Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. ÁPRILIS 27. A szegedi olimpiai bajnok úszó a Szombat esti lázban Czene táncba vitte menyasszonyát A Szegedről elszármazott olimpiai bajnok úszó, Czene Attila az egyik szereplője az RTL Klub új szuperprodukciójának, a Szombat esti láznak. Atlanta aranyérmes vegyesúszója profi táncos menyasszonyával készül megszerezni az év táncospárja címet, és azt az ismertséget, mely az elmúlt tíz évben - érzése szerint - meglehetősen megfakult. Az RTL Klub új műsorának, a Szombat esti láznak van egy szegedi szereplője is: Czene Attila olimpiai bajnok úszó a menyasszonyával, Bánhidi Petrával versenyez az év táncospárja címért. Atlanta vegyesúszó aranyérmese már az első adásban bebizonyította: nem csak a vízben, a szárazföldön is profi. A kétperces, könnyednek tűnő tánc mögött persze hetek óta tartó, kemény munka áll. Nem gondoltam, hogy ilyen fárasztó lesz ez az egész - mondta. - Nem is a fizikai része kimerítő. Az, hogy az alaplépéseket százszor is elismételjük, nem zavar, hiszen ezt a fajta gyakorlást megszoktam az úszásban. Inkább az idegi megterhelés a nagy. És amire egyáltalán nem számítottam: a szombat is hihetetlen fárasztó, hiszen szinte reggeltől estig a stúdióban vagyunk, próbálunk, hogy az élő műsorban minden tökéletesen menjen. Attila elégedett az első részben nyújtott teljesítményével, bár hozzátette, a megelőző napi készülődés miatt nem tudott tökéletesen táncolni. A szegedi olimpiai bajnokot kedvese révén találták meg a műsorkészítők. Petra többszörös Európa- és világbajnok argentin tangós, profi táncos. Mivel pedig kellett mellé egy ismert, amatőr ember, egyértelmű volt, hogy vőlegényével szerepel majd a Szombat esti lázban. Attila korábban soha nem táncolt, csupán néhány alaplépést ismert, ami arra volt elég, hogy párjával fel merjen merészkedni egy bálon a parkettre. Most viszont egy ország előtt kell bizonyítania. - Abszolút nem zavar, hogy a párom sokkal jobb nálam mondta. - Petra nem a saját tudását mutatja, hiszen ha elkezdene figurázni, követni sem tudnám, és ki is esnék a ritmusból. Meg persze hülyén is nézne ki, hogy én csupán alaplépéseket teszek, azokat is csak úgy-ahogy, ő pedig világszínvonalon táncol mellettem. Attila azt mondja, semmi előnye nem származik a többiekhez képest abból, hogy párja egyben a szerelme is. Nem próbálnak például többet. - Maximum azt kérem otthon, hogy egy-egy lépést gyorsan mutasson meg, ha hirtelen nem jut eszembe - mondta. Viták ezzel szemben óhatatlanul vannak köztük a műsor miatt. Mindketten maximalisták vagyunk, de el kell fogadnunk, hogy nincs időnk a tökéletességre. Ez viszont néha feszültségeket szül. Czene Attila a műsornak köszönhetően ismét reflektorfénybe került, ezt azonban egyáltalán nem bánja. - Többek között ezért is vállaltuk mindketten a szereplést, hiszen ez nagy lehetőség arra, hogy megismerjenek bennünket. Az olimpián két percig voltam képernyőn. Aki látta, látta, aki emlékszik rá, emlékszik. Bár tíz évvel ezelőtt letettem valamit az asztalra, ma már a legtöbben azt sem tudják, milyen sportot űztem. Szeretném, ha megint ismernének, hiszen a népszerűséget nagyon jól lehet hasznosítani. TÍMÁR KRISZTA Barta Dóra, Fodor Zoltán és Nagy Zoltán koreografálja a Mozart-táncokat Púder és szilikonmell Cassieri az olasz központban Giuseppe Cassieri íróval találkozhat a közönség ma 12.30-kor a Szegedi Olasz Kulturális Központban (Dugonics tér 2.). A La Stampa című lap irodalmi kritikusaként is dolgozó íróval Dávid Kinga és Alessandro Rosselli, a Szegedi Tudományegyetem oktatói beszélgetnek. Cassini pugliai környezetbe ágyazott regényeit szatirikus, groteszk látásmód jellemzi. Ugyancsak az olasz központban, ma 18 órakor Kováts Albert festőművész, a Magyar Festők Társaságának elnöke nyitja meg a Punti d'incontro (Találkozási pontok) című képzőművészeti kiállítást, amelyen Barabás Márton, Haász István és Nánay Szilamér munkáit láthatják az érdeklődők. A tárlathoz bevezetőt mond Pál József tanszékvezető egyetemi tanár, a verniszázson közreműködik Pavlovits Dávid gitárművész. Kardos Pál emlékére A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának Kardos Pál Női Kara ma 19 órakor a Vedres István Építőipari Szakközépiskola dísztermében emlékhangversenyt rendez névadója, Kardos Pál Liszt-díjas karnagy, zenepedagógus tiszteletére. Köszöntőt mond Maczelka Noémi tanszékvezető főiskolai tanár. Vezényel: Ordasi Péter, közreműködik: Miks Adrienn (ének), Ordasi Anna (zongora). A műsorban többek között Bartók és Kodály művei csendülnek fel. Három fiatal táncos, Barta Dóra, Fodor Zoltán és Nagy Zoltán közösen jegyzi a Szegcdi Kortárs Balett Mozart-táncok című új produkcióját, amelynek szegedi bemutatóját a tánc világnapján, szombaton este tartják a kisszínházban. Megelevenedik a mitológia az új szegedi fákban Philemon a füvészkertben - Professzionális felnőtt társulatnak először készítek komolyabb koreográfiát. Eredetileg Mozart 250. születésnapján, a Nemzeti Táncszínházban mutattuk be ezt a produkciót - mondja Barta Dóra, a Szegedi Kortárs Balett Harangozó-díjas táncosa, aki a háromrészes est leghosszabb, Púder című darabját koreografálta. - Selmeczi György választotta ki a zenét: egy francia, egy német és egy antik jellegű, kevésbé közismert Mozart-múvet. Ezzel kicsit megkötötte ugyan a kezem, de a franciás zenéből rögtön egy tipegős, púderes világra asszociáltam. Először egy földtől elrugaszkodott világot képzeltem cl, amihez azonban egy emelőszerkezetre is szükségünk lett volna. Ifechnikai szempontból egyszerűbb megoldást kellett választanom, ezért inkább a darab emberi oldalát igyekeztem erősíteni. A Napkirály udvarának különleges, pikáns világát szerettem volna felidézni, ahol tulajdonképpen színház volt az élet. Nem szólt másról, mint játékról, külcsínről és szerepekről. Mindenki a király által kiosztott szerepét játszotta, ezáltal elveszítette valódi egyéniségét. Ez egy groteszk, furcsa világ volt, ahol a saját lényét el kellett fednie, be kellett púdereznie az embernek, és egy egészen más maszkot kellett magára öltenie. Alapvetően ezzel játszom a Púderben. Játszom persze a férfi és a nő viszonyával is: azt vizsgálom, hogy a lecsupaBarta Dóra és a táncosok a Púder próbája közben Fotó: Schmidt Andrea szított nő és a lecsupaszított férfi mennyiben más, mint a felcicomázott, púderezett világ szereplői. Ez a probléma korunkat is jellemzi: ma ugyanazt tesszük, mint a Napkirály színpadának szereplői, csak épp nem rizsporos parókát viselünk, hanem például szilikonbetétet ültetünk a mellünkbe. Mindig a korszak elvárásainak igyekszünk megfelelni, és behódolunk a trendeknek. Legtöbbször feleslegesen, mert megtarthatnánk természetes mivoltunkat is - hangsúlyozza Barta Dóra, aki táncosként is fellép a Mozart-esten, amelynek A kis semmiségek című részét Fodor Zoltán koreografálja. O ugyan hivatalosan nem szerződtetett táncosa az együttesnek, de a Carmentői a Carmina Buranáig számos darabban találkozhattak már vele a nézők. A harmadik rész címe: A piacere - azaz: Tetszés szerint. Annak a Nagy Zoltánnak a munkája, aki ösztöndíjas fiatal táncosként három évig különböző washingtoni, New York-i, chicagói társulatoknál dolgozott, és izgalmas táncszínházi elképzelésekkel másfél éve tért haza. Eredetileg volt egy rövid negyedik része is az estnek, amit furonics Tamás koreografált. Ő azonban most Gounod Faustjának bemutatóján dolgozik a kecskeméti színidirektorral, Bodolay Gézával a debreceni teátrumban. Pataki András, a balettegyúttes igazgatója elmondta: a Mozart-táncokból a következő hetekben hat előadást tartanak Szegeden. Május végén már újra a Nemzeti Táncszínházban játsszák, a következő évadban pedig a kecskeméti színházban tűzik műsorra. H. ZS. A Tildas Fája ? Fotó: Frank Yvette A fák különféle mítoszokban betöltött szerepét mutatja bca füvészkert rendhagyó kiállítása, ahol a történeti magyarázatok mellett a „főhősökkel'' is találkozhatunk. Egyes „megfásult" szereplők, nem törődve rossz hírükkel, virágba borultak. Az újszegedi füvészkertben nyári melegben tanulmányozták az érdeklődők a kert közepén álló „kunyhóban" - stílszerűen fatálaikra - kifüggesztett mitológiai sztorikat. A kert legújabb, május 5-éig tartó kiállítása a fákat mutatja be - a mitológia tükrében. Találhatunk itt megkapó történeteket a görög, a római, p kelta, a keresztény, a mongol, a kínai és a japán kultúrkörből is. - Látod, milyen szép történet - mondta Pálöczi Csaba barátnőjének, miközben egy finom mozdulattal átkarolta kedvese derekát. A pár éppen Philemon és Baucis Ovidiustól származó történetét olvasgatta, amelyben a főisten szívélyes vendéglátásáért az idős pár csupán annyit kért: egyikük se lássa holtan a másikat. Jupiter így haláluk percében fává változatta őket - Philemont férfias tölggyé, Baucist pedig a női szimbólumnak tartott hárssá. Kedvese, Nagy Lívia szerint a sztrori ugyan szép, de kár, hogy szomorkás. Miközben a kiállítást összerendező Szöüösi Réka, a füvészkert munkatársa szinte minden szóba hozott fához elkalauzolt bennünket, elmondta: a fák mérete, több száz vagy akár több ezer éves élettartama már korán lenyűgözte az embereket - nem csoda, hogy számtalan rege, monda és mítosz kötődik hozzájuk. Az egyik üvegházban egy másik tragikus szerelmi mítosz, Daphné története elevenedett meg, akit anyja babérfává változtatott, hogy megmeneküljön a megigézett Apollón közeledésétől. A költészet és a jóslás istene azonban így sem tudta őt nélkülözni, jobb híján babérkoszorút font és hordott a fején - kedveséből. A fagyoktól óvott babérfán ma már nem látszik a nőies alak, a megtört levélből áradó átható illat viszont a hölgyek remek babfőzelékeire emlékeztetett. Az ókori görögön és rómain kívül a keresztény mitológiában is fontos szerepet töltenek be a fák, elég, ha csak az almára gondolunk. Ennek a növénynek a negatív „karriertörténete" már a Hesperidák kertjéből származó aranyalmával elindult, ami végül Homérosz Iliászában megénekelt véres trójai háborúba torkollt. A további folytatásban á Tudás Fájáról leszakított és megevett alma vezetett a Paradicsomból való „kilakoltatáshoz", amit csak tetéz, hogy a legenda szerint fézus keresztfáját éppen abból az paradicsomi almafa-származékból ácsolták, ami Ádám sírján nőtt. A füvészkert munkatársa szerint ugyanakkor nem lehet egyértelműen bűnbaknak kikiáltani az almát, hiszen az „aranyalma" a mediterrán népeknél valószínűleg citrom vagy narancs lehetett, a görögkeleti kereszténységben pedig fügeként ábrázolják a bűnbe ejtő gyümölcsöt. Az almafa egyébként sem tűnik túl sértődöttnek rossz híre miatt: gyönyörűen virágzik a kert távolabbi részén, mit se törődve azzal, mit gondolnak róla az emberek. T.R. KIHALÓ FÁK A TIK-BEN A kiállítás „párja" az SZTE TIK-ben nyílt tárlat, ahol a világ veszélyeztetett, kihalás szélére került fáit mutatják be. Ez a kiállítás is május 5-éig várja a látogatókat. Bánhidi Petra és Czene Attila