Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-06 / 105. szám

PROJEKTGYÁROS Mj Egyetemi tanárnak 1993-ban nevezték ki az éveken át Afrikában, Angliában dolgozó Miké Tivadart, aki 1994-ben kezdett dolgozni Szegeden. Külföldi tapasztalatai alapján meggyőződése: a felsőoktatásban előrelépést csak külső források és nagyprojektek révén érhet el. Az élet rákényszerítette a pályázásra, s a gyakorlatban kiderült: e műfajban is sikeres. Első nekifutásra összehozott két Tempus-Phare, kétszer százmillió forint forrást hozó projektet. Ennek hatására az orvoskari informatikai professzorral, Hantos Zoltánnal koordinálta a világbanki kórházi informatikát támogató, másfél millió dollár értékű projektet. A siker következményeként fölkérték a harmincmillió dollárt érő dél-alföldi regionális egészségfejlesztési projekt (DAREK) koordinálásra. (A pályázat sikere ellenére kormánydöntés következtében törölték a projektet.) Aztán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójaként szerzett tapasztalatokat. Majd Szegeden orvosszakmai irányítója volt az egymilliárd forint értékű, hét év kemény munkát jelentő projektnek, amelynek eredményeként megépült az új Patológiai Intézet. SZOMBAT, 2006. MÁJUS 6. »MEGYEI TÜKÖR» Megoldásra vár az új szegedi Vigadó ügye Egyelőre nem fejlesztik a Játékok kertjét A júniusban hivatalba lépő centrumelnök a biopolisz egészségipari kulcsprojektről Mikó Tivadar: Szeged jövője a tudásipar lehet Lenne mit tenni azért, hogy az újszegedi liget a város üdítő, szórakoztató, természeti élményt jelentő, vonzó központjává váljon. Egyelőre nem fejlesztik a Játékok kertjét. Ennek oka: a területet kezelő alapítvány csak az őrzésért tud fizetni. A játszópark melletti csúfos állapotú Vigadó ügyét az önkormányzat szeretné mihamarabb megoldani. Volna még hely több játéknak az újszegedi liget „Játékok kertjében". Jelenleg néhány hinta, mászóka és csúszda elégíti ki a legkisebbek mozgásigényét. Az óvodások, kisiskolások szülei szívesen látnának több készségfejlesztő berendezést, melyeken a ligetbe kilátogató kisebb gyerekek is kipróbálhatnák ügyességüket, képességüket. A kamaszoknak, az extrém sportokat kedvelőknek ott a több palánkos kosárlabda-dühöngő, az akrobatikus görkorcsolya- és gördeszkapálya, valamint a bmx kerékpárokat és nyergükbe pattanókat próbára tevő krosszpálya. A fiatalok az iskolai tanítási órák után ezeken a helyeken sötétedésig játszanak. Más szórakozási lehetőség egyelőre nincs a kertben, bár hely még lenne egyéb eszközök és pályák kialakítására. Az egykori vidámpark csónakázó tava omladozik, kihasználatlan - hasznosítani lehetne. - A tervek megvalósítása pénz függvénye. Egyelőre azonban nincs lehetőségünk fejlesztésre - mondta Kiss Imre, a Szegedi Régiónkért Környezetvédelmi és Területfejlesztési Közalapítvány alapítója. A terület - az önkormányzattal kötött szerződés szerint - még három évig az alapítvány kezelésében van, mely jelenleg csak az őrzést tudja finanszírozni. Kiss Imrétől megtudtuk: fejlesztés akkor várható, ha pályázaton pénzt nyernek. Korábban a játszópark kialakítására az alapítvány - mely az újszegedi liget felGörkorcsolyáző fiatalok a vidámparkban. Több játéknak is lenne hely újításának a tervét is elkészítette - ötmillió forintot, míg az önkormányzat tizenötmillió forintot fordított. Az újszegedi liget legkritikusabb pontja a lassan romokban heverő Vigadó és elhanyagolt környéke. A terület magántulajdonban van, az önkormányzat a tulajdonossal már többször egyezkedett, de alkut nem kötöttek. Mivel az ingatlan soha nem lesz építési telek, ezért az önkormányzat közel 50 millió forintot ajánlott a területért - tudtuk meg Molnár László városüzemeltetési iroda vezetőtől. A tulajdonos a kétszeresét kérte. Marosiné Mucsi Piroska ingatlantulajdonos korábban azt mondta: a Vigadó sorsáról júniusban beszél. Az önkorFotó: Schmidt Andrea mányzatnál megtudtuk, az egykori patinás szórakozóhely ügye napirenden van, mert a Vigadó sokáig nem maradhat az újszegedi liget, a város szégyenfoltja. CS. G. L. mus fellendüléséhez persze beteghotelt, emelt szintű kórtermeket kellene építeni. Az egyetemen már évek óta sikeres idegen nyelvű, térítéses képzés bővítéséhez az infrastruktúrát kell bővíteni. Együtt az iparral A projekt harmadik rétege, koronája: a tudáspark. A magyar kutató-fejlesztőhelyek 13 százaléka a Dél-Alföldön található, s ezek közül a legnagyobb és nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is a legjobb a 11 karral rendelkező SZTE. A szegedi kutatók háromnegyede az élettudományok, negyven százaléka az orvos- és gyógyszerészeti tudományok terén dolgozik. Ezt az adottságot szervezett keretek között az alkalmazott kutatások, fejlesztések, ipari együttműködések felé irányítva lehet a jelenleginél sokkal jobban kihasználni - véli Mikó Tivadar. Ennek világszerte bevált szervezeti keretei a tudásközpontok mellé települő science-parkok, vagyis fejlesztési és innovációs parkok. - A pénzszerzési lehetőség most, az EU-hoz való csatlakozással adott. Ha okosan rakjuk össze érvrendszerünket, komoly eséllyel szállhatunk harcba azért, hogy kivegyük a részünket a kosárból - hangsúlyozza a Mikó Tivadar, aki a veszélyeket is látja. - A 2007-től Magyarországra induló pénzforrásokhoz projektenként 10-40 százalék önrész járul. Ez összességében akkora, hogy minden Magyarországon rendelkezésre álló fejlesztési forrást el fog vinni. Tehát aki a jövőre megnyíló uniós forrásokhoz nem jut hozzá, az 2015-ig semmiféle fejlesztésre sem számíthat. Márpedig ha a szegedi egészségügy, és az erre épülő, még csak szárnyait bontogató tudásipar 2015-ig érdemi külső tőkeinjekcióhoz nem jut, akkor megrendül az egész pólusprogram. Ezért a pénzszerzéshez szükséges lobbizás a centrumelnök első számú feladata. ÚJSZÁSZI ILONA Az önkormányzat és az egyetem összefogásával alapjaiban akarja megváltoztatni a szegedi egészségügy szerepét és szerkezetét Mikó Tivadar, aki júniustól a Szegedi Tudományegyetemen belüli Szent-Györgyi Albert Egészségtudományi Centrum elnöke, a Klinikai Központ vezetője és a rektor általános helyettese, miközben koordinátora a biopolisz egészségipari kulcsprojektnek, amely megalapozza Szeged mint fejlesztési pólus jövőjét. Mi a célja a megbízatások ilyen mértékű koncentrálásának? Erről is beszélgetünk Mikó Tivadarral. az emberi és pénzügyi forrásokat. A szegedi egészségügybe mai értéken számolva - az elmúlt 21 évben 42 milliárd forintot sikerült beruházni, ami egyrészt működőképesen tartotta a rendszert, másrészt konzerválta a szétforgácsolt struktúrát. Ugyanekkora összegből megvalósítható a biopolisz egészségipari projektje: modern, hatékonyan működő, tömb jellegű integrált egészségügyi ellátó rendszer, ami kiszolgálja a várost és térségét. Ez a gyerekgyógyászat területén már megtörtént. Példaértékű lenne Magyarországon, ha az állami tulajdonú, orvoskar által működtetett egyetemi klinikákat integrálnák az önkormányzati tulajdonú kórházzal, s egyetlen telephelyre koncentrálnák a szegedi ágylétszámot. A fejlesztési terület - a klinikasortól a szegedi vasútállomásig - rendelkezésre áll. Több bevétel Eddig a betegellátási bevételeknek csak töredéke (az egyetemen 0,6, az önkormányzati kórházban 1,2 százaléka) származott térítéses betegellátásból. Mikó Tivadar szerint marketing kérdése, hogy külföldről például vizsgálati mintákat küldjenek ide értékelésre, vagy a határon kívül élők is itt vegyék igénybe többek között a gyermekgyógyászat, a gyereksebészet terén fölhalmozott tudást. A fizetőbeteg-forgalom, a gyógy- és egészségturiz- A centrum jövőképét és tartalmát a tudományos potenciál összefogása, a tudásipar és gazdaság fellendítése, a munkahelyteremtés adja meg - jelenti ki Mikó Tivadar, a Patológiai Intézet tanszékvezető professzora. Ingatlanfejlesztés - Úgy gondolom, az egyetem és Szeged jövője és kitörési pontja azonos: a tudásintenzív ipar. Ugyanis Szeged - más fejlesztési pólusokhoz viszonyítva - egyetlen területen kiemelkedő, és ez az emberi tudás koncentrálódása. Ezért a jövőt a biopolisz, pontosabban az egészségipar, a környezetvédelmi biotechnológia, illetve az agrár-bioinnovációs biotechnológia jelenti. A szegedieknek a biopolisz egészségipari része óriási ingatlanfejlesztést hoz: speciális egészségügyi regionális központ létesül, amely hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javulásához is. De hogyan lesz a kórházfejlesztésből egészségipar, új munkahely, gazdaságélénkítés? - Hazánk a legrosszabb egészségi állapotú országok közé tartozik, ugyanakkor tarthatatlan és gazdaságtalan párhuzamosságok uralják a helyi egészségügyet - mutat rá az ellentmondásra a Klinikai Központ új vezetője. Szegeden 7 tulajdonos 39 telephelyen 12 műtőblokkot, 10 intenzív egységet és 17 labort műMikó Tivadar: A Szegedi Tudományegyetem és a város kitörési ködtet 4 gazdasági adminisztrápontja azonos Fotó: Karnok Csaba cióval. E széttagoltság felemészti