Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-25 / 96. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2006. ÁPRILIS 26. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Felismeri-e Fekete Gizit? látékunkbart arra invitáljuk ol­vasóinkat, tippeljenek velünk. Ki van a képen ? Újságíróink mutat­nak egy fényképet egy Csongrád megyei híres emberról. Ismerik ót? Mit mond önnek a portré, az arcvonások ? FEKETE GIZI A járókelőknek ezúttal Fekete Gizi fotóját mutattuk meg. A Szegedi Nemzeti Színház szí­nészét első ránézésre senki sem ismerte fel, de többen is helye­sen találták el foglalkozását. Volt, aki képviselőnek, más banki alkalmazottnak vélte a színésznőt. Kunyi Antalné könyvelő: - Szoktam fi­gyelni a játé­kot, remélem, kitalálom. Sajnos nem megy. Fogal­mam sincs, ki van a képen. Va­lószínűleg művészember lehet. A vonásaiból ítélve operetténe­kesnek mondanám. Az biztos, hogy a színházban dolgozik, de ha nem operetténekes, akkor színész lehet. A nevét azonban nem tudom. A lánya is színész? így sem segített sokat. Fekete Gizi van a képen? Még nem hal­lottam róla. Papp Tiborné nyugdíjas: - A nevét hir­telen nem tu­dom megmon­dani, de a fog­lalkozását igen: színész­és énekesnő. Az arca nagyon is­merős, hiszen plakátokon is és a színházban is láttam már. A Ba­rátok közt című szappanoperá­ban is feltűnt már? Akkor lehet, hogy onnan ismerem. A vonásai alapján szimpatikus embernek tartom. Fekete Gizinek hívják? Akkor csak a szappanoperában láthattam szerepelni. A neve ugyanis nem ismerős. Papp Lajosné nyugdíjas: - Hajaj! Valami képviselő len­ne? Nem? Kü­lönben nagyon ismerős az ar­ca. Ha nem po­litikus, akkor színésznő lehet. Igen? Mondtam, hogy ismerős, de a neve nem ugrik be. Nagy szín­házrajongó vagyok, ezért illene ki­találnom. Tudom, hogy a lánya is színésznő, ráadásul nemrég lát­tam vele egy interjút a televízió­ban. Szépnek, aranyosnak és te­hetséges színésznőnek tartom. Fekete Gizi? Hát persze! Hihetet­len, hogy nem jöttem rá! Pusztai György műtős: - Sajnos nem tudom, ki van a képen. Ab­szolút nem is­merős. Legin­kább banki al­kalmazottként tudnám elképzel­ni. Valamilyen művésznek mon­danám. Eltaláltam? Talán festő? Nem? Akkor múzeumigazgató? Ez sem jó? Esetleg egy színésznő mosolyog rám? Igen? A nevét ak­kor sem tudom, mert nem járok színházba. Mindenesetre meg­nyugtató a kisugárzása, és a mo­solya is kedves. Fekete Gizi van a fotón? Sajnos nem ismerem. Mindentudás Egyeteme - Szeged: Kálmán Miklós Ellenség a mikroorganizmus? Ismerünk-e miden mikroorganizmus fajt? Ho­gyan ismerhető fel káros hatásuk? Miként hasz­nálhatjuk föl az élettevékenységük során kifejtett aktivitásaikat? E kérdésekre is válaszol a Min­dentudás Egyeteme - Szeged sorozat következő előadásán Kálmán Miklós, a Bay Zoltán Al­kalmazott Kutatási Alapítvány igazgatója. MUNKATÁRSUNKTÓL Földünk élőlényei közül a mikro­organizmusok azok, melyek kö­zül még ma is nagyon sok az is­meretlen faj. A legváltozatosabb Wt MINDENTUDÁS EGYETEME SZF.GED helyeken és a legextrémebb kö­rülmények között is megtalál­hatjuk őket. Sokukkal kénysze­rű, sokszor kölcsönös előnyökön alapuló módon együtt élünk, többen komoly veszélyt jelente­nek egészségünkre, esetenként életünkre. Az előadásban néhány, a kör­nyezetünkben pozitív, illetve ne­gatív szerepet betöltő mikroorga­nizmust ismertetünk. Illusztrációként néhány, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézetében kidolgozott eljárás, módszert is bemutat az intéz­mény igazgatója, Kálmán Mik­lós. A Mindentudás Egyeteme ­Szeged előadása szerdán 18 óra­kor kezdődik Szegeden az egyete­mi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). (Az e heti előadás felvételről pénteken este hat órá­tól és vasárnap este fél nyolctól látható a Városi Televízió Szeged műsorán.) ^^ Magyar -I- - ­|||ÍTuciományos Magyar Telekom -I- - ­^ Alcaaemia Magyar Telekom 1% THM H CITROËN A stílus útján I CITROËN Flnanszlroiás www.dtroen.hu A CITROËN a TOTAL-« választotta. m étv«ny«sok 2008 rtpnln l -|élôi n k*uM e'atMg. dn legKMObb 2006. áprtM 30-te a —-Ml léthatô Múlok MuattrActtK. Aj árak a rogiszti Csak a ZIXEM 2000 Kft.-nél Szeged, Dorozsmai út 6. Tel.: 62/549-666 • Fax: 62/549-669 KéupénzflKtts esetén: 2 490 000 IWIi4W, ekét 000 000 toftntkedvezménnyel. Sokkoló Mechanikus narancs a kisszínházban „Hajt a vér, hív a hormon" agresszió, az aberráció­ba hajló, felfokozott szexualitás és a klasszi­kus zene imádata. Boncz Ádámmal (Geor­gie) és Tóth Lamberttel (Pete) jól érzékeltetik az ifjú bandatagok lelki mozgatórugóit: brutális erőszakosságuk, túlhaj­tott szexualitásuk való­jában kitörési kísérlet, tiltakozás az elviselhe­tetlen, élhetetlen, gé­piesen merev közeg el­len. Az élet egy cirkusz, az ember könnyen a po­litika játékszerévé vál­hat, porszemmé a me­chanikus hatalmi gépe­zetben - sugallja a ren­dező. A produkció per­sze nem szövegcentri­kus társadalmi dráma, inkább extrém zenés já­ték: a felvillanó képe­ket, pergő jeleneteket Czutor Zoltán remek zenéje kapcsolja össze. „Hajt a vér, hív a hor­mon, ez az életkor kész életveszély..." - szól az életérzést jól kifejező nemzedéki mottó, és Alex börtönbeli kálvári­ája igazolja is a folyta­tást: „...bárcsak álmod­nál, s felkelnél érett em­berként." A népes szereplőgár­dából kiemelkedik Bo­rovics Tamás és GórniT­ri Krisztián elmaradha­tatlan párosa: hol ka­cagtató cirkuszi bohóc­ként, hol kétszemélyes rendőri alakulatként bukkannak fel. Jakab Tamás a felgyújtott csa­vargó és a gyógyító Brodsky, Janik László a liberális író, Megyeri Zoltán a börtönlelkész, Szerémi Zoltán a tanár szerepében jó karakter. Szilágyi Annamária kü­lönösen a hatalma meg­tartása érdekében bár­mire képes miniszterel­nökként remekel. Bal József bátran használ modern kifejezési for­mákat, hangsúlyosak a videoképek és a moz­gásszínházi elemek (ko­reográfus: Blaskó Bor­bála), hatásos, felzakla­tó jelenet, amikor Alex­ből az embertelen „Gyógyittógép" segítsé­gével próbálják kiölni az agresszív hajlamot, közben pedig Bach és Mozart muzsikájára a legbrutálisabb erősza­kot mutató, elviselhe­tetlenül véres híradófel­vételekkel sokkolják nemcsak őt, hanem a közönséget is. H. ZS. Tüdomány és művészet A tudomány és a művészet összekapcsolására tesz kísérletet az a kiállítás, amely tegnap nyílt meg Nóvák Péter festőművész (képünkön) alkotásaiból a szegedi egyetem központi épületének földszint­jén. A látogatók megvásárolhatják a nekik megtetsző képeket, a bevételből pedig Sófi József magán­alapítványa tehetséges biológushallgatóknak nyújt támogatást. Az idei ösztöndíjakat csütörtökön adják át egy konferencián Fotó: Gyenes Kálmán Senkit sem hagy hidegen, megosztja a közönséget a szegedi társulat tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott új produkciója, a kíméletlen brutalitást és a vad szexualitást nyíltan megmutató Me­chanikus narancs. Az extrém, sokkoló zenés játék premierjét szombaton este tartották a kisszín­házban. lóval A Nagy Könyv­mozgalom előtt, 1996-ban egy brit köny­vesbolt hálózat és az egyik tévécsatorna kö­zös közvélemény-kuta­tást végzett, hogy össze­állítsa a 20. század leg­jobb könyveinek 100-as toplistáját. A milliónyi szavazat alapján Ant­hony Burgess 1962-ben megjelent regénye, A Clockwork Orange a négyezer versengő könyv között az előkelő 27. helyet szerezte meg. Az erősen politikus, ke­serű antiutópia népsze­rűségét növelte Stanley Kubrick hatalmas bot­rányt kavaró, mára kul­tuszfilmmé szelídült mozija. Ha zajos bot­rányt már nem is kelt, alaposan megosztja a szegedi közönséget a re­gény színpadi változata, amit Mechanikus na­rancs címmel Bal József izgalmas rendezésében mutattak be a kisszín­házban. A Lacrimosa szól Mo­zart Requiemjéből, egy trójai hintalóból anya­szült meztelenül lép ki a történet főhőse, kicsi Alex. Fekete-fehérre festett, könnyező arca az underground dark­wave-gothic köröket idézi. A hasonlóképp maszkírozott bandata­gok időtlen jövőt jelző fehér uniformisba öl­töztetik (jelmez: Varsá­nyi Anna), és indul a lá­zadó tombolás. Perovics Zoltán sokféleképp va­riálható, ötletes, mobil fémelemekből álló dísz­lete egy technokrata fa­lansztervilágot jöven­döl. Iárai Máté ezúttal is bravúros alakítást nyújt: egyszerre képes végtelenül taszító, ugyanakkor talányosan vonzó személyiségnek mutatni Alexet, akiben jól megfér a kíméletlen Papp Gabriella, Szerémi Zoltán, Márkus Judit és Járai Máté az egyik jele­netben Fotó: Szegedi Nemzeti Színház - Veréb Simon

Next

/
Oldalképek
Tartalom