Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-01 / 51. szám

6 MEGYEI TÜKÖR® SZERDA, 2006. MÁRCIUS 1. Élesebb versenyben kell majd helytállniuk a kínai áruknak Fotó: Miskolczi Róbert CIPESZSORS Bálint János cipész több mint négy évtizede van a szakmában. Az idejét sem tudja, mikor csinált megrendelésre lábbelit. Az ázsiai cipők tömeges megjelenése már a javításra is kezdi rányomni bélyegét. Egyre kevesebben sarkaltatják, ragasztatják meg elkopott cipőjüket. A javítás költségéből akár két pár kínai cipőre is telik. A vásárlók szerint néhány ezer forintos drágulás már komoly ve­szélybe sodorhatná a kínai lábbe­lik iránti keresletet. Az Európai Bizottságnak éppen ez a célja: húszszázalékos rendkívüli ille­ték bevezetését tervezi a Kínából és Vietnamból az EU-tagorszá­gokba érkező cipőkre. Az olcsó kínait sokan próbálják lá­bukra, a márkás edző-, és bőrcipőt kínáló boltok konganak az üres­ségtől. Az EU-tagországokban is hasonló lehet a helyzet, különben az Európai Bizottság nem döntött volna úgy: vámtarifával sújtja a kí­nai cipőket, amikből tavaly há­romszáz százalékkal több érkezett az uniós tagállamok piacára, mint egy évvel azelőtt. Kínai gyártmányú lábbelikből Szegeden sincs hiány. Nemcsak a piacon, belvárosi boltokban is nagy a kínálat belőlük. Aruk tényleg verhetetlennek tűnik: a négyezer forintos cipők már a drágább kategóriát képviselik de nem ritka az ezerforintos darab sem. Kardos Zsolt barátnőjével éppen kínai cipőket nézeget az „Ázsia csillagában", amikor megszólítjuk őket. Nagy Ilona el­mondja, évente négy-öt pár cipőt szokott vásárolni - legtöbbször kínait. - Az ár a minőséget tük­rözi - utal arra, ezek a cipők egy szezonnál többet nem bírnak ki. Télre ezért mindig márkásat szo­kott vásárolni, csak nyáron hű a kínai gyártmányhoz. Hogy to­vábbra is a kínait vásárolná, ha felmenne az ára? - Ha ez többe kerülne, biztosan nem venném meg - mutatja azt az éppen fel­próbálás előtt álló barna színű csukát, ami ha szétmegy, a sze­metesbe kerül. - Egyszer elvit­tem javíttatni, de nem tudtak ve­le mit kezdeni. Azt ajánlották, dobjam ki. Ezt egy háromezer fo­rintos cipőnél még könnyű szív­vel megteszi az ember - meséli. Zsolt pár száz forintos drágu­lást is soknak tartana. Sportcipő­ből például soha nem venne kí­nai gyártmányt. - Külsőleg nem néznek ki rosszul, de egy edzőci­pő legyen márkás és tartós ­mondja. Pedig a „márkás" cipő­ket szintén áremelés veszélyezte­ti: a „kínai"-nak mondottnál mi­nimum tízezer forinttal drágább sportcipők többségét azonban gyakran az ázsiai országban gyártják a nagy sportszergyártó cégek. Martonosi István, a Kisosz Csongrád megyei titkára szerint az EU-ban készült lábbelik soha nem lesznek versenyképesek ázsiai vetélytársaikkal szemben. - A pólókat is rongy formájában hozzák az EU területére a kínai­ak. Biztos vagyok abban, a cipők­nél is kitalálnának valamit a vé­dővámok kijátszására. Annyit pedig nem lehet emelni, hogy az ne érné meg az ázsiai gyártónak - mondta. K. G. G. Giccspar­tira hív­ták, mégis inkább a retrót hozta ma­gával Csepregi Éva (ké­pünkön) hétfőn éjjel a szegedi JATE-klubba. A koncert előtt állította: a Jojót már nem énekli a fellépéseken, Nagy Feró frics­kája miatt. A szegedi bulit még­is ezzel a számmal zárta. Csepregi Eva volt hétfőn a JA­TE-klub Giccsparti című rendez­vényének vendége. Az énekesnő éjfélkor lépett színpadra, előtte arról faggattuk, mi az összefüg­gés a giccs és a Neoton között. - Eléggé objektív dolog, hogy mi számít giccsnek - jelentette ki az énekesnő. - Én a Neotont nem tartom annak, bár ha sokan azt gondolják róla, akkor valószí­nűleg nekik van igazuk. Nem én vagyok hivatott ezt eldönteni. De azért majd megkérdezem a szervezőket, hogy mi volt a cél­juk a címadással. A giccset láthatólag a vendégek sem tartották magukra nézve kö­telezőnek, csak kevesen viseltek színes műanyag csatokat vagy feltűnő nyakkendőt. Sokaknak inkább a retró jutott eszükbe Csepregi Éváról, s az énekesnő ezt nem is bánta. Elsősorban régi Neoton-dalokat hozott, de a fel­lépés előtt közölte, hogy a Tár­sasjátékot és a Jojót nem énekli el, bárhogy is kéri a közönség ­legfeljebb nagyon indokolt eset­ben, ha látja rajtuk, hogy tényleg nagyon szeretnék. - Ahogy egyre felnőttebb az ember, próbálja azokat a dolgo­kat kihagyni, amelyek nem ille­nek hozzá - fogalmazott. Hozzá­tette: a Jojót Nagy Feró fricskája miatt vette le repertoárjáról, ugyanis a dalt az énekes frivol szöveggel adta elő. Nem unalmas a régi dalokat játszani? - kérdeztük. Csepregi Éva szerint a közönség ezekre kí­váncsi. A megújulás azért szá­mára is kötelező, ezért új lemezt tervez. Egyelőre csak néhány dal és a témakör körvonalazódott: például a szeretet. Ugyanakkor megjegyezte: a lemezeladás Ma­gyarországon visszaesett, és a poppiac is átalakulóban van. Sze­rinte az amatőr zenészek akkor tűnhetnek ki, ha dallamos, a színpadon könnyen reprodukál­ható rockzenét játszanak, és el­találják a magyar közönség ízlé­sét. A Megasztár sokakat háttér­be szoríthat - elsősorban azokat, akik nem ezen a módon szeret­nék megmutatni magukat. O a Bonbont, a Groovehouse-t és a már feloszlott TNT-t tartja jó csapatnak. Hogy a közönség valóban a régi Neoton-számokra kíváncsi-e, ez hamar kiderült hétfő éjjel. A sze­gediek még a szövegre is jól em­lékeztek olyan számok esetében, mint a 220 felett, vagy a Don Quijote. Bebizonyították ven­dégszeretetüket is, a színpadra egymás után nyújtották a sörös­korsókat, amiket az énekesnő mosolyogva utasított vissza. A sokadik visszatapsolás után Csepregi Éva úgy döntött: ez már indokolt eset, ezért a fellépést a Jojó című számmal fejezte be. GONDA ZSUZSANNA JÓTÉKONYKODÁS , Csepregi Éva nemcsak éneke! és színpadon játszik, hanem ­akárcsak sok más közszereplő ­alapítványi munkát is végez. A Fényszóró Alapítvány elnöke, amely értelmileg sérült gyerme­keket támogat. „Valószínűleg ré­gen a politikusfeleségeknek nem volt jobb dolguk, ezért kezdték ' ők a jótékonykodást" - indokol­ta, miért hagyományosan női szerep hasonló szervezetekben dolgozni. A zöldkommandó egy hulladékégető üzemnél talált problémát a megyében Négyszázmillióból fejlesztenek Országos akcióban zöldkommandó ellen­őrizte a veszélyes anyagokat kezelő megyei vállalkozásokat. A vizsgálat során egy sze­gedi egészségügyi hulladékégető problémás kazánjának működését felfüggesztették, ami az alkatrészcsere után újra üzemel. Az égető fejlesztése uniós pénzből valósul majd meg. A Belügyminisztérium, valamint a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisztérium országo­san ellenőrizte nemrégiben a veszélyes hulla­dékkal foglalkozó vállalkozásokat. A zöld­kommandó a cégek telephelyeit vizsgálta. Csongrád megyében a legsúlyosabb hiányos­ságokat a szegedi egyetem hulladékégetőjé­ben tapasztalták, ahol főként szennyezett egészségügyi eszközöket semmisítenek meg. Itt az égető egyik kazánjának működését ide­iglenesen felfüggesztették. György Tibor, a Szegedi Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőség igazgatója lapunk­nak elmondta: a felfüggesztés oka az volt, hogy a kazán egyik villamosvezérlő szekré­nye megégett - ezt kellett kicserélnie az üze­meltetőnek. Az igazgató hangsúlyozta: a mű­szaki hiba miatt nem került veszélyes anyag a levegőbe. László Sándor, a hulladékégetőt üzemeltető SZOTE Szolgáltató Kht. ügyvezetője arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a cserét egy nap alatt elvégezték, így másnap már mindkét kazánjuk üzemelt. Hozzátette: a problémás, kazánalkatrész cseréjét a zöldkommandó ak­ciójától függetlenül is elvégezték volna, az ugyanis rutinszerű karbantartási feladat. Az ügyvezető azt is elmondta: a napokban érte­sítették őket arról, hogy nyertek a hulladék­égető fejlesztésére benyújtott EU-s pályáza­ton. A négyszázmillió forintos projekt kere­tében - amelynek háromnegyedét az unió, a többit a magyar állam állja - hamarosan kor­szerűbbé válik majd a veszélyes anyagokat megsemmisítő üzem. T.R. A dallamos rocknak van jövője Magyarországon Nem giccs: retró Századik születésnapján abonyi ismerősei köszöntötték a szegedi ünnepeltet Hargitai Lajos: a hosszú élet titka a biciklizés és a tej Apólót rongyként hozzák az országba, hogy nyerjenek a vámon A kínai cipő és az új illeték Adókedvez mény Az egyéni vállalkozók 2006-tól az évi ötmillió forintot meg nem haladó vállalkozói adóalapjukra tízszázalékos vállalkozói szemé­lyi jövedelemadót alkalmazhat­nak - közölte az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága. Ennek fel­tétele, hogy az egyéni vállalkozó adókedvezménnyel a vállalkozói személyi jövedelemadóját nem csökkenti és legalább egy fő a fog­lalkoztatottak átlagos állományi létszáma, továbbá a munkaválla­lóinak átlagos állományi létszá­ma után legalább az éves mini­málbér másfélszeresére számí­tott társadalombiztosítási járulé­kokat megfizeti. A létszámba az egyéni vállalkozó önmagát is be­számíthatja. A leghátrányosabb kistérségek­ben és településeken működő vállalkozóknak a járulékot az előzőek szerint a minimálbér összegéig kell megfizetni. Csong­rád megyében a kisteleki és a mórahalmi kistérség, valamint Arpádhalom, Csanádalberti, Kö­vegy és Magyarcsanád minősül hátrányos helyzetűnek. Az adó­alap azon részének hat százalé­ka, amely után tízszázalékos adót fizetett a vállalkozó, csekély összegű támogatásnak minősül. A szabályokat a társas vállalko­zások is alkalmazhatják. Hargitai Lajos József Erdélyben nőtt fel, tanár lett, majd Abony­ban tanított. Kilenc esztendeje él Szegeden, tegnap petőfitelepi otthonában ünnepelte századik születésnapját. Hálás abonyi tanítványai és kollégái közül sokan fölköszöntötték. „Én vagyok az, a Lajcsi!" „Meg­ismer, Lajos bácsi?" - köszön­tötték Abonyból érkezett isme­rősei Hargitai Lajos Józsefet, aki jó egészségnek örvendve felpattant fogadni az őt ünnep­lőket. Férfiaknak kézszorítás és ölelés, asszonyoknak meghaj­lás és kézcsók. A századik szü­letésnapján is ugyanúgy, ahogy évtizedeken át. Velünk egy idő­ben a Pest megyei városból Do­nát Lajos, az egykori kolléga és hajdani tanítványa Horváth Mihály érkezett az Acél utcai családi házba. - Erdélyi pedagógusok gyer­mekeként születtem, Győrben és Pesten szereztem tanári ké­pesítést. Abonyban kaptam ál­lást 1927-ben, és onnan is men­tem nyugdíjba negyven éve. Orosz-történelem szakon vé­geztem, de csak nyelvórákat mertek rám bízni. A történe­lemkönyvhöz ugyanis hozzá­fűztem a saját tapasztalataimat, és az életveszélyes vállalkozás­nak számított a háború után ­magyarázta Lajos bácsi. A jó embereket az abonyiak is számon tartják, és bár a tanár úr kilenc éve Szegedre költözött, rendszeresen látogatják. - Emlékszik, hogy „csehszlo­vák lányokat" kerestünk levele­zőtársnak, 'és segített veretes szerelmes leveleket fogalmazni - oroszul? - kérdezte' Horváth Mihály. Kiderült: Lajos bácsi vi­lágéletében verselt. Evangéliu­mokhoz írt elmélkedéseit példá­ul saját kiadásában meg is jelen­tette. Ráérősen él - árulja el az ün­nepelt, aki szerint a hosszú élet titka a nyugalom és a móka-ka­cagás. Jó ismerőseitől meg azt hallottuk, hogy - beteges gyerek lévén - az orvos tanácsára tizen­négy éves koráig csak tejen élt, ugyanakkor Lajos bácsi kilenc­venéves koráig biciklizett. Most meg minden reggel elolvassa a Délmagyarországot, aztán hoz­zálát keresztrejtvényt fejteni. Lajos bácsinak nem születtek gyermekei, két feleségét is elte­mette. A tavaly százegy eszten­dős korában elhunyt nővérének barátnője, Tolnai Lászlóné Irén­ke viseli gondját. - Engem itt felejtettek - ma­gyarázza mosolyogva a százéves szegedi. - Nehezen születtem, keservesen maradtam életben. Lemondhattak rólam odaát... DOMBAI TÜNDE Lajos bácsi madárlátta tortáját régi kolléganője hozta Abonyból Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom