Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-15 / 89. szám

Szombat, 2006. április 15. SZIESZTA 11 A SZENTESI DRÁMAI TAGOZATTOL A BARKA SZÍNHÁZIG A neten az ország Harmadszor választották az ország legnépszerűbb szí­nészévé internetes szavazáson Alföldi Róbertet, aki nem­rég nyert igazgatói széket a Bárka Színházban. A szentesi drámai tagozatról indult művész nagyszerűen merész ren­dezését Szegeden a Csárdáskirálynőben csodálhattuk. A szakmai körökben te­kintélynek örvendő in­ternetes szavazáson ala­puló népszerűségi lista a Súgó Csiga. Az elisme­rést immár harmadszor nyerte el Alföldi Róbert, aki szerint a Súgó Csiga igazi színházi díj, amely nem elsősorban a nép­szerűségről, a sztárság­ról, hanem a szeretetről szól és ezért fontos iga­zán. A színész kifejtette, a sztár a magyarországi fogalmak szerint időle­gesen ismert ember - a jó, szakmailag is elis­mert színész fogalma, megítélése ettől teljesen eltér. A szentesi gimnázium­ból nagy ívű pályára in­dult művészről volt osztályfőnöke, Keserű Imre megállapította: Róbertben mindig erős volt a vágy a megmutatkozásra. A drámatanár úgy emlékszik, zizegős típusú gyerek volt, aki korán rendelkezett azzal a célkitűzéssel, hogy mások lássák őt. Keserű pedagógiai megfontolásból hangsúlyt fektetett arra, hogy ez ne menjen a többiek rovására - a legendás osztályban Alföldi Róbert észrevehetően jelentős szerepet vívott ki magának a tehetsége révén. Most, húsz évvel az érettségi után szervezett drámais találkozókon a sztár - elfogadva Keserű rendezését - a legtermészetesebb módon együttműködik az osztálytársaival, és mellékszereplőként ugyanolyan kedvvel improvizál a szín­padon, mint tette gimnazistaként. Tanára úgy látja, hogy ezt a vonását megőrizte, s viszi magával az ország legnépszerűbb színészeként: az ő szereplése nem mehet a többiek rovására. Nagy játékszenvedéllyel és bátorsággal nyúlt szerepekhez ka­maszként is, ez a tulajdonsága egyértelműen átüt a Csár­dáskirálynő című operett rendezésén, melyet a szegediek a Dóm téren láthattak. A növendékből színész, rendező lett, magas állami kitüntetések tulajdonosa, aki a közelmúltban kapott megbízást a budapesti Bárka Színház igazgatására. Keserű biztos benne, a kőszínház és a fiatal gimnazisták együttműködésének lesz közös eredménye. B.G. Alföldi Róbertben mindig erős vágy élt a megmutatkozásra FOTÓ: MISKOCZI RÓBERT SZEGEDI CSILLAG: LILI NÉNI A BŰNÖZŐKET VIGYÁZTA, VEZETTE A RABOK BOLTJÁT ím Donászi, a gyilkos Kész regény Lili néni, pontosab­ban özvegy Kovács Ferencné élete. Ő volt a szegedi Csillag börtön befogadó és kiadó őre, aki mellett a négyszeres gyilkos Donászi Aladár ímokoskodott. A hetvenöt éves asszony albérlet­ben él a Győr-Moson-Sopron megyei Téten. Szegedről költözött a dunán­túli kisvárosba Kovács Ferenc­né - remélve, hogy 46 ledol­gozott kemény év után békés időskor vár rá a téti Harang­virág panzióban. Nem így tör­tént, a többi lakóval együtt neki is költöznie kellett, s az­óta is kálváriát jár, albérletben lakik. Közben fölidézi moz­galmas életének emlékeit, pél­dául azt, hogy írnoka volt a Csillagban Donászi, a későbbi négyszeres gyilkos. Kalandos életút Tizennyolc éves koráig Bécs­ben nevelkedett a frankfurti festékgyár-tulajdonos magyar apa és a háztartásbeli édes­anya egyetlen leánygyermeke, aki húszéves is elmúlt, amikor tökéletesen megtanult ma­gyarul. Apját és annak test­vérét üzleti ügyek szólították Pestre, így ő is hazakerült. Sze­gedre ment férjhez. Iker fiai mindössze 9 évesek voltak, amikor a párja egy motorbal­esetben meghalt. Az anya nem omlott össze, tudta, hogy a fiúkat neki kell felnevelnie. Fe­renc és Csaba felnőtt, 1971-ben Amerikában, illetve Németországban telepedett le, mindketten kitűnő üzlet­emberként tevékenykednek. Kovács Ferencné a tanulásba menekült, és szívesen vállalta a Csillag börtön befogadó és kiadó helyén a munkát, ké­sőbb pedig vezette a rabok A rabok is megadták a tiszteletet - emlékezik Kovácsné Lili néni egyetlen boltját. Két írnoka közül az egyiket Donászi Ala­dárnak hívták. Donászi létszáma Az utóbbi évek legbrutáli­sabb rablótámadásai Doná­szi Aladár és Bene László ne­véhez fűződnek, Donászi ma­ga mesélte, hogy a részleteket a Csillagban közösen tervel­ték ki. 1989 és 1993 között legalább egytucatnyi táma­dást követtek el, négy rend­beli gyilkosságot, több gyil­kossági kísérletet sikerült rá­juk bizonyítani. A Legfelsőbb Bíróság 1996-os ítélete élet­fogytiglani büntetést szabott ki a két bűnözőre. Donászi Aladár azonban öt éve ön­gyilkosságot követett el Sop­ronkőhidán. - Nem is akartam elhinni a hírt - meséli Lili néni -, hiszen az írnokomként büntetését töltő Donászi Aladár a maga­biztos, udvarias és egyáltalán nem elkeseredett ember be­nyomását keltette. Két írnok és két raktáros tartozott hoz­zám, mind közül Donászi volt a legintelligensebb. Az őrök­nek például - annyi év után talán elmondható - ő írta ösz­sze a létszámot. Két kávé he­lyett - természetesen enge­déllyel - ha akarta, négyet iha­tott, és a két engedélyezett tea helyett volt, hogy ötöt elvitt a boltból. Természetesen rette­netes még belegondolni is, hány ember és család életét tette tönkre, de ki gondolta volna akkor és ott, hogy a tár­sával mire készül. Hat őrt megölt A Csillag azért ezt a nevet kapta, mert csillag alakzatban találhatóak a körletek. A leg­elvetemültebb bűnözők kerül­tek ide és töltötték a bün­tetésüket. Mind közül a leg­megrázóbbat Richter Richárd követte el, aki hat börtönőrt FOTÓ: H. BARANYAI EDINA megölt, hármat pedig meg­sebesített. -Az elítéltek a börtönhöz egy alagúttal összekötött bútor­gyárban dolgoztak, a gyilkos itt csinált magának késeket, ami­vel aztán akit ért, leszúrt - foly­tatta az egykori börtönőr. ­Rengeteg vér folyt a folyosón. Én valahogy megúsztam, per­sze mindig nagyon kellett fi­gyelnem. Erre ment rá a lábam, mert azzal most sok a bajom. Közel húsz évig dolgoztam ott, s amikor végleg eljöttem, 1680 elítélt volt a Csillagban. Azért állítom: megadták a tiszteletet, mert ha a körletből valaki ezt nem tette, a többi úgy megver­te, hogy az napokig le sem tu­dott jönni enni a zárkából. Az utolsó akasztás is akkor tör­tént, amikor még ott voltam: a hat börtönőrt megölt Richter Richárd után még egy olyan el­ítélten hajtották végre a halálos ítéletet, aki az anyjával és a nő­vérével brutálisan végzett. HARCSÁS JUDIT Egy férfi ÖNKENTESKENT ERKEZETT MAGYARORSZAGRA Nem akart harckocsivezető lenni Dél-Koreában a koreai háború utáni években, inkább magyarul tanult katonaként az amerikai Howard Stoelting, aki miután leszerelt, huszonöt évig az FBI ügynökeként szövetségi bűnügyekkel, majd kémelhárítással foglalkozott. Egykori munkájáról nem nagyon sokat árulhatott el a Global Volunteers önkénteseként feleségével Magyarországra érkezett, 25 éve nyugdíjas szövetségi nyomozó. Az amerikai Howard Stoelting hu­szonöt esztendőn keresztül az ameri­kai Szövetségi Nyomozó Iroda, azaz a nálunk leginkább csak a filmekből is­merős FBI ügynökeként dolgozott. - Engem még besoroztak a katona­sághoz az 1950-es években, s akkor két lehetőség állt előttem, vagy elme­gyek Dél-Koreába harckocsivezető­nek, vagy nyelvet tanulok a katonaság nyelviskolájában. Inkább ezt az utób­bit választottam - árulta el az ameri­kai Howard Stoelting. A legnehezebb nyelv Hozzátette, magyarul nem nagyon tud, de turistaként elboldogul a ho­telekben, megérti az útbaigazításo­kat, s nem jönne zavarba, ha például mozijegyet akarna váltani. - A seregben annak idején min­denkinek ki kellett töltenie egy, a nyelvérzékenységet felmérő tesztet. Azt mondták, aki ezen 80 pontot elér, azt majd spanyolra tanítják, aki 85 pontot szerez, az német órákra fog járni, aki 90-et, az oroszt, bolgárt vagy valamilyen más szláv nyelvet tanulhat. Ha pedig valaki 95 vagy 100 pontot ér el, akkor az már a leg­intelligensebb ember a világon, ezért magyarórákra fogják beíratni. Hát én igencsak jó eredményt értem el ­mondta nevetve. Howard Stoelting felemlítette egykori tanárjait, akik azt mondták, a magyar nyelv a legne­hezebb a világon, de ez nem átok, hanem áldás - a magyaroknak. - A tanáraim azt mesélték nekünk, hogy amikor összeomlott Bábel tor­nya, s összezavarodtak a nyelvek, Isten minden népnek másikat jelölt ki. A legnehezebb maradt a végére. Howard Stoelting nyugalmazott FBI­ügynök katonaként tanulta a magyar nyelvet FOTÓ: TÉSIK ATTILA Isten ekkor azzal bízta meg az an­gyalait, keressék meg azt a népet, mely képes a magyart tanulni. Az angyalok meg is találták az erdélyi havasokon éppen átkelő Árpádot és népét, mire Isten azonnal megál­dotta őket ezzel a rettenetesen ne­héz, de csodálatos nyelvvel. Howard leszerelése után diplomá­zott, majd az FBI-nál azaz a Szö­vetségi Nyomozó Irodánál kezdett dolgozni. Az ügynök élete - Huszonöt esztendőn keresztül vol­tam FBI-ügynök, s 25 évvel ezélőtt az­az 1981-ben onnan is mentem nyug­díjba- mondta. Szinte azonnal nevet­ve hozzátette, az FBI-ügynökök mun­kája egyáltalán nem olyan, ahogy azt a filmek ábrázolják. A moziban látható akciófilmekben szereplő ügynököket Hollywood találta ki. A valóság egyes elemei a forgatókönyvírók fejében ke­veredett a fantáziával. - Én még az iroda klasszikus korsza­kában álltam munkába, amikor az FBI-t még ]. Edgár Hoover irányította. Az FBI akkor két részlegből állt, az egyik a szövetségi bűnügyek felderíté­sével foglalkozott, azaz körülbelül százhuszonötféle bűncselekmény el­követőit üldözte, a másik részleg az Egyesült Államokon belül tevékeny­kedő kommunista kémek után nyo­mozott. Hogy ő pontosan mit csinált, arról nem beszélhetett. Azt azonban el­mondhatta, hogy bár feleségével mindketten Detroitba valók, s ott is él­tek míg Howard nem került az FBI-hoz. Ezután gyakran költöztek. - Az első irodám a floridai Miamiban volt, utána Indianába ke­rültünk, majd Kalifornia következett, ezután mentünk New Yorkba (itt nőt­tek fel gyerekeink) majd Dél-Karo­linába, végül Georgiába kerültünk, azaz jól körbejártuk az Államokat. Nyugdíjasként Pennsylvaniában te­lepedtünk le - tette hozzá Howard. Az önkéntesek világa Howard és felesége, Beverly nyugdí­jasként sem tétlenkedik: ahogy az amerikaiak nagy része, ők is önkéntes munkában vesznek részt. Dolgoznak a gyülekezetük templomi könyvtárá­ban, ételeket szállítanak azoknak, akik életkoruk vagy éppen balesetben el­szenvedett sérüléseik miatt nem tud­nak kimozdulni otthonról. Szabad­idejükben barátaikat látogatják, s a kertet gondozzák. Howard és Beverly nemrégiben a Global Volunteers önkénteseként ér­kezett Magyarországra, s Howard a vásárhelyi Corvinban, míg Beverly a Németh László Gimnáziumban adott órákat. A Global Volunteersre Howard az interneten talált. Magyarország ma is érdekeli, a nyelvtanulást sem hagyta abba a katonaság után. Néhány éve önkéntesként a szegényeknek építet­tek házakat a Csepel-szigeten. KOROM ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom