Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-11 / 85. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2006. ÁPRILIS 11. NAPI MELLEKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMAMR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZEL WWW.DELMAGYAR.HU MEGTARTANI A BEFOLYÁST A VELÜNK TÖRTÉNŐ DOLGOK FÖLÖTT Az optimisták tovább élnek Akik rendszeresen végeznek intenzív testmozgást, rendszerint elégedettebbek életükkel, mint akik nem: endorfin szabadul föl a szervezetben ILLUSZTRÁCIÓ: FRANK YVETTE Az optimista életfelfogás növeli az esélyt ar­ra, hogy az ember egészségesen élhesse életét. De mitől függ, hogy valaki optimis­ta-e vagy pesszimista? Többek között attól, hogy befolyásolhatja-e saját sorsát. Az ir­reális optimizmustól azonban óvakodni kell; ha valaki - például - úgy érzi, öt sokkal ki­sebb eséllyel üti el az autó, mint másokat, akkor valójában nagyobb eséllyel üti el, mert nem figyel oda. Hogy valaki optimista vagy pesszimista módon szemléli a világot, abban leg­inkább az játszik szerepet: képes-e be­folyásolni az életét, tudja-e kontrollálni az eseményeket - mondja Szondy Máté, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) személyiség- és egészségpszicho­lógia tanszékének oktatója. Ha az ember azt tapasztalja, hogy tartósan elvesztette befolyását a saját magával, s környe­zetével történő események fölött, akkor egy idő után elveszíti optimizmusát. Anyagiak és szellemiek Közkeletű mondás: „a pénz boldogít". És bár a pénz révén az ember fokozhatja be­folyását sorsának alakulása fölött, tehát Pszichológusnapok A pszichológia iránt társadalomszerte óri­ási az érdeklődés - tapasztalhatták a sze­gedi pszichológusnapok szervezői a renge­teg érdeklődőt vonzó múlt heti rendezvény­sorozattal kapcsolatban. A rendszerválto­zás előtt „burzsoá áltudománynak" minő­sülő, s szűk keretek közt tartani igyekezett tudományág szemléletmódja számtalan esetben hasznosítható választ ad hétköz­napi helyzetek kérdéseire. A Szegedi Pszi­chológushallgatók Egyesülete már ötödjére szervezte meg a mindenki számára nyitott programot, ahol az SZTE oktatói éppúgy föl­léptek, mint Budapestről érkezett előadók. nőnie kellene optimizmusszintjének, a pénz megléte azonban nem garancia a boldogságra. Sokszor inkább szorongás­okozó: az egyénnek minél inkább van pén­ze, annál inkább rálátása nyílik arra is, hogy mi lenne, ha nem lenne. Ameriká­ban, a fogyasztói társadalom központjá­ban kimutatták: ha valaki csak a pénzszer­zést, s az ezzel összefüggő fogyasztást tart­ja életcéljának, a nagy átlagnál sokkal szo­rongóbb. És mi a helyzet a súlyt az anyagiak helyett a szellemiekre fektető keleti, il­letve az úgynevezett ezoterikus életfel­fogásokkal kapcsolatban? Nem lehet ál­talánosítani: személyfüggő, kire miként hatnak, de vigyázni kell, nehogy inkább rontsanak az ezeket igénybevevő hely­zetén, mint javítanának. Ha romlik a helyzet, el kell gondolkodni: jó-e az az életszemlélet, amit követünk. Hamarabb gyógyulnak Sokszor meghökkentően kevés is elég le­het ahhoz, hogy az ember megőrizze opti­mizmusát. Akik rendszeresen végeznek in­tenzív testmozgást, rendszerint elégedet­tebbek életükkel, mint akik nem: endorfin szabadul föl a szervezetben, ugyanakkor az önértékelés is javul. A rendszeres moz­gás - az egészséges életmód egyik fő alko­tóeleme - nagymértékben fokozza az opti­mizmust, s az optimizmus nagymérték­ben visszahat az egészségre. Az optimisták ritkábban betegszenek meg, ha megbeteg­szenek, hamarabb gyógyulnak, és tovább élnek. A pozitív érzelmek fiziológiailag ki­mutathatóan befolyásolják az egészségi ál­lapotot - márpedig az optimizmus megha­tározó pozitív érzelem. Az emberrel számtalan negatív esemény történhet, melyre nincsen ráhatása. Mi­ként lehet ilyen esetben megőrizni az opti­mizmust? Nagyon sok függ attól, miként értékeljük a bekövetkezett negatív ese­ményt. Ha magán a helyzeten nem is vál­toztathat az ember, a helyzetértékelésen igen. Ha valakinek a családi kapcsolatai­ban következett be negatív változás, akkor ezt megélheti úgy is, hogy sok mindenre lehet ideje, amire eddig a kötöttségek mi­att nem volt, illetve új kapcsolatokat alakít­hat ki. Ha valaki elvesztette a munkahely­ét, ezt értékelheti úgy is, új lehetőségek nyíltak meg előtte. S így tovább. Kerüljük az irrealitást! Arra is föl kell hívni a figyelmet: az opti­mizmus pozitív jelenség, de csak akkor, ha reális optimizmusról van szó. Az irreális optimizmus - amikor az egyén úgy érzi, vele kapcsolatban kisebb eséllyel történ­hetnek rossz dolgok, mint másokkal kap­csolatban, őt például nem ütheti el az autó - káros is lehet, mert az ember elszakad a valóságtól. Reális optimizmus az, amikor kedveződen helyzetben nem arra gondo­lunk, hogy a helyzet milyen kedvezőtlen, hanem arra: sikerrel meg tudunk küzdeni a nehézségekkel. FARKAS CSABA OLVASOSAROK Rák: évről évre mohácsi vész A rák elleni kutatásairól világszerte ismert Molnár József, a Szegedi Tu­dományegyetem (SZTE) professzora is segítette a Rákközeiben című kö­tet megjelenését. A könyv megdöb­bentő tényeket ismertetve igyekszik fölhívni a figyelmet erre a mindenkit fenyegető betegségcsoportra. A daganatos betegségek évente egy-egy mohácsi vészt jelentenek. 1526-ban Mohácsnál a törökkel vívott csatában elpusztult a huszonhétezer főnyi magyar sereg többsége, s 1980-ban a KHS adatai szerint több mint huszonhétezer ember halt meg Magyarországon rákban. Azóta ez évről évre megismétlődik, és a Magyar Rákregiszter szerint az ezredfordulót követően évente hatvan­ezer ember esetében állapítanak meg az országban daganatos beteg­séget - hívja föl a figyelmet a könyv. Nemzetközi felmérés tanúsítja: negyvenöt ország közül 2000-ben Magyarország világelső volt a rák­halálozási sorrendben, és ez azóta sem változott. Mik az okok? Dr. Farkas Ilona „A rák ellen, az emberért, a holnapért" Alapítvány kuratóriumi titkára - egy, a kötetben idézett tanulmánya révén - fölhívja a figyelmet a helytelen életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás kockázatnövelő hatása mellett a környezetszennyezés szerepére Is. Rámutat: a lakosság többsége mintegy „biológiai levegőtisztítást végez", egy év leforgása alatt mindenki négymillió liter belélegzett levegőből vonja ki a szennyező anyagokat oly módon, hogy azok lerakódnak a légutakban, elősegítve a daganatok kialakulását. Talán nem alaptalan az az említettekhez hozzáfűzhető föltételezés: a Kárpát-medence „mé­lyedésalji viszonyai" között sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a légszennyeződés csökkentésére, mint magasabban fekvő országokban, ahonnan a szél gyorsan elfújja a szennyező anyagokat és hosszasan lebegteti - nálunk. De a táplálkozás is hibáztatható. Molnár József, Csizmadia Imre, Penke Botond és Viskolcz Béla szegedi professzor Irányításával 18 ország kutatói kiderítették: a növények úgynevezett oxidatív stresz­szel válaszolnak az őket ért külső káros hatásokra - a talajvízbe kerülő vegyszerektől kezdve a túlzott ultraibolya sugárzásig -, antioxidánsaikkal próbálva az említetteket kivédeni. Következmény: az e növényeket illetve alkotórészeiket tartalmazó élelmiszerek antloxidánstartalma minimálisra csökken. És az antioxidánstar­talom csökkenése maga után vonja a rákképződésben rendkívül nagy szerepet játszó szabadgyökképződést, s mi ezeket a sza­badgyökdús ételeket esszük. Azoknak, akik egyebekre is kíváncsiak a rákkal kapcsolatban, mindenképpen ajánlott a könyv. (Márkus Csaba: Rákközeiben. SLV Press Kiadó, 220 oldal) F.CS. Fontos a rendszeres vérnyomásmérés Érdemes rendszeresen mérni a vérnyomást - figyelmeztetnek belgyógyászok és a hipertóniával, azaz magas vérnyomás be­tegséggel foglalkozó szakorvosok, azt sürgetve, hogy legalább évente egyszer ellenőrizzék a felnőtt lakosság vérnyomását. Orvosilag optimálisnak - életkortól függetlenül - a 140/80 higanymilliméter alatti vérnyomás tekinthető. A mérések kü­lönösen azért indokoltak, mert a hipertónia kapcsolatban lehet a keringési betegségek kialakulásával - ez utóbbiak hazai gyakorisága igen magas, és szerepet játszanak a magyar la­kosság korai halálozásában. Rl á MitfiittRTl IGAZSÁG A BlTlGSitlKKtl KAPCSOLATBA«* OLVASSA EL DR. LENKEI GÁBOR CENZÚRÁZOTT EGÉSZSÉG C. KÖNYVÉT! ORVOS ILYEN ŐSZINTÉN TALÁN MÉG SOSEM BESZÉLT. * Hogyan és miért akadályozta meg a gyógyszeripar, Hogy ön egészséges legyen? * Hogyan hoznak létre mesterségesen betegségeket? Olvassa el a könyvet ét tudja meg, hogy milyen egyszerű lenne egészségesnek marednil j könyvet! Ára most csak „„ Jó Közérzet Központ Vh «1 u Un. vre«^ ««I 672$ Sz+flpíl. Szövetkezeti út 26. Telefoii: +3662 444-679 e-mail joknzer7etknz|xmt@tnvitel hu 1 : 2500 Ft : (• « postaköltség« PRAXIS Dr. HARTAI TAMAS fül-orr-gégész és audiológus, osztályvezető főorvos § GYERMEK ÉS FELNŐTT BETEGEK GYÓGYÍTÁSA ffj Magánrendelése: GYÓGY-PALOTA Szeged, Szent F. u. 8. Rendelés: hétfő: 18-20-ig • Bejelentkezés: 821550-797.20/247-3688 GALENUS szakorvosi rendelő SZEGED, GERA SÁNDOR U. 4. Bejelentkezés: munkanapokon 9-17 óráig. Tel.: GYÓGYÁSZÁT. K0ZAKT0LÓG1A Dl Tótti Kása Izabella töorvos IDEGGYÓGYÁSZAT Dr. Dibó György főorvos Dr vaghy Lásrló szakorvos Dr Túri Piroska töorvos SEBÉSZET, ÉRSEBÉSZET Dl Szabó Tamás szakorvos Dr Baraönay Gettói egyetemi tanársegéd AMBULÁNS MŰTÉTEK BÉLGYÓGYÁSZAT Dr Búzás Edit töorvos Dr Csajbók Éva egyetemi tanársegéd FOGLAL« DZÁS-EGÉSZSEGUGY, GASZTROERTEROLÓGIA Dr Lénárt Zsuzsanna egyetemi tanársegéd Dr. Pintó Olivér PhD, megyei szakfőorvos Dr. Csenke Zoltán töorvos 62/326-739 REUMATOLÓGIA, IÉZERTERAPIA Dr. Sonkodi Gábor adjunktus NŐGYÓGYÁSZAT Pro I. dr. Szabó Elek Dr. Kormányos Zsoft egyetemi tanársegéd TÜDŐGYÓGYÁSZAT Dr. Ágai Zsuzsanna lőorvos FÜL-ORR-GÉGÉSZET. HALLASVIZSGALAT Dr Török Klára töorvos GYÓGYTORNA, MASSZÁZS Vőnek Bernadett gyógytornász LERGIA AMBULANCIA - Kivizsgálás - allergiateszt - Gyógyszeres kezelés - Fényterápiás kezelés - Tanácsadás - Gondozás RHiNeLmTt _ yás, tüsszögés, szemviszketés Fertőzés vagy allergiás nátha? Kezelhetők-e a tünetek? Lehet-e védekezni ellene? Fájdalommentes, új fényterápiás eljárás a szénanátha kezelésére. MediCenter Szakorvosi Intézet Időpont-egyeztetés, bejelentkezés: 62/55-88-88 Szeged, Petőfi S. sgt. 39. Orrdug

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom