Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-15 / 89. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek •nnaBMHK^m^^mmms^^m^^^MmmMfflMMfflmmmmmmmmmmMmmmmm SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. ÁPRILIS 15. WWW.DELMAGYAR.HU A hímes tojás a húsvét ünnepének egyik jelképe FOTÓ: ÓYENES KÁLMÁN CSODÁS TÜZEK, KÓKONYA, GYÓGYÍTÓ SONKACSONT, LÁBMOSÁS, BOKRÉTA Varázserős húsvét A húsvétban a természet újjászületését köszöntő ősi rituálék, az ókori tavaszünnep, a ver sacrum örvendő-varázsló elemei ötvöződnek a keresztény hit, az egyházak tanításai szerinti legfontosabb esemény, Krisztus feltámadása szertartásaival. Analógiás varázslásokkal összefonódó hiedelmek, tavaszörömös vigasságok, sajátos jelképrendszer, gazdag népi szokásvilág fonódik össze vallási előírások szabta cselekményekkel, népenként, koronként változva. A húsvéti ünnepkör természetköszöntő, termékenységet, egészséget és biztonságot elősegíteni hivatott, ősi rituáléiról, hiedelmeiről, mi tagadás, egyre kevesebbet tudunk, ám jó néhány eleme máig él a nagyheti misztikumban, cselekedeteinkben, családi hagyományainkban (akkor is, ha leginkább már csak „babonaság"-nak tartjuk). Ma, nagyszombaton például sokan szenteltetnek ételeket a hagyományos templomi szertartásokon. A megszentelt víznek és ételnek az archaikus felfogás szerint termékenység- és egészségvarázsló, bajelhárító ereje, valamint jelképes értelme van. Eleink hittek abban, hogy ha szentelt vízzel hintik meg a házukat, jószágaikat, elhárítják vele az istencsapást, a tüzet, árvizet, vihart, dögvészt, ártó szándékokat, boszorkányok rontó praktikáit. A megszentelt vízzel egészséget véltek biztosítani maguknak, ittak e napon belőle, s ha később valaki megbetegedett, azzal is itattak pár kortyot. Megszentelt étkek Az ételszentelés - Jézusnak az utolsó vacsorán végzett ételáldása analógiájára - általánosan elterjedt, máig élő hagyomány. A jellegzetes húsvéti étkek (tojás, bárány, sonka, kalács) összefogó neve valaha kókonya volt, s Jézus Krisztust jelentette. A szegedi tájon élők számára később az új élet kezdetét szimbolizáló tojás volt a kókonya, a megszentelt húsvéti kemény tojás bírt a Megváltó minden varázserejével, megóvó, bajelháGyógyító tűz A húsvéti szentelt tűzben megégetett venyigét a szeged-alsóvárosiak a földjük sarkaiba szúrták le, hogy az megvédje terményeiket A nagyszombaton újjáélesztett tüzet sokfelé úgy gyújtották meg, hogy a szikrát szentelt barkára csiholták kovakővel. A csodás erejű tűzzel gyújtották meg a feltámadó Krisztust jelképező hatalmas gyertyát, amit nagy becsben tartottak. A régi csanytelekiek olyannyira, hogy igyekeztek a szent gyertya vásárlására elsőként fizetni a papnak, úgy vélvén, akinek ez sikerül, annak családja szerencsés lesz. A feltámadási körmeneti tűznél gyújtott gyertyákat megőrizték, és ha baj (betegség, vihar) jött, meggyújtották, mert hitték, megóvja a házat és népét. rító hatalmával. Ezért Szegeden és környékén a feltámadási körmenetet követő vacsorán a családok minden tagja evett a családfő által szentelt vízzel meghintett tojást, csakúgy, mint sonkát, kolbászt, kalácsot vagy kenyeret. Körmenetes divat Az algyőiek úgy tartották, a húsvéti sonka evése megvédi őket attól, hogy a mezei munkák közbeni déli pihenéskor kígyó másszék a szájukba. A gonoszt, a rosszat, a bajt távol tartó, oltalmazó erőbe vetett régi hiedelem érhető tetten abban a szokásban is, hogy a húsvéti sonka csontját a tápaiak a fájós torkukon húzogatták „gyógyítóként", mások meg az ólajtóra, a gyümölcsfák ágaira kötözték, Kiszomborban pedig a legtermékenyebb gyümölcsfa alá ásták el. A szeged-alsótanyaiak hasonló archaikus bajhárító rituáléval a szentelt tojás héját ásták el, a szőlősük négy sarkába. Tápén a tojáshéjat öszszetörve megetették a baromfikkal, és voltak, akik a veteményesbe szórták, illetve tűzbe vetették. Az ősi termékenység- és bőségvarázslás elemei sajátos módon ötvöződtek a vallásos, liturgikus elemekkel a nagyszombati körmenetekben is. A feltámadási szertartást követő körmenetben Sándorfalván például régen azért igyekeztek a családokból sokan részt venni, mert úgy tartották, minél többen vannak ott, annál több gyümölcsük fog teremni. A valaha volt természeti népek tavaszi megtisztulási, megújulási törekvése nyilvánvalóan rokonítható a néhai kiszomboriak azon szokásával, hogy a misére és a körmenetre tisztára mosott lábbal mentek. S a tápéi asszonyok „divatjával", akik a feltámadási körmenetre tiszta fehér ruhába öltöztek. A szegedi gyerekseregnek a feltámadáskor csapott éktelen lármázásában - amikor is rossz bográcsot verve, kolompot, csengőt rázva vonultak házról házra - pedig a zajkeltéssel történő, ősi gonoszűzés képzetei, s a Rómából visszatérő harangok kongásának felidézése fonódnak egybe. Akárcsak a húsvétvasárnapi dologtiltásban, parancsolt ünneplésben az ősrégi, önfeledt, féktelen vígságok munkakerülő napjainak emlékezete a keresztények ünnepnapot megszentelő, azon nem dolgozó szokásaival. Locsolkodós bokréta A húsvéthétfői locsolkodásban a pogányok új életre varázsoló vízöntési rituáléi a hívőknek a megkeresztelkedéssel új életet kezdő szertartásaival mosódnak össze. A vízbevető-hétfő eredeti egészség- és termékenységvarázsló jelentőségére, illetve a keresztelés magasztos elemeire régente a mainál sokkal több figyelmet fordítottak. E jeles nap szokásvilága éppen ezért igen gazdag volt (felidézni színességét külön írást érdemel). Szegeden még a múlt század elején is dívott a lányok és asszonyok kútról, vödör vízzel való öntözése, azt követően a szagos szappanos vízzel történő locsolkodás, aminek jutalma a húsvéti, hímesnek nevezett tojás mellett errefelé egy tavaszi virágokból kötött bokréta volt a férfiaknak, egy-egy kupica pálinkával. SZABÓ MAGDOLNA AZ ÖRÖMHÍR MINDENKI SZÍVÉBEN MEGRAGAD Az ünnep Sokak számára hagyományok, népi szokások emléknapjai a húsvéti ünnepek, ám egyre többen vannak, akik eletük sorsfordító felismerését kötik a nagyhét eseményeihez. A keresztények különös titokról emlékeznek meg Jézus feltámadását felidézve: életformájuk tükrözi, hogy nincs többé válaszfal Isten és a megtért ember közt. Salamon László, apátfalvi plébános fiatal katolikus lelkészként a szeged-csanádi egyházmegye három falujának egyházközségében egyszerre szolgál - szentmisével és a katolikus szertartásrend különleges, húsvéti liturgiáival - a nagyhét ünnepnapjain is. így különlegesen is tömör, konkrét üzenetekben kell minden esetben megfogalmaznia a prédikációkban, hogy mi húsvét lényege, üzenete, titka, azaz misztériuma. A vallási gyakorlat egyik veszélye, hogy sokak számára monoton szokássá, lelkileg üres hagyománnyá válik a templomi ünneplés, éppen ennek megtörése a lelkész egyik legfontosabb feladata. - A katolikus egyház bevett tanítási, elmélyülési formája a lelkigyakorlat, ami megtervezett, kidolgozott rendszer szerint épül fel. Mint ilyenek vezetői, úgy gondoljuk, ha az esetleg több napon át tartó, több órát is felölelő gyakorlatok eredményeképp csak egyetlen gondolat is megfogan a résztvevők szívében, eredményes volt az együtt eltöltött idő. Úgy vélem, hogy maga a húsvéti ünnepkör az összes liturgikus elemével együtt egyetlen nagy lelkigyakorlat. Lelkipásztori célom, hogy a húsvét misztériumának lényeges eleme, legalább egy-két gondolat minden ünneplő szívében megragadjon. Húsvét egyik elemi titka a kiengesztelődés, egymással csakúgy, mint az Istennel. Ha ez az ünnep alatt megvalósul a hívek lelkében, a liturgia elérte a célját - foglalta össze a plébános, aki rámutatott: az üzenet továbbadásának legerősebb eszköze maga a prédikáció. - Úgy vélem, hogy a húsvét legfőbb titka, amit minden szentbeszédnek és szertartásnak tovább kell adnia, hogy a kereszténység nem csupán egy vallás, egy filozófia vagy erkölcsi rendszer, hanem életforma - tette hozzá Salamon László. - Ez az életforma az élet győzelmének, igenlésének értékrendjét kell, hogy magán hordozza. Erre utal Krisztus feltámadása, ami rámutat: minden helyzetből van kiút, a hívőnek van jövője, és sokszor a látszat ellenére - mégis rend uralkodik a világ feíett. Ez az életigenlés -__.__. egyébként ősi titok, hiszem, hogy minden gflf' A ember lelkében hB^u, ^Éh^jj«^ ott él, legyen ke- BRCSlijjpfeJ^^P H^BMÉII '¡TÍ^ÍP resztény, más vallású, vagy akár ateista. Éppen ezért rendkívül fontos lelkészi feladat a húsvéti ünnep ¡BEK* során is a meg- Rfgl felelő szavakkal rávezetni az ünneplőket ennek a Ei&kiH bibliai valóságára is. Akkor pedig hiszem, hogy a húsvéti üzenet [X^^^H^^^H lángra kap a hallgatók szívében- Az utolós vacsora miséjének lábmosási lelkében. szertartását végzi Joseph Ratzinger - német ILLYÉS SZABOLCS bíborosként FCfTÓ:MTl/AP Misztérium Sokatmondó fogalom a zsidó-keresztény vallási hagyományban a misztérium. Az evangéliumi kifejezésnek, a görög müszterionnak az arámi eredetű bibliai fogalom, a „szód" felel meg az Ószövetségben, ami bizalmas beszélgetést, tanácsadást, titkot, valamint olyan bizalmas társaságot jelent, amelyben ilyen titkos tanácsok megbeszélése folyik. Tehát ez a kifejezés egyaránt jelöli az emberek közötti intim viszonyt és az embernek az Istennel való bizalmas kapcsolatát Az evangéliumokban pedig Jézus beszél Isten országának a titkáról, amely a tanítványoknak adatott, ez a titok pedig maga Jézus, aki a Messiás. Az Újszövetség tanúsága alapján a Messiás, azaz a menynyei uralomra felkent Jézus küldetése a kereszten teljesedett be, húsvétkor, amikor ártatlanul kivégezve semmivé tette az emberek bűnének következményét - a büntetést. Ez tehát a keresztény húsvét titka: beteljesedik a zsidókkal megkötött bizalmas, titkos szövetség, mindenki számára elérhetővé válik a „tagság" Isten közösségében, aminek egyetlen feltétele a hit. Annak az elfogadása, hogy Jézus parancsolata: a megtérés és a szeretet újra összekapcsolja az embert az Istennel.