Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-27 / 72. szám

HÉTFŐ, 2006. MÁRCIUS 27. •AKTUÁLIS" 3 Hétköznapi sztrádaretúr Szeged és Budapest között Táblától tábláig csupán egy óra és tizenöt perc Mennyi idő alatt lehet Szegedről Budapestre eljutni és onnan visszajönni hétköznap az autósztrádán? Erre kerestük a választ, ha nem is tökéletesen szabályosan, de rendőrbarát tempóban, azaz 140 kilométeres sebességre állítva a Ford Focus tempomatját az autópályán, s másutt is a tűréshatáron - megengedett sebesség plusz 10 kilométeren - belül maradva. Reggel és délután, táblától tábláig szinte percre pontosan egy óra 15 percet mértünk. Egy Szeged-Budapest utat lehet mérni központtól központig és táblától tábláig, mi mindkettőre kíváncsiak voltunk. Hétköznap, csütörtökön a Ford Focusszal 7 óra 11 -kor indultunk a Széchenyi térről, két lámpát is éppen csak lekésve 9 perc alatt értünk a Szeged táblához, további öt kellett, hogy rajta legyünk az M5-ösön a kettős körforgalmon keresztül, mert sokáig kísértünk egy kamiont. A félegyházi lejárót 7 óra 46-ra értük el, az út kétharmadán keményen esett, így valamennyi kamion előzésénél le kellett lassítani legalább 100-as tempóig, hogy áthatoljunk egy-egy átmeneti vakságot okozó vízfüggönyön. Ezután mindig a tempómat húzta vissza a kocsit 140-re. Egy rövid útépítésen, azaz 80 kilométeres sebességkorlátozó táblán túljutva 8 óra 4-kor voltunk Kecskemét északi bejárójáCsak itt voltunk szabálytalanok, a fotó kedvéért húzódott a Focus a leállósávba Fotó: Miskolczi Róbert nál, további 27 perc múlva pedig átrobogtunk az MO-s körgyűrű alatt. 8 óra 35 perc: Budapest tábla, majd további 4 perc a Határ úti felüljáró. Onnan kicsit lassult a tempó, az Üllői útig 14 perc, majd tovább, a Puskás Ferenc-stadionig még tíz perc kellett, így 9 óra 3-kor érkeztünk meg. Vagyis nem a központ felé mentünk, de ha az Üllői úttól befelé folytatjuk, ennyi idő alatt eljutottunk volna a tágabb értelemben vett belvárosig. MATRICAVASARLAS SMS-BEN SMS-ben vásároltuk a négynapos autópálya-matricát, a rendszámot szóköz nélkül - a 8100 100 mobilszámra küldve néhány másodperc múlva jött a megerősítést kérő válasz. Azt vísszaküldve megkaptuk a véglegesítést, azaz a kódot. 1170 plusz 100 forint tranzakciós díjért matricatulajdonosokká váltunk, bő egy perc alatt. A 20-as és 30-as előhívó számmal is működő rendszer egész napokat számol, ezért az indulás napján célszerű SMS-ezni. GYAKORLATI NYERESEG A Félegyháza-Szeged közötti sztrádaszakasz átadása előtt szűk negyven perc kellett egy Opel Astrának, hogy a Szeged táblától eljusson a sztrádára. Gyakran 130-140-es tempóval, hogy behozza a kamionok utáni araszolásokkal, a szembeforgalom miatti lassabb haladással elvesztegetett időt. A pályán akkor sem kellett 140-nél nagyobb tempó, esetleg egy-egy előzésnél, így normál menetben táblától tábláig másfél óra volt az út. Ebből most biztosan lejött 15 perc, s ami ennél sokkal fontosabb, a Szeged-Félegyháza halálúton a többszörös gyorshajtás. Szeged-Budapest, központtól központig 166 kilométer, normál reggeli forgalomban az autópályán tehát 1 óra 52 perc, táblától tábláig azonban ez csupán 1 óra 15 perc. Ebben volt 30 kilométer zápor, egy rövid útfelújítás, s körülbelül kéttucat autó előzött meg bennünket a sztrádán, többségük az utolsó 30 kilométeren. Volt, hogy egy lendülettel egyszerre nyolc is. Érdekes, hogy visszafelé, gyönyörű időben, azaz eső nélkül is percre pontosan ugyanannyit futottunk, azaz táblától tábláig egy óra 15 percet, köszönhetően a tempomatnak és a közel hasonló, átlagos forgalomnak. Három óra előtt tíz perccel hagytuk el a Budapest táblát, s négy óra után öt perccel már túl voltunk a szegedin. KOVÁCS ANDRÁS A töltésrongáló özönnövény nem szívesen látott vendég Gyalogakác a hullámtérben „Állítsuk meg a gyalogakácot!" A jelszó vízügyi szakemberek, természetvédők számára egyaránt ismerős. A töltésrongáló, az őshonos cserjéktől az élőhelyet elfoglaló, gyorsan terjedő, úgynevezett özönnövény nem szívesen látott vendég a hullámtérben — viszont jószerével kiebrudalhatatlan. Folyamatosan újratermelődő energianövényként azonban hasznos lehetne. - A vízügy számára kétszeresen is nemkívánatos ez a cserje - mondja Priváczkiné Hajdú Zsuzsanna, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) ügyeletvezetője. Árvízveszélyt is okozhat Gyorsan terjedő gyökérzete rongálja-lazítja a töltéstestet, s megakadályozza, hogy a fü - amely viszont nagyon hatékonyan védi a töltést az áradások elmosó-elhaboló hatásától - gyökeret verjen a területen. A hullámtérben sűrű állományt képezve pedig lassítja az áradások levonulását, visszaduzzasztva a vizet. A gyalogakác úszva terjed: milliónyi magva az áradásokkor mindenhova eljut a töltésen belül. De sarjakkal is szaporodik. Védekezni nagyon nehéz ellene. A vízügyi igazgatóság ugyan rendszeresen végez kaszálást a töltéseken, ez azonban a gyalogakác ellen alig hatásos, sőt a lágyszárúakra tervezett kaszálógépek késeit tönkre is teszi a fásszárú cserje. Ráadásul, ha le is kaszálják e növényt, rendkívül gyorsan újranő - akár két hónapon belül akár másfél méter magasba nyúlhat. A helyzeten csak bizonyos fokig enyhít, hogy a közmunkaprogram keretében közmunkások is segíthetik a töltések gyalogakác-mentesítését. Kiszorítja az őshonos cserjéket S a természetvédelem számára miért nemkívánatos a gyalogakác? - Az utóbbi évtizedekben felismerhetetlenségig megváltoztatta a hullámtéri erdőket és azok aljnövényzet-fajösszetételét ez a nem őshonos, Amerikából behurcolt cserje - mondja Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megyei csoportja keretében működő Beretzk Péter-munkacsoport elnöke. A Szeged-környéki hullámterek életét figyelemmel kísérő szakember látja: évről évre nagyobb területet hódítanak meg a tájidegen özönnövények - a gyalogakácon túlmenően az amerikai kőris, illetve a zöld vagy kőrislevelű juhar is. Kirándulókra akár veszélyes is lehet a gyalogakác: a tájékozódást lehetetlenné tevő sűrűségben a szó szoros értelmében elvész az ember. Lehet, mégis van megoldás gyérítésére? - Bioenergia előállítására alkalmas lehet a gyalogakác ismertet egy lehetséges hasznosítási módot Vass Sándor, a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója. Nagy energiatartalmú keményfáról van szó, elégetéskor anyagának legnagyobb része hasznosul, és jelentős illóolaj-tartalma is fokozza fűtőértékét. Illóolaj tartalmú keményfa Ha létrejön biomasszaerőmű a dél-alföldi régióban - és előbb-utóbb, a megújuló energiák jelentőségének növekedésével, létrejön - szállításköltségek sem teszik kérdésessé az ilyen irányú fölhasználás kifizetődését. A „gyalogakác-aratás", gépesítve, folyamatos lehetne, épp az a sajátossága válhatna előnyére e növénynek, mely a jelen helyzetet létrehozta: gyors újratermelődése. A letermelést vegetációs időn kívül, részletekben kellene folytatni - a terület élővilágára való fokozott odafigyelés mellett. F.CS. KEXCÍNEGEK FOGYASZTJA« Vajon „ráállt-e" a nagyon jelentős tömeget Képező gyalogakácra meghonosodása óta a hazai állatvilág: hasznosítják-e például táplálékként, tartózkodási helyként? Természetvédelmi értéke többek között azért is csekély, mert nem nagyon állt rá. Magvát legföljebb a kékcinege fogyasztja a legínségesebb télidőn, fészkelőhelyül olykor poszáták használják mondja Kasza Ferenc. Emberi fölhasználásra koszorúkötők szedik, koszorúalapot készítenek belőle. Csongrádi betörések Több hétvégi házat is feltörtek ismeretlen tettesek a közelmúltban a Csongrádhoz tartozó Öregszőlők területén. A Csongrádi Rendőrkapitányság több hónapos munka nyomán három fiatal férfi ellen indított eljárást. Közülük egy most is büntetését tölti, a másik kettőnél a házkutatások idején megtalálták az üdülőkből elvitt értékek jelentős részét. A rendőrök adatai szerint eddig hét sértettje van a betöréses lopásoknak, de valószínű, hogy több helyre is betörtek a tettesek. Mozgósítás PANEK SÁNDOR A mozgósítási szakaszba lépett a kampány, ami azt jelenti, hogy a hívószavak, a választókkal való találkozás és a szónoki képességek dominálnak. Elkezdődött az az időszak, amelyet mindent eldöntőnek nevezhetünk, hiszen a felmérések szerint még mindig 15-20 százaléknyi választó tartozik a bizonytalanok közé. A mozgósítás a Fidesz-KDNP-nek fontosabb, hiszen a jobboldalon nagyobb a szavazatok forgácsolódásának kockázata. A Fidesz már az európai választások után szembesült azzal, hogy Dávid Ibolya MDF-je az alacsony részvétel mellett elért 33 százados „sikertől" többet remél, mint egy jobboldali választási koalíciótól. Szavazatok veszhetnek el a Jobbik-MIÉP szövetség miatt is. Ráadásul a Fidesznek egyedül kell mozgósítania a jobboldali szavazókat, hiszen minden jobboldali kispártnak az a kedvező, ha kevesen mennek el szavazni. Az MDF támogatottsága eddig nemigen jutott 3 százalék fölé, jelezve, hogy a pártnak nincs elég integráló ereje a jobboldalon. A Fidesznek két esélye van: a nagy arányú győzelem, vagy az SZDSZ kiesése. Kedvezőbb, de egyben kényesebb helyzetben van az MSZP. Fidesz-előny mellett a szocialisták csak akkor alakíthatnak kormányt, ha az SZDSZ is átlépi az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Mivel a két nagy párt versenye önmagában is mozgósító hatású, és elszívja a szavazatokat a kisebb pártoktól, a szocialisták nem lehetnek biztosak abban, hogy liberális gazdaságpolitikájukkal a bizonytalanokat szólítják meg, és nem az SZDSZ-tól vesznek el szavazatokat. Az SZDSZ-nek ugyan biztosabb bázisa van, mint az MDF-nek, de 70 százalék körüli részvételnél még ez sem biztos, hogy elég lesz. Orbán Viktor mozgósító ereje a jobboldalon egyszerre gyengítheti a kormányváltást akadályozó MDF-et, és serkentheti a szocialista tábort, vagyis szavazókat állíthat át az SZDSZ-tól az MSZP-be. Gyurcsány Ferencnek ugyanakkor kényes vállalkozás lenne az SZDSZ támogatására biztatni szavazóit. A fenti mérlegelés azonban csak a jelenlegi felmérési eredmények mellett érvényes. 15 százaléknyi szavazó bármelyik oldalra dönthet, amennyiben a mozgósítás sikeres, és sokan mennek el szavazni. Két hétig még kérdés marad, hogy a bizonytalanok szavazata a négyéves kormányzati tevékenységről mond-e ítéletet, mint 4 évvel ezelőtt, vagy a mozgósítás kulcsszavai, a fejlesztés (MSZP) és a szohdaritás (Fidesz) hatnak-e tájuk. Az M5-ös építéséből származik a lerakott hulladék Az AKA elismerte Az autópályát építtető és üzemeltető AKA Zrt. szóvivője szombaton elismerte, hogy az M5-ös határig tartó szakaszának építéséből származik a Mórahalom és Röszke között engedély nélkül lerakott építési törmelék. A felelőst bírsággal sújthatják. MUNKATÁRSUNKTÓL Az M5-ös határig tartó szakaszának átadása előtti napon pattant ki az építési törmelék ügye. A Fidesz-KDNP szegedi országgyűlési képviselőjelöltje, Balogh László március 10-én mutatta be saját dokumentumait a több ezer tonnányi építési törmelékről, amelyet állítása szerint engedély nélkül raktak le a Mórahalom és Röszke közötti két homokbányába. Lapunkban akkor arról is beszámoltunk, hogy az Alsó-Tisza-vidéki Környezet-, Természetés Vízügyi Felügyelőség vizsgálja az egyébként környezetszennyezőnek nem bizonyult, de illegálisan lerakott törmelék ügyét. Megkerestük Garai Valériát, az utat építtető és üzemeltető AKA Zrt. sajtószóvivőjét is, aki azt mondta, hogy nem tud a hulladékról és a cég „nem érzi úgy", hogy a fölmerült ügy az ő kompetenciája lenne. Az elmúlt szombaton az egyik kereskedelmi tévécsatorna híradójában Garai Valéria elismerte, hogy a két bányában lerakott hulladék az M5-ös határig tartó szakaszának építéséből származik. Az AKA szerint a hulladék 85 százalékban újrahasznosítható, a közeljövőben átválogatják és a környező települések belterületi útjainak építésekor útalapokba használják fel. A környezetvédelmi hatóság igazgatója, Kardos Sándor korábban lapunknak elmondta, senki sem kért engedélyt a hulladék lerakására; megtalálták a bányák tulajdonosait, akik azt állították, nem tudják, honnan származik a törmelék. A hatóság tovább vizsgálódik, az illegális lerakásért felelőst bírsággal sújthatják. A Puma, Nike, Reebok üzletek után megnyitott a Lotto márkabolt is s í'i/?M> x wmm WmmP « X mPm : M (a a Sever Centerben!