Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György Ügyvédek, ügyvédjelöltek, és az ügyfél Tisztelt Olvasó! Az elmúlt hónapokban több olyan levelet is kaptam, amiben ügy­védielölt ekkel kapcsolatos kérdések merültek fel. Számomra kide­rült, hogy sokan nem tudják pontosan, milyen jogokkal, kötelezettsé­gekkel rendelkezik egy ügyvédjelölt, milyen viszonyban van az ügy­véddel. Más ügyvédek, ügyvédjelöltek munkáját konkrét, különösen még folyamatban lévő ügyekben nem szeretném, de nem is tudnám minősíteni. Mégis, hogy a kérdésekre választ adjak, megpróbálom a legfontosabb szabályokat összefoglalni. Elöször is ki lehet, ténylegesen ki is az ügyvédjelölt? Az ügyvéd­jelöltek azok, akik az egyetem el­végzése után a jogi szakvizsga le­tételéhez szükséges - jelenleg há­rom éves - gyakorlati idü meg­szerzése érdekében ügyvéddel vagy ügyvédi irodával munkavi­szonyt létesítenek. Az ügyvédje­lölteket az ügyvédi kamara külön névjegyzékbe veszi fel, de nem tagjai a kamarának. Külön ügy­védjelölti igazolvánnyal látják el őket. Egy ügyvédjelölt sosem ad­hatja ki magát ügyvédnek, ilyen látszatot még csak nem is kelt­het. Az ügyvéd és jelöltje közötti vi­szony egy átlagos munkavi­szonyhoz képest lényegesen szo­rosabb, bizalmi jellegű. Az ügy­védet anyagi és erkölcsi felelős­ség terheli jelöltje munkájáért, köteles ót olyan feladatokkal el­látni, melynek során elsajátít­hatja az ügyvédi működéshez, il­letve a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismerete­ket. Az ügyvédekről szóló törvény ügyvédekre vonatkozó rendel­kezéseit természetesen az ügy­védjelöltekre is megfelelően al­kalmazni kell. így a jelölteket is szigorú titoktartási kötelezett­ség terheli. A kamara fegyelmi vétség elkövetése esetén megro­vás vagy pénzbírság büntetést szabhat ki velük szemben. In­dokolt esetben még az ügyvéd­jelöltek névjegyzékéből is töröl­heti őket. Az ügyvéd az ügyfelétől kapott megbízás ellátásához ügyvédje­löltjét csak akkor nem veheti igénybe, ha ezt a megbízó a meg­bízás létrejöttekor írásban kizár­ta. Általában ennek ellenkezője a gyakorlat, vagyis az ügyvédjelölt már magán a meghatalmazáson is szerepel helyettesként. A jog­szabályok is csak nagyon szűk körben korlátozzák a jelölt által ellátható ügyeket. így nem járhat el büntető ügyekben a Megyei Bí­róságon és általában az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság előtt, azonban még ezeknél is jogosult az iratokba betekinteni és azok­ról másolatot kérni. Tanácsként elmondhatom, ha önnek kellő bizalma van az ügyét ellátó ügyvéd felé, akkor ez a bi­zalom terjedjen ki arra is, hogy ügyvédje belátására bízza, mikor jár el személyesen és mikor veszi igénybe jelöltjét. Ne feledje, az ügyvédjelöltek jogi egyetemi vég­zettséggel rendelkező, államvizs­gázott fiatalok, akik lelkiismere­tesen, principálisuk állandó kontrollja alatt végzik munkáju­kat. Bizton állíthatom, néha job­ban ismerik egy-egy ügy részlete­it, mint főnökük. Remélem, ifjú kollégáim nem sértődnek meg, ha azt mondom, használja nyugodtan anyanyel­vünk ízes kifejezését, az ügyvéd­bojtárt is. 14 •KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 27. Nemrégiben többször lehetett olvasni a lap­ban, hogy milyen „csodálatos" elképzelései vannak egyes tervezőknek a szegedi partfal és környékének átalakítására. Nem tudom, az illető Szegeden lakott-e az 1970-es árvíz ide­jén, s emlékszik-e, milyen magasan volt ak­kor a Tisza? Az akkori partfalon átnyúlva meg lehetett mosni az ember kezét a höm­pölygő áradatban! A rá következő években át­építették, megerősítették a partfalat óriási költséggel, s bár ennél szebb megoldások is vannak a világon, de nem hiszem, hogy ép­eszű embernek eszébe jutna, hogy erre nincs szükség! Csak azért elbontani a meglévőt, hogy jobban láthassák a Tiszát, nemcsak pénzpocsékolás, hanem felelőtlenség, értel­metlenség! Egyébként is a látvány olyan le­hangoló, hogy azt inkább eltakarni kellene még, nem dicsekedni vele! Felelőtlen emberek a szemetet eldobálják, de hoz magával a folyó is rengeteg szemetet, aminek egy része kisodródik a partra, de sen­ki nem takarítja el, mint ahogy a kirakódó iszapot is csak részben és ritkán viszik el, benne burjánzik mindenféle növény, ami kö­zött még jobban megakad a hulladék is. Tervezett az illető (neki semmi sem drá­ga!?] vendéglátóteraszokat, pedig a városban jelenleg vegetáló vendéglátóhelyek is több­nyire konganak az ürességtől, a patinás he­lyek egy része évek óta romosodik (pl. Hági étterem, „régi" Hungária), vagy már csak egy részében működik vendéglő, a többiben eset­leg játékterem. De ha még lenne is erre igény, miből, kinek a pénzéből, milyen sokkal fon­tosabb dolog helyett pazarolná a város veze­tése erre a pénzt? Ugyanilyen értelmetlen do­log a „vízibástya" horribilis pénzből történő tervezett átalakítása is, de volt itt már híd­burkolás, az újszegedi szabadtéri színpad fel­újítása stb., amelyeknek csak a városvezetés melldöngetése lehet a célja, más értelme nincs! Közben pocsék állapotú utakon közle­kedünk, a kerékpárutak nem épülnek, vagy ami megépült, az sem használható. Nincse­nek nyilvános vécék, pedig a remélt idegen­forgalom esetén ez „kis dolog, de nagy szük­ség" is lehet! Hasonlóan értelmetlen terv a Dóm tér alá mélygarázst építeni, amikor néhány éve ala­kították ki a jelenlegi díszburkolatát, s egy sétálóutca- jelleget nem szabad járművek prédájává tenni. Erre a célra ott volt a Hon­véd tér sarkán még mindig üres (bár állítólag már eladott) terület, vagy a Püspök u.-Tábor u. között évek óta tátongó gödör! Abból a pénzből, amibe a Dóm tér átalakítása (egy­ben tönkretétele!) kerülne, meg lehetne olda­ni máshol, ésszerűbben a parkolási gondo­kat! Vagy valakiknek a fenti megoldások áll­nak érdekükben, mert abból jókora összeg a saját markukat ütné? MATUSIK JÁNOS, SZEGED Fotó: Frank Yvette Szórnák a pénzünket! A szép díszburkolattal ellátott Dóm tér sétálóutca-jellegét kár lenne a mélygarázzsal tönkretenni Minden szabályt be kellene tartani Csökkenteni kellene az intenzív nyírfaültetést Szegeden! A későn ébredó természet gyorsan utol­érte magát, sőt „előre is futott"! A múlt héten már olyan növények néhány vi­rágporszeme is előfordult a pollencsap­dában, amelyek 1-2 héttel később virá­goztak az előző években. Ilyenek voltak a tölgy, a platán, a dió és a pázsitfüvek pollenszemei. Közülük csak a füvek pol­lenje jelent majd a következő hetekben kockázatot. A húsvét előtti héten a nyírfa volt csúcsvirágzásban, szerencsére a múlt héten már erősen lecsökkent pollenszá­ma. Meglepő számomra a szegedi nyír­faültetési láz! Bármerre járok az újon­nan épült lakóparkoknál, mindenütt frissen telepített nyírfákat látok. A nyír­fapollen erős légúti allergén, de a kisebb hazai pollenszáma miatt nem tartották annyira veszélyesnek. Kiderült a leg­újabb bűrpróbás allergiatesztek során, hogy sok ember vérében megtalálható már és csak idő kérdése, hogy mikor okoz szénanáthás tüneteket. Más szem­pontból is káros! Megállapították, hogy a nyírfapollenre érzékenyeknél - a ke­resztreakciók miatt - allergiás tünetek jelentkezhetnek, ha az illetők mogyorót, almát, körtét fogyasztanak. Tehát ne az egészségre ártalmatlan nyárfaszöszök ellen hadakozzunk, hanem inkább a vá­rosi utcafaként divatba hozott nyírfák túl intenzív telepítése ellen! DR. JUHÁSZ MIKLÓS, EUROREGIONÁLIS POLLENINFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT PARÉJ ZOLTÁNNÉ MEGSZÁLLOTT BICAJOS, DOMASZÉK A lap „Kapcsolatok" oldalán, április 25-én olvasói észrevétel jelent meg, mely a belvárosi parkolási rendet, az ez­zel kapcsolatos rendőrségi reagálást, va­lamint a traffipax működési szisztémá­ját taglalja. A Szegedi Rendőrkapitányság közterü­leti szolgálatot ellátó állománya - ezek a közrendvédelmi, közlekedési járőrök, valamint az Újszegedi Rendőrőrs mun­katársai - naponta visszatérően ellenőr­zik a belváros parkolási rendjét. Ennek során valamennyi szabálysértő magatar­tás észlelése esetén intézkedniük kell. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a rend­őrök, a velünk együttműködő közterület felügyelők, polgár- és városőrök csak azon szabálysértéseknél tudnak a hely­színen fellépni, melyeket észleltek, en­nek alapján tetten értek - így azonban előfordulhat, hogy olyan parkolási, vagy egyéb előírások megszegésével találko­zik az állampolgár, amely intézkedés nélkül maradt. Természetesen igyekszünk a szabály­sértéseket kiszűrni, amelyek jelen eset­ben a folyamatos közlekedést akadá­lyozva másoknak nem kis bosszúságot okozhatnak. Ennek hatékony realizálá­sára elsősorban azokat a területeket cé­lozzuk meg, ahol az ilyen jelenség gyak­rabban előfordul. Az intézkedésekkel nem csupán szankcionálni kívánjuk a jogsértőket, de további hasonló cselek­mények elkövetésétől is óva intjük őket. Ami pedig a traffipaxok működését il­leti, a rendőrség a baleseti adatok, vala­mint a tapasztalt gyorshajtások alapján és a lakosság igényeinek figyelembevéte­lével szervezi e berendezések felállításá­nak helyét. A szolgálat szervezése során természetesen figyelembe veszünk helyi szakmai igényeket is, azonban itt is az el­sődleges cél a balesetek megelőzése. Mint ahogy a cikk íróját a belváros vonat­kozásában a parkolás rendjét sértő sze­mélyekkel szembeni aktívabb rendőri fel­lépés iránti igény sarkallta, kérve a haté­konyabb fellépést, úgy a sebességkorláto­zást figyelmen kívül hagyókkal szembeni fellépés igénye fogalmazódik meg más közlekedőkben. De elmondható ez a tilos jelzésen áthaladókkal, a gyalogosokat, vagy a kerékpárosokat érintő közlekedési anomáliák vonatkozásában jelentkező igények kielégítését célzó rendőrszakmai munkával szemben megfogalmazott kri­tikákesetében is. Meg kívánom jegyezni, hogy « szám­adatok tények, amelyek a rendőri és más hatáskörrel rendelkező szervezetek nem „frázisszintű" tevékenységének materializációi. Tekintettel arra, hogy a megyénkben bekövetkezett balesetek okait vizsgálva megállapítható, hogy azok tekintetében vezető szerepet ját­szik a gyorshajtás, a közlekedési rend­őrök szigorúan lépnek fel a sebességha­tárok betartatása érdekében. Valamennyien egyetértünk abban, hogy az idilli állapot lenne, ha mindenki min­den szabályt és előírást maradéktalanul betartana. Amíg ez nem érkezik el, addig sajnos találkozhatunk jogsértőkkel. A rendőrség ezt igyekszik minél hatéko­nyabban kiszűrni és számukat csökken­teni, a jogsértő állapotot megszüntetni a rendelkezésére álló technikai és személyi feltételek figyelembe vételével. Azonban mindemellett az állampolgárok részéről azok jogkövető magatartása, mások érde­keinek figyelembe vétele és tiszteletben tartása is szükségeltetik. Végül, de nem utolsósorban a „lakos­ságvezényelte" járőr létezik, ha nem is ab­ban a formában, amit a cikkíró megfogal­mazott, hiszen az éves szinten a kapi­tányság ügyeletére a 107-es számon érke­ző bejelentések közel hatvanezres nagy­ságrendje, az ezek kezelésére vezényelt járőrök egyértelműen ezt a célt szolgálják. Mint ahogy az a Szeged városi önkor­mányzat által támogatott ingyenesen hív­ható zöldszám is: 80-823-823, amelynek működtetését végző „diszpécserközpont" a rendőrség, a városőrség, a polgárőrség és a közterület-felügyelet együttműködésé­vel célozta meg a hatékonyabb közös fel­lépést városunk rendje érdekében. KOVÁCS MIHÁLY R. ALEZREDES, A SZEGEDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE Földünk napja, a szegediek napja Elképesztő volt, ahogy a Föld napján gyülekeztünk a Szé­chenyi téren. Csak jöttek, csak jöttek az emberek: bringá­val, korival, kicsik és nagyok, tényleg 2-99 év között. Volt akit édesapja tolt a kis bringán, miközben ő korival gurult, volt kinek édesapja kis aranyos kuckóban, a bringához csatolva hozta arcfestéssel megszépített lányait, volt ki egyedül érkezett, mások nágy társasággal, voltak hölgyek, és hölgyebbek, voltak megszállott biciklisek, voltak ügyet­lenebbek, s voltak lányok, asszonyok, gyerekkel anyák, nagymamák, s persze férfiak is sokfélék. Szóval itt volt Szeged bringás társadalma. A felvonulás, a békés együttgurulás csodálatos volt. Éle­temben szinte először megadták a kerékpárúton az elsőbb­séget. (bocsi azoktól, akik mindig megadják, csak még nem találkoztam ilyennel...) Áthaladhattunk á kettős kör­forgalmon: ámultunk, suhantunk - félreértés ne essék, az út simasága miatt ámultunk. Aki kerekezik, rendesen a kijelölt helyen, az tudja, hogy például a Petőfin kész élet­veszély, öklömnyi széles repedések, úthibák tarkítják úgy méterenként az utat. S ide nem elég kitenni az „Úthibák" veszély táblát, mert tényleg akkor, hol is kerekezzünk? De visszatérve a suhanásra, csak mentünk, gurultunk végeláthatatlan hosszan, én magam nem is gondoltam, hogy ennyi megszállott biciklis van. Nagyon jó érzés volt, csak haladni, kár hogy a hétköznapokban sokkal visszafo­gottabban közlekedhetünk, de legalább megvan az érzés, a hangulat a következő Föld napjáig. Na és a vége, mikor mindenki felemelte a bicikliket, s jeleztük erőnket? (sic) Azért egy kérésem volna, ami megfogalmazódott bennem: most itt az Euró Velo program, ha már Domaszék felől nem is lehet becsatlakozni (csak óriási kerülővel), de Szeged iga­zán élhetne vele. Európán átívelő kerékpárút része lehet­nénk, kicsit európaibban, repedések nélkül suhanni, repül­ni. Ez egy csodás nap, mondhatnánk mindennap! Mi, brín­gások, mi szegediek, mi közellakók (vidékiek): egy tiszta, könnyen, gyorsan megközelíthető városban! Vagy ez csak egy álom... sokunk álma? Aki olvassa, s olyan helyen van, ahol tehet ezért: kérem, fog­lalkozzon az álmunkkal! Széchenyi száz évvel ezelőtt írt, ma is aktuális szavaival élve: „Látok olyan különleges kincseket Magyarországon, ame­lyekkel jól sáfárkodva gazdagok lehetünk. A magyar agy kicsit másképp működik, mint sok más nemzeté: nyelvünkből és történelmünkből olyan fürge, leleményes, és kreatív gondol­kodást hozott ki, amely szép sikerek forrása lehet." Előfizetőink és olvasóink számára ingyenesen hívható zöldszámot biztosítunk (06/80/821 -821), melyen elmondhatják a Délmagyarország, a Délvilág és a Vasárnapi Délmagyarország című lapok terjesztésével, kézbesítésével kapcsolatos ész­revételeiket. Ezen a telefonszámon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Szom­bati napokon délelőtt 10 óráig a 62/466-847-es telefonszámon fogadjuk reklamációikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom