Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-17 / 64. szám

PÉNTEK, 2006. MÁRCIUS 17. •KULTÚRAMandarin, Carmen és Homo ludens Háry János után Mozart-táncok Fut a Szegedi Kortárs Balett szekere: amikor nem itthon lépnek fel, Juronics Tamás és táncosai folyamatosan vendégszerepelnek valahol. Ma A csodálatos mandarint és a Carment, a következő két estén a Homo ludenst játsszák a kisszínházban - utóbbi egyik főszereplője, Haller János begipszelt kézzel. Tblcsvay László komponálta a zenéjét a Magyar mise című rockoratóriumnak, amely szombaton este 8 órától lapunk és a szegedi tavaszi fesztivál rendezésében csendül fel a dómban. MUNKATÁRSUNKTÓL - A lélek fejlődésének útjáról szól a Magyar mise, amely az elmúlt két évtized bebizonyította: időtálló és mindenkinek ugyanazt jelenti - mondja szerzeményéről a komponista, Tolcsvay László, aki azt is elmesélte: 1986 karácsonyán szerették volna bemutatni a rockoratóriumot a budavári Mátyás-templomban, de a szövege, az üzenete miatt nem engedték. - Azt szerettem volna, hogy azokra is hasson, akik nem hisznek semmiben. Az is jó, ha a hívő emberek biztosítják egymást a hitükről, de az a fontosabb, ha a tévelygő, lelki bizonytalansággal küzdő emberek találnak valamiféle támaszt, bizonyosságot legalább a darab meghallgatása idejére. Gondolom, ez a hatás annyira erős lett volna, hogy nem merték engedélyezni. Ezért azt találták ki a rendezők, hogy Webber Requiemjével együtt adják elő a Margitszigeten. Az 1987 júliusában megtartott ősbemutató után néhány héttel a szegedi Dóm térre is elvittük, aminek azért örültem különösen, mert gyermekkorom nagy részét Szegeden töltöttem, a családom jelentős része ugyanis ott élt. Amikor pici gyerekként láttam egy előadást a szabadtérin, olyan fantasztikus hatással volt rám, hogy titkon mindig arra vágytam: milyen szép lenne, ha valamelyik művemet eljátszanék ott. A Magyar mise után a Mária evangéliumát is bemutatták, most pedig különös alkalom, hogy a dómban is felcsendül a Magyar mise. Eleinte az egyházzal is küzdenünk kellett, mert azt kifogásolta, hogy miért írtunk további szövegeket hozzá, amikor a misének megvan a maga kanonizált, liturgiái szövege. Tíz-tizenkét év kellett ahhoz, hogy ez a szemlélet megváltozzék. A budapesti Szent István-bazilikában az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napján már a mise részeként adhattuk elő. - Nagyon sokféle műfajú lehet az a megszólalás, ami az embert az Isten felé vezeti mondja Kondé Lajos, a koncertnek otthont adó dóm plébánosa. - Fontos vatikáni rendelkezés, hogy csak olyan művek hangozhatnak el a római katolikus templomokban, amelyek egyeznek a liturgia szellemével. A Magyar mise abszolút templomba való. Modern hangvételét fel kell vállalnunk, nem szabad leragadnunk egyféle stílusnál, mert akkor konzerváljuk a dolgokat, holott a művészetnek lépést kell tartania a korral, meg kell szólítania a mai világot. - Nemrégiben mutattuk be a kecskeméti Katona fózsef Színházban a Háry Jánost, ami igazi összművészeti produkció. A tánc is rendkívül hangsúlyosan jelenik meg benne. A Szegedi Kortárs Baletten kívül helyi színészek, szimfonikus zenekar és a Kodály-iskola gyermekkara, valamint az Ars Nova Kórus és operaházi vendégénekesek is szerepelnek benne. Száztíz közreműködője van, ez az eddigi legnagyobb kecskeméti produkcióm. Szegeden csak akkor láthatná a közönség, ha meghívnák az előadást vendégjátékra - mondja a Háryt rendezőként jegyző Juronics Tamás, aki különös módon az elbukott magyar forradalmak, így 1956 emlékének is adózni kívánt a darabbal. A koreográfus a Bartók-évforduló megünneplését is fontosnak tartja, a sikeres Kékszakállú-előadás-sorozat után ezért most két előadásban felújította csapatával a kisszínházban A csodálatos mandarint. Ezzel a produkcióval a jövő hét végén Bartók szülővárosában, a romániai Nagyszentmiklóson is fellépnek, ahol még sohasem játszották a komponista egyetlen színpadi művét sem. Készülnek a ma kezdődő budapesti tavaszi fesztiválra is, ahol a Mandarint a Táncszvittel együtt adják elő. Az Eötvös Péter muzsikájára készített Atlantiszt is játsszák majd április 5-én a Művészetek Palotájában. A Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciójaként április 29-én, a tánc világnapján mutatják be a kisszínházban a Mozart-táncok című új darabot, amelynek Juronics Tamáson kívül három további koreográfusa van: Barta Dóra, Fodor Zoltán és Nagy Zoltán. - Rengeteg előadásunk van, nagyon túlterhelt a társulat, egyfolytában úton vagyunk. Májusban Temesvárra is készülünk a Kékszakállúval, remélem, összejön a tervezett vendégjáték árulja el Juronics, aki szerint kuriózum, hogy fiatal, tehetséges táncosuk, Haller János, akinek az egyik múlt heti kecskeméti előadáson eltört a keze, gipszben szerepel majd a Mandarinban. Sőt a Homo ludenst is így táncolja, amiben pedig ő az egyik főszereplő. A Carmenben viszont az együttes régi tagja, Aczél Gergő ugrik be helyette, aki egyetlen próbával vállalta a fellépést. h. zs. Jelenet a Homo ludens előadásából Fotó: Hollósi Zsolt A Tolcsvay-rockoratóríum másodszor Szegeden Magyar mise a dómban Sebestyén Márta, Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tblcsvay László és Tóth József a Magyar mise egyik korábbi előadásán Fotó: DM/DV Kiállítással kezdődött a sokszínű tavaszi rendezvénysorozat Látványos operettgála volt a szegedi nagyszínházban Baczkó Andrea és Véber Noémi kiállításának megnyitójával, valamint a nagyszínházi operettgálával megkezdődött tegnap az április 2-áig tartó III. Szegedi Tavaszi Fesztivál. MUNKATÁRSUNKTÓL A Képcsarnok Kft. felújított Gulácsy Termében Kozma József nyitotta meg tegnap a III. Szegedi Tavaszi Fesztivált. Az alpolgármester szerint a tavasz is megjött, azaz lassan az időjárás is hajlandó tudomásul venni, hogy milyen évszak van. Szegeden idén olyan kulturális programokat szerveznek - köztük a Bartók-emlékévet -, amilyenekkel kevés város büszkélkedhet. A tavaszi fesztivál széles spektrumú, gazdag kínálatában a szegediek és vendégeik is találhatnak ízlésüknek megfelelő kulturális élményt. A kora tavasztól késő őszig tartó idei fesztiválsorozat már felkészülés 2010-re, amikor Szeged kiemelt partnere lesz az Európa kulturális fővárosa címet viselő Pécsnek. Elekes Zoltán fesztiváligazgató azt hangsúlyozta: színes virágcsokrot nyújtanak át a közönségnek. A szegedi művészek mellett a következő két és fél hétben fellép többek között a Cotton Club Singers Tóth Verával, a Rajkó Zenekar, Sass Sylvia. Nagy sikert aratott tegnap a Frühling in Wien címmel megrendezett operettgála. Képünkön Dér Krisztina, a Szegedi Nemzeti Színház tagja Fotó: Frank Yvette Pitti Katalin, a Pannónia Klezmer Band, Szalay Kriszta, Mikó István. Gáti Oszkár és Érdi Tamás. A köszöntők után Papp György képzőművész, főiskolai tanár nyitotta meg két szegedi alkotóművész, Baczkó Andrea és Véber Noémi Varázslatos természet című kiállítását. A verniszázson Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának professzora játszott. Este Frühling in Wien - Tavasz Bécsben címmel nagyszabású, reprezentatív operettgálát rendeztek népszerű művészek fellépésével a nagyszínházban. Nagy Anikó a Streisand-film színpadi változatában Pinceszínház: Jentl Az egykori Rockszínház népszerű művésze, Nagy Anikó előadásában ma 19 órától a szegedi Pinceszínházban láthatja a közönség a Jentl című zenés játékot. MUNKATÁRSUNKTÓL Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas amerikai jiddis író novellái alapján, Michel Legrand muzsikájával forgatta a '80-as években Jentl című világsikerű filmjét Barbra Streisand, aki nemcsak a főszerepet játszotta, hanem egyben a rendező és producer is volt. Az Oscar-díjas film zenei anyaga lemezen is megjelent, és önállóan roppant népszerűvé vált. A történet magyar színpadi változatát a Rockszínház egykori társulatának kedvelt színésznője, Nagy Anikó játssza, és Legrand nyolc gyönyörű dalát is elénekli. Singer kizárólag Nagy Anikónak adta meg az előadás jogát, így a film színpadi adaptációja egyedül Magyarországon látható. A darab egy zsidó lány Nagy Anikó DM/DVJotó történetét meséli el, aki fellázad az ellen, hogy csak a férfiak tanulmányozatják a Törvényt. Férfimhát öltve növendéknek jelentkezik, ám tanulmányai közben szerelmi kalamajkába gabalyodik, amelyből csak az igazmondás és a tanulni vágyás szabadítja ki... A Jentl rendezője Balogh Bodor Attila, stúdiószínpadra írta és a dalszövegeket fordította Miklós Tibor, dramaturg Böhm György. Regióra az Ml-en A Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiója ma délután 2 óra után 3 perccel jelentkezik Regióra című műsorával. Szó esik a belvízkárosultaknak nyújtott jogi segítségről. Rögtönzött tárlaton mutatnak be néhányat a szabadságharc fegyvereiből, és elkísérnek egy megszállott vadvízi evezőst a túrájára. A magazinból kiderül, hogyan népszerűsítik a NATO-tagságot és a magyarok külszolgálatát középiskolásoknak az erre hivatott B.O.A. program keretében, és hogyan alkalmazzák a „semmiből valamit" elvét gazdasági ismeretek oktatásával az általános iskolákban. Emellett játékkal, kívánságműsorral várják a nézőket.