Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-22 / 68. szám

SZERDA, 2006. MÁRCIUS 22. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Az 1. számú körzet (Szeged) indulói Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével segítséget kívánunk nyújtani olvasóinknak abban, hogy az urnákhoz járulva könnyebben hozhassák meg döntésüket, bemutatjuk a hét Csongrád megyei körzetben induló képviselőjelölteket. A jelölteknek pedig lehetőséget biztosítunk arra, hogy röviden ismertessék választási programjukat, annak legfontosabb elemeit. A Délmagyarország és a Délvilág a pártatlan tájékoztatás jegyében - melynek elveit etikai kódexben is rögzítettünk, egyeztettük a pártokkal azokat választókörzetenként mutatja be a jelölteket. Azonos terjedelemben szólhatnak saját, és pártBodó Imre, Fidesz-KDNP - Szeged 1-es választókerülete 50 ezer választópolgárt ölel fel. Megválasztásom esetén a vidéken élők képviseletében küzdenék a magyar mezőgazdasági termelés háttérbe szorítása ellen. A magyar élelmiszerpiacon iszonyatos káosz uralkodik, rengeteg a minősítetlen, ismeretlen eredetű áru - mondta Bodó Imre. Hozzátette: a vidékiek számára biztosítani kell a helyben lakást, azért nem szabad iskolákat, postákat bezárni, intézményeket összevonni. A vidék elsorvasztása nem lehet cél - jelentette ki az országgyűlési képviselőjelölt. Szőreg városrésszel kapcsolatban elmondta: szeretné, ha az itt élők mindazon előnyöket tudnák élvezni, mint a városban lakók. Célja, hogy a közlekedési feltételek jobbak legyenek, hogy minden utcában járda legyen. Kijelentette: szükség volt a szőregi művelődési házra, de az intézmény jelenleg a 70-es évek stílusát adja viszjuk elképzeléseiről, céljairól. Rövid névjegyet is mellékelünk minden jelölthöz, amelyben ismertetjük eddigi szakmai, politikai pályájukat. Tbrmészetesen csak azok kerülhetnek az összeállításokba, akik március 17-éig összegyűjtötték az induláshoz szükséges minimum 750 érvényes ajánlószelvényt és akiket a választási bizottság nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltként. A két választási forduló, április 9. és 23. között a versenyben maradt képviselőjelöltek újra nyilvánosságot kapnak lapjaink hasábjain. Ma a Csongrád megyei 1. számú választókörzetben induló jelölteket mutatjuk be. A szavazólapon csak három jelölt szerepel Akik megmérettetnek Csongrád megye 1. számú választókerületének legfőbb határai: Szegeden a Tisza folyó a József Attila sugárút kezdetéig, e sugárút páratlan oldala a körtöltésig, illetve a Tiszáig, majd a Maros torkolatáig; továbbá Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván község határáig a Tisza folyó. E választókerületben 1990-ben 12, 1994-ben 6, 1998-ban 9, 2002-ben 8, 2006-ban 3 képviselőjelölt pályázott a parlamenti helyre. A 2006. április 6-i választáson a szavazólapon szereplő három jelölt: 1. Bodó Imre (Fidesz-KDNP), 2. dr. Molnár Gyula (Zöldek Pártja), 3. dr. Újhelyi István (MSZP-SZDSZ). NEV1EGY Bodó Imre 1962. május 8-án született Szegeden. Tiszaszigeten lakik, nős, két általános iskolás gyermek édesapja. Felesége óraadó tanár a Szegedi Tudományegyetemen. Az általános iskolai tanulmányokat Tiszaszigeten végezte, majd a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségizett. Békéscsabán a Tessedik Sámuel Főiskolán szerzett diplomát. Jelenleg kiegészítő képzésben vesz részt a Pécsi Tudományegyetemen. A Szegedi Szalámigyárban és Húskombinátban kezdett dolgozni, majd 1988-tól gépjárműoktatóként tevékenykedett. 1990 szeptemberétől saját vállalkozást indított Bodó Autósiskola néven, amely ma is Szeged egyik meghatározó képzőszerve. 1998 óta Tiszasziget község polgármestere, emellett a Csongrád Megyei Közgyűlés tagjaként a gazdasági bizottságot vezeti. Tagja a helyi egyházközösségnek, gazdakörnek, illetve a horgászegyesületnek. Szabadidejét szívesen tölti horgászattal. sza. A szőregi rózsa hungaricummá válása kapcsán megjegyezte: nagy dolog, hogy a szőregiek elérték ezt a címet, de a túlságosan szigorú magyar szabályozás miatt ez új terheket ró a termelőkre, jelentős mértékben megnehezíti a rózsa piacra juttatását. Újszegeddel kapcsolatban hangsúlyozta: vannak olyan részek - például a víztorony és környéke - melyek nem méltók a városrészhez. - Újszeged a maga szellemi és kulturális tartalmával többre hivatott - fogalmazott. A közlekedéssel kapcsolatos álláspontja a következő: harmadik híd kell, de először Szeged útjait kell felújítani, rendbe tenni. Az Újszegedről való bejutást forgalomszervezéssel lehetne ésszerűsíteni. Hangsúlyozta: Felsőváros, Tarján lakótelepei kopottak, koszosak, elhanyagoltak. Az itt élőknek is ugyanazon életfeltételek járnak, mint más városrész lakóinak. Az energiaárak növekedésével kapcsolatban úgy fogalmazott: nem lett volna szabad mindenkire ráengedi a szabadpiaci árakat. Bodó Imre végezetül elmondta: rossz politikának tartja, hogy minden beruházást hitelből fedez a város. Szeged már így is eladósodott. Molnár Gyula, Zöldek Pártja A Zöldek Pártjának Csongrád megyei elnöke és országos alelnöke olyan programot képvisel, amely úgy a szegediek, mint a környező települések lakói számára élhető környezetet teremt. Szegeden mindent elkövet azért, hogy a város levegője tisztább legyen: ezt részint a belvárosi közlekedés átszervezésével, részint a zöldterületek nagyságának növelésével - a megyeszékhely körül a védő- és erdősávok ültetésével szeretné elérni. Ezen program része a kerékpározás elterjesztése is: nemcsak a P+R, a parkolj és utazz, hanem a P+B, a parkolj és biciklizz modell bevezetését is szorgalmazza. Ez utóbbira legutóbb Bécsben látott követendő példát. Molnár Gyula a környezetés természetkímélő mezőgazdasági termelést támogatja. Célja azon alföldi tanyavilág megőrzése, amely ma már hungaricumnak számít, annak érdekében, hogy az emberek ne költözzenek el megszokott környezetükből. Az ismert szegedi biológus, természetfotós, zenész és önkormányzati képviselő előtérbe helyezi azon gazdasági programok támogatását, amelyekre uniós forrásokat lehet nyerni, ilyen többek között a visszagyepesítés és az erdővédelem. Ezekről a forrásokról - megfelelő propaganda hiányában - nem tudnak a gazdálkodók: holott EU-s elvárás, hogy a mezőgazdaságilag művelt területek 30 százalékát vissza kell adni a természetnek. Szegeden és környékén, akárcsak külföldön, népszerűsíteni és fejleszteni kell az ökoturizmust: a gazdák épületeik egy részében szálláshelyeket alakíthatnak ki, ahol a városiakat, valamint a külföldieket is fogadhatnák. Az ökoturizmussal kapcsolatban is nagy hiányosságokat kell behoznia a térségnek: az emberek nem kellően informáltak, például csak kevesen tudják, hogy a Dél-Alföld kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik. Még Szeged városában is a meglévők mellett további húsz olyan terület, erdő, gyep található, amelyek természeti értékké való minősítése jelenleg zajlik. NEVJEGY Molnár Gyula 1944. január 30-án született Szegeden. 1968-ban biológia-kémia szakos diplomát szerzett a JATE-n, 1983-ban doktorált ornitológiából, ökológiából és állatrendszertanból. Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának oktatója. A Molnár Dixieland zenekar alapítója, 1964 óta az együttes vezetője, Juhász Gyula- és EMERTON-díjas előadóművész, a Szegedért Emlékérem birtokosa. A zöld civil mozgalmakban fiatal kora óta vesz részt, természetfotós, a mindenkori hazai Zöld Párt tagja 1989-től. Természetvédelmi munkásságáért megkapta a Környezetünkért miniszteri kitüntetést és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. Újhelyi István, MSZP-SZDSZ - Óriási megtiszteltetés és élmény volt számomra az elmúlt négy év, mert nagyon fiatal emberként bizalmat kaptam a választóktól, s azt - a visszajelzések és érzésem szerint - igyekeztem is megszolgálni - mondja Újhelyi István, aki arra is emlékeztet, hogy az MSZP országos alelnökeként a kormányfő szűk vezetői csapatához tartozva segítette Szegedet. Szerinte a városi önkormányzat és az országgyűlési képviselők együttműködésének is köszönhető az a ritmusváltás, amellyel Szeged és a térség végre elindult a fejlődés útján. - Szűkebb pátriám érdekeit képviselő kormányzati politikusként az volt a célom, hogy Szeged és a Tisza-Maros szög kerüljön a középpontba. így aztán hol a térség költözött velem az országgyűlésbe, hol pedig az ország jött el hozzánk - magyarázza. - A cselekvő politika eredménye, hogy az autópálya végre Szegedre ért. A fejlődést szolgálja közös kezdeményezésünk, a biopolisz, amelynek köszönhetően elsők lehetünk egy új, tudásalapú iparágban. A munkahelyteremtő logisztikai központ, az új művelődési ház, a kórház-rekonstrukció, a modern sportpályák, játszóterek, az újjászülető repülőtér, az épülő utak és iskolafelújítások őrzik képviselői munkálkodásom nyomát. Minden megszerzett állami és európai uniós forrással az itt lakók gazdagodnak. A Szegedi Ifjúsági Napok újjáélesztése, a felfrissült Szegedi Szabadtéri Játékok, a kübekházi operettfalu a kultúra térképén is láthatóvá tette otthonunkat. De nem szabad megállni, az Új Magyarország-programjának győztese lesz a térség: két új híd, sok száz új munkahely létrejötte, panelrekonstrukció, iskolafejlesztési program várható - véli ajelölt, aki a folytatás biztonságaként ajánlja föl további munkáját. - Választóim megszokhatták, hogy a vadasparktól a Pick-mecscsekig, a rózsaünneptől a nótaszerzők és baráti körének rendezvényéig számos program életre hívásában segitek, s megjelenek a rendezvényeken - néz a közelmúltba Újhelyi István. Ezt így tervezem ezentúl is, országos feladataimtól függetlenül. NEVJEGY Dr. Újhelyi István 1975. február 28-án született Berettyóújfalun. Nős, felesége gyógyszerész, három gyermekük született. 2002-ben a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi karán doktorált. 1999-ben a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács elnökévé választották. Az ifjúsági szervezetek társadalmi delegáltja a Magyar Televízió Közalapítvány, majd a magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumában. 1993-ban belépett az MSZP-be. 1995-től a Baloldali Ifjúsági Társulás, majd 1999-től a Fiatal Baloldal országos alelnöke, 2002-től 2004-ig elnöke. 1996-tól az MSZP ifjúsági tagozat elnöke, az országos választmány tagja, 2000 novemberétől az országos pártelnökség tagja. 2004. október 16-ától országos alelnök és a legfiatalabb elnökségi tag Az 1994. és 1998. évi önkormányzati választásokat követően a szegedi közgyűlés tagja. Az 1998. évi országgyűlési választásokon képviselőjelölt. 2002 áprilisában Szegedről jutott be a parlamentbe. Határidőnaptár Kiskáté a voksoláshoz Mi történik a választókerületben? Hatodik alkalommal járulunk a szavazóurnák elé, hogy képviselő(ke)t küldjünk a parlamentbe. A szabályok 1990 óta nemigen változtak, de talán mégsem haszontalan átismételni a legfontosabb választási tudnivalókat. Most a választókerület funkcióját foglaljuk össze. MUNKATÁRSUNKTÓL Hány képviselőről döntünk? Az országgyűlési képviselői helyek száma 386. A képviselői helyek elosztására milyen elveket követ a választási rendszerünk? A választáson a képviselői helyek elosztására a többségi és az arányos választási rendszerek kombinációjából kialakított, úgynevezett vegyes választási rendszert alkalmazzuk. A többségi elv alapján történik 176 képviselői hely elosztása az egyéni választókerületekben. Ennek megfelelően, ha a választás első fordulója érvényes (azaz a választókerületben lakó választópolgárok több, mint fele szavazott), az a jelölt szerez mandátumot, aki az érvényes szavazatok több mint felét magáénak tudhatja (abszolút többségi elv). Ha a forduló érvénytelen, vagy nem volt ilyen jelölt, akkor második fordulót tartanak. Itt - amennyiben a forduló érvényes (mert a választópolgárok több mint egynegyede szavazott) - az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többségi elv). Mire való a területi választókerület? A 19 megyében és a fővárosban (az úgynevezett területi választókerületekben) a pártok által állított listák indulnak a választáson. Hogyan választunk a területi listáról? A választópolgárok egy-egy területi listára szavazhatnak, de onnan nevet kihúzni, új nevet beírni vagy a nevek sorrendjét megváltoztatni nem lehet (ez az úgynevezett kötött lista). 152 képviselői hely elosztása ezekben a területi választókerületekben történik az arányosság elve alapján. Ennek megfelelően az egyes listák a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz. Ha a területi listák nem szerzik meg az összes kiosztható mandátumot, a fennmaradó mandátumok az országos listán kiosztható mandátumok számát gyarapítják. Mire való az országos lista? Az országgyűlési képviselői helyekből fennmaradó 58 és a területi választókerületekből feljutó mandátum elosztására az országos kompenzációs listák között kerül sor. Az eredmény megállapításának és a mandátumok elosztásának szabályai elég bonyolultak, de megismerhetők a www.valasztas.hu honlapon. Mi alapján jön létre egy választókerület? Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok lakosságának száma megközelítőleg azonos legyen. A választókerületek határának megállapításánál figyelembe kell venni a kisebbségi, vallási, történelmi, földrajzi és más sajátosságokat. Az egyéni választókerületek székhelyét és területét (a hozzájuk tartozó településeket és településrészeket) - a fenti elvek figyelembevételével - a kormány állapítja meg. A területi (listás) választókerületek területe megegyezik a megyék és a főváros területével, székhelyük a megye székhelye. Az országgyűlési képviselő-választások kampányának finisében többféle határidő és szabály betartására kell figyelniük a jelölteknek, illetve a választópolgároknak. MUNKATÁRSUNKTÓL Március hátralévő napjaiban is zsúfolt a választási naptár. Március 21-én 16 óráig lehetett bejelenteni az országos listát és az azon szereplő jelölteket. Ugyanezen időpontig lehetett nyilatkoznia a több helyre is jelöltnek ajánlott választópolgárnak arról, hogy melyik jelölést fogadja el. Március 22-étől április 6-áig, illetőleg április 10-étől április 20-áig legalább egyszer ingyenesen közlik az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölőszervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit. Ma 16 óráig lehet bejelenteni a listák • kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplő jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét; továbbá a közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak megosztását.