Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-13 / 87. szám

UMW Wtm, wm FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS ÚJ TESTÜLD SEGÍTI A GAZDÁLKODÁST Változik az universitas működése A márciustól hatályos új felső­oktatási törvény miatt számos dologban változott az SZTE működése. Létrejött a gazda­sági tanács, amelyben az egyetemi vezetők mellett ott vannak a szaktárca, a hallga­tók és a gazdasági szféra dele­gáltjai is. A törvényváltozással hamarosan önálló karrá ala­kulhat a fogorvosi szakirány. Noha a végrehajtási rendeletek többsége még hiányzik, ami átmeneti zavarokat okoz a ka­rok működésében, a törvény­ben meghatározott módon már a Szegedi Tudományegye­temen is felállt a gazdasági ta­nács, amely az intézmény vé­leményező, a stratégiai dönté­sek előkészítésében részt vevő és a döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerve. Ahogy Merényi Mária, az SZTE főtitkára elmondta: a kilenctagú testületbe négy ta­got delegál az egyetemi ta­nácsból szenátussá alakult döntéshozó szerv, amelynek hatásköre jelentősen bővült. Az egyetemi szenátus ezentúl meghatározza az egyes szakok képzési programját, dönt a doktori iskolák és önálló karok alapításáról, elbírálja a gazda­sági szervezet alapítására, hi­telfelvételre vonatkozó kezde­ményezéseket, és megalkotja az egyetem költségvetését. A szenátus négy tagja - Der­varits Attila, az egyetem társa­dalmi tanácsának elnöke, Rácz Béla stratégiai rektorhelyettes, Vécsey László, az orvostudo­mányi kar neurológiai kliniká­jának vezetője és Mák Balázs, a hallgatói önkormányzat ko­rábbi elnöke - mellett a gazda­sági tanácsnak hivatalból tagja az egyetem rektora és a gazda­sági főigazgató is. A fennmara­dó három helyre az oktatási tárca delegáltjai - Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének elnöke, Mo­nok István, az Országos Szé­chenyi Könyvtár főigazgatója és Kertesi Gábor, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intézeté­nek tudományos főmunkatár­sa - kerültek. A gazdasági tes­tület ülésein tanácskozási, vé­leménynyilvánítási joggal részt vesz a Magyar Államkincstár képviselője is. Az új törvény szellemében az egyetemi vezetésnek június 30-áig meg kell alkotnia az egységes szervezeti és műkö­dési szabályzatot, ami minden karra ugyanúgy vonatkozik ­szemben a korábbi gyakorlat­tal, amelyben az egyetemi szintű csak az alapját adta a karonként változó szabályo­zásnak. A feszített tempójú munkában minden kar véle­ményét kikérik, ennek alapján állítják össze a szervezeti fel­építésre, feladatokra, minő­ségbiztosítási rendszerre, fog­lalkoztatási és hallgatói köve­telményrendszerre vonatkozó szabályzatot. Újdonság a ven­déghallgatói és a párhuzamos hallgatói jogviszony beveze­tése, ami a felsőoktatási in­tézmények közti átjárhatósá­got teszi könnyebbé. Merényi Mária elmondta: az önálló karalapítási lehetőség­gel élve már tárgyalások foly­nak a fogorvos-tudományi szakirány önálló karrá alakítá­sáról. A Felsőoktatási Tudomá­nyos Tanács és a Magyar Felső­oktatási Akkreditációs Bizott­ság támogatta a kar megalapí­tásának tervét, a fogorvos-tu­dományi kar indításának idő­pontjáról a szenátus dönt. T. R. Integrációs klub Négy előadásból álló sorozatot szervez a Szegedi Tudományegye­tem Európa-tanulmányok központja áprilisban és májusban. Az Integrációs klub rendezvényeinek helyszíne a jogi kar társalgója. A PROGRAM: ÁPRILIS 13., 17.00: Az Európai Bizottság és az elektronikus hírközlés ­Kecsmár Krisztián, Desk Officer Hungary, Access Directive, Európai Bizottság, Információs Társadalom Főigazgatóság ÁPRILIS 26., 17.00: Az Európai Ügyek Hivatalának működése, Ma­gyarország részvétele az európai szintű döntéshozatalban. A szol­gáltatások liberalizálásának kihívásai a Bolkestein direktíva tük­rében - Iván Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal Európai Ügyek Hivatalának elnökhelyettese MÁJUS 4., 17.00: Az Európai Unió előtt álló biztonságpolitikai kihívások - dr. Gazdag Ferenc egyetemi tanár, Kodolányi János Főiskola, Teleki László Intézet MÁJUS IL., 17.00: A magyar kultúrdiplomácia lehetőségei és korlátai az Európai Unióban - dr. Csernus Sándor egyetemi docens, SZTE BTK Történeti Intézet Gyógytornászkongresszus Tizenöt éve képeznek gyógytornászokat Szegeden, ebből az alka­lomból jubileumi kongresszust rendez az SZTE Egészségügyi Fő­iskolai Karának Fizioterápiás Tanszéke április 26-án és 27-én. A találkozó alkalmas arra, hogy a résztvevőkkel megismertessék a tanszék legfrissebb tudományos eredményeit. A kongresszusra az egész országból, s az összes társfőiskoláról érkeznek gyógytor­nászok, akik beszámolnak a fizioterápia területén végzett mun­kájuk eredményeiről. A találkozó helyszíne a Fehértói halász­csárda. A programról bővebb információ található a www.efk.u-szeged.hu/gyogytornaszszak/konfinternetes címen. Negyvenmilliárd forintos az egyetem költségvetése A Szegedi Tudományegyetem ­amely nemcsak a város legna­gyobb munkáltatója, hanem legnagyobb fogyasztója is ­idén 40 milliárd forintból gaz­dálkodhat. Hiába nőtt azonban 2006-ban a saját bevétel és az állami támogatás összege egy­aránt a hazai felsőoktatás egyik fellegvárában, kevesebb pénzből kell gazdálkodnia, mint 2005-ben. Ennek okairól és a 2006-os büdzsé számai­nak hátteréről Tráser Feren­cet, az SZTE gazdasági és mű­szaki főigazgatóját kérdeztük. Város a városban a Szegedi Tudományegyetem, városi méretű a költségvetése is: míg Szeged is csak alig 66 milliárd forintból gazdálkodik idén, addig az egyetem ezen összeg csaknem kétharmadából, 40 milliárdból. Az egyik legna­gyobb felsőoktatási intéz­mény 2006-os költségvetését hétfőn hagyta jóvá a szenátus. A tizenegy karral rendelkező egyetem 6700 dolgozónak ad munkát, de ha a félállásban, illetve honoráriumért alkal­mazottak számát is hozzáad­juk, akkor kiderül, hogy 11 ezren jutnak havi keresethez a felsőoktatási intézménytől. Innen nézve az SZTE már nemcsak Szeged, hanem a ré­gió legnagyobb foglalkoztató­jának is számít. Emellett ­mint ahogy azt Tráser Ferenc, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója megfogalmazta-, a tudományegyetem Szeged legnagyobb villamosenergia-, gáz- és vízfogyasztója is. A nagyságrendeket jól érzékel­teti, hogy a kifizetett bérek összege meghaladja a 17 mil­liárd forintot, az éves energia­és a közműszámla 2 milliár­dos. Az egyetemre vállalko­zások sora épül a városban, mivel egy kisvárosnyi ember, közel 30 ezer hallgató vásárol a szegedi üzletekben, költi el a pénzét az éttermekben, jár fodrászhoz, kozmetikushoz, Az egyetem jelenlegi legnagyobb beruházása az Újszegeden 1,3 milliárd forintból épülő biológiai központ FOTÓ: GYENES KÁLMÁN és utazik a buszokon, villa­mosokon. Amikor azonban az egyetemi büdzsében egyre nagyobb szá­mokat írunk le - magyarázta a főigazgató -, az sajnos nem azt jelenti, hogy több az elkölthető pénz: a nagyobb „árbevétel" nem hordoz magában na­gyobb lehetőségeket. Az idei több mint 40 milliárdos főösz­szegen belül például az állami támogatás összege éppúgy emelkedett, mint a saját bevé­teleké. 2006-ban tehát látszó­lag mintegy 800 millió forinttal több támogatásból gazdálkod­hat az egyetem. Ez azonban a valóságban nem így van: ebből a pénzből ugyanis közel 400 millió a hallgatóknak juttatott többlettámogatás, ami csak „átfut" az intézményi kasszán. A maradék 400 millió forintot pedig elviszi az energia- és a bérnövekmény. A bevételi oldalon is hiába szerepel nagyobb összeg: a 2005-ös 22 milliárddal szem­ben idén 26 milliárd forint. Az oktatási tárca által előírt, 4 milliárd forinttal megnövelt saját bevételekből - pályázati forrásokból, a költségtérítéses képzések összegéből, a kuta­tási megbízásokból - nagyon korlátozott feltételek mellett lehet rezsiköltségeket elvonni. Csak kívülről tűnhet úgy, hogy a felsőoktatás egyik fellegvá­rának tekintett Szegedi Tudo­mányegyetemnek nőtt a költ­ségvetési főösszege, valójában kevesebb pénzből tud működ­ni, mint 2005-ben. Ennek ellenére a fejlesztések nem állnak meg, ugyanolyan óriási lendülettel folynak, minden állami és uniós forrást megragadnak a döntéshozók. A Szegedi Tudományegyete­men jelenleg két nagy beru­házás is zajlik: az egyik a Fő fasortól jobbra található úgy­nevezett „ipszilontelken" az újabb biológiai központ meg­építése. A 2007 februárjára be­fejeződő, í,3 milliárd forintos építkezés költségeinek kéthar­madát saját erőből fedezi az egyetem, egyharmada pályá­zati forrás. Közel 600 millió forintból újítják fel a gazda­ságtudományi kar számára a Kálvária sugárúti volt Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola épületét. Ez a rekonstrukció 2006 végére fejeződik be. A GTK jelenlegi Honvéd téri épületébe pedig az informa­tikai tanszékcsoport kerül az Árpád térről. A Dugonics téri egyetemi főépület felújítására majd a második Nemzeti fej­lesztési tervhez pályáznak for­rásért, akárcsak más beruhá­zások megvalósításáért is. F. K. Informatikai világcéggel szerződtek A hallgatók és az oktatók számára is kedvező együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az indiai székhelyű informa­tikai tanácsadó és szoftverfejlesztő vi­lágcég, a TATA Consultancy Services Li­mited (TCS). MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi informatika szakos egyetemisták és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatóinak figyelme a TATÁ Consultancy Services Limited (TCS) cégre mint lehetsé­ges munkahelyre, illetve együttműködő partnerre irányulhat. Ugyanis az 1968 óta létező TCS idén március végén szerződést kötött az SZTE vezetőivel. Az indiai központú világcég az ottani GDP 2,5-2,8 százalékát adja. A vállalat­csoporthoz több mint 85 cég és 275 ezer alkalmazott tartozik - közte a 2001-ben alakult magyarországi leányvállalat, a TA­TA Coqsultancy Services Hungary a maga több mint 350 szakemberével. Az ázsiai cég Magyarországon hozta létre az első Indián kívüli fejlesztési központját, amely 2001-ben még csak néhány, ma már közel négyszáz emberből áll, de ezerfősre bő­vítenék. A világ meghatározó egyeteme­ivel - ezentúl a szegedivel is - kap­csolatban állnak. A tehetséges végzős hallgatók számára munkahelyet is kí­nálnak. Az ilyenféle gyakorlati kapcsolatrend­szert Csirik János, az SZTE Természet­tudományi Karának dékánja is fontosnak tartja, ezért a várhatóan 30-50 érdeklődő hallgató már idén szeptembertől meg­ismerkedhet a TATA-csoporton belül fo­lyó munka részleteivel. A bolognai típusú képzés megkívánja, hogy konkrét felada­tokhoz kapcsolódó együttműködés jöjjön létre. Ennek része, hogy az egyetem a legnagyobb cégekkel próbál kapcsolato­kat kiépíteni. Most is az egyetemi hall­gatók állnak fókuszban. De az oktatók számára is előnyöket kínál a megálla­podás, hiszen az indiai cég révén kü­lönböző kutatási pályázatokon is részt vehetnek, így szeretnénk közös megbí­zásokhoz, feladatokhoz jutni. Örvendetes, hogy az SZTE ennyire gya­korlatorientált céggel kerül kapcsolatba ­véli Szabó Gábor rektor, aki abban bízik, hogy a TATA cég elsősorban Magyar­országon alkalmazza a Szegeden kikép­zett fiatalokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom