Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-20 / 117. szám

SZOMBAT, 2006. MÁJUS 20. • AKTUÁLIS" 5 Elúszott a Bárka 33 milliós üzlete Nem fizeti ki a 33 millió forintos vételárat a budapesti befekte­tő a Bárka kisvendéglőért, sőt visszaperel ötmillió forint fogla­lót az IKV-tól. Az ingatlankezelő szerint a fővárosi cég megijedt a lakók ellenállásától, és most kifogásokat keres, miért nem akar szerződést kötni. Nem kötötte meg a megadott ha­táridőig, április végéig a szerző­dést a Bárka új tulajdonosa az IKV Rt.-vel. Szeged négy évvel ez­előtt bezárt patinás kisvendéglő­jét idén márciusban versenytár­gyaláson, 33 millió 250 ezer fo­rintért vitte el a budapesti szék­helyű Anikó '84 Kft. (A licit 24 millió 850 ezer forintról indult. A 25 ezer forintba kerülő pályázati anyagot tizenegyen vásárolták meg, de az épületre már csak ket­ten licitáltak.) Lapunkban beszá­moltunk arról, hogy a befektető multifunkcionális hely kialakítá­sát tervezte, azaz a Bárkát nem csupán étteremként, de éjszakai bárként és játékteremként is sze­rette volna üzemeltetni. Április elején feltehetően a környéken élők közül valaki fel­festette a Bárka falára, hogy „Ide nem akarunk játéktermet, éjsza­kai bárt!" A felirat a mai napig látható az épület homlokzatán. De nem csupán ez az egy mon­dat virít a ház falán. Korábban azt is odakanyarították, hogy „Ide egy olcsó boltot kérünk!" A befektető jogi képviselőjét megdöbbentette a tiltakozás. Hadfi fános szegedi ügyvéd akkor úgy kommentálta a történteket, hogy ha valakinek problémája van, akkor hivatalos úton adjon annak hangot. Egyben kijelentet­te, nyugalomban, békében sze­retné a vevő felújítani és üzemel­tetni a mára valamennyi szegle­tében elöregedett, megfáradt Bár­kát. A rekonstrukció azonban nem kezdődöttel. - Az IKV hibájából elállt a cég a vételtől - mondta tegnap érdek­lődésünkre Hadfi János -, mert az ingatlankezelő nem azt adja, amit meghirdetett. Az ügyvéd szerint az ÍKV-nak tudnia kellett a lakók felháboro­dásáról (a Bárka egy társasház ré­sze - a szerk.), amikor licitáltak az ingatlanra. Hadfi papírokkal tudja bizonyítani, hogy az IKV megígérte a lakóknak, hogy le­bont egy belső kerítést, és vissza­ad egy területrészt a társasház­nak. Ha ezt megteszi, kisebb lesz a vendéglő hasznos területe - ál­lítja az ügyvéd. Ha nem teszi meg, akkor nem per-, teher- és igénymentes az ingatlan, aho­gyan azt az eladónak biztosítania kell. A befektető úgy döntött ­mondta végezetül a jogi képvise­lő -, hogy eláll az üzlettől, nem fizeti ki a 33 millió 250 ezer fo­rintot, sőt visszaperli a 2 millió 485 ezer forint foglaló kétszere­sét az IKV-tól. (A foglaló a kikiál­tási ár tíz százaléka.) Németh István szerint a történet arról szól, hogy a befektető meg­ijedt a lakossági ellenállástól, és most kifogásokat keres,.miért nem akar szerződést kötni. Az IKV Rt. elnök-vezérigazgatója még bízik abban, hogy meg tudnak állapod­ni. Noha már lejárt a szerződéskö­tésre adott határidő, az ingatlanke­zelőnél türelemmel várnak. Ha mégsem jön össze az üzlet, akkor ismét meghirdetik a Bárkát. A társasház közös képviselőjét is szerettük volna megszólaltatni az ügyben, de Gádor István kérte, kü­lön cikkben foglalkozzunk velük. sz. c. sz. Áthelyezték a megállót Az újszegedi gyermekkórház és a Lugas utca között közlekedő 5-ös és 9-es trolibuszok Bartók téri megállóhelyét az Attila utca 6-10. szám alá helyezték át ideiglenesen, rekonstrukciós munkálatok miatt. A Bartók téri megállót előreláthatóan két hét múlva, május 31-étől le­het ismét használni. Akár az egész ország láthatta volna az operációt Szívműtét - 800 nézővel Magyarországon először közve­títettek „élő, egyenes adásban" szívműtétet. A szegedi klinika szívsebészeti műtőjében három kamera vette az operációt, és a jelet az SZTE Tanulmányi és Információs Központjába to­vábbították, ahol nyolcszáz szakember követte az esemé­nyeket. Egyhetes előkészület után teg­nap Magyarországon először élő­ben közvetítettek szívműtétet. Steril kamerák A Szegedi Tudományegyetem szívsebészeti osztályának egyik műtőjében már korán reggel nagy volt a sürgés: sterilizálták a kamerákat és a különböző televí­ziós berendezéseket. Gregus De­zső produkciós vezető és szegedi csapata néhány óra alatt a leg­modernebb televíziós eszközök­ből mini stúdiót épített fel a mű­tő előtti szobában, majd a rend­szert rácsatlakoztatták arra az üvegkábelre, ami a jeleket továb­bította az SZTE Tanulmányi és Információs Központba, ahol or­szágos konferenciát rendeztek. Nyolcszáz aneszteziológus kö­vethette a műtéti eseményeket. - Gyakorlatilag a kép és a hang is eljuthatna Budapestre, és miu­tán a T-com összekötötte az egyetem információs rendszerét a városi vonallal, az aortabillen­tyű-cserét bármelyik országos te­levízió sugározhatná - magya­rázta Gregus Dezső, aki mellett Simon Judit aneszteziológus irá­nyította a képvágást és rendezte a szakmai közvetítést. Az opera­tőrök - Dani Géza, Kovács Zol­tán és Szabó Richárd - otthono­san mozogtak a műtőben, hiszen már több alkalommal készítet­tek felvételeket gerinc-, emlőda­ganat-, sőt szívműtétekről is. Biológiai billentyű Negyed tízkor a 79 éves asz­szonyt betolták a műtőbe, meg­kezdődött az altatatás bevezető szakasza, és előkészítették az operálásra. - Minden rendben zajlik - hal­EUR0PABAN MEGSZOKOTT A különböző műtétek élőben közvetítése és azonnali kiér­tékelése szakmai körökben már világszerte megszokott. A mai üvegkábeles technológiá­val - amikor körülbelül egy milliméter átmérőjű huzalon párhuzamosan több jel is fut­hat kilométereken keresztül, csillapítás nélkül - nem gond az ilyen közvetítés. Magyaror­szágon mégsem elterjedt, mert nincs rá pénz. Most is a D-film produkció jóvoltából valósulhatott meg a hazánk­bari egyedülálló közvetítés. Dolgozik az operatőr és a műtős csapat Fotó: Frank Yvette látszott Deák Zoltán anesztezio­lógus hangja az egyik monitoron, amit a szakemberek a hatalmas kivetítőn a TIK-ben is kontrolál­hattak, és kérdéseket is tehettek fel a műtőben rutinszerűen dol­gozóknak. Hetente az ország leg­kisebb alapterületű szívsebészeti osztályán a két műtőben 20-25 beteget operálnak. Tavaly a 906 klinikai szívműtétből többek kö­zött 632 koszorúérműtét és 139 aortabillentyű-csere volt. - Az idősek, hogy ne kelljen véralvadásgátlót szedniük, bioló­giai billentyűt - legtöbbször ser­tésbillentyűt - kapnak, melyet úgy kezeltek, hogy ne lökje ki a szervezet - magyarázta a műtét­re készülő Bogáts Gábor főorvos. Ő végezte tavaly az első szívátül­tetést Szegeden. Francia sanzon, ír népzene A gondos bemosakodás után az előkészített, sterilizált testen a bőrt, majd a zsírréteget met­szette be, ezután pedig elfűré­szelte a szegycsontot, és segítői­vel felnyitották a mellkast, hogy hozzáférjenek a szívhez. A hát­térben a szívsebész kedvenc ze­néi - francia sanzon és ír népze­ne szólt. Néhány pillanat múlva a szívburkot is átvágták, hogy megközelíthessék az elmeszese­dett billentyűt. Szorgosan dol­goztak a sebész kezei, az asz­szonyt gépi keringetésre kapcsol­ták, és leállították a szívműkö­dést, hogy elvégezzék a billentyű­cserét. A test hőmérséklete ilyenkor automatikusan néhány fokkal csökken. A TIK-ben közben az országos konferencia résztvevői hallgatták a főorvos kommentárját, elemez­ték a folyamatot, és elmondták véleményüket a látottakról. A délben befejeződött másfél órás operáció után Bogáts Gábor el­mondta: a szívműtött betegek egy napot maradnak az intenzív osztályon, és egy hét után me­hetnek rehabilitációs intéz­ménybe, Deszkre, Gyulára vagy Balatonfüredre. - Ezekben a kórházakban ­ugyanúgy mint az osztályunkon - kevés a férőhely, ezért nem tu­dunk több műtétet elvégezni ­hangsúlyozta a főorvos. így is a jóval nagyobb kapacitású debre­ceni, pécsi és budapesti kardioló­giai intézet után Szegeden hajt­ják végre legtöbb szívműtétet. CS. GÁT LÁSZLÓ Vásárhelyről a volt férj és feleség külön céggel pályázott a koncesszióra Társaságok harca az utasokért Volt férj és feleség, a Hód-Mező Kft. volt és jelenlegi tulajdonosa is szeretné elnyerni a Szeged és Hódmezővásárhely közötti autóbuszos gyorsjárat működtetésének jogát. Ha­marosan eldől, győz-e valamelyikük a Tisza Volánnal szemben. Vecseyék elváltak, s most már üzletileg is külön utakon járnak. Közösen alapított cégük, a Hód-Mező a kilencvenes években a vállalkozó kedv szimbóluma volt a városban. Az autóbusszal járó utasok az igazi választás lehetőségét 1991 óta élvezhetik Hódmezővá­sárhelyen, mióta a Tisza Volán mellett a Hód-Mező is közlekedteti járatait. Vecseyék vállalkozása bebizonyította, hogy ez igenis jó érdemes: egy idő után régi buszaikat újra tudták cserélni, és továbbra is állják a ver­senyt. Most viszont előfordulhat, hogy május 31-én futnak utoljára a Hód-Mező buszai üzlet, meg lehet belőle élni, sőt fejleszteni is gyorsjáratként Szeged és Hódmezővásár­A Hód-Mező járműve Vásárhelyen. A sárga busz az önállóság és a vállalkozó kedv szimbó­lumává vált a kilencvenes években Fotó: Tésik Attila hely között. Vecseyné Bartók Andrea sze­rint az illetékes miniszter döntésén múlik, hogy a sikertelen koncessziós pályázat után melyik társaságot bízza meg egy évre a járat üzemeltetésével. A nagy ellenfél, a Tisza Volán és a Hód-Mező mellett pályázott a Hódbusz Kft is, ez Vecsey Gyula érdekeltsé­gébe tartozik. A különös szituációt firtató kérdéseinkre a volt férj azt mondta, azért indult a Hódbusz Kft.-vei a koncessziós pályázaton, hogy bizto­san ne a Tisza Volán nyerje azt meg. Hozzá­tette: a Hódbusz Kft. valójában a Hódpanzió Kft. kizárólagos tulajdona, az utóbbiban pe­dig benne van két zalaegerszegi cég is, de csak öt-öt százalékban. A többi kilencven százalé­kot ő birtokolja. - Korábban az enyém volt a Hód-Mező há­rom százaléka, míg a többit feleségem, Ve­cseyné Bartók Andrea birtokolta, ám most kettéváltunk. Ennek ellenére nekem ma is van állásom a Hód-Mezőnél - villantotta fel a csöppet sem egyszerű helyzetet Vecsey Gyula. Hozzátette: cége két saját és hét elő­szerződés alatt álló busszal készen áll a Sze­ged-Hódmezővásárhely gyorsjárat további üzemeltetésére. - Tudtam, hogy indul a pályázaton, így ez nem ért meglepetésként - mondta Vecseyné Bartók Andrea, aki hozzátette: elvált férjétől, aki valóban még a Hód-Mező alkalmazottja. - Csak addig van nálunk, és kap fizetést, míg az üzletrészét ki nem fizetjük. Ez körül­belül három hónapot jelent. A volt feleség hozzátette: úgy egyeztek meg volt férjével, hogy biztosítékként mindaddig a Hód-Mező állományában marad, míg a ré­szét meg nem kapja a cégből. - A valóságban azonban semmilyen felada­tot nem lát el. Az ügyvezető mindig is én vol­tam - tette hozzá Vecseyné Bartók Andrea. B.K.A. A harag napját június 7-én mutatják be Christopher Lambertet Szegedre várják A magyar-angol koprodukcióban ké­szült, A harag napja című film bemuta­tóját június 7-én tartják Szegeden. A film főszereplője, Christopher Lam­bert ezen a napon részt vesz a buda­pesti vetítésen, és ha ideje engedi, Sze­gedre is eljön. Mi lehetne nagysze­rűbb a filmbarátok­nak, mint az, hogy személyesen is talál­kozzanak kedvenc színészükkel? Főleg ha világhírű - és francia. A Belvárosi moziban június 7-én este 7 órá­tól mutatják be A harag napja cí­mű filmet, amelyre meghívást kapott a főszereplő, Christopher Lambert is. Mivel ezen a napon részt vesz a budapesti díszbemu­tatón, ha belefér a programjába, akkor a szegedi vetítésre is eljön. A nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legnépszerűbb francia szí­nésze - később producere - a pá­rizsi drámai művészeti főiskolán tanult, a színészi pályát megelő­zően azonban egy banknál és a londoni tőzsdén dolgozott. Első filmszerepét 1984-ben kapta, a Tarzan, a majmok ura című pro­dukcióban. Az igazi hírnevet a Christopher Lambert legújabb filmjét Ma­gyarországon forgatta Hegylakó hozta meg neki 1986-ban. A hatalmas sikeren felbuzdulva az alkotók még to­vábbi három részt készítettek a Hegylakóból, majd a televízió­ban is futott egy sorozat. A 105 perces A harag napját a mexikói-amerikai Adrián Rudo­min rendezte. A hazánkban forga­tott, a spanyol inkvizícióról szóló kosztümös thrillert számos lovag­ló- és vívójelenet teszi látványos­sá. Christopher Lambert mellett a filmben játszik Blanca Marsillach, Oroszlán Szonja és a Szegedről el­származott Bicskey Lukács. A be­mutatóra ők is meghívást kaptak. NY. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom