Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-01 / 51. szám

6 MEGYEI TÜKÖR® SZERDA, 2006. MÁRCIUS 1. Élesebb versenyben kell majd helytállniuk a kínai áruknak Fotó: Miskolczi Róbert CIPESZSORS Bálint János cipész több mint négy évtizede van a szakmában. Az idejét sem tudja, mikor csinált megrendelésre lábbelit. Az ázsiai cipők tömeges megjelenése már a javításra is kezdi rányomni bélyegét. Egyre kevesebben sarkaltatják, ragasztatják meg elkopott cipőjüket. A javítás költségéből akár két pár kínai cipőre is telik. A vásárlók szerint néhány ezer forintos drágulás már komoly veszélybe sodorhatná a kínai lábbelik iránti keresletet. Az Európai Bizottságnak éppen ez a célja: húszszázalékos rendkívüli illeték bevezetését tervezi a Kínából és Vietnamból az EU-tagországokba érkező cipőkre. Az olcsó kínait sokan próbálják lábukra, a márkás edző-, és bőrcipőt kínáló boltok konganak az ürességtől. Az EU-tagországokban is hasonló lehet a helyzet, különben az Európai Bizottság nem döntött volna úgy: vámtarifával sújtja a kínai cipőket, amikből tavaly háromszáz százalékkal több érkezett az uniós tagállamok piacára, mint egy évvel azelőtt. Kínai gyártmányú lábbelikből Szegeden sincs hiány. Nemcsak a piacon, belvárosi boltokban is nagy a kínálat belőlük. Aruk tényleg verhetetlennek tűnik: a négyezer forintos cipők már a drágább kategóriát képviselik de nem ritka az ezerforintos darab sem. Kardos Zsolt barátnőjével éppen kínai cipőket nézeget az „Ázsia csillagában", amikor megszólítjuk őket. Nagy Ilona elmondja, évente négy-öt pár cipőt szokott vásárolni - legtöbbször kínait. - Az ár a minőséget tükrözi - utal arra, ezek a cipők egy szezonnál többet nem bírnak ki. Télre ezért mindig márkásat szokott vásárolni, csak nyáron hű a kínai gyártmányhoz. Hogy továbbra is a kínait vásárolná, ha felmenne az ára? - Ha ez többe kerülne, biztosan nem venném meg - mutatja azt az éppen felpróbálás előtt álló barna színű csukát, ami ha szétmegy, a szemetesbe kerül. - Egyszer elvittem javíttatni, de nem tudtak vele mit kezdeni. Azt ajánlották, dobjam ki. Ezt egy háromezer forintos cipőnél még könnyű szívvel megteszi az ember - meséli. Zsolt pár száz forintos drágulást is soknak tartana. Sportcipőből például soha nem venne kínai gyártmányt. - Külsőleg nem néznek ki rosszul, de egy edzőcipő legyen márkás és tartós mondja. Pedig a „márkás" cipőket szintén áremelés veszélyezteti: a „kínai"-nak mondottnál minimum tízezer forinttal drágább sportcipők többségét azonban gyakran az ázsiai országban gyártják a nagy sportszergyártó cégek. Martonosi István, a Kisosz Csongrád megyei titkára szerint az EU-ban készült lábbelik soha nem lesznek versenyképesek ázsiai vetélytársaikkal szemben. - A pólókat is rongy formájában hozzák az EU területére a kínaiak. Biztos vagyok abban, a cipőknél is kitalálnának valamit a védővámok kijátszására. Annyit pedig nem lehet emelni, hogy az ne érné meg az ázsiai gyártónak - mondta. K. G. G. Giccspartira hívták, mégis inkább a retrót hozta magával Csepregi Éva (képünkön) hétfőn éjjel a szegedi JATE-klubba. A koncert előtt állította: a Jojót már nem énekli a fellépéseken, Nagy Feró fricskája miatt. A szegedi bulit mégis ezzel a számmal zárta. Csepregi Eva volt hétfőn a JATE-klub Giccsparti című rendezvényének vendége. Az énekesnő éjfélkor lépett színpadra, előtte arról faggattuk, mi az összefüggés a giccs és a Neoton között. - Eléggé objektív dolog, hogy mi számít giccsnek - jelentette ki az énekesnő. - Én a Neotont nem tartom annak, bár ha sokan azt gondolják róla, akkor valószínűleg nekik van igazuk. Nem én vagyok hivatott ezt eldönteni. De azért majd megkérdezem a szervezőket, hogy mi volt a céljuk a címadással. A giccset láthatólag a vendégek sem tartották magukra nézve kötelezőnek, csak kevesen viseltek színes műanyag csatokat vagy feltűnő nyakkendőt. Sokaknak inkább a retró jutott eszükbe Csepregi Éváról, s az énekesnő ezt nem is bánta. Elsősorban régi Neoton-dalokat hozott, de a fellépés előtt közölte, hogy a Társasjátékot és a Jojót nem énekli el, bárhogy is kéri a közönség legfeljebb nagyon indokolt esetben, ha látja rajtuk, hogy tényleg nagyon szeretnék. - Ahogy egyre felnőttebb az ember, próbálja azokat a dolgokat kihagyni, amelyek nem illenek hozzá - fogalmazott. Hozzátette: a Jojót Nagy Feró fricskája miatt vette le repertoárjáról, ugyanis a dalt az énekes frivol szöveggel adta elő. Nem unalmas a régi dalokat játszani? - kérdeztük. Csepregi Éva szerint a közönség ezekre kíváncsi. A megújulás azért számára is kötelező, ezért új lemezt tervez. Egyelőre csak néhány dal és a témakör körvonalazódott: például a szeretet. Ugyanakkor megjegyezte: a lemezeladás Magyarországon visszaesett, és a poppiac is átalakulóban van. Szerinte az amatőr zenészek akkor tűnhetnek ki, ha dallamos, a színpadon könnyen reprodukálható rockzenét játszanak, és eltalálják a magyar közönség ízlését. A Megasztár sokakat háttérbe szoríthat - elsősorban azokat, akik nem ezen a módon szeretnék megmutatni magukat. O a Bonbont, a Groovehouse-t és a már feloszlott TNT-t tartja jó csapatnak. Hogy a közönség valóban a régi Neoton-számokra kíváncsi-e, ez hamar kiderült hétfő éjjel. A szegediek még a szövegre is jól emlékeztek olyan számok esetében, mint a 220 felett, vagy a Don Quijote. Bebizonyították vendégszeretetüket is, a színpadra egymás után nyújtották a söröskorsókat, amiket az énekesnő mosolyogva utasított vissza. A sokadik visszatapsolás után Csepregi Éva úgy döntött: ez már indokolt eset, ezért a fellépést a Jojó című számmal fejezte be. GONDA ZSUZSANNA JÓTÉKONYKODÁS , Csepregi Éva nemcsak éneke! és színpadon játszik, hanem akárcsak sok más közszereplő alapítványi munkát is végez. A Fényszóró Alapítvány elnöke, amely értelmileg sérült gyermekeket támogat. „Valószínűleg régen a politikusfeleségeknek nem volt jobb dolguk, ezért kezdték ' ők a jótékonykodást" - indokolta, miért hagyományosan női szerep hasonló szervezetekben dolgozni. A zöldkommandó egy hulladékégető üzemnél talált problémát a megyében Négyszázmillióból fejlesztenek Országos akcióban zöldkommandó ellenőrizte a veszélyes anyagokat kezelő megyei vállalkozásokat. A vizsgálat során egy szegedi egészségügyi hulladékégető problémás kazánjának működését felfüggesztették, ami az alkatrészcsere után újra üzemel. Az égető fejlesztése uniós pénzből valósul majd meg. A Belügyminisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium országosan ellenőrizte nemrégiben a veszélyes hulladékkal foglalkozó vállalkozásokat. A zöldkommandó a cégek telephelyeit vizsgálta. Csongrád megyében a legsúlyosabb hiányosságokat a szegedi egyetem hulladékégetőjében tapasztalták, ahol főként szennyezett egészségügyi eszközöket semmisítenek meg. Itt az égető egyik kazánjának működését ideiglenesen felfüggesztették. György Tibor, a Szegedi Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség igazgatója lapunknak elmondta: a felfüggesztés oka az volt, hogy a kazán egyik villamosvezérlő szekrénye megégett - ezt kellett kicserélnie az üzemeltetőnek. Az igazgató hangsúlyozta: a műszaki hiba miatt nem került veszélyes anyag a levegőbe. László Sándor, a hulladékégetőt üzemeltető SZOTE Szolgáltató Kht. ügyvezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a cserét egy nap alatt elvégezték, így másnap már mindkét kazánjuk üzemelt. Hozzátette: a problémás, kazánalkatrész cseréjét a zöldkommandó akciójától függetlenül is elvégezték volna, az ugyanis rutinszerű karbantartási feladat. Az ügyvezető azt is elmondta: a napokban értesítették őket arról, hogy nyertek a hulladékégető fejlesztésére benyújtott EU-s pályázaton. A négyszázmillió forintos projekt keretében - amelynek háromnegyedét az unió, a többit a magyar állam állja - hamarosan korszerűbbé válik majd a veszélyes anyagokat megsemmisítő üzem. T.R. A dallamos rocknak van jövője Magyarországon Nem giccs: retró Századik születésnapján abonyi ismerősei köszöntötték a szegedi ünnepeltet Hargitai Lajos: a hosszú élet titka a biciklizés és a tej Apólót rongyként hozzák az országba, hogy nyerjenek a vámon A kínai cipő és az új illeték Adókedvez mény Az egyéni vállalkozók 2006-tól az évi ötmillió forintot meg nem haladó vállalkozói adóalapjukra tízszázalékos vállalkozói személyi jövedelemadót alkalmazhatnak - közölte az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága. Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozó adókedvezménnyel a vállalkozói személyi jövedelemadóját nem csökkenti és legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, továbbá a munkavállalóinak átlagos állományi létszáma után legalább az éves minimálbér másfélszeresére számított társadalombiztosítási járulékokat megfizeti. A létszámba az egyéni vállalkozó önmagát is beszámíthatja. A leghátrányosabb kistérségekben és településeken működő vállalkozóknak a járulékot az előzőek szerint a minimálbér összegéig kell megfizetni. Csongrád megyében a kisteleki és a mórahalmi kistérség, valamint Arpádhalom, Csanádalberti, Kövegy és Magyarcsanád minősül hátrányos helyzetűnek. Az adóalap azon részének hat százaléka, amely után tízszázalékos adót fizetett a vállalkozó, csekély összegű támogatásnak minősül. A szabályokat a társas vállalkozások is alkalmazhatják. Hargitai Lajos József Erdélyben nőtt fel, tanár lett, majd Abonyban tanított. Kilenc esztendeje él Szegeden, tegnap petőfitelepi otthonában ünnepelte századik születésnapját. Hálás abonyi tanítványai és kollégái közül sokan fölköszöntötték. „Én vagyok az, a Lajcsi!" „Megismer, Lajos bácsi?" - köszöntötték Abonyból érkezett ismerősei Hargitai Lajos Józsefet, aki jó egészségnek örvendve felpattant fogadni az őt ünneplőket. Férfiaknak kézszorítás és ölelés, asszonyoknak meghajlás és kézcsók. A századik születésnapján is ugyanúgy, ahogy évtizedeken át. Velünk egy időben a Pest megyei városból Donát Lajos, az egykori kolléga és hajdani tanítványa Horváth Mihály érkezett az Acél utcai családi házba. - Erdélyi pedagógusok gyermekeként születtem, Győrben és Pesten szereztem tanári képesítést. Abonyban kaptam állást 1927-ben, és onnan is mentem nyugdíjba negyven éve. Orosz-történelem szakon végeztem, de csak nyelvórákat mertek rám bízni. A történelemkönyvhöz ugyanis hozzáfűztem a saját tapasztalataimat, és az életveszélyes vállalkozásnak számított a háború után magyarázta Lajos bácsi. A jó embereket az abonyiak is számon tartják, és bár a tanár úr kilenc éve Szegedre költözött, rendszeresen látogatják. - Emlékszik, hogy „csehszlovák lányokat" kerestünk levelezőtársnak, 'és segített veretes szerelmes leveleket fogalmazni - oroszul? - kérdezte' Horváth Mihály. Kiderült: Lajos bácsi világéletében verselt. Evangéliumokhoz írt elmélkedéseit például saját kiadásában meg is jelentette. Ráérősen él - árulja el az ünnepelt, aki szerint a hosszú élet titka a nyugalom és a móka-kacagás. Jó ismerőseitől meg azt hallottuk, hogy - beteges gyerek lévén - az orvos tanácsára tizennégy éves koráig csak tejen élt, ugyanakkor Lajos bácsi kilencvenéves koráig biciklizett. Most meg minden reggel elolvassa a Délmagyarországot, aztán hozzálát keresztrejtvényt fejteni. Lajos bácsinak nem születtek gyermekei, két feleségét is eltemette. A tavaly százegy esztendős korában elhunyt nővérének barátnője, Tolnai Lászlóné Irénke viseli gondját. - Engem itt felejtettek - magyarázza mosolyogva a százéves szegedi. - Nehezen születtem, keservesen maradtam életben. Lemondhattak rólam odaát... DOMBAI TÜNDE Lajos bácsi madárlátta tortáját régi kolléganője hozta Abonyból Fotó: Gyenes Kálmán