Délmagyarország, 2006. április (96. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-08 / 83. szám

SZOMBAT, 2006. ÁPRILIS 8. A K T U A L I S • A Marostól is függ, mikor tetőzik Szegednél a folyó Ha visszafelé folyik a Tisza A szegedi Tisza-híd pillére már alig látszik ki a magasan álló vízből Fotó: Gyenps Kálmán Tbvábbi áradás várható az Al­só-Tiszán. A Duna visszaduz­zasztó hatása miatt az ár le­vonulása akár másfél hónapig is elhúzódik, ám a vízügy fölké­szült. Csongrádnál biztosan be kell ve­zetni a harmadfokú árvízvédel­mi készültséget a napokban, és minden bizonnyal Mindszent­nél is. Hogy Szegednél pontosan mikor és hány centivel tetőzik a Tisza, még nem lehet tudni, ez attól is függ, a Maros kap-e vá­ratlan csapadék-utánpótlást. A magas vízállásra akár másfél hónapig is számítani kell a Du­na erőteljes, a tiszai áradás levo­nulását lassító visszaduzzasztó hatása miatt is. A gátak ugyan megfelelőek, de állékonyságuk a sokáig tartó víznyomás miatt idővel csökkenhet. Megtámasz­tásukra félmillió homokzsák áll rendelkezésre. Elképzelhető-e, hogy - a Duna visszaduzzasztó hatása miatt ­akár még visszafelé is folyjon a MINDENÜTT ARADAS Erőteljesen áradnak a folyók. Ezt szemlélteti: a Tisza Mindszentnél tegnap reggel még csak 784 centi magas volt, délre azonban már elérte a 789 centi magasságot, és ezután is óránként mintegy egy centivel nőtt a víz ­tudtuk meg Kemény Lászlótól, az Atikövizig műszaki ügyeletesétől. Hogy Szegednél milyen értékekkel s mikor tetőzik a Tisza, csak a tokaji tetőzés levonulása után lehet megmondani - és a tokaji tetőzés mára, szombatra várható. De a Maros is bármikor erősen beleszólhat a szegedi Tisza vízál­lásának alakulásába. Ami előrelátható: a jövő hét elején Mindszentnél 850 centi körüli lehet a vízállás, rá egy hétre a 900 centit is elérheti. A Hár­mas-Körösön nem várható harmadfokú készültséget igénylő vízszintemel­kedés; kérdés, a Körösök vízgyűjtőjén elindult legújabb áradás miként vál­toztatja meg a helyzetet. Tisza? Ezt a kérdést azért tettük fel Dobi László központi véde­lemvezetőnek, az Atikövizig igazgatójának, mert internetes források szerint a napokban a Zagyva fölfelé folyt Szolnoknál. ­Szakmailag nem elképzelhetet­len, hogy visszafelé áramolják a víz a Tisza-mederben. De csak a torkolat fölötti, rövid szakaszon - válaszolja. Hozzátéve: ilyen né­ha a Maros és a Hármas-Körös esetében is előfordul a torkolati szakasznál; ez esetben a Tisza a visszaduzzasztó. Az 1879-es szegedi nagy árvi­zet is részben az okozta - hívják föl a figyelmet más források -, hogy a szokásosnál magasabb volt a Duna vízszintje a két folyó találkozásánál. Szakemberek szerint a mostani számítások azt valószínűsítik, a Duna magas vízállása legfeljebb nagyon lelas­sítja a tiszai árhullám levonulá­sát, ám a Duna ezúttal nem okoz árvizet - Szegednél. Napvilágot látott a közelmúlt­ban egy nagy visszhangot kiváltó terv, melynek lényege: a Tisza belvárosi szakaszán a jelenlegi, másfél méter magas parapetfalat lebontanák, helyébe földbe súly­lyesztett, acélszerkezetű, mobil védőfal kerülne, mely csak árvíz­veszély idején pattanna ki a föld­ből. így árvízmentes időszakok­ban - az év nagyobb hányadában - nem zárná el fal az emberi te­kinteteket a Tiszától. Megvaló­sítható-e ez a terv vízügyi szem­pontból? - kérdeztük az igazga­tót. Elmondta: tudomása szerint Európában nem működik a Ti­szához hasonló nagyságrendű és árvízvédelmi veszélyeket tarto­gató folyón hasonló, mobil gát. Lehet, hogy nem pont Szegeden kellene ilyen szerkezetet először kipróbálni, hiszen ez a város a fönnállása óta folyamatosan küzd az árvízzel. F. CS. Az apadás lassú lesz -A gyümölcsösök pusztulnak Elöntötte a Maros a makói hullámteret Árad a Maros: a tetőzés ma vagy holnap, közel ötméteres vízszinttel várható. A folyó várhatóan egész hónapban a hullámtérben marad - vízben állnak a nyaralók, hétvégi házak, kiskertek. A Maros kiszombori oldalán lévő kiskerteket már a hét elején elöntötte a folyó, mostanra viszont erre a sorsra jutott a makói oldal is. A strandhoz vezető lejáróhoz egymás után ér­keznek a nézelődők - van köztük olyan is, aki nyaralója, hétvégi telke miatt aggódik. így például a földeáki Rakonczai Károly, akinek két kiskertje is van. A gát túloldalán, de ala­csonyan fekvő, lesiben lévő nyolc láncos te­rületben a fakadó víz nem tud kárt tenni: már tavaly júliusban kipusztult belőle min­den, ám a hullámtéri kilenc és fél láncos gyü­mölcsösben még állnak a körte-, alma- és szilvafák. Van egy kétszintes épület is a tel­ken. Az alsó szintje most ázik, ám sikerült időben minden értéket az emeletre menteni. A Maros vízszintje tegnap kora délután bő négy és fél méteres volt. Az Atikövizig vásárhe­lyi szakaszmérnök-helyettesétől, Kemény Lászlónétól megtudtuk: ez még legfeljebb húsz-harminc centivel lesz magasabb, a tető­zés pedig ma vagy holnap várható. A szakem­ber ugyanakkor elmondta azt is, hogy hóolva­dásből származó újabb árhullámra most nem kell számítanunk, hiszen a Maros felső víz­gyűjtőjén minden elolvadt már - ugyanakkor a nagyobb esőzések hozhatnak később újabb víz­szintemelkedést. Egy biztos: a folyót befogadó Tisza ugyancsak áradásban van, ezért a Maros vizét visszaduzzasztja, így csak lassú apadásra lehet számítani. Ebben a hónapban még bizto­san kint lesz a víz a makói hullámtérben. SZ. I. M. Vízveszély BÁTYI ZOLTÁN Ha nem ismerném már majd ötven éve, azt mondanám: bosszút áll. Úgy bizony, méghozzá rajtunk, gyarló embereken, akik váro­saink, falvaink szenny évei, gyárakból küldött hulladékokkal, ki tudja, hányféle vegyszerrel mérgezzük már hosszú évek óta. Ám a Tisza sokkal békésebb lelkű, bosszú dehogy jutna eszébe. Csupán gyenge ahhoz, hogy megvívjon a természet minden ele­mével, gyorsan olvadó hóval, földre támadó tengernyi esővel. Mit tehet más, kövérre hízik, gátat ostromol, ártérbe épített házakra, nyaralókra támad, megcsiklandozza a homokzsákok hasát, és csodálkozik. Ki máson, mint rajtunk, a fent említett gyarló embe­reken, akik kiismerhettük volna már természetét, s mégis úgy tu­dunk rácsodálkozni egy-egy áradásra, mintha soha nem járt vol­na efféle, nem szívesen látott vendég felénk. Pedig elég csupán az 1970-es nagy áradásra emlékeznünk, amikor az ország minden szegletébői sereglettek a segítők a Tisza, a Maros, a Körösök gátjaira. Százezrek pedig lesték aggódva a vízparton véd­műveket erősítő munkásokat, s fogadkoztak: amit csak megtehet­nek a haragos víz gátak közé szorításáért, meg is fogják tenni. Úgy tűnik, nagyobb volt bennük az elszántság akkor, mint később a kitartás. Merthogy a Kárpát-medence folyói mentén - s közel sem csupán a magyarországi szakaszokon - lenne még tennivaló bőven. Hogy mást ne mondjak, megszerethetnék újra a vízügyi szakembe­reket, akiket a bős-nagymarosi gátépítés ürügyén annyi igaztalan tá­madás én, hogy még unokáik is megsértődhetnek emiatt. De eljött annak is az ideje, hogy a Kárpátoktól ölelt világban összehangolják végre vizes terveiket kormányok, szakemberek, környezetvédők, a sokat emlegetett régiós pohtika jegyében éppen a Tiszához, Maros­hoz - vagy hogy kicsit szakszerűnek tűnjek: a vízgyűjtő területhez tartozó - régiók egyesítsék erőiket. Merthogy erre minden korábbi­nál nagyobb az esély. Hamarosan Románia is uniós tagország lesz, Ukrajna is megérdemelne egy kis uniós segítséget, hogy végre széle­sebb nyugalom költözzön a folyóvizek partján élők lelkébe. Egyszóval: árvízügyben tegyünk meg mindent, csak éppen azt töröljük ki terveink közül, hogy a fodrozódó hullámok ürügyén egymásra, őseinkre mutogassunk. Mert miközben azt latolgatjuk, vajon a folyók szabályozásánál követték-e el a hibát, túl keskeny sávot engedve hirtelen duzzadó vizeknek, netán ezt követően for­dítottunk a kelleténél kevesebb gondot a gátak „púpozására", a víz támad. S addig örüljünk, amíg csak rekordokat, s nem házfala­kat dönt. Ezért hát lapátot a kézbe, s tartsuk karban memórián­kat. Nehogy már jövő tavaszra elfeledjük, miért is panaszkodtunk 2006 esős tavaszán. Virágkavalkád Szegeden A Röszkei úti nagybani virágpiacon tegnap nyitotta meg kapuit a virágkiállítás. Ma délután 2-kor kutyaszépségverseny, 4-kor az Irigy Hónaljmirigy, holnap délután 2-kor őshonos magyar kutya­fajták bemutatója, 4-kor Éles István paródiashow-ja is szórakoz­tatja a kiállítás látogatóit Fotó: Gyenes Kálmán A szegedi Makra Mónika szerint a természetes folyamathoz csak veszély esetén kell orvos Otthon szülnének - de egy kórház közelében Folytatás az 1. oldalról - Az első szülés elég nehezen indult, és végül sajnos kórházban is végződött ­kezdte mesélni a történetét. - Három napig vajúdtam Pannával, nem ettem és nem aludtam, szóval meglehetősen elfá­radtam. Egyetlen percre sem volt életve­szélyben sem ő, sem én, de végül úgy döntöttem, nem bírom ezt tovább, ezért mentem kórházba. Az ott töltött idő vi­szont egyáltalán nem volt jó élmény, an­nak ellenére, hogy nagyon embersége­sen bántak velünk. Mónika második szülése viszont már úgy zajlott, ahogyan azt szerette volna: saját lakásában, nyugodt körülmények között. Sétálgatott, fürdőkádban üldö­gélt, majd párja ölében ülve vajúdott. ­Geréb Ági emberségesen bánt velem, és soha nem utasított, hanem csupán kí­sérte a szülést, ahogy azt a természet rendje diktálta. Ráadásul gátat sem kel­lett metszeni, szemben az első szüléssel. És ami nagyon fontos: miután Réka megszületett, nem vitték el méricskélni, A szülészeti klinika előtt demonstráltak az asszonyok, akik otthon szeretnék megszülni gyermeküket Fotó: Frank Yvette fürdetni. Ott maradtunk együtt, az apu­kájával és vele, békességben, pihengetve. Mónika hangsúlyozta: nagyon jó, hogy vannak orvosok, nincs is velük semmi baja. De az ő felfogása szerint nekik csak akkor kellene beleavatkozni­uk a szülés természetes folyamatába, ha valami probléma adódik. - Kitétel is a kísért szüléseknél, hogy elérhető közel­ségben legyen egy kórház vagy klinika ­tette hozzá. - Az otthonszúlők tehát nincsenek hátrányos helyzetben a többi nővel szemben, csak éppen bensősége­sebb, nyugodtabb és barátságosabb kör­nyezetben hozhatják világra gyermekü­ket. T.K. GEREB ÁGNES A DEMONSTRÁCIÓRÓL A szegedi születésű szülész- nőgyógyász orvos, Geréb Ágnes úgy véli, az „Első pe­lenkás akció", azaz a tegnapi demonstrá­ció nem kifejezetten az ő „megvédése", sokkal inkább az otthon szülés létjogosult­ságának elfogadtatása miatt jött létre. A kezdeményezés tőle független volt, egyéb elfoglaltságai miatt nem is vett részt rajta, de nagyon örült, hogy vannak, akik kiállnak az ügy mellett. Mint mondta, 1989 óta sok mindent megpróbáltak már ennek érdeké­ben, és reméli, hogy végre eljött az idő, amikor sokak szeme felnyílik. Tegnap a nagyvárosokban jó hangulatú, békés de­monstrálást tartottak, és a résztvevők szin­te mindenhol - Szegeden is - át tudták ad­ni az intézményvezető orvosoknak a petíci­ójukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom