Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-22 / 94. szám

14 SZIESZTA - REJTVÉNY 2006. április 22., szombat BANKSZÁMLÁT NYITNI EGYMILLIÓ DOLLÁR FELETT ÉRDEMES ideg kövek országa: Svájc Kimért nyugalom, kevés ízlés, nagy csend, kiegyensúlyozott közélet és halvány unalom jellemzi kelet-közép-európai szemmel a világ egyik leggazdagabb államát. Svájc nem tagja az uniónak, gazdasági érdekből. A stabilitás négyszáz éves az Alpok között, ahol utazásunk során egyetlen magyarral sem találkoztunk. Genf egyben biztosan különbözik Csongrád megye fővárosától: a tó partján magasabbak az árak, mint a Tisza mellett FOTÓ: BLAHÓ GABRIELLA A nagy hideg kövek országában szembetűnő jelenség a kimért kiegyensúlyozottság, az ott élőket egyöntetűen jellemzi valami elképesztő nyugalom. Ennek oka nyilván a gazdasági stabilitásban rejlik, a biztonságot nyújtó anyagi viszonyok között úgy tűnik, mintha a svájciaknak nem volnának immár megoldatlan feladataik. Szelindek a téma Ottjártunkkor a leglényegesebb közéleti téma a nagy szelindekek tartásának betiltása volt. A veszélyesnek minősített kutyafaj ellen tüntetett a főutcán egy fiatalember egyedül, aki tiltakozó aláírásokat gyűjtött a cél érdekében. Mint kiderült, a kétnaponta megjelenő Tribüné De Genéve is ezzel a témával foglalkozott a címlap és a harmadik oldal teljes terjedelmében. A megszólalók szerint a szelindekek mindenképpen ártalmasak, de kérdéses, hogy célravezető volna-e a tenyésztés megszüntetése, ugyanakkor megfontolásra érdemes, hogy három vagy négy eb együttes léte felel-e meg a falka fogalmának... Svájc ügy döntött, kimarad az Európai Unióból - az Alpok között fekvő ország önálló gazdaságpolitikáját kívánja védeni ezzel. A földrész e helyén erre nyilván minden oka megvan, hiszen egyedi jelenség birtokosa közel négyszáz éve: ez pedig a misztikusan csengő bankszámla. Genfben élő pénzügyi szakértő ismerősünk szerint a svájci bankszektor erőssége a rendkívüli diszkréció. A bankárok egymillió dollár feletti betétnél ülnek le tárgyalni az ügyféllel szívesen. Széleskörű szolgáltatást biztosítanak, ha a betétes történetesen nem akarja senki tudomására hozni, hogy itt bankszámlával rendelkezik: elhagyhatja az épületet az első, a hátsó kijáraton, vagy a föld alatt. Ha nem akarja, hogy bárki a telefonja alapján szerezzen információt arról, hogy Svájcot hívta, a bank szerez például egy franciaországi számot, ami természetesen a pénzintézetben csörög. A bankárok arra is készek, hogy az ügyfél érdekében elutazzanak hozzá Latin-Amerikába, vagy akár a Közel-Keletre. Igen komolyan alátámasztott nyomozati anyaggal van csak esélye bármely rendőrségnek arra, hogy egy svájci bankban tájékozódjon a vizsgált személy pénzügyeiről. Ötszörös gazdagság Minden legalább ötször anynyiba kerül, mint itthon. Egy háromszobás lakás havi bérleti díja Genf elegánsabb részében háromnegyedmillió forintnak felel meg, az ára közel százmillió. Az oly kívánatos, friss, fekete áfonyát tízdekás dobozban közel kétezer forintért kínálják, fél kilogramm kenyér ára ötszáz felett mozog. Egy fodrászért húszezer forintot kell ott fizetni - frankban. A szegedies jellegű Genf főutcáján a világ divatmárkái felsorakoznak, a nők kedvükre válogathatnak az ízlésüknek megfelelő kozmetikumokból - elegáns darabokban sétálnak. Itt a férfiak valóban öltönyben és nyakkendőben járnak dolgozni, aki nem ezeket a holmikat viseli, az vagy suhanc, vagy művész. A város kulturális élete is gazdag. A kínálkozó programok között szerepel Gorán Bergovic rockszerűvé lett, szerb autentikus népzenével, egy fekete dzsesszénekesnő a Victoria Hallban és láthatják a svájciak egy francia társulat előadásában A fösvényt. A város a kultúra szempontjából, ügy tűnik, alapvetően nyitott és befogadó, bár egy Sartre-darab esetében különös lett a fogadtatás. A szerzői jogok védelmében szólaltak meg a nagy filozófus szellemi örökösei, akik lefújtak egy arab fiatalember által színre vitt novellát. A fal címet viselő műről a sajtóban foglaltak szerint Fahid Taghavi azt mondta, előre egyeztetett az illetékesekkel a terveiről, ám a második előadás után meglepetés érte. Ezután keserűen jegyezte meg, a darab sorsa ugyanaz lett, mint a főhősé: kiderült róla, hogy nemkívánatos jelenségUtazásunk során egyetlen magyarral sem találkoztunk, az unió fővárosában az utóbbi években erre sokkal nagyobb az esély. Az ismerősök tekintete nélküli szabad hétben természetesen kirándultunk az Alpokban. Szívesen megnéztük volna a franciaországi Mont Blanc-t, ami a mi nyelvünkön fehér hegyet jelent. Áprilisban a közeli kilátón mínusz tizenkilenc fok volt, és a csúcsot köd borította, így nem tűnt érdemesnek jegyet váltani a libegőre. Európa legmagasabb pontjának közelében a szédítő hegyek völgyében kialakult jégtengerben jégbarlang várta a turistákat nem látszott esély az olvadásra. A rend túlzásai Genfben és a környező kisvárosokban mindenütt patinás rendezettség uralkodik, tökéletesen kiépített a környezet, friss színes virágok díszítik az utcákat. Helyenként füvet nyírni csak kedden és csütörtökön délután kettő és három között lehet, ha a tulajdonos ezt elmulasztja, megteszi a városi kertész, de azért fizetni kell. Délután fél háromkor már nem lehet meleg ételt kérni az éttermekben, mert vége az ebédidőnek. Legközelebb vacsorakor fogyaszthat a kedves vendég. Svájcban rendezett az élet, minden a helyén van, és valószínűleg a közeljövőben alapjaiban semmin nem kell változtatni - beállítva, akár az óra. B.G. RÉZ ANDRÁS SZERINT A R HOWARD-REGÉNYEK NEM VIHETŐK FILMRE Rejtő Több mint hatvan éve halott, mégis élénken jelen van a köztudatban a hivatalos irodalomtörténet által máig ponyvaszerzőként jegyzett Rejtő Jenő - illetve P. Howard néven írott könyvei. Réz András esztéta szerint Rejtő nyelvi leleményeivel, humorával a mai prózaírók előfutára - de épp ezért lefordíthatatlan és megfilmesíthetetlen is. A ponyvaszerző Rejtő Jenő (1905-1943) úgy élt, és olyan figura volt, mintha maga R Howard írta volna... A budapesti kispolgári, bürokrata család Reich Jenő nevű kisiskolás fiát kicsapták a Kertész utcai iskolából, mert szájon vágta tanárát. Érettségi után színiiskolára ment, de mire elvégezte, már elment a kedve a színészségtől, Inkább nekiindulta világnak. Volt statiszta, dokkmunkás, illatszerárus, építőmunkás, szteptáncos, és nem utolsósorban író. Beutazta szinte az egész világot, járt Berlinben, Svédországban, Genovában, Hamburgban, Franciaországban, Afrikában és potyautasként Amerikába is eljutott. A határokat általában vízum nélkül lépte át, amiért több ízben és több országban töltött hosszabb-rövidebb időt börtönökben, ahol összebarátkozott a vagányokkal. Budapestre visszatérve - meséli a www.kretamagazin.hu -, nyaranként hosszú órákon keresztül ült az Andrássy úti Japán kávéház teraszán, előtte papírkötegek, tintásüveg, sjó pár csésze feketekávé. Szemközt a kávézóval volt a Nova kiadó, amely főleg ponyvák kiadásával foglalkozott, s a szerzőknek csak elkészült kéziratok után fizetett - igen alacsony honoráriumot. Rejtő Jenőnél persze némileg más volt a helyzet, amikor az emberek egymás elől kapkodták szét könyveit, s alig várták az újabb megjelenést. Ö is csak a kéziratra kapott pénzt, soronként fizették. Amikor Rejtő a kávéházban ivott egy kávét, az elkészült szövegből letépett 2-3 sort, azzal fizetett, s a főpincér már ment is beváltani a papírt a Novához. Ha az író ruhát csináltatott, 3-4 elkészült oldallal fizetett. A legenda szerint, ha egy barátja éhes volt, firkantott néhány oldalt, azzal beküldte a henteshez, akinél cserébe a papírért megebédelhetett. Kortársai közül kezdetben csak Karinthy Frigyes és Heltai Jenő biztatták és ismerték el. Súlyos beteg volt, amikor elvitték munkaszolgálatba. Egyenesen ki a tűzvonalba a Voronyezs környéki télbe. A visszavonulás poklát már nem élte meg, legyengült szervezete a hidegben egy ponton túl nem tudott tovább küzdeni, az 1943-as év első napján örökre eltávozott. 38 évet élt. Réz András esztéta - aki nemrégiben a szegedi Betűvetés kiállítás vendégeként beszélt Rejtő Jenő műveiről - nem osztja az irodalmárok megbélyegző minősítését, akik ponyvaírónak tartják a népszerű írót. Személyes élményekkel megspékelve adta elő „védőbeszédét" Réz, aki féltve őrzött, ronggyá olvasott kötetekkel érkezett a beszélgetésre. Könyvei állapotát az esztéta azzal magyarázta, hogy Rejtő bárhol és bármikor olvasható - amit ő erőteljesen ki is használt. Ráadásul a régi kötetek egykor kincset értek, hiszen mind a Horthy-, mind a Rákosi-rendszer kultúrpolitikájából kilógott Rejtő életműve - ezért könyveit 1957-ig nem is adták ki újra. Regény egy nap alatt Életrajzi elemekre utalva Réz elmondta: Rejtőnek meglepő módon nem a regényírás volt fő tevékenysége és megélhetési forrása, hanem színházi bohózatok és kabarétréfák szerzőjeként vált elismertté a korában. Nagyjából száz-százhúsz humoros jelenetének egy részét ma is nagy sikerrel játsszák. írói képességeit egy példával jellemezte Réz: van olyan R Howard-regény, amit egyetlen nap alatt írt meg az elképesztő sebességgel dolgozó szerző, aki saját, bohém életéből is bőséggel merített alapanyagot műveihez. A légiót is megjárt szerző a korabeli regénydivat kifigurázásaként írt először western-, majd krimiparódiákat - ebből születtek örökzöld klasszikusai. Réz szerint Rejtő számos karakterklisét használ, rengeteg visszatérő alakja van - a csavargó-szereplők egy részében az esztéta az író alteregóit is felfedezni véli. Kortársak és utódok A Rejtő-stílus meghatározó sajátosságának tartja Réz András a magyar nyelv anomáliáira, kétértelműségeire építő brillírozásait - ami párhuzamba állítható Örkény művészetével. Parodisztikus, az abszurd helyzeteket előszeretettel használó írásművészete kapcsán fölmerült Karinthy neve is - az esztéta szerint azonban a nyugatos íróhoz képest olyan könnyed eleganciával kezeli Rejtő a különféle nyelvi rétegeket, stílusokat, ami páratlan a magyar irodalomban. Réz kiemelte egyes R Howard-regények szerkezeti újításait is így például az ok-okozati viszonyok felcserélését amelyek csak a mai prózában váltak jellemzővé. Kivételes nyelviség Az esztéta végül egy személyes sztorival mutatott rá Rejtő nagyszerűségére - s egyben korlátaira is. Mint mondta, regényeinek nyelvi dimenziója annyira meghatározó, hogy szöveghűen szinte lehetetlen megfilmesíteni: nekik sem sikerült, noha évekig dolgoztak rajta. A vállalkozás akkor bukott meg, amikor megpróbálták elképzelni a Piszkos Fred, a kapitány nyitójelenetét - de az sehogyan se ment. Vagy a lecsupaszított sztorit mutatják a vásznon, ami teljesen bagatell, és semmiféle humort nem ad vissza, vagy átcsap a film kabaréba - amilyen az eddigi legsikerültebb Rejtő-film is, a Meztelen diplomata. Hangsúlyos nyelvisége miatt aztán beszűkül a regények „mozgástere" is: lefordíthatatlan humora miatt nem ismerhetik meg az angol, a német vagy a francia nyelvű olvasók sem. így marad Rejtő az örök magyar író - akinek pénzhiány miatt még mindig nincs szobra Magyarországon. Réz szerint ez az abszurdum majdnem olyan, mintha Rejtő maga írta volna. TOMBÁCZ RÓBERT Könyv van, de mégsincs A szegedi Somogyi-könyvtárban száz fölött van a kölcsönözhető Rejtő-kötetek száma - ezek hatvan százaléka azonban sosem található meg a polcokon, az olvasók előjegyzései miatt ugyanis valójában egymásnak adják át. Oros Sándor könyvtáros szerint Rejtő Jenő reneszánszátéli. Van irodalomtanár, aki kötelező olvasmányként jelöli meg az író könyveit. Kedvelt például az Elveszett cirkáló; a Három testőr Afrikában. A R Howard-könyveket az átlagnál gyakrabban kell a kötészetre vinni, annyira elhasználódnak az olvasók kezei között. A Nagy Könyvjátékban Rejtő 12 alkotására voksoltak, s a legnépszerűbb 100 közé bekerült a Piszkos Fred, a kapitány (37.) és a A tizennégykarátos autó (47.).