Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György Ügyvédek, ügyvédjelöltek, és az ügyfél Tisztelt Olvasó! Az elmúlt hónapokban több olyan levelet is kaptam, amiben ügyvédielölt ekkel kapcsolatos kérdések merültek fel. Számomra kiderült, hogy sokan nem tudják pontosan, milyen jogokkal, kötelezettségekkel rendelkezik egy ügyvédjelölt, milyen viszonyban van az ügyvéddel. Más ügyvédek, ügyvédjelöltek munkáját konkrét, különösen még folyamatban lévő ügyekben nem szeretném, de nem is tudnám minősíteni. Mégis, hogy a kérdésekre választ adjak, megpróbálom a legfontosabb szabályokat összefoglalni. Elöször is ki lehet, ténylegesen ki is az ügyvédjelölt? Az ügyvédjelöltek azok, akik az egyetem elvégzése után a jogi szakvizsga letételéhez szükséges - jelenleg három éves - gyakorlati idü megszerzése érdekében ügyvéddel vagy ügyvédi irodával munkaviszonyt létesítenek. Az ügyvédjelölteket az ügyvédi kamara külön névjegyzékbe veszi fel, de nem tagjai a kamarának. Külön ügyvédjelölti igazolvánnyal látják el őket. Egy ügyvédjelölt sosem adhatja ki magát ügyvédnek, ilyen látszatot még csak nem is kelthet. Az ügyvéd és jelöltje közötti viszony egy átlagos munkaviszonyhoz képest lényegesen szorosabb, bizalmi jellegű. Az ügyvédet anyagi és erkölcsi felelősség terheli jelöltje munkájáért, köteles ót olyan feladatokkal ellátni, melynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, illetve a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket. Az ügyvédekről szóló törvény ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseit természetesen az ügyvédjelöltekre is megfelelően alkalmazni kell. így a jelölteket is szigorú titoktartási kötelezettség terheli. A kamara fegyelmi vétség elkövetése esetén megrovás vagy pénzbírság büntetést szabhat ki velük szemben. Indokolt esetben még az ügyvédjelöltek névjegyzékéből is törölheti őket. Az ügyvéd az ügyfelétől kapott megbízás ellátásához ügyvédjelöltjét csak akkor nem veheti igénybe, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta. Általában ennek ellenkezője a gyakorlat, vagyis az ügyvédjelölt már magán a meghatalmazáson is szerepel helyettesként. A jogszabályok is csak nagyon szűk körben korlátozzák a jelölt által ellátható ügyeket. így nem járhat el büntető ügyekben a Megyei Bíróságon és általában az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság előtt, azonban még ezeknél is jogosult az iratokba betekinteni és azokról másolatot kérni. Tanácsként elmondhatom, ha önnek kellő bizalma van az ügyét ellátó ügyvéd felé, akkor ez a bizalom terjedjen ki arra is, hogy ügyvédje belátására bízza, mikor jár el személyesen és mikor veszi igénybe jelöltjét. Ne feledje, az ügyvédjelöltek jogi egyetemi végzettséggel rendelkező, államvizsgázott fiatalok, akik lelkiismeretesen, principálisuk állandó kontrollja alatt végzik munkájukat. Bizton állíthatom, néha jobban ismerik egy-egy ügy részleteit, mint főnökük. Remélem, ifjú kollégáim nem sértődnek meg, ha azt mondom, használja nyugodtan anyanyelvünk ízes kifejezését, az ügyvédbojtárt is. 14 •KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 27. Nemrégiben többször lehetett olvasni a lapban, hogy milyen „csodálatos" elképzelései vannak egyes tervezőknek a szegedi partfal és környékének átalakítására. Nem tudom, az illető Szegeden lakott-e az 1970-es árvíz idején, s emlékszik-e, milyen magasan volt akkor a Tisza? Az akkori partfalon átnyúlva meg lehetett mosni az ember kezét a hömpölygő áradatban! A rá következő években átépítették, megerősítették a partfalat óriási költséggel, s bár ennél szebb megoldások is vannak a világon, de nem hiszem, hogy épeszű embernek eszébe jutna, hogy erre nincs szükség! Csak azért elbontani a meglévőt, hogy jobban láthassák a Tiszát, nemcsak pénzpocsékolás, hanem felelőtlenség, értelmetlenség! Egyébként is a látvány olyan lehangoló, hogy azt inkább eltakarni kellene még, nem dicsekedni vele! Felelőtlen emberek a szemetet eldobálják, de hoz magával a folyó is rengeteg szemetet, aminek egy része kisodródik a partra, de senki nem takarítja el, mint ahogy a kirakódó iszapot is csak részben és ritkán viszik el, benne burjánzik mindenféle növény, ami között még jobban megakad a hulladék is. Tervezett az illető (neki semmi sem drága!?] vendéglátóteraszokat, pedig a városban jelenleg vegetáló vendéglátóhelyek is többnyire konganak az ürességtől, a patinás helyek egy része évek óta romosodik (pl. Hági étterem, „régi" Hungária), vagy már csak egy részében működik vendéglő, a többiben esetleg játékterem. De ha még lenne is erre igény, miből, kinek a pénzéből, milyen sokkal fontosabb dolog helyett pazarolná a város vezetése erre a pénzt? Ugyanilyen értelmetlen dolog a „vízibástya" horribilis pénzből történő tervezett átalakítása is, de volt itt már hídburkolás, az újszegedi szabadtéri színpad felújítása stb., amelyeknek csak a városvezetés melldöngetése lehet a célja, más értelme nincs! Közben pocsék állapotú utakon közlekedünk, a kerékpárutak nem épülnek, vagy ami megépült, az sem használható. Nincsenek nyilvános vécék, pedig a remélt idegenforgalom esetén ez „kis dolog, de nagy szükség" is lehet! Hasonlóan értelmetlen terv a Dóm tér alá mélygarázst építeni, amikor néhány éve alakították ki a jelenlegi díszburkolatát, s egy sétálóutca- jelleget nem szabad járművek prédájává tenni. Erre a célra ott volt a Honvéd tér sarkán még mindig üres (bár állítólag már eladott) terület, vagy a Püspök u.-Tábor u. között évek óta tátongó gödör! Abból a pénzből, amibe a Dóm tér átalakítása (egyben tönkretétele!) kerülne, meg lehetne oldani máshol, ésszerűbben a parkolási gondokat! Vagy valakiknek a fenti megoldások állnak érdekükben, mert abból jókora összeg a saját markukat ütné? MATUSIK JÁNOS, SZEGED Fotó: Frank Yvette Szórnák a pénzünket! A szép díszburkolattal ellátott Dóm tér sétálóutca-jellegét kár lenne a mélygarázzsal tönkretenni Minden szabályt be kellene tartani Csökkenteni kellene az intenzív nyírfaültetést Szegeden! A későn ébredó természet gyorsan utolérte magát, sőt „előre is futott"! A múlt héten már olyan növények néhány virágporszeme is előfordult a pollencsapdában, amelyek 1-2 héttel később virágoztak az előző években. Ilyenek voltak a tölgy, a platán, a dió és a pázsitfüvek pollenszemei. Közülük csak a füvek pollenje jelent majd a következő hetekben kockázatot. A húsvét előtti héten a nyírfa volt csúcsvirágzásban, szerencsére a múlt héten már erősen lecsökkent pollenszáma. Meglepő számomra a szegedi nyírfaültetési láz! Bármerre járok az újonnan épült lakóparkoknál, mindenütt frissen telepített nyírfákat látok. A nyírfapollen erős légúti allergén, de a kisebb hazai pollenszáma miatt nem tartották annyira veszélyesnek. Kiderült a legújabb bűrpróbás allergiatesztek során, hogy sok ember vérében megtalálható már és csak idő kérdése, hogy mikor okoz szénanáthás tüneteket. Más szempontból is káros! Megállapították, hogy a nyírfapollenre érzékenyeknél - a keresztreakciók miatt - allergiás tünetek jelentkezhetnek, ha az illetők mogyorót, almát, körtét fogyasztanak. Tehát ne az egészségre ártalmatlan nyárfaszöszök ellen hadakozzunk, hanem inkább a városi utcafaként divatba hozott nyírfák túl intenzív telepítése ellen! DR. JUHÁSZ MIKLÓS, EUROREGIONÁLIS POLLENINFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT PARÉJ ZOLTÁNNÉ MEGSZÁLLOTT BICAJOS, DOMASZÉK A lap „Kapcsolatok" oldalán, április 25-én olvasói észrevétel jelent meg, mely a belvárosi parkolási rendet, az ezzel kapcsolatos rendőrségi reagálást, valamint a traffipax működési szisztémáját taglalja. A Szegedi Rendőrkapitányság közterületi szolgálatot ellátó állománya - ezek a közrendvédelmi, közlekedési járőrök, valamint az Újszegedi Rendőrőrs munkatársai - naponta visszatérően ellenőrzik a belváros parkolási rendjét. Ennek során valamennyi szabálysértő magatartás észlelése esetén intézkedniük kell. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a rendőrök, a velünk együttműködő közterület felügyelők, polgár- és városőrök csak azon szabálysértéseknél tudnak a helyszínen fellépni, melyeket észleltek, ennek alapján tetten értek - így azonban előfordulhat, hogy olyan parkolási, vagy egyéb előírások megszegésével találkozik az állampolgár, amely intézkedés nélkül maradt. Természetesen igyekszünk a szabálysértéseket kiszűrni, amelyek jelen esetben a folyamatos közlekedést akadályozva másoknak nem kis bosszúságot okozhatnak. Ennek hatékony realizálására elsősorban azokat a területeket célozzuk meg, ahol az ilyen jelenség gyakrabban előfordul. Az intézkedésekkel nem csupán szankcionálni kívánjuk a jogsértőket, de további hasonló cselekmények elkövetésétől is óva intjük őket. Ami pedig a traffipaxok működését illeti, a rendőrség a baleseti adatok, valamint a tapasztalt gyorshajtások alapján és a lakosság igényeinek figyelembevételével szervezi e berendezések felállításának helyét. A szolgálat szervezése során természetesen figyelembe veszünk helyi szakmai igényeket is, azonban itt is az elsődleges cél a balesetek megelőzése. Mint ahogy a cikk íróját a belváros vonatkozásában a parkolás rendjét sértő személyekkel szembeni aktívabb rendőri fellépés iránti igény sarkallta, kérve a hatékonyabb fellépést, úgy a sebességkorlátozást figyelmen kívül hagyókkal szembeni fellépés igénye fogalmazódik meg más közlekedőkben. De elmondható ez a tilos jelzésen áthaladókkal, a gyalogosokat, vagy a kerékpárosokat érintő közlekedési anomáliák vonatkozásában jelentkező igények kielégítését célzó rendőrszakmai munkával szemben megfogalmazott kritikákesetében is. Meg kívánom jegyezni, hogy « számadatok tények, amelyek a rendőri és más hatáskörrel rendelkező szervezetek nem „frázisszintű" tevékenységének materializációi. Tekintettel arra, hogy a megyénkben bekövetkezett balesetek okait vizsgálva megállapítható, hogy azok tekintetében vezető szerepet játszik a gyorshajtás, a közlekedési rendőrök szigorúan lépnek fel a sebességhatárok betartatása érdekében. Valamennyien egyetértünk abban, hogy az idilli állapot lenne, ha mindenki minden szabályt és előírást maradéktalanul betartana. Amíg ez nem érkezik el, addig sajnos találkozhatunk jogsértőkkel. A rendőrség ezt igyekszik minél hatékonyabban kiszűrni és számukat csökkenteni, a jogsértő állapotot megszüntetni a rendelkezésére álló technikai és személyi feltételek figyelembe vételével. Azonban mindemellett az állampolgárok részéről azok jogkövető magatartása, mások érdekeinek figyelembe vétele és tiszteletben tartása is szükségeltetik. Végül, de nem utolsósorban a „lakosságvezényelte" járőr létezik, ha nem is abban a formában, amit a cikkíró megfogalmazott, hiszen az éves szinten a kapitányság ügyeletére a 107-es számon érkező bejelentések közel hatvanezres nagyságrendje, az ezek kezelésére vezényelt járőrök egyértelműen ezt a célt szolgálják. Mint ahogy az a Szeged városi önkormányzat által támogatott ingyenesen hívható zöldszám is: 80-823-823, amelynek működtetését végző „diszpécserközpont" a rendőrség, a városőrség, a polgárőrség és a közterület-felügyelet együttműködésével célozta meg a hatékonyabb közös fellépést városunk rendje érdekében. KOVÁCS MIHÁLY R. ALEZREDES, A SZEGEDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE Földünk napja, a szegediek napja Elképesztő volt, ahogy a Föld napján gyülekeztünk a Széchenyi téren. Csak jöttek, csak jöttek az emberek: bringával, korival, kicsik és nagyok, tényleg 2-99 év között. Volt akit édesapja tolt a kis bringán, miközben ő korival gurult, volt kinek édesapja kis aranyos kuckóban, a bringához csatolva hozta arcfestéssel megszépített lányait, volt ki egyedül érkezett, mások nágy társasággal, voltak hölgyek, és hölgyebbek, voltak megszállott biciklisek, voltak ügyetlenebbek, s voltak lányok, asszonyok, gyerekkel anyák, nagymamák, s persze férfiak is sokfélék. Szóval itt volt Szeged bringás társadalma. A felvonulás, a békés együttgurulás csodálatos volt. Életemben szinte először megadták a kerékpárúton az elsőbbséget. (bocsi azoktól, akik mindig megadják, csak még nem találkoztam ilyennel...) Áthaladhattunk á kettős körforgalmon: ámultunk, suhantunk - félreértés ne essék, az út simasága miatt ámultunk. Aki kerekezik, rendesen a kijelölt helyen, az tudja, hogy például a Petőfin kész életveszély, öklömnyi széles repedések, úthibák tarkítják úgy méterenként az utat. S ide nem elég kitenni az „Úthibák" veszély táblát, mert tényleg akkor, hol is kerekezzünk? De visszatérve a suhanásra, csak mentünk, gurultunk végeláthatatlan hosszan, én magam nem is gondoltam, hogy ennyi megszállott biciklis van. Nagyon jó érzés volt, csak haladni, kár hogy a hétköznapokban sokkal visszafogottabban közlekedhetünk, de legalább megvan az érzés, a hangulat a következő Föld napjáig. Na és a vége, mikor mindenki felemelte a bicikliket, s jeleztük erőnket? (sic) Azért egy kérésem volna, ami megfogalmazódott bennem: most itt az Euró Velo program, ha már Domaszék felől nem is lehet becsatlakozni (csak óriási kerülővel), de Szeged igazán élhetne vele. Európán átívelő kerékpárút része lehetnénk, kicsit európaibban, repedések nélkül suhanni, repülni. Ez egy csodás nap, mondhatnánk mindennap! Mi, bríngások, mi szegediek, mi közellakók (vidékiek): egy tiszta, könnyen, gyorsan megközelíthető városban! Vagy ez csak egy álom... sokunk álma? Aki olvassa, s olyan helyen van, ahol tehet ezért: kérem, foglalkozzon az álmunkkal! Széchenyi száz évvel ezelőtt írt, ma is aktuális szavaival élve: „Látok olyan különleges kincseket Magyarországon, amelyekkel jól sáfárkodva gazdagok lehetünk. A magyar agy kicsit másképp működik, mint sok más nemzeté: nyelvünkből és történelmünkből olyan fürge, leleményes, és kreatív gondolkodást hozott ki, amely szép sikerek forrása lehet." Előfizetőink és olvasóink számára ingyenesen hívható zöldszámot biztosítunk (06/80/821 -821), melyen elmondhatják a Délmagyarország, a Délvilág és a Vasárnapi Délmagyarország című lapok terjesztésével, kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket. Ezen a telefonszámon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Szombati napokon délelőtt 10 óráig a 62/466-847-es telefonszámon fogadjuk reklamációikat.