Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-19 / 91. szám

.8 •MEGYEI TÜKÖR» PÉNTEK, 2006. ÁPRILIS 14. Frank Sándor mesterszakács a Roosevelt téri halászcsárdából már kábeltelefonra váltott! Kóstoljon bele Ön is! UÖI ™ w m Amiért Sandornak is megerte valtam. • Akár 2 010 Ft havidíj megtakarítás* • Akár 1 190 Ft havidíj • 0 Ft kapcsolási díj • Ingyenes beszélgetés hálózaton belül www.t-kabel.hu telefonos ügyfélszolgálat: 1298 Ha egész mondatokban beszélek, azt hiszik, megjátszom magam - mondja Békési Imre fotó: Frank Yvette A MONDAT: KALAND Békési Imre nyelvész hetvenedik születésnapjára tanulmánykötetet állított össze hetven nyelvészkol­légája A mondat: kaland címmel. A nyelvészt május elején a nyitral egyetem díszdoktorrá fogadja, előadását szlovák nyelven tartja. a hétköznapi beszéd sokkal visszafogottabb, sen a gazdasági érdek a formálója; az ember az emberek figyelmesek és udvariasak egy- nyelvhasználata meghatározza a sikerét, mással. A stílusnak a kultúra és természete- DOMBAI TÜNDE Évvégére tervezik az épület átadását Új tető a szegedi katolikus házon A tető cserepczcsc kész, belül folytatódik a szegedi egyetemi lelkészség épületének átépítése. A ház év végére készül el. A nyelvész szerint a gazdasági érdek formálj a a beszédmódot A vitastílust kutatja Békési Szerkezetkésznek mondanánk, ha családi ház lenne. A katolikus ház Dugonics téri épületének új tetejét befejezték a tetőfedők. Kondé La­jos, a belvárosi plébánia vezetője elmondta, jelenleg belül folytatódik a munka. A kőművesek felhúzták az elválasztó falakat, ezeket vakol­ják. Dolgoznak a villanyszerelők is, helyükre kerülnek a nyílászárók. Az épület pincéjébe nemrég visszaköltözött a Szegedi Katolikus Egye­temi Lelkészség, a jövő héten ugyanott már a kávéház is kinyit. Az egész ház átépítése a tervek szerint év végére készül el, a több tíz milliós beruházáshoz a plébánia külföldi egyházi pályázatokon nyert támogatást. A katolikus ház tetőterében nagy előadótermet, szemi­náriumi szobákat és három vendégszobát alakítanak ki, az épület alapterülete ezzel az új emelettel az eddiginek a duplájára nő. D.T. A tetőtérben előadóterem és vendégszoba épül Fotó: Frank Yvette Negyvenhárom éve áll a katedrán. Április elején töltötte be a hetvenedik születés­napját Békési Imre nyelvész, egyetemi ta­nár. Névkutatóként indult Békési Imre tanári pá­lyája negyvenhárom esztendővel ezelőtt a szegedi egyetemen. A népi kismesterségek szókincséből doktorált, de az eredményes munka sem tette boldoggá. Vallja, a névkuta­táshoz érettebbnek kellett volna lennie. Sok­kal jobban érdekelte, ami az emberi gondol­kodásból a nyelvben megjelenik - fogalmazta a témaválasztásáról a napokban hetvenéves nyelvész, aki kétszer három éven át főigazga­tóként irányította a tanárképző kart. Évtizedek óta vizsgálja, hogyan érvelünk, vitatkozunk. Ehhez magyar írók - Németh László, Illyés Gyula és Déry Tibor - műveit tárja fel, különösen azokat, ahol saját mun­káikat értelmezik. Békési Imre hallgatóival az újságnyelv sokféle műfaját is elemzi. - A gondolatmenet szabatos megfogalmazását vesézzük, noha alig elképzelhető olyan írás, amelynek értelmezését a szövegkörnyezet meg ne tudná változtatni - jegyezte meg de­rűsen. - A szerzőt ráadásul a munka termé­szete folyton sürgeti, ezért ritka a maradandó irodalmi alkotás, tárca, vezércikk. Ennek el­lenére fontos az újságcikkek kordokumentá­ló szerepe. Rendkívüli kaland az ironikus hangvételű írásokat szemügyre venni, az iró­niának ugyanis nincsenek saját eszközei. Az olvasó érzi és érti meg a lényegét, ha veszi a lapot. Az újságműfajok elemzése közben te­hát nemcsak újságírót, hanem olvasót is ké­pezünk - jegyezte meg. A nyelvünk gyorsan változik, különféle íz­lések, szokások váltják egymást - tette hozzá Békés Imre. - Unokáimat figyelve látom, mennyire hadarnak a fiatalok, miközben la­zán, leegyszerűsítve fogalmaznak. A médiá­ban ráadásul rossz példát látnak. A tévében minden szó felerősödik, sokkal durvább a hétköznapinál. Ezt pedig az iskolában a ma­gyar nyelvet és irodalmat tanító tanárok ne­hezen ellensúlyozzák, hiszen körülöttünk nem a nyelvhasználat, hanem a nyers erő a siker záloga. Viszont, ha megnézzük a nyuga­ti polgári társadalmakat, azt tapasztaljuk, ott

Next

/
Oldalképek
Tartalom