak egy szomszédos megyében elhunyt kórházi gondnok hagyatékában. A lakattal lezárt melléképületet, ahová korábban még a férfi felesége sem léphetett be, padlótól mennyezetig rakott, hajópallóból épített polcok töltötték meg olyan sűrűn, hogy az állványok között csak „lapjával" lehetett elférni. A könyvtárat három kisteherautóval tudták elszállítani. Önző kézirathalmozók Miért és kinek halmozza a könyveket az, aki a világtól elzárva, féltékenyen őrzi birodalmát? Elsősorban önmagának. Van persze köztük, aki rendszeres publikációkban teszi közkinccsé a könyvekben őrzött tudást. A Hagyatékok Kétséges, mi lesz a magánkönyvtárak sorsa a gyűjtő halála után. Ha az utódok nem folytatják a gyarapítást, a szétszóródó bibliotéka darabjai antikváriumok kirakatába kerülnek. De olyan nagylelkű gyűjtő is akad, aki könyvtárát halála után vagy akár már életében fölajánlja egy közgyűjtemény számára. így tett 125 éve Somogyi Károly esztergomi kanonok, aki az árvíz pusztította Szegednek adományozta 43 ezer kötetes magánkönyvtárát megalapozva az azóta folyamatosan működő és gyarapodó Somogyi-könyvtár gyűjteményét. többség azonban szakadatlanul és önmaga örömére gyűjti az újabb és újabb ritkaságokat. Az ötezres kötetszám már jelentős magánkönyvtárat jelez, de Szegeden akad nagyságrendekkel nagyobb is. A szakértő (tíz)millió forintokról beszél. A nagyságrendek érzékeltetésére szegedi példa: a közelmúltban egy fővárosi árverésen egy táskára való Móra-kéziratot kínáltak - 700 ezer forintért... NY. P.