Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-21 / 93. szám

PÉNTEK, 2006. ÁPRILIS 21. "MEGYEI TÜKÖR* 7 42 millió forintot fordítanak felnőttképzésre Összefogtak a művelődési házak Öt szegedi művelődési házzal, valamint a csanádpalotai és a földeáki kulturális intézménnyel fogott össze a Szegedi Ifjúsági Ház, hogy új fel­nőttképzési programját elindítsa. Konzorciumuk sikeresen szerepelt az uniós pályázaton, 42 millió forintot költenek tizennyolc hónap alatt té­rítésmentes tanfolyamok szervezésére. Kis Mónika, az ifjúsági ház munkatársa, a program szakmai vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján el­mondta, a Békés megyei regionális képzőközpont fejleszti a tananyagot, infrastruktúrát bővítenek, és várhatóan december végéig az intézmé­nyek munkatársainak oktatnak projekttervezést, pályázatírást, rendez­vényszervezést. A kollégák „vizsgafeladata" lesz, hogy a helyi művelődé­si házakban elindítsák a felnőttek munkavállalását segítő számítógépes, nyelvi és szakmai kurzusokat. Daróczi Erzsébet kiállítása Nőszirom - virágok és aktok Daróczi Erzsébet négy évvel ez­előtt rajzolta első pasztellké­peit. Azóta már majd egy tucat kiállításon mutatkozott be. Mestere Pataki Ferenc. A sze­gedi amatőr képzőművész vi­rágrajzaiból, aktjaiból és olaj­festményeiből a szegcdi Novo­tel Szállóban nyílt kiállítás. - Mindig tudtam, hogy rajzol­nom kellene, de nagyon sokáig nem volt ösztönző erő arra, hogy megkíséreljem - meséli Daróczi Erzsébet. - Hat évvel ezelőtt meghalt a férjem, aztán eltelt két nehéz év, és éreztem, muszáj va­lamit kezdenem magammal. Egy barátnőm lakásavatójára rajzol­Daróczi Erzsébet harmóniára törekszik Fotó: Frank Yvette tam két pasztellképet, elvittem kereteztetni egy szegedi galériá­ba. A tulajdonos rögtön megvá­sárolta mindkettőt. Azt hiszem, itt kezdődött a pályám. Az óvónői és tanári diplomával rendelkező hölgy azt mondja: a tájkép nem az ő világa. A Novo­telben látható kiállítás címe ­Nőszirom - az aktokra és a virá­gokra egyaránt utal. Daróczi Er­zsébet legtöbb rajzán nőszirmot, vagyis liliomot láthatunk. Úgy tartja, a virágokhoz közel kell ha­jolni, hogy megértse az ember, mit mondanak. Finom vonalú aktképeiről azt mondták neki, az érzékiséget, a női test finomsá­gát jobban ki tudja fejezni, mint férfi alkotótársai. Az arcok a ké­peken nem látszanak. A szegedi amatőr képzőművész szerint aktjaiban a test szépsége domi­nál, az arc helyett a test harmó­niája a fontos. A harmóniára egyébként az életben és a képein egyaránt törekszik. Két éve a Bel­városi Művészkör tagja, mesteré­nek Pataki Ferencet tartja. - Feri bá', így hívom, egyengeti az utamat - vall mester és tanít­vány kapcsolatáról. - Amikor egy képpel készen vagyok, lekerül a kicsi konyhámban az állványról, elviszem az ő tágas, napfényes műtermébe. Felrakja az állvá­nyára, nézegeti, vizsgálgatja. Azt is megmondja, mit csinálok rosszul. Rengeteget tanulok tőle. NYEMCSOKÉVA Szegedi gimnazisták zenélnek a kisszín­házban holnaptól futó Mechanikus narancs előadásaiban. A Nyers egykori frontembere által felfedezett zenekar meghökkentő jel­mezben lép színpadra egy meghökkentő darabban. Tizenhat-tizenhét éves szegedi gimnazisták­ból álló alkalmi formáció adja a zenei aláfes­tést a kisszínházban holnaptól tizenhárom estén át játszott Mechanikus narancs című előadáshoz. A Gaws nevű zenekart még tavaly nyáron látta játszani a Szegedi Ifjúsági Napokon Czutor Zoltán, a Nyers egykori, a Belmondo jelenlegi frontembere - aki a Bal József rende­zésében színpadra kerülő darab zenéjét sze­rezte. Lázár Tibor, az együttes basszusgitáro­sa szerint a közismert szegedi zenésznek azért esett épp rájuk a választása, mert na­gyon megtetszett az általuk előadott „punkos feeling". Úgy gondolta, pontosan megfelelné­nek a kultikussá vált botránykönyvből írt da­rab sztorijához és szellemiségéhez. A már négy éve együtt játszó három srác ­egy másik szegedi együttesből egy gitárossal kiegészülve - heti két-három alkalommal próbált januártól azért, hogy felkészülten ad­hassák elő a Czutor által írt, eltérő műfajú számokat. A zenei betétek nyolcvan százalé­kát ők játsszák, a közel egyórányi produkció­ban tizennyolc számot adnak elő - a keringő­től, a varietézenén át a punkig. - Egy plexifal mögött állunk majd a szín­padra állított három méter magas pódiumon, és eléggé sokkoló ruhákba leszünk beöltöz­tetve - árult el kulisszatitkokat a darabról a színpadi próbák közti szünetben Márkolity Bóján gitáros, énekes. - Fontos szerepet kaptam: én indítom el a számokat, így pontosan meg kellett tanul­nom minden végszót, mert itt nem lehet el­csúszni - mondta Hegyi Olivér dobos. A rit­musszekció kezelője büszkén újságolta: első­ként a számok egy részében éneklő színészek látogattak el garázsban működő próbater­mükbe - a közös gyakorlás érdekében. Össze is barátkoztak egymással. A máig is tartó „második körben" a fiatal zenészek mentek a színházi próbákra, ahol a sztori beható meg­ismerése mellett belekóstoltak a színpadi munka és a rögtönzés fortélyaiba is. A suliból ugyan a próbaidőszak alatt kimaradnak ­amit különösebben nem bánnak -, a tan­anyagpótlás miatt azonban egyelőre nem fáj a fejük. A fellépésekért ráadásul fizetést is kapnak - amit később vissza szeretnének for­gatni a zenélésbe. - A regényt sajnos még nem olvastuk, de a Kubrick-filmet már láttuk többször, és a ren­dezővel is annyiszor átbeszéltük, hogy sze­rintem teljesen képben vagyunk. Tudjuk, mi­lyen darab alá és miért épp azt játsszuk - vall­ja Tibor, aki szerint az előadás képi világa leg­inkább a filmet idézi. Habár a darab nincs „túlpróbálva", a fiúk szerint ez emeli az értékét, mert így helyet kap­hat benne a spontaneitás is. Hogy maguk vagy a közönség megnyugtatására-e, nem tudni, de azért még hozzáteszik: a próbák jól haladnak és a premierre - ahol szüleik, tanáraik és osz­tálytársaik is az első sorokban szorítanak majd nekik- már minden „klappolni" fog. T. R. HOLNAP PREMIER Az Anthony Burgess regényéből Bal József rende­zésében készült zenés játék bemutatója holnap, szombaton este lesz a kisszínházban. A főhős, Alex szerepét lírai Máté játssza, színpadra lép a darabban Boncz Ádám. Tóth Lambert, Szilágyi Annamária. Pataki Ferenc. Megyeri Zoltán, Ja­kab Tamás és Janik László is. Szegedi kamaszok érlelik a Mechanikus narancsot Hegyi Olivér, Lázár Tibor, Vári Gábor és Márkelity Bóján a próbán Fotó: Frank Yvette Alakul a SZIN programja Ha most a Partfürdő vízzel borí­tott területére nézünk, hihetet­lennek tűnik, de minden remény szerint mégis itt lesz nyáron, au­gusztus 23.-26. között a Szegedi Ifjúsági Napok rendezvénysoro­zata. Alakul a program, az már biz­tos, hogy a nemzetközi sztárok közül itt lesz Adam Freeland, a DJ-legenda. Szintén elfogadta a meghívást a négynapos fesztivál­ra a Transglobal Underground. A zenekar fergeteges elektropartyt ígér - zenéjükben ötvözik a tradi­cionális arab zenét, a klasszikus indiait, a polinéz, ázsiai, afrikai ritmusokat. Elmaradhatatlan a Kispál és a borz, a Quimby és az Anima Sound System koncertje, s fellépnek a SZIN zenei tehet­ségkutató verseny legjobbjai. Új­ra kinyit a Globe Party Sátor, és a Film-Színház-Muzsika Sátor, az egyik medencében újra kialakít­ják a Jamaica Caffét. Egyelőre még folynak a tárgya­lások Jimmy Sommerville-lel, és a Buena Vista Social Club elő­adóival. A DJ-k közül a szerve­zők Tom Novyt, Junior facket is szeretnék meghívni a fesztiválra - az ő szereplésükről még nem született döntés. Az idei SZIN-ről bővebb információ a www.szin.org internetes portá­lon olvasható. Az Életjel Kulturális Egyesület napjain a zenéé a főszerep Szentesen Föld-scar az árvíz ellen védekezőknek Az underground jeles képviselői és tá­mogatói vehették át a Föld-scar-díjat a szentesi hanglemezborító-kiállítás meg­nyitóján. A kulturális rendezvény szer­vezői most az árvíz ellen védekezőknek ítélték a legtekintélyesebb földdel teli csomagot a napokban végzett munkájuk elismeréseként. A tehetséges fiataloknak nyújt bemutatko­zási lehetőséget az Életjel Kulturális Egye­sület és a szentesi művelődési központ az Életjel-napokon. A civil kulturális kezde­ményezés célként tűzte ki a helyi és a messze földön már bizonyított művészek támogatását, akik Szentes hírét rangos nemzetközi és hazai fesztiválokra viszik. Az Életjel-napok első rendezvényén, a hanglemezborító-kiájlításon stílusos mó­don és abszolút időszerűen a gátakon helyt állók kapták meg jelképesen az egyik Föld-scar-díjat a szervezőktől. Bocskay István, aki a tárlatot megnyitotta, emlé­keztette a társaságot a nyolcvanas évek ze­nei élményeire. A szentesi IH-ban szó esett legendává lett zenekarokról, régi Ho­bó-koncertekről, Bergendyékről, a Pira­misról és természetesen az Omegáról. Ar­ról, hogy az LP-33-as és 45-ös fekete le­mezek milyen különös világot teremtet­tek egy nagy korszakban. Bocskay István szerint sokak első nyelvleckéje lelkes for­dítása volt az angol daloknak, a társaság­ban pedig rangja volt annak, aki már több korongot tartott otthon. Egy egész gyűjtemény sorakozik most a ház falain, a tárlatot Arató Mátyás állítot­ta össze. Az ő munkáját évtizedek óta se­gíti Kovács Anita, aki szintén Bocskay István nyitotta meg a kiállítást Szentesen Fotó: Vidovics Ferenc Föld-scar-díjat vehetett át. Ugyanezt az el­ismerést kapta meg Obrátka János mint megrögzött koncertlátogató, az Ausztráli­ából hazatért Banner-Szűcs Loránd film­rendező, Vidovics Ferenc fotóriporter, a Civil Tv stábja és Szirbik Imre polgármes­ter, amiért a város támogatja tehetséges fi­ataljait. Mára kivesztek a bakelitlemezek és a Tesla lejátszók, ma már cédéről vagy ka­zettáról hallgatjuk a zenét, néhány évtized ezelőtti kedvenceink a kulturális örökség FÖLD A ZSÁKBAN Szentesen először két éve rendezett under­ground kiállítást az a csapat, amely a nyolc­vanas évek vége óta képviseli a kultúra alter­natív szeletét a városban. A Föld-scar-díjat ekkor alapították, Bocskay István ötlete volt, hogy legyen. A társaság egyik jeles képviselő­jeként a saját kertjéből kiemelt termőfölddel tölti meg a nemzetiszín szalaggal díszített zsákokat, amelyek a kultúra támogatói és al­kotói számára jelentenek elismerést. Az Élet­jel egyesület ítészei, az ötletgazda és Arató Mátyás a jövőben évente adja oda a díjat azoknak, akik magatartásukkal és alkotó munkájukkal hozzájárulnak Szentes kulturá­lis életének magas színvonalához. részét képezik, hanghordozóik pedig mu­zeális tárgyakká lettek. Rakk László, az Életjel Egyesület elnöke elmondta, hogy az Illésék idején a zenekart alapvetően el­ítélte a közönség egy jelentős része, gúny tárgya volt a viseletük, a hajuk, és éppen csak elfogadhatónak tűnt a hivatalos sze­mélyek számára ez a kiáltozós rockkal fű­szerezett életerős zene, mert benne nép­dalok elemeit is fellelték. Nyilvánvalóan progresszív zenének számított ez akkor, de hogy ma mi jelenti a nívót ugyanebből a megközelítésből, nehéz megmondani ­fogalmazott a fiatalember. Biztosan kitisz­tul majd, mely stílus vagy stílusok élik túl azt a korszakot, amiben most élünk. Az Életjel mindezért nem akar gátat szabni a kultúra fejlődési folyamata előtt, hanem támogatja azt: ma és holnap este zenétől lesz hangos az ifjúsági ház. BLAHÓ GABRIELLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom