Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-21 / 93. szám

PÉNTEK, 2006. ÁPRILIS 21. "MEGYEI TÜKÖR* 7 42 millió forintot fordítanak felnőttképzésre Összefogtak a művelődési házak Öt szegedi művelődési házzal, valamint a csanádpalotai és a földeáki kulturális intézménnyel fogott össze a Szegedi Ifjúsági Ház, hogy új felnőttképzési programját elindítsa. Konzorciumuk sikeresen szerepelt az uniós pályázaton, 42 millió forintot költenek tizennyolc hónap alatt térítésmentes tanfolyamok szervezésére. Kis Mónika, az ifjúsági ház munkatársa, a program szakmai vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a Békés megyei regionális képzőközpont fejleszti a tananyagot, infrastruktúrát bővítenek, és várhatóan december végéig az intézmények munkatársainak oktatnak projekttervezést, pályázatírást, rendezvényszervezést. A kollégák „vizsgafeladata" lesz, hogy a helyi művelődési házakban elindítsák a felnőttek munkavállalását segítő számítógépes, nyelvi és szakmai kurzusokat. Daróczi Erzsébet kiállítása Nőszirom - virágok és aktok Daróczi Erzsébet négy évvel ezelőtt rajzolta első pasztellképeit. Azóta már majd egy tucat kiállításon mutatkozott be. Mestere Pataki Ferenc. A szegedi amatőr képzőművész virágrajzaiból, aktjaiból és olajfestményeiből a szegcdi Novotel Szállóban nyílt kiállítás. - Mindig tudtam, hogy rajzolnom kellene, de nagyon sokáig nem volt ösztönző erő arra, hogy megkíséreljem - meséli Daróczi Erzsébet. - Hat évvel ezelőtt meghalt a férjem, aztán eltelt két nehéz év, és éreztem, muszáj valamit kezdenem magammal. Egy barátnőm lakásavatójára rajzolDaróczi Erzsébet harmóniára törekszik Fotó: Frank Yvette tam két pasztellképet, elvittem kereteztetni egy szegedi galériába. A tulajdonos rögtön megvásárolta mindkettőt. Azt hiszem, itt kezdődött a pályám. Az óvónői és tanári diplomával rendelkező hölgy azt mondja: a tájkép nem az ő világa. A Novotelben látható kiállítás címe Nőszirom - az aktokra és a virágokra egyaránt utal. Daróczi Erzsébet legtöbb rajzán nőszirmot, vagyis liliomot láthatunk. Úgy tartja, a virágokhoz közel kell hajolni, hogy megértse az ember, mit mondanak. Finom vonalú aktképeiről azt mondták neki, az érzékiséget, a női test finomságát jobban ki tudja fejezni, mint férfi alkotótársai. Az arcok a képeken nem látszanak. A szegedi amatőr képzőművész szerint aktjaiban a test szépsége dominál, az arc helyett a test harmóniája a fontos. A harmóniára egyébként az életben és a képein egyaránt törekszik. Két éve a Belvárosi Művészkör tagja, mesterének Pataki Ferencet tartja. - Feri bá', így hívom, egyengeti az utamat - vall mester és tanítvány kapcsolatáról. - Amikor egy képpel készen vagyok, lekerül a kicsi konyhámban az állványról, elviszem az ő tágas, napfényes műtermébe. Felrakja az állványára, nézegeti, vizsgálgatja. Azt is megmondja, mit csinálok rosszul. Rengeteget tanulok tőle. NYEMCSOKÉVA Szegedi gimnazisták zenélnek a kisszínházban holnaptól futó Mechanikus narancs előadásaiban. A Nyers egykori frontembere által felfedezett zenekar meghökkentő jelmezben lép színpadra egy meghökkentő darabban. Tizenhat-tizenhét éves szegedi gimnazistákból álló alkalmi formáció adja a zenei aláfestést a kisszínházban holnaptól tizenhárom estén át játszott Mechanikus narancs című előadáshoz. A Gaws nevű zenekart még tavaly nyáron látta játszani a Szegedi Ifjúsági Napokon Czutor Zoltán, a Nyers egykori, a Belmondo jelenlegi frontembere - aki a Bal József rendezésében színpadra kerülő darab zenéjét szerezte. Lázár Tibor, az együttes basszusgitárosa szerint a közismert szegedi zenésznek azért esett épp rájuk a választása, mert nagyon megtetszett az általuk előadott „punkos feeling". Úgy gondolta, pontosan megfelelnének a kultikussá vált botránykönyvből írt darab sztorijához és szellemiségéhez. A már négy éve együtt játszó három srác egy másik szegedi együttesből egy gitárossal kiegészülve - heti két-három alkalommal próbált januártól azért, hogy felkészülten adhassák elő a Czutor által írt, eltérő műfajú számokat. A zenei betétek nyolcvan százalékát ők játsszák, a közel egyórányi produkcióban tizennyolc számot adnak elő - a keringőtől, a varietézenén át a punkig. - Egy plexifal mögött állunk majd a színpadra állított három méter magas pódiumon, és eléggé sokkoló ruhákba leszünk beöltöztetve - árult el kulisszatitkokat a darabról a színpadi próbák közti szünetben Márkolity Bóján gitáros, énekes. - Fontos szerepet kaptam: én indítom el a számokat, így pontosan meg kellett tanulnom minden végszót, mert itt nem lehet elcsúszni - mondta Hegyi Olivér dobos. A ritmusszekció kezelője büszkén újságolta: elsőként a számok egy részében éneklő színészek látogattak el garázsban működő próbatermükbe - a közös gyakorlás érdekében. Össze is barátkoztak egymással. A máig is tartó „második körben" a fiatal zenészek mentek a színházi próbákra, ahol a sztori beható megismerése mellett belekóstoltak a színpadi munka és a rögtönzés fortélyaiba is. A suliból ugyan a próbaidőszak alatt kimaradnak amit különösebben nem bánnak -, a tananyagpótlás miatt azonban egyelőre nem fáj a fejük. A fellépésekért ráadásul fizetést is kapnak - amit később vissza szeretnének forgatni a zenélésbe. - A regényt sajnos még nem olvastuk, de a Kubrick-filmet már láttuk többször, és a rendezővel is annyiszor átbeszéltük, hogy szerintem teljesen képben vagyunk. Tudjuk, milyen darab alá és miért épp azt játsszuk - vallja Tibor, aki szerint az előadás képi világa leginkább a filmet idézi. Habár a darab nincs „túlpróbálva", a fiúk szerint ez emeli az értékét, mert így helyet kaphat benne a spontaneitás is. Hogy maguk vagy a közönség megnyugtatására-e, nem tudni, de azért még hozzáteszik: a próbák jól haladnak és a premierre - ahol szüleik, tanáraik és osztálytársaik is az első sorokban szorítanak majd nekik- már minden „klappolni" fog. T. R. HOLNAP PREMIER Az Anthony Burgess regényéből Bal József rendezésében készült zenés játék bemutatója holnap, szombaton este lesz a kisszínházban. A főhős, Alex szerepét lírai Máté játssza, színpadra lép a darabban Boncz Ádám. Tóth Lambert, Szilágyi Annamária. Pataki Ferenc. Megyeri Zoltán, Jakab Tamás és Janik László is. Szegedi kamaszok érlelik a Mechanikus narancsot Hegyi Olivér, Lázár Tibor, Vári Gábor és Márkelity Bóján a próbán Fotó: Frank Yvette Alakul a SZIN programja Ha most a Partfürdő vízzel borított területére nézünk, hihetetlennek tűnik, de minden remény szerint mégis itt lesz nyáron, augusztus 23.-26. között a Szegedi Ifjúsági Napok rendezvénysorozata. Alakul a program, az már biztos, hogy a nemzetközi sztárok közül itt lesz Adam Freeland, a DJ-legenda. Szintén elfogadta a meghívást a négynapos fesztiválra a Transglobal Underground. A zenekar fergeteges elektropartyt ígér - zenéjükben ötvözik a tradicionális arab zenét, a klasszikus indiait, a polinéz, ázsiai, afrikai ritmusokat. Elmaradhatatlan a Kispál és a borz, a Quimby és az Anima Sound System koncertje, s fellépnek a SZIN zenei tehetségkutató verseny legjobbjai. Újra kinyit a Globe Party Sátor, és a Film-Színház-Muzsika Sátor, az egyik medencében újra kialakítják a Jamaica Caffét. Egyelőre még folynak a tárgyalások Jimmy Sommerville-lel, és a Buena Vista Social Club előadóival. A DJ-k közül a szervezők Tom Novyt, Junior facket is szeretnék meghívni a fesztiválra - az ő szereplésükről még nem született döntés. Az idei SZIN-ről bővebb információ a www.szin.org internetes portálon olvasható. Az Életjel Kulturális Egyesület napjain a zenéé a főszerep Szentesen Föld-scar az árvíz ellen védekezőknek Az underground jeles képviselői és támogatói vehették át a Föld-scar-díjat a szentesi hanglemezborító-kiállítás megnyitóján. A kulturális rendezvény szervezői most az árvíz ellen védekezőknek ítélték a legtekintélyesebb földdel teli csomagot a napokban végzett munkájuk elismeréseként. A tehetséges fiataloknak nyújt bemutatkozási lehetőséget az Életjel Kulturális Egyesület és a szentesi művelődési központ az Életjel-napokon. A civil kulturális kezdeményezés célként tűzte ki a helyi és a messze földön már bizonyított művészek támogatását, akik Szentes hírét rangos nemzetközi és hazai fesztiválokra viszik. Az Életjel-napok első rendezvényén, a hanglemezborító-kiájlításon stílusos módon és abszolút időszerűen a gátakon helyt állók kapták meg jelképesen az egyik Föld-scar-díjat a szervezőktől. Bocskay István, aki a tárlatot megnyitotta, emlékeztette a társaságot a nyolcvanas évek zenei élményeire. A szentesi IH-ban szó esett legendává lett zenekarokról, régi Hobó-koncertekről, Bergendyékről, a Piramisról és természetesen az Omegáról. Arról, hogy az LP-33-as és 45-ös fekete lemezek milyen különös világot teremtettek egy nagy korszakban. Bocskay István szerint sokak első nyelvleckéje lelkes fordítása volt az angol daloknak, a társaságban pedig rangja volt annak, aki már több korongot tartott otthon. Egy egész gyűjtemény sorakozik most a ház falain, a tárlatot Arató Mátyás állította össze. Az ő munkáját évtizedek óta segíti Kovács Anita, aki szintén Bocskay István nyitotta meg a kiállítást Szentesen Fotó: Vidovics Ferenc Föld-scar-díjat vehetett át. Ugyanezt az elismerést kapta meg Obrátka János mint megrögzött koncertlátogató, az Ausztráliából hazatért Banner-Szűcs Loránd filmrendező, Vidovics Ferenc fotóriporter, a Civil Tv stábja és Szirbik Imre polgármester, amiért a város támogatja tehetséges fiataljait. Mára kivesztek a bakelitlemezek és a Tesla lejátszók, ma már cédéről vagy kazettáról hallgatjuk a zenét, néhány évtized ezelőtti kedvenceink a kulturális örökség FÖLD A ZSÁKBAN Szentesen először két éve rendezett underground kiállítást az a csapat, amely a nyolcvanas évek vége óta képviseli a kultúra alternatív szeletét a városban. A Föld-scar-díjat ekkor alapították, Bocskay István ötlete volt, hogy legyen. A társaság egyik jeles képviselőjeként a saját kertjéből kiemelt termőfölddel tölti meg a nemzetiszín szalaggal díszített zsákokat, amelyek a kultúra támogatói és alkotói számára jelentenek elismerést. Az Életjel egyesület ítészei, az ötletgazda és Arató Mátyás a jövőben évente adja oda a díjat azoknak, akik magatartásukkal és alkotó munkájukkal hozzájárulnak Szentes kulturális életének magas színvonalához. részét képezik, hanghordozóik pedig muzeális tárgyakká lettek. Rakk László, az Életjel Egyesület elnöke elmondta, hogy az Illésék idején a zenekart alapvetően elítélte a közönség egy jelentős része, gúny tárgya volt a viseletük, a hajuk, és éppen csak elfogadhatónak tűnt a hivatalos személyek számára ez a kiáltozós rockkal fűszerezett életerős zene, mert benne népdalok elemeit is fellelték. Nyilvánvalóan progresszív zenének számított ez akkor, de hogy ma mi jelenti a nívót ugyanebből a megközelítésből, nehéz megmondani fogalmazott a fiatalember. Biztosan kitisztul majd, mely stílus vagy stílusok élik túl azt a korszakot, amiben most élünk. Az Életjel mindezért nem akar gátat szabni a kultúra fejlődési folyamata előtt, hanem támogatja azt: ma és holnap este zenétől lesz hangos az ifjúsági ház. BLAHÓ GABRIELLA