Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-26 / 122. szám

PÉNTEK, 2006. MÁJUS 26. •KULTÚRA* 7 A SZEGEDI SZABADTÉRI (ATEKOK U„. 75éve * JH/ff a Délmagyarország tükrében JL • ^^ A krónikás boldogan jegyzi fel, hogy Szeged• ma komoly értékkel járult hozzá az ország kulturális életéhez... Délmagyarország, 1931. június 14. A Fekete Ház kiállítása csúszik, a vár zárva tart Noha az árvíz nem okozott kárt a Móra Ferenc Múzeum épületeiben, a Fekete Ház a hétre tervezett öltözködéstörténeti kiállítását csak né­hány nappal később nyitják meg. Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense közölte, a Somogyi utcai történeti kiállítóhely pincéjé­ből felhordták az emeletre a leltárkönyveket és minden értéket. A víz miatt csak későn tettek rendet, ezután kifestettek. Ezért az így öltöz­ködött a szögedi nemzet, a szabóipar dicsérete című időszaki kiállí­tást csak többnapos csúszással kezdték berendezni. A tárlat megnyi­tóját május 31-én szerdán délután tartják. A Tisza-parthoz közeli várba ugyan nem ömlött be a víz, falai azon­ban átnedvesedtek. A kiállítóhely villanyvezetékei egyelőre használ­hatatlanok, a klímaberendezéseket néhány hét múlva szerelik vissza a helyükre. A várban legkorábban ősszel lehet kiállítást rendezni. Megrázó film az alkotás kínjáról Hajnóczy Péter a Belvárosi moziban Jövő hét közepéig vetítik a Bel- szóda „társaságában" próbál al­városi moziban, a huszadik szá- kötni, miközben felidézi ifjúkori zadi magyar próza egyik leg- szerelmét, aki megpróbálja „be­jelentősebb alkotója, Hajnóczy törni" őt, eltiltja az italozástól és Péter életéből és kisregényéből a dohányzástól. A rendező sze­készült filmet. rint az alkotásról szól a film: ar­ról, hogy valaki a szenvedés elle­Tegnaptól jövő szerdáig látható nére erőt vesz magán, és írni a Belvárosi moziban a Hajnó- kezd. A moziban megelevenedik czy Péter élete és azonos című a nyolcvanas évek eleji sötét „be­kisregénye alapján készült A tonkorszak", és annak kont­halál kilovagolt Perzsiából cí- rasztjaként a hatvanas évek, az mű film. A huszonöt éve, tragi- író értelmezésében életvidám, kusan fiatalon elhunyt prózaíró színes, kalandokban gazdag idő­főművének tartott, víziókban szak is. A jeleneteket az író delí­és visszaemlékezésekben gaz- riumának képei tördelik szét. dag önéletrajzi regény adaptá- A produkció az első a számta­ciója szinte teljesen szöveghű, lan nemzetközi és magyar díjjal A főszerepet Melis László zene- kitüntetett rendező, Tan Béla szerző játssza, aki a film zené- vezette TT Filmműhely saját jét is komponálta. gyártású nagyjátékfilmjeinek so­Az alaptörténet szerint az alko- rában. holbeteg író három liter bor és T. R. Kubinyi Anna tárlata Szepes Hédi művészettörténész nyitja meg ma délután fél 5-kor a szege­di Kass Galériában Kubinyi Anna textilművész Szimbólumgyűjtemény című kiállítását. Közreműködik: Dinnyés József dalénekes. A makói születésű alkotóművész gobelin szakon végzett az Iparművészeti Főis­kolán, de csak az alapjaiban őrizte meg a hagyományos technikát. Újabb munkáiban a székely kapuk, az ősi erdélyi népművészeti hagyatékunk motívumvilágát dolgozta fel. A tárlat július 30-áig tart nyitva. Jótékonysági Sóroptimist-koncert A felsővárosi minorita temp- Schubert művei szerepelnek, Je­lomban vasárnap 19.30-tól jóté- gyek elővételben a Filharmónia konysági gálahangversenyt ren- Kht. jegyirodájában és a TIT Ká­dez a Soroptimist Szeged Club. rász utcai irodájában, valamint A koncerten fellép a kelta hár- a hangverseny előtt a helyszí­fán játszó, Németországból ér- nen kaphatók. A gálaest bevéte­kező Ralf Kleemann, Rácz Rita léből a sérült gyermekek Sólyom énekművész, a Simándy-ének- utcai iskoláját támogatják. A verseny díjazottja, valamint koncert előtt 19 órától Hangok­Égetö Mária, a szegedi dóm or- ról, képekről és egy hangoló­gonistája. A műsoron Klee- kulcsról címmel beszélgetést mann, Stanley, C. Franck és rendeznek Ralf Kleemannal. Hont Ferenc ötlete volt a Szegedi Szabadtéri Játékok A Magyar passióval indult 1931 nyarán a fesztivál Archív felvétel az 193 l-es első Dóm téri előadásról, a Magyar passióról A Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 75. születésnapját. A fesztivál megszervezését kez­dettől pártfogolta a Délmagyar­ország. A július 7-i nyitó előadá­sig hét részből álló sorozatban elevenítjük fel a Játékok törté­netét lapunk korabeli beszámo­lóit is felhasználva. MUNKATÁRSUNKTÓL A világot látott fiatal színházi szakember, Hont Ferenc ötlete volt a Szegedi Szabadtéri Játékok elindítása. Hont a húszas évek­ben Párizsban tanult a Franciaor­szágban nyári fesztiválokat szer­vező Firmin Gemier rendezőnél. Később Németországban, a salz­burgi szabadtéri előadásokat is irányító Max Reinhardt mellett szerzett színházi tapasztalato­kat. 1927 májusában cikket írt a Délmagyarországban tapasztala­tairól, amelyben felvetette, hogy európai mintára nyaranta Szege­den is szabadtéri előadásokat kellene szervezni. írásának nem volt azonnal visszhangja, de az ötletet a Délmagyarország is tá­mogatta. Klebelsberg Kunó kultuszmi­niszter, Szeged országgyűlési képviselője is felfigyelt a javaslat­ra, és 1929 júliusában a Pesti Naplóban megjelent írásában sa­ját ötleteként vetette fel a Játé­kok megrendezésének tervét. Vi­ta bontakozott ki arról, hogy az épülő Dóm tér alkalmas helyszín lehet-e egy ilyen nagyszabású rendezvénysorozat számára. 1929 nyarán Hevesi Sándort, a Nemzeti Színház igazgatóját kér­ték fel, hogy adjon szakvéle­ményt a helyszín alkalmasságá­ról. Hevesi úgy vélte, világítási és gazdasági problémák miatt nem érdemes szabadtéri előadásokat rendezni a téren. A szegediek azonban nem fogadták el véle­ményét, és Németh Antal, a vá­rosi színház rendezője mellé áll­tak, aki a Délmagyarország ha­sábjain konkrét megoldási javas­latokkal cáfolta meg a pesti szín­igazgató állításait. 1930-ban úgy tűnt, minden együtt van a nyári fesztivál elin­dításához, ám abban az évben mégsem tartottak szabadtéri előadást, mert a tervezettnél csak hónapokkal később, októ­ber 25-én szentelték fel a foga­dalmi templomot és avatták fel a Dóm teret. Az ünnepségen be­bizonyosodott, hogy a tér jó akusztikával rendelkezik, így al­kalmas szabadtéri előadások megrendezésére. A következő év, 1931 nyarán rendezték meg az első előadást: a kultuszminisztérium döntése alapján a Nemzeti Színház tár­sulata Voinovich Géza Magyar passióját mutatta be. A rende­zésre Hevesi Sándort kérték fel, akit Németh Antalnak sikerült rábeszélnie korábbi elutasító vé­leményének megváltoztatására. Jézus szerepét Lehotay Árpád alakította, és tagja volt a szerep­lőgárdának Tőkés Anna, vala­mint a fiatal Major Tamás és Tí­már József is. A katonaság segít­ségével három nap alatt építették fel a 3232 fős tribünt, amely öt­száz állóhellyel egészült ki. A szegedi közönség valósággal megostromolta a pénztárakat. A nagy érdeklődésre és a hatalmas sikerre való tekintettel a passiót a június 13-i és a másnap délutá­ni előadás után 14-én este har­madszor is el kellett játszani. „A krónikás boldogan jegyzi fel, hogy Szeged ma komoly értékkel járult hozzá az ország kulturális életéhez, és bízik abban, hogy misem fogja útját állni annak, hogy ez az érték kiteljesedjen." ­írta lelkesedve a Délmagyaror­szágtudósítója. Szabadtéri világpremier Szegeden, kőszínházi ősbemutató Budapesten - Telt ház októberig Rudolf és Vetsera Mária az Operettbe érkezett Vágó Bernadett Vetsera Mária, Dolhai Attila Rudolf szerepében a musical főpróbáján MTI-fotó A Budapesti Operettszínházban ma este tartják a Rudolf ősbemutatóját. A sláger­gyanús musicalt hamarosan Szegeden is láthatjuk: szabadtéri világpremierje július 28-án lesz a Dóm téren. A Broadway egyik legsikeresebb szerzője, a Jekyll és Hyde világhírű komponistája, Frank Wildhorn az ugyancsak amerikai szövegíró­val, fack Murphyvel szövetkezve Frederic Morton könyve nyomán írta a Rudolf trón­örökösről szóló új musicalt. Az utolsó csók alcímet viselő darabból a Habsburg főherceg és Vetsera Mária tragikus szerelmét éppúgy megismerheti a néző, mint a korszák politi­kai csatározásait. Rudolf abban a pillanatban ismerkedik meg a tizenhét éves bárónővel, amikor minden összeomlani látszik körülöt­te. Rudolf csapdában érzi magát, képtelen túllépni saját korlátain. Megváltásként érke­zik életébe a mindent elsöprő szerelem. Taaf­fe miniszterelnök igyekszik megakadályozni az ifjú trónörökös politikai és magánéleti boldogulását. Hiába ismerjük a történelem­könyvekből a tragikus befejezést, a musical­ben az utolsó pillanatig úgy tűnik: a szerelem végül mégis győzni fog. A történelmet persze nem lehet átírni: Rudolfot szeretőjével 1889 januárjában holtan találták a Bécs melletti mayerlingi vadászlakban. A kettős haláleset körülményei máig tisztázatlanok. A mai ősbemutató és a júliusi 28-i szabadtéri világpremier a Vereinigte Bühnen Wien, a Bu­dapesti Operettszínház és a Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukciójaként jön létre. A musi­calt Kerényi Miklós Gábor állította színpadra, a zenei vezető Makláry László és Silló István. A koreográfusok egyike a Szegedről indult Duda Éva. A főszereplőket meghallgatáson válasz­tották ki, Rudolfot Dolhai Attila, Vetsera Mári­át Vágó Bernadett alakítja. A további szerepek­ben Földes Tamást, farrza Katát, Németh Atti­lát, Polyák Lillát, Bereczki Zoltánt, Szabó P. Szilvesztert láthatja a közönség. Két héttel ez­előtt az operettszínházi büfében felszolgált szalmonellás ételtől több művész is súlyosan megbetegedett, néhányan kórházba is kerül­tek, de mostanra mindannyian felépültek. - Rudolf politikai meggyőződése egy nagy európai állam létrehozása volt, pénzügyi, gazdasági közösséget szeretett volna egyen­rangú nemzetek között. O volt a nagy euró­pai közösség egyik első megálmodója. Ha ha­talomra került volna, a kontinens történelme bizonyára más fordulatot vesz, talán el lehe­tett volna kerülni a világháborúkat - mondta Kerényi Miklós Gábor. A rendező azt is hang­súlyozta: a musical elsősorban egy gyönyörű szerelmi románc. A produkció iránt óriási az érdeklődés, október végéig minden továbbira az összes jegy elfogyott már. H. ZS. SZEGEDEN IS SLÁGER A visszatérő tavalyi siker, Alföldi Róbert Csárdás­királynő-rendezése mellett bizonyára a Rudolf lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok legnépszerűbb idei produkciója. Július 28-a és augusztus 6-a között összesen hat előadást tartanak belőle a Dóm téren. Szegeden Is nagy az érdeklődés a lát­ványosnak ígérkező musical iránt, a legjobb he­lyekre szinte már nem is lehet jegyet kapni. Közel 19 ezer belépő, azaz a jegyek pontosan 83,3 szá­zaléka már gazdára talált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom