Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-22 / 118. szám

EGÉSZSÉGÖDRE! A Caramel-koncert közönsége bebizonyította, hogy Szegeden udvarias embe­rek laknak. Az énekes egyik rajongója, egy ötven köröli asszony a híd lábánál ült, és kivetítőn követte a koncertet. Amikor meglátta, hogy Caramel jót húz az ásványvizes üvegből, torkaszakadtából így kiáltott: „Egészségűdre!" kenyérlángos illatú hídi vásár. Il­lusztris vásárlóba botlunk, Botka László polgármester felesége kéz­zel készített puha gyermekágy­neműt vásárol. Nem ér rá sokáig beszélgetni, nagyobb lánya, Zsófi kiadja a parancsot: indulás vatta­cukorért. - Bírom az ilyen ötletes dolgo­kat - mondja a madárfüttyárus egy 1910-es éveket idéző repülő­gép előtt. A pilóta felhővadászat­ra invitálja a gyerekeket, amitől néhányan ordítani kezdenek, mások viszont büszkén vállal­koznak rá. A békéscsabai Kádár Ferenc cilinderben és orra alatt cincérbajusszal régi néprajzi fo­tókat árul, máshol kerámia fil­tertartót, kaktuszt, csontékszert látunk. Az üvegpohár csengése A tömeg messziről rémisztő­nek tűnt, itt a közepében mégis szellős. Elférünk! - fedezzük fel boldogan, és az okot is: a vásár az idén csak egysoros, így a babako­csik, kerékpárok és egymásba ka­roló szerelmespárok is kényelme­sen haladhatnak, nem ütköznek össze a-laptopján még itt is dolgo­zó férfival vagy a mezítlábas, szalmakalapos fiatalemberrel. DM-BORVERSENY Első alkalommal hirdette meg idén a Délmagyarország és a Délvilág a szegedi borfesztivál tizenkét éves történetében a közönségdíjat, amelyre rengeteg szavazat érke­zett. Eredmények: Fehérbor: 1. Olaszrizling (Günzer pincészet, Villány), 2. Rajnai riz­ling (Tóth István, Szeged), 3. Tokaji furmint (Pannon Tokaj kft.) Vörösbor: 1. Elixír cuvée (Polgár pin­cészet, Villány), 2. Egri Medina (Kiss pincészet, Szépasszonyok völgye), 3. Kékfrankos (Takács Ferenc, Hódme­zővásárhely) Rosébor: 1. Villányi rosé (Vylyan pin­cészet, Villány), 2. Cabler (Günzer pin­cészet, Villány), 3. Kékfrankos rosé (Takács Ferenc, Hódmezővásárhely) Csemegebor: 1. Mézes bor (Zódor László, Siklós), 2. Otonel (Tóth Ist­ván, Szeged), 3. Fordítás ( Hollókői pincészet) - Vidékről jöttünk, minden nagyon tetszik, csak kicsit szé­dülünk a betonon - ad mini in­terjút egy régen látott ismerős, majd felhangzik a kiáltás: „Tes­sék, tessék, a világ legjobb ke­nyérlángosa, hölgyeknek külön hurka, kolbász!" Föltűnik egy pólóba öltözött férfi, a hátán a felirat így szól: „Apám magyar, anyám magyar, gebedjen meg, akit zavar. Bennünket nem zavart. Az estét ugyanott indítjuk, ahol a délutánt, csak sokkal ne­hezebben találunk parkolóhe­lyet. A Dugonics téren nemzeti­ségi folklórest kezdődik, az ér­deklődés hatalmas, az átlagélet­kor magasabb, mint délelőtt. Egy szőke kisfiút azért felfedezünk, akit középkorú férfi oktat: „A tapssal nemcsak tetszést, hanem a teljesítmény iránti tiszteletün­ket is kifejezhetjük". A térre kö­vér pitbull érkezik, majd rövid szemlélődés után úgy dönt: szö­ges nyakörve nem illik a szép bu­nyevác viselethez, ezért gazdájá­val együtt távozik. A színpadon minden fiú két lánnyal táncol, mellettünk megjegyzi egy fiatal­ember: „Én is bunyevác akarok lenni!" Következik a szlovákiai Polomkáról érkezett Brezinky Hagyományőrző Csoport, ami­ről sok jót hallottunk, de a fotós kolléga sürget: gyerünk tovább, amíg jó a fény. A Széchenyi tér elején kiírhat­nák: belépés csak erős idegzetűek­nek. A tömeg ugyanis hatalmas. Sodródunk és közben rájövünk, hogy alulöltöztünk. A trendi itt már az erős smink, a magas sa­rok, a mély dekoltázs. Hirtelen si­kítozást hallunk, de nincs gond, csupán kamaszlányok örültek meg egy aranyos kutyának. Fiatalokból álló társaságra fi­gyelünk fel, előttük építmény ­hat üres borosüvegből, legyinte­nek: ez még semmi, tavaly 23 üvegük volt. Ovációval fogadják az érkező három tele palackot. A közelükben 12 fős szegedi társaság borozgat. Nagy József mutatja: gravírozott borospoha­ra van, minden borfesztiválon ebből iszik. Az üvegpohárnak csengése van, műanyaggal nem lehet koccintani - magyarázza. A társaság az édes borok rajongója, örömmel látják, hogy idén ezek ­mézes bor, ürmös, fűszerezett le­vek - aránya nagyobb. Később új­ra összefutunk Nagy Józseffel, aki megszánja a sajtómunkást, és megkínál: „Igyon egy kortyot, jobban foga toll!" Megasztárok A Móra parkba sétálunk Cara­melt várni, és egyből meglátjuk, amitől titokban tartottunk: a szökőkutat keretező virágágyás­ban magas sarkok és sportcipók lianati nagyomanyorzoK a wugonics reren HETFO, 2006. MÁJUS 22. Hupikék Péter, Caramel, mézbor és Bartók Eszter Fesztiválhangulat, hömpölygés és sodródás alakította ösvények. Szomorkod­ni a Tisza-partra megyünk, ahol néhányan a gyorsan apadó fo­lyón álmélkodnak, mások bokáig bele is gyalogolnak. Caramel érkezik, állítólag egy óra sem kellett, hogy Budapestről Szegedre érjen - hiába, az autópá­lya haszna. Sziasztok, na, mi a helyzet? - kérdezi az énekes, aki sokkal bőbeszédűbb és nyitottabb, mint vártuk. Nem erőltetetten művészkedő zenész, hanem ter­mészetes ember - indokolja egy asszony a rajongását. Caramellel van Bartók Eszter, őt is őrjöngés és taps fogadja. A bő másfél órás koncert alatt a tavalyi év mega­sztárja énekel saját számot és fel­dolgozást is. A környékbeli szóra­kozóhelyek hálásak lehetnek ne­ki, a közönséget az utolsó előtti számmal - Shine - úgy felpörgeti, hogy azt valahol le kell vezetni. Üvölt a tömeg, ha Caramel azt ké­ri, és tapsolnak, ha Eszter utasít. Bizonyítsuk be, hogy van olyan jó buli itt is, mint a Sportarénában Budapesten - indítványozza Cara­mel, és a tömeg készen áll. GONDA ZSUZSANNA AJANOEKOK Halász Judit vasárnapi szegedi koncertje előtt házi készítésű ré­tessel lepte meg zenésztársait. Meglepetést a művésznő Is kapott, egyik fiatal rajongója a Dugonics téren ajándékot adott neki - az énekesnő csak otthon bontja ki a csomagot -, mások fényképezték és autogramot kértek tőle. A hétvégére lezárt Híd utcát is megtöltötték a jó időben az emberek Fotók: Schmidt Andrea és Segesvári Csaba Mega­dömping A Megasztár-rajongók rág­hatták szombat este a kör­müket: a televíziózást vá­lasszák, vagy élőben az előző széria győztesét, Caramelt hallgassák meg Szegeden a Móra parkban. Akik először tévéztek, majd kisétáltak a Móra parkba, tudják: Ma­gyarország kedvenc roma énekese a Megasztár-finálé első számában még feltűnt, s aztán - hurrá, van autópá­lyánk - irány Szeged! A rafi­náltabbak azonban nem elé­gedtek meg az itt is, ott is megoldással. Élvezték élő­ben Caramelt, aztán a vide­omagnó nevű találmány se­gítségével vasárnap délelőtt megnézték a finálét. Min­denki jól járt. Az is, aki a még mindig pirulás, szerény, mo­solygós, mackómozgású Ca­ramelt választotta, s az is, aki Rúzsa Magdi és Varga Fe­ri párbaját. S ezen az estén nemcsak a kishégyesi lány nyert, hanem minden zene­rajongó. Bárcsak többször éreznénk a bőség zavarát! NY. É. Szépen csengő borospoharak, dekoltázs, lövöldöző matrózje­lölt, eltévedt kislány. Ember- és programrengeteg. A hétvégi ese­ményekből szemezgettünk. Ta­lálkoztunk felhővadászokkal, a fiúval, aki bunyevác szeretne lenni, és ott voltunk a Cara­mel-koncerten is. Lassan hömpölygő türelmes tö­meg, nagy találkozások és ap­rócska drámák, kétségbeesett parkolóhely-vadászat, sör, bor, vattacukor. A hétvégi Szeged-na­pi eseményekből ötletszerűen válogattunk, időnként sodród­tunk. Hol vagy, anya? Szombat dél, Dugonics tér, a színpadon díszletezés. - Lema­radtunk valamiről? - kérdezzük a színes pokrócokon kuporgó gyerekeket. - A paprikajancsiról, de volt egy puskás is - közli az öt­éves Bácskai Krisztofer, miköz­ben kezével ránk lő. Elmondja: nem szeretne betyár lenni, in­kább matróz, aki halat fog. Lehe­tőleg idézettet. Az a finom, és a halászlé - térünk rá másodper­cek alatt Szeged nevezetességére. Krisztofer mellett három szőke kislány uzsonnázik - ebédel? ­kakaót és kalácsot. A legidősebb, a nyolcéves Zsolnai Fanni koráb­ban a Szilvás gombóc című pro­dukcióban lépett fel, de - mondja édesanyja - itt ragadtak. Min is? - kérdezzük Fannit. - Hát a Kö­vér Béla Bábszínház 60. születés­napjára rendezett bábfesztiválon - tájékoztat. Szőke fürtös kis­lányra figyelünk fel, fagyiját föld­höz csapja, és sírva kérdezi: hol vagy, anya? Négyen ugranak, a gyerek biztonságban van. Ez a fo­lyó? - kérdezi a szökőkútra mu­tatva, megrémülünk: nagyon el­tévedhetett. Mire szülei megér­keznek, már belefeledkezik Hu­pikék Péter kalandjaiba. Ahogy a rózsaárus lány is, aki virágait maga mellé teszi, fejét a tenyeré­be támasztja. Szünetet tart. Hupikék Péterhez öregek va­gyunk, irány a jázminszappan és Molnár Ferenc Caramel és Bartók Eszter a szegedi Móra parkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom