Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-25 / 121. szám

mm FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS A SZILÁRD LEÓ-DÍJAS DÉKÁNY IMRE SZERINT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MINDKÉT FÉLNEK ELŐNYÖS Kutatás a gazdasághoz szabva A közelmúltban kapott Szilárd Leó-díjat a szegedi Dékány Imre professzor, aki főként nanotechnológiai kutatásaival vált ismertté a világ tudósai között. A gazdasági szféra ál­tal inspirált tudományos ku­tatást szorgalmazó szakember szerint egyre több regionális cég ad pénzt az egyetemi kutatásfejlesztésre. Nemrégiben nyerte el a Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjat Dékány Imre, a SZTE TTK Kol­loidkémiai Tanszékének veze­tője, egyetemi tanár, tudomá­nyos és nemzetközi kapcsola­tokért felelős rektorhelyettes. Az amerikai alapítású kivételes elismerésben eddig három szegedi tudós részesült: Bor Zsolt lézerfizikus és Molnár Ár­pád kémikus mellett ő a har­madik. A ó'jat kutatási ered­ményei, iskolateremtő mun­kássága, nemzetközi és hazai tudományszervező tevékeny­sége és több száz publikációja révén érdemelte ki. A tudós nagyon meglepődött az elis­merésen, mint mondta, rend­kívül megtisztelőnek érzi azt ­már csak a társaság miatt is. Antigraffiti eljárás A természettudományokban egyre fontosabb szerepet be­töltő nanotechnológia - vagyis az olyan részecskékkel való kí­sérletek, fejlesztések, amelyek „Nem a szobában ülve találjuk ki, mit kellene kutatni, hanem az emberek és a gazdaság gyakorlati problémáinak megoldására törekszünk" FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA a milliméternél liai nagyság­renddel kisebbek - a(;.p > a kolloidkémia. Ez még a kilenc­venes években indult óriási fejlődésnek Szegeden. Egy NATO-projekt részeként a ki­vonuló szovjet csapatok után maradt szennyezett talajt kel­lett megtisztítani „napfénnyel működő" nanorészecskékkel, a kifejlesztett anyag és techno­lógia pedig olyan jól sikerült, hogy ma már különféle felüle­tek és a levegő megtisztítására Hazahozza a témákat A kutató és tudományszer­vező Dékány Imre nemzetközi elismertsége ellenére még­sem külföldön keresi a kenye­rét. Mint mondta, az USA-ban, Japánban vagy Né­metországban csak a kapcso­latot veszi fel a cégekkel, ku­tatóközpontokkal - a témákat már hazahozza, és az itteni hallgatókkal dolgoztatja ki. A jó kapcsolatnak köszönhető­en a diákok magas ösztöndí­jakkal pár hónapig, akár éve­kig is külföldön dolgozhatnak, és értékes tapasztalatokkal gazdagodva térhetnek vissza. is használható. Mint Dékány Imre elmondta, nemrégiben a MÁV-tól keresték meg ­amelynek szerelvényei a graffi­tisek örök célpontjai -, mert igénybe vennék a vonatok új­rafestésének tizedébe kerülő antigraffiti technológiájukat. Ipari hasznosítás A professzor egyébként is tá­mogatja az alkalmazott kutatá­sokba - azaz az ipari felhaszná­lású fejlesztésekbe - való be­kapcsolódást, ami jelentős többletbevételhez juttatja az egyetemet. Mint mondta, ezzel a gondolattal minden tudós­nak meg kell barátkoznia, ugyanis ez jelenti az igazi refor­mot a tudomány és a gazdasági szféra együttműködésében és így a kutatás finanszírozásá­ban. Két tudásközpont - Nem az a lényeg, mennyit publikál valaki, hányszor idé­zik, hanem az, hogy műkö­dik-e, használható-e a fejlesz­tése vagy terméke. Nem a szo­bában ülve találjuk ki, mit kel­lene kutatni, hanem az embe­rek és a gazdaság gyakorlati igényeinek, mindig új és újabb problémáinak megoldására tö­rekszünk - vallja Dékány Imre. Ennek jegyében az egyetem két regionális tudásközpontja - a neurobiológiai és gyógyszerfej­lesztési, illetve a környezetvé­delmi és nanotechnológiai - az ő vezetése alatt az elmúlt két évben Szeged vonzáskörzeté­ben tíz-tizenöt iparvállalattal kötött több száz milliós szerző­déseket. A gazdaság szereplői által összeadott, majd közpon­tilag elosztott Innovációs Alap­ból újabb pénzekhez jut az egyetem, sőt egyre több kisebb cég jelentkezik, amelyek célirá­nyosan az egyetemnek ajánlják fel innovációs járulékaikat. Az alkalmazott környezetkémiai kutatásokat a német Fraunho­fer Intézetek is támogatja, de a rektorhelyettes bízik az autó­pálya iparvonzó hatásában is. Az eddig beáramlott fejlesztési tőkének köszönhetően a tu­dásközpontokban jelenleg 30-40 fiatal kutató dolgozik, de számtalan nyertes pályázatuk eredményeként kapacitásnö­velésre van szükség. T. R. Campus Presse-díjas diáklap MUNKATÁRSUNKTÓL Németül írnak diáklapot a szegedi egyetem német sza­kos hallgatói. GeMa, azaz Germanistisches Magazin címmel jelenik meg féléven­te, a diákszerkesztőség egyetemi óra keretében mű­ködik Kispál Tamás nyelvta­nár és Márkus Kóth osztrák lektor vezetésével. Eddig több mint száz németes cik­ke jelent meg a magazin­ban, amelynek internetes változata a www.arts.u-sze­ged.hu/german/gema cí­men lapozható fel. A diákúj­ságírók elsősorban a német szakról tájékoztatnak. A leg­frissebb számban a külföldi ösztöndíjakról és tanulmá­nyi kirándulásaikról írnak, tudósítanak a bécsi Kunst­historisches Museum fő­igazgatójának és a buda­pesti német nagykövetség kultúrattaséjának szegedi látogatásáról, valamint in­terjú olvasható a német in­tézet vezetőivel. A GeMa szakmai elisme­rést is szerzett: a német nyelvű egyetemi újságokat támogató németországi szervezet Campus Pres­se-pályázatán ötvenhat di­ákújság közül a negyedik helyen végzett. A nem né­met nyelvű országokban ki­emelkedően jó minőségű, németül író diákmagazin számára létrehozott külön­díjat a szegedi GeMa nyer­te. Az újság szerkesztője ju­talmul meglátogathatta a német szövetségi sajtóiroda berlini hírközpontját. A BŐRGYÓGYÁSZÁT! KLINIKA KONGRESSZUSSAL TISZTELGETT AZ ÜNNEPELTNEK A 90 éves Simon Miklós professzort köszöntötték Simon Miklós professzornak kilencvenedik születésnapja al­kalmából az egyetem bőrgyógyászati és allergológiai kliniká­ja köszöntőkkel és tudományos kongresszussal tisztelgett. A magyar és az európai der­matológia meghatározó sze­mélyisége a kilencvenedik születésnapját ünneplő Simon Miklós. Ezért tanítványai úgy vélték, legméltóbban egy, a tiszteletére szervezett kong­resszussal ünnepelhetik meg­hangoztatta Kemény Lajos, a szegedi egyetem bőrgyó­gyászati és allergológiai kli­nikájának igazgatója a közel­múltban megrendezett ünne­pi tudományos emlékülés be­vezetőjében. Ezután Simon Miklós életútját ismertette. Az ünnepelt 1943-ban szerzett orvosi diplomát a debreceni Tisza István egyetemen, bőr-, nemigyógyászat és kozmeto­lógiából szakvizsgázott, 1958-ban habilitált, 1982-től akadémiai doktori 1965 és 1986 között a szegedi bőrkli­nika tanszékvezető professzo­ra. 1986-tól professzor emé­ritus. Kemény Lajos hangsú­lyozta, a professzor tevékeny­ségét számos hazai és nem­zetközi kutatási eredmény örökíti meg, elismerések, ki­tüntetések övezik. Szabó Gábor rektor tisztelet­reméltó szakmai tevékenysé­gén és kiváló jellemén kívül nagyszerű fotográfusi vénáját emelte ki, és az egyetemi pol­gárok nevében köszöntötte. Kozma /ózse/várospolitikai al­polgármester a közgyűlés üd­vözletét hozta Szeged díszpol­gárának, hozzátéve, Simon Miklós különleges, példát adó személyisége egyben a város ereje és jövőjének jelképe. Di­ma Mária Magdolna főtaná­csos Rácz Jenő egészségügyi miniszter üdvözletét tolmá­csolta, majd arra emlékezett, kezdő szakemberként mennyi emberi és szakmai iránymu­tatást kapott az ünnepelttől. Ursula Seiler-Albring német nagykövet születésnapi üd­vözlő sorait levőiben küldte el. Lonovics János, az egyetem Szent-Györgyi Albert Orvos­és Gyógyszerésztudományi Centrumának elnöke méltatta Simon professzor munkássá­gát, és hogy megmutatta, ho­gyan kell klinikát és magas szintű betegellátást teremteni. Benedek György, az egyetem orvosi karának dékánja az ok­tatók és hallgatók nevében kö­szöntötte. Szegedre kerülve Si­mon Miklós az első orvoskari évfolyamon oktatta, emléke­zetesek maradnak tudomá­nyos előadásai és kifogástalan megjelenése. Gernot Rassner, a Német Bőrgyógyászati Tár­saság egykori elnöke nagysze­rű emberi és szakmai együtt­működésüket emelte ki. Husz Sándor a Magyar Dermato­lógiai Társulat elnökeként, egyben a klinikán dolgozó leg­régebbi munkatársaként is a fiatal, agilis, nagy terveket szö­vő professzorra gondolt visz­sza. Wilfried Seipp bőrgyó­gyász köszönetet mondott a példamutató baráti és szak­Simon Miklós professzort (jobbra) Boda Domonkos, a gyermekgyógyászati klinika emeritus professzora köszönti mai kapcsolatért. Ezután a darmstadti polgármester, Walter Hojfmann levelét tol­mácsolta, aki az egymás meg­értéséért és a határokon át­ívelő barátság létrejöttéért FOTO: KARNOK CSABA végzett elkötelezett munkás­ságát hangsúlyozta. DOMBAI TÜNDE

Next

/
Oldalképek
Tartalom