Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-22 / 94. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR« SZOMBAT, 2006. ÁPRILIS 22. A gyógyító erő termesztői Öttömösön Bakhátakban nő a spárga Megkezdődött a spárgaszezon: magyarországi őshazájában, Öttömösön szinte mindenki a homokból kibúvó növényeket figyeli. Tíz év alatt több mint a tízszeresére nőtt a termőterület hazánkban, de még mindig a Csongrád megyei községben a legideálisabbak a feltételek az egyik legértékesebb kultúrnövény termesztésére. Hajlongó, guggoló emberek sokaságával találkozni az öttömösi határban: érik a spárga, szedni kell. Vannak szabadföldi ültetvények, de a nagy termelők termésszabályozó fekete-fehér fóliákkal borítják le a több száz méter hosszú bakhátakat. Attól függően forgatják a takarót, hogy mennyit süt a nap. A bakhátakat úgy kell elképzelni, mint kisebbfajta töltéseket, melyek párhuzamosan egymás mellett sorakoznak. Ezekből nó ki a vér sav-lúg egyensúlyát helyreállító, vesetisztftó növény. Ha a halványított - vagy ahogy a köznyelvben nevezik: fehér spárga - kidugja a „fejét" a felpúpozott talajból, azonnal ki kell ásni. - Ezzel a kis lapáttal - mutatja meg a betakarítás fogásait az öttömösi határban tfz hektáron gazdálkodó Szentkuti Magdolna, aki férjével tizenkét éve költözött vissza a fővárosból a községbe spárgázni. A férj, a feleség és az alkalmazottak az áprilistól májusig tartó szezonban reggel hattól éjfélig dolgoznak. - Nehéz ilyenkor munkást kapni, hiszen a településen mindenki spárgával foglalkozik. Ráadásul nagyon kemény munka mondja az asszony, aki véletlenszerűen kihúz a fólia alól öt spárgát, amiből négy biztosan extra első osztályú: huszonegy centiméternél hosszabb és 22-26 milliméternél vastagabb. - Ha kibújtak a homokból, azonnal ki kell szedni, nem szabad hagyni, hogy zöldüljenek magyarázza tudományát Szabó Márta idénymunkás. A fáradságos munkával kitermelt spárgát az öttömösi belső majorban, az egykori Magyar László termelőszövetkezet főhadiszállásán azonnal megmossák. Ezen a tájon ez a művelet viszonylag gyorsan elvégezhető, mert a szárakról a humuszban szegény, kissé meszes, úgynevezett lepelhomok, amit a spárga kedvel, könnyedén lepereg. Ezután az osztályozásra előkészített, bcládázott növényeket jégdarával megszórják, hogy a szelektálásig ne veszítsenek frissességükből. A futószalag közepén a gép a szortírozás előtt még egyszer jól átkeféli és átmossa az egyik legértékesebb kultúrnövényt, majd szorgos női kezek tizenegy csoportba sorolják a spárgákat. A minőséget ellenőrző Hajdú Ferencné a legmagasabb Szentkuti Magdolna bemutatja, hogyan kell a spárgát kiszedni a homokból Fotó: Cs. Gát László A JO SPARGA A friss spárga nem hajlik, mert a növény kilencvenszázalékos víztartalmú. Eltörve roppan. Kalciumot, foszfort, nátriumot, káliumot, A- és C-vitamint, macint tartalmaz, és nyomelemekben is gazdag. Jótékony hatással van a szívműködésre, a májra, a hasnyálmirigyre, a lépre, a tüdőre, a belső elválasztásit mirigyekre. A spárga megfőzve sokat veszít értékéből. kategóriájú, exportra szánt növényekre külön figyel: tévedni nem szabad, mert a szigorú felvásárlók azonnal reklamálnának. - A felvásárlók a termésünk hetven százalékát külföldre viszik, hiszen még mindig nagyobb a spárgakészítés és fogyasztás kultúrája az unióban, mint itthon. Már érzékelhető Magyarországon is valamiféle elmozdulás: az igényesebb szállodák és éttermek a jobb minőséget keresik, és egyre többen ismerik meg ezt a növényt - jelenti ki Szentkuti Magdolna, aki ezt annak tulajdonítja, hogy a kilencvenes évek második felétől támogatták az ültetvények telepítését. Ennek hatására hazánkban egyre több helyen termesztenek spárgát: tíz év alatt 700 hektárról tízezerre nőtt a spárgaföldek nagysága és miután az ültetvények termőre fordultak 2003-tól a keresleti piacot a kínálati váltotta fel. Éppen ezért a termelők nehezebb helyzetbe kerültek, mert a kereskedők próbálják alacsonyan tartani az árakat. Ahogy a magángazdálkodó mondja: legalább olyan nehéz feladat megvívni a küzdelmet a felvásárlókkal, mint hajlongani a földeken. CS. GÁT LÁSZLÓ Tessék lazítani! Idegrendszeri lazításra gondolnak leghamarabb, és Szent Hever del napját tarthatják a feszültségek elleni orvosságok leghatásosabhjának, akiknek a szokványos megoldásokra fordul rá eszük kereke, de sajnálattal kell bejelentenem, most nem ilyesmiről lesz szó. Kiköpött mezőgazdaságról inkább. Akik tehát szeretnek hátat fordítani mindannak, amiből élünk, akár el is kezdhetik. Van annak is legalább negyed százada már, talán több is, hogy az úgynevezett eketalpbetegségről először hallottam. Molnár Imre volt a tiszaszigeti szövetkezet főmezögazdásza, ő említette, akármilyen mélyen szántják is meg a földet, az alatta lévő rétegeket úgy összetömik a nagy gépek, hogy elzárják a biológiai közlekedés útját. Nem ezekkel a szavakkal mondta, persze, most fordítom át azokat, amelyekre nem is emlékszem pontosan. És megmutatta azt az altalajlazítót, amelyet lánctalpas traktorral húzatva erre a célra hoztak össze a fineszes gépesek. A mély barázdánál is mélyebbre húzta a vékonyka árkokat, némileg helyre billentve a mélyebb rétegek vízszinjét. A mostani lazítás ugyanezt akarja elérni, de nem mélyen futó árkocskákkal, hanem fújással. Bivalyerős szuflával fújnak bele a földbe, és avval lazítják a megtöpörödött rétegeket. Honnan a szufla, bivaly nélküli Kompresszor szolgáltatja, ahogy a böhömnagy gépek légfékjéhez is. Tessék elképzelni egy háromnegyedes csövet, collban mérve, és a vége kihegyezve. Okos egyszerűséggel tüskének mondják. Azért hegyes, hogy könnyebben lehessen beleszúrni a talajba. A hegye fölött néhány centivel oldalfuratok vannak. Amikor leszúrják, egy jó erős szusszantással levegőt préselnek a csőbe, az meg oldalra menekíti, és egyszerűen fölszabdalja a megkeményedett rétegeket. Filmen is bemutatták, mintha fordított esernyő dolgozna odalenn. Szatymazon beszéltek erről a legutóbbi őszibarackos tanácskozás sok-sok újdonsága között. Kálmán Ferenc nyugdíjas iskolaigazgatót hozták példának, aki kalapáccsal veregette le a csövet, kicsivel vékonyabbat, mint a szusszantó, és ebbe a furatba tolta le a másikat. Azért vékonyabb az első, hogy beleszoruljon a második, különben mellette szökne el a léglöket. Bemutatták azonban ennek a gépesített változatát is. Traktor hidraulikája szolgáltatta a belenyomó erőt, és traktor kompresszora adta a levegőt is hozzá. Ül a gazda masinája nyergében, arrébb vezeti a gépet, de csak annyival, amennyi távolságot illik tartani a lazítások között, belenyomja a gép a tüskét a talajba, szusszan egyet, kicsit megrázkódik a föld, sőt föl is púposodik kicsikét, aztán kihúzza a tüskét, tovább lép, és ismétlődik minden fázis. Puhább a homok, mint a kötött talaj, de az összetömődés veszélye itt is fönnforog. Ennek pedig az a következménye, hogy a tápanyag nem jut el a gyökerek tájékára. Hiába adagolja a legna?

robb gondossággal a gazda, hiánybetegségben szenvednek a fák. s vagy adnak senyvedt gyümölcsöt, vagy azt se. Mindebből, persze, az is következik, hogy nem érdemes csak úgy nekifogni, sokkal célszerűbb előtte „talajkóstolást" végeztetni. Ha laboratórium méricskéh ki, miből is van hiány, és mivel érdemes pótolni, akkor van igazi haszna. Világi Egyed is ott volt Szatymazon, ő a nálunk még új eljárás csöndes szószólója. Németországban látta először ezt a módszert, harminc évvel ezelőtt. Hittel vallja, az intenzív gyümölcstermesztés egyik kulcsszava ma a talajlazítás. Nekem viszont a görgős eke jutott eszembe. Micsoda jövőt jósoltak annak is! Remélem, kisebb ellenállás kíséri majd útját. H. D. Szegeden találkoznak a marketingesek MUNKATÁRSUNKTÓL Autópálya is kellett ahhoz, hogy a marketinges szakma legnagyobb szervezete, a Magyar Marketing Szövetség Szegeden tartsa idei találkozóját. A szervezők ugyanis a térség elérhetőségének megváltozása miatt úgy döntöttek, a régiófejlesztésről, régiómarketingről, üzleti sikerről most Csongrád megyében érdemes tanácskozni. A témaköröket szűkebb és tágabb megközelítésben, európai uniós, regionális, helyi, illetve vállalkozói optikán keresztül vizsgálják, elemzik az előadók, illetve fejtik ki gondolataikat a résztvevők a különféle szekcióüléseken. Az üzleti siker építőkövei című konferenciát május 10-11 -én tartják a Novotel Hotelben. A rendezvényt a Délmagyarország és a Délvilág is támogatja. Jelentkezés és bővebb információ: Magyar Marketing Szövetség titkársága. Tel.: 1-221-0639, 220-9210. E-mail: www.marketing.hu A Szegedi Paprika Zrt. büntetőeljárást indított A Greenpeace újabb demonstrációt tartott A Greenpcace környezetvédő szervezet tegnap újabb látványos demonstrációt tartott az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) budapesti épülete előtt, tiltakozva a hatóság „génkalózkodó gyártókat pártoló magatartása" miatt. Megint a Szegedi Paprika Zrt. egyik termékét kifogásolták, a cég vezérigazgatója nem érti, miért pécézték ki a vállalatot. A Greenpeace tegnapi tiltakozó akcióján az OTH előtt felállított étkezőasztalnál bekötött szemű aktivisták társaiknak szolgáltak fel a Szegedi Paprika Zrt. olyan húskonzerveiből, amelyek a környezetvédők szerint génmódosított (GMO) összetevőket tartalmaznak. A szervezet felháborítónak tartja, hogy egy hónappal a génkezelt termékeket leleplező demonstrációjukat követően a hatóság még nem lépett az ügyben, 5 így továbbra is meg lehet vásárolni az egyik kifogásolt terméket. Sőt: a zöldek újabb génmódosított szójafehérjét tartalmazó termékre bukkantak. Az európai uniós jogszabályok szerint minden 0,9 százalék feletti GMO-alapanyagot tartalmazó terméken ezt az összetevőt jelölni kell. Bartos András, a Szegedi Paprika Zrt. vezérigazgatója tegnap délután tőlünk tudta meg, hogy a Greenpeace megint kifogásolja az előző akcióban már megnevezett 2004-es darált sertéshús konzervjüket, valamint egy újabb terméküket is. A vezérigazgató közölte: az első akció után az OTH munkatársai a gyárban vizsgálták a Paprika Zrt. nyomon követési rendszerét és azt példaértékűnek találták. Újra leszögezte, nem gyártanak GMO-t tartalmazó konzerveket, saját kontrollellenőrzéseik 0,1 százalék alatti génmódosított összetevőt mutattak ki, ami viszont mérési problémából is keletkezhet. A kifogásolt 2004-es termék szójafehérje-összetevőjéért a beszállító vállalta a felelősséget. A Szegedi Paprika Zrt. vezetője nem érti, miért csak velük foglalkozik a Greenpeace, ráadásul megalapozatlanul. Az egy hónappal ezelőtti vádak miatt már elindították a zöldszervezettel szemben a büntetőeljárást, az elkövetkezőkben pedig anyagi és nem vagyoni kárért is perlik. F.K. Greenpeace-aktivisták a Szegedi Paprika húskonzervjeivel Fotó: MTI/Kovács Tamás