Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-30 / 75. szám

Dr. Juhász György Érdemes-e házassági szerződést kötni ? Tisztelt Ügyvéd Úr! Évek óta együtt élek a menyasszonyommal. Idén nyáron lesz az esküvőnk. Mindketten elég komoly anyagi hátteret kaptunk szüléinktől. jelenleg egy közösen vásárolt házban élünk. Mindketten vállalkozók vagyunk, van egy közös cégünk is. Egyszóval elég kusza a pénzügyi, vagyoni helyzetünk. Eddig még soha semmilyen anyagi természetű problémánk nem volt. Örültünk egymás sikereinek, amink volt, azt mindig összeadtuk. Természetesen ezt a jövőben is így képzeljük el. A családban szinte felhőtlennek mondhatók a viszonyok. Ilyen körülmények mellett talán meglepő, de felmerült bennünk, hogy házassági szerződést kellene kötnünk, ezt egyébként szüleink is támogatnák, elvégre közvetve a tőlük kapott vagyonról is szó van. Mi erről a véleményeÉrdemese-e házassági szerződést kötnünk ? Milyen jó ás rossz következményei lehetnek • Tisztelt Olvasó! Egyszerre kérdezett nagyon könnyűt és nehezet. A családjogi törvény (Csjt.) részletesen szabályozza a házastársak vagyonjogi viszonyait. Nagyon leegyszerűsítve: a házastársak különvagyonát képezi mindaz, amit a házasságkötés előtt szereztek, illetve amit annak fennállása alatt örököltek vagy ajándékba kaptak. Minden más a házassági vagyonközösség részét képezi, így fele-fele arányban illeti meg a feleket, függetlenül attól, hogy azt ténylegesen ki szerezte. Házassági vagyonjogi szerződést akár házasulók a házasságkötés előtt, akár házastársak is köthetnek. Ezekben a szerződésekben kétféle kérdéskörről szokás rendelkezni. Egyrészt rögzítik, hogy mi képezi a felek különvagyonát. Ekkor tehát a már meglévő dolgok tulajdonjogát deklarálják. Ezáltal megkönnyítik a későbbi bizonyítást, elkerülhetővé teszik a vitás helyzeteket. A másik eset, amikor a felek a törvény fent említett rendelkezéseitől eltérően kívánják rendezni vagyoni viszonyaikat. Ezt a törvény lehetővé teszi. Megállapodhatnak például abban, hogy a házasság alatt szerzett vagyonból nem egyenlő arányban részesülnek. Annak sincs jogi akadálya, hogy teljes mértékben kizárják a házassági vagyonközösség létrejöttét, vagyis a kötelék fennállása ellenére mind a ketten külön gazdálkodnak saját vagyonukkal. Bár a feleket szerződési szabadság illeti meg, ennek több korlátja is van. Legfontosabb talán, hogy a szerződés nem ütközhet nyilvánvalóan a jó erkölcsbe. Ebben az esetben ugyanis semmis, érvénytelen. Természetesen egy szerződésen belül mind a két kérdésben meg lehet állapodni. Úgy érzem, a két szerződéstípus közül az elsőt bármely házaspár aggálytalanul megkötheti. Két egymást szerető, egymás felé nyitott, őszinte ember nyilván elismeri, nem vitatja, hogy mi az, ami a másiké, és mi az övé. Egy ilyen okirattal az esetleges válással természetszerűleg együtt járó fájdalmakat, veszekedéseket tompítani lehet. A második variációval kapcsolatban mindenkinek saját magának kell döntenie. Számtalan olyan élethelyzet van, amikor ez indokolt lehet. A törvény nem gördít akadályt a felek egyező akaratának érvényesülése elé. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak közjegyző előtt közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában lehet kötni. Remélem megenged egy személyes kiegészítést: ismerőseimmel, barátaimmal, jelenlegi és leendő rokonaimmal, így különösen szeretett menyasszonyommal tudatom, cikkemet kizárólag az ön levelére válaszolva írtam. • KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁRCIUS 30. Kell-e a sétálóutcák számát bővíteni Szegeden? A kérdés jogos, de érdemes először megvizsgálni az erre vonatkozó tervezetet, javaslatokat. Ezekben szerepel a Szent István tér összeköttetése a Széchenyi térrel - sétálóutcával, a Vidra utcán keresztül. A sétálóutca jellegét azonban megszakítja a Tisza Lajos körút kereszteződése. Nagy Sándor alpolgármester Darmstadtot hozza fel példának, ahol villamos jár a sétálóutcában - valószínű, hogy gépkocsik áradata nem. Felvetődik hát a kérdés, hogy miképpen lehet keresztüljutnia a Tisza Lajos körúton, a gépkocsiforgalom között, gyerekkocsival, tolókocsival, járókerettel, mankóval? Véleményem szerint a Szent István térnek önálló funkciójának kell lenni. A másik javaslatot Nóvák István volt városi főépítész fogalmazta meg: a Horváth Mihály utca is legyen sétálóutca. Ehhez előbb azonban tisztázni kellene a sétálóutca jellegét (kirakatok, egyéb látnivaló nézegetése, közben esetleg fagylaltozás). A Horváth Mihály utcában jó, ha van három üzlet, az is kirakat nélkül, végén a gépkocsi-parkolóház, és annak közelében az évek óta lerobbant Kass Szálló. Mi ott a látnivaló? De a kisszínházba menők is felvethetik: hol parkolhatnak majd, ha ott sétálóutca lesz? A sétálóutcák lényege, hogy azok folytatásában is legyen valami látnivaló, mint a Széchenyi tér, Kárász utca, Dugonics tér-Árpád tér, Jókai utca, Aradi vértanúk tere, Dóm tér, Tisza-part... A Toldi és Eötvös utcát viszont jobb lenne meghagyni a gépkocsik részére. A tervezett, Dóm tér alatti mélygarázsba azonban gépkocsival csak a Dóm tér sétáló jellegének megszüntetésével lehetne bejutni. Az ott épülő mélygarázs kivitelezése pedig hosszú időt venne igénybe, ami akadályozná a szabadtéri játékok lebonyolítását. Ráadásul a garázsnak mélyen kellene lennie, hogy a felette lévő igen nagy súlyú nézőteret elbírja, viszont a Tisza miatt túl mélyre nem lehet menni. Mély- és felsőgarázs részére inkább ott lehetne a Somogyi utcában a Fekete Ház melletti hatalmas gondozatlan telek, vagy ezzel szemben a könyvtár melletti, nyáron sörkertnek használt terület. Az Oskola utca sétálóutca lehetne a Dóm tér folytatásaként. Az Oskola utcában van látnivaló, éttermek, üzletek, fagylaltozó, terasz, minden, ami egy sétálóutcához kell. A sétálórész tovább folytatódhatna a Dóm tér, Somogyi utca felé, illetve a Korányi fasor, Tömörkény utca, Oroszlán, Nádor, Bajza utca, Klauzál tér irányába. A belvárosban négy utca jöhet számításba sétálóutcaként. Az Oskola, amelyről az előbb említést tettem. A Kelemen utca sétálásra nem alkalmas, mivel egy üzlet van ott, s ott megy a villamos. A Kárász utca jelenleg az egyetlen sétálóutca. A következő a Fekete Sas utca. A közlekedés átszervezése nélkül nem megoldható, hogy sétálóutca legyen. A belvárosi közlekedést mindenképpen felülvizsgálni és módosítani kellene. A belváros parkolásproblémáján ugyanakkor javítana a Kelemen-Oroszlán-Nádor utcai tömb szanálása. Parkolóházat, konferenciatermet, üzleteket stb. lehetne erre a kitűnő helyre építeni. Áldozat nélkül azonban sem sétálóutca, sem belvárosi közlekedés nem lehet. Természetesen az említettek csak lehetőségek, de talán érdemes lenne megvizsgálni, mennyi valósítható meg közülük. DR. SOPRONI LAJOS, SZEGED Sétálóutcák és a belvárosi közlekedés Szegeden A Tisza Lajos körutat „keresztező" sétálóutcán - a nagy forgalom miatt - nem lenne egyszerű átjutni Fotó: Frank Yvette Hulladékrendeletek esete a törvényességi felügyelettel A Délvilág február 20-án Diszkriminatív a hulladékrendclet - Törvényességi észrevétel címmel tudósított a Közigazgatási Hivatal azon észrevételéről, mely szerint jogszabálysértő a mindszenti önkormányzat hulladékgazdálkodási rendelete, mert a kétheti hulladékszállítás nem megengedhető. Ha a Közigazgatási Hivatal illetékességi területén lévő valamennyi önkormányzati rendeletet felülvizsgálja, akkor érthetetlen, hogy például Szegvár, Maroslele vagy Klárafalva települések tekintetében miért szállítják még mindig kéthetente a hulladékot. A 16/2002. (IV. 10.) EÜM rendelete alapján a hetenkénti ürítési gyakoriság előírása mellett az ingatlanon keletkező hulladékot zárható edényben kell gyűjteni. Ha a Közigazgatási Hivatal ebben a tekintetben megvizsgálja például Fábiánsebestyén település önkormányzati rendeletét, akkor szintén érthetetlen, hogy a zárható edény helyett miért gyűjtik zsákban a lakosok a hulladékot Ha a közigazgatási hivatal csak véletlenszerűen gyakorolja a törvényességi felügyeletet, akkor nem biztosítható a törvény előtti egyenlőség. Ebből egyértelműen következik, hogy azokon a településeken, ahol az önkormányzatok nem vállalják fel a környezetvédelmi jogszabályokból adódó kötelezettségeiket, a hulladékszállítás díja csak a töredéke annak, amit egy olyan településen kell fizetni, ahol a törvényességre törekednek. Ezt Csongrád város szilárd hulladékkezelési „programján" lehetne legjobban bemutatni: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény ugyanis kivétel nélkül minden önkormányzat részére kötelezően előírja, hogy a településen keletkező szilárd hulladék csak környezetvédelmi engedéllyel rendelkező hulladéklerakókra kerülhet. A környezetvédelmi engedély mintegy garancia arra, hogy a hulladék az előírásoknak megfelelően kerül ártalmatlanításra. A hulladéklerakók műszaki védelmének kiépítésével járó költségek azonban beépülnek a hulladékszállítás díjába is, melyet végső soron a lakosságnak kell megfizetni. így fordulhat elő - és ezért kerülhette el a Közigazgatási Hivatal figyelmét -, hogy Csongrád városban hivatalosan nem is létezik hulladéklerakásra kijelölt, engedéllyel rendelkező ártalmatlanító hely. Amennyiben a hulladékelhelyezésre kijelölt hely alkalmasságának megállapítása nem a közigazgatási hivatal hatáskörébe tartozik, akkor ebben az esetben a környezetvédelmi hatóság, vagy az ÁNTSZ miért nem juttatja érvényre a környezetvédelmi jogszabályok teljesülését? Az intézkedés tekintetében ezek a szervek mi alapján tesznek különbséget a hulladéklerakó telepek között? A tisztelt hatóságok milyen járványügyi, víz- vagy levegővédelmi intézkedés megtételére kötelezték a csongrádi hulladéklerakó üzemeltetőjét a további üzemelés érdekében? Az EU-s csatlakozás után majdnem két évvel miért nem kötelezik Csongrád Város Önkormányzatát környezetvédelmi engedéllyel rendelkező hulladéklerakó igénybevételére? Ezek a kérdések súlyosabbá válnak annak tudatában, hogy a térségben már léteznek engedéllyel rendelkező, műszaki védelemmel ellátott, tisztességesen működő hulladéklerakók, amelyek szabad kapacitásai biztosítják Csongrád városában képződő hulladék ártalommentes elhelyezésének lehetőségét is. Nyilvánvaló, hogy a csongrádi lakosság anyagi helyzetén csak javíthat, ha a szakhatóságok nem tiltják meg azonnali hatállyal a súlyosan környezetkárosító tevékenység gyakorlását. Ez a gyakorlat azonban sérti azon települések lakosságának érdekeit, akik „alávetik magukat" a környezetvédelmi jogszabályoknak, és műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakón helyezik le a hulladékot. Végezetül, szintén törvényi előírás alapján, minden település önkormányzatának - az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozása, a hulladék nyomonkövethetősége érdekében - rendeletében rögzíteni kell, hogy hol történik a hulladék ártalmatlanítása, hol van a hulladék-elhelyezésre kijelölt hely. Az esetleges törvénysértések elkerülése érdekében ezúton szeretném felhívni a Közigazgatási Hivatal figyelmét például Algyő, Deszk, Domaszék, Üllés, Rúzsa, Röszke, Tompa vagy Kelebia települések köztisztasági rendeleteire. Ezúton szeretném megkérdezni a Tisztelt Környezetvédelmi Felügyelőséget, hogy illegális hulladék-elhelyezésnek minősül-e, ha az adott település hulladéka nem az önkormányzati rendeletben és nem a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő módon kerül elhelyezésre? A fentiek fényében kételkedem abban, hogy az önkormányzatok egyenlő eséllyel állnak a törvényességi felügyeletet gyakorló, illetve a környezetvédelmi jogszabályok teljesülését vizsgáló, független szervezetek előtt. A.S.A. KÖZTISZTASÁGI KFT. Egészségügyi ellátás az EU-ban Harmincöt éves kétgyermekes anyuka vagyok. A napokban, 19 óra magasságában kilencéves, Ádám nevű kisfiam elesett a kerékpárral, és megrepedt a fejbőre kb. 1 cm hosszan. Nagyon megijedtem, bár a seb nem tűnt vészesnek, de az esetleges következményektől megriadva (pl. agyrázkódás) autóba ültünk és elsiettünk az éppen ügyeletes kórházba, ami történetes a II. kórház volt. Felvették gyermekem adatait, de kb. 1 óra múlva, amikor érdeklődtem közölték, hogy elképzelhető, hogy éjfélnél előbb nem kerülünk sorra, ugyanis momentán nincs, aki ellássa gyermekem sebét. Kérdeztem, hogy ilyenkor mi a teendő? Elöljáróban megemlítem, hogy mindenki nagyon megértő és kedves volt az est folyamán. Azt a tanácsot kaptam, hogy esetleg egy gyermekintézmény vagy a sebészeti klinika a megoldás, mert jelenleg a kórházban egy rezidens jutott az összes bent tartózkodó (hat) balesetesre és kb. ugyanennyi várakozó betegre (két orvos műtött). Elmentünk a gyerekklinikára, de ott sajnos egyáltalán nincs egyáltalán sebészet, ezért nagyon kedvesen elirányítottak a sebészeti klinikára. Az ottani portás is nagyon megértő volt, felhívott egy illetékest, aki szintén nagyon kedvesen közölte, hogy jelenleg Szegeden ma este a II. kórházon kívül senkinek nincs jogosultsága ellátni a gyermekem vérző sebét. Ha négy év alatt lenne, akkor behívnának hozzá egy orvost. Mélységesen fel vagyok háborodva, és tehetetlen dühöt érzek, mert elképesztőnek tartom, hogy egy ekkora városban nem lehet szétválasztani a felnőtt és a gyermek baleseti ellátást. Egy 94 éves néni lánya már fél 6 óta várt az édesanyjára, aki még fél 9-kor a számítógépben sem szerepelt. Ez lenne az Európai Unió? Kisfiam sebét végül magam láttam el... MOLNÁRNÉ CSÁKY EDINA, SZEGED Királyosok sikerei országos döntőkben! A Király-König Péter Zeneiskola növendékei sikeresen szerepeltek a II. országos zeneiskolai csembalóversenyen Budapesten. Szabó Csilla bronz minősítést nyert (tanára: Iglódi Éva). Kaposváron az V országos Jeney Zoltán ifjúsági fuvolaversenyen Borbás Johanna I. díjat nyert, és két különdíjban is részesült. Tanára, Greksa László felkészítő tanári különdíjat kapott. Kónya Kata kiválóan szerepelt (tanára Juhászné Bodrogközy Eszter). Zongorán kísért: Iglódi Éva. SZÉLPÁL SZILVESZTER IGAZGATÓ