Délmagyarország, 2006. március (96. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-16 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁRCIUS 16. • KAPCSOLATOK« 17 Gyüdi Sándor (balról) operakarmesterként legutóbb Rost Andreával és Berkes Jánossal aratott nagy sikert a nagyszínházba n A szerző felvétele NÉVJEGY Gyüdi Sándor a JATE-n szerzett matematika-fizika szakos középiskolai ta­nári oklevelet, majd a Zeneakadémián karvezető! diplomát. 1988-ban a Szegedi Nemzeti Színház karigazgatója lett, átvette a Vaszy Viktor Kórus vezetését is. Operakarmesterként Gregor Józseftől Rost Andreán át Mont­serrat Caballéig több világsztárral is fellépett. 1999-ben a szegedi szimfo­nikusok igazgató-karnagyává választották. A barokktól a kortárs zenéig ível repertoárja. Együttesével rendszeresen vendégszerepel Nyugat-Európában, 2003 áprilisában a spanyol királyi család hivatalos húsvéti koncertjét diri­gálta a Palma de Mallorca-i katedrálisban. Jelentős szakmai közéleti tevé­kenységet is folytat, többek között a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szö­vetségének társelnöke. tottjainak jobb főnöke lesz, mert a muzsika beépül a szemé­lyiségébe. A zene társadalmi hasznosságának anyagi részét is föl lehetne tárni szociológiailag. Tény, hogy a komolyzene rend­szeres hallgatói között kevesebb a szenvedélybeteg, a bűnöző, s ezzel közvetve a társadalomnak megtakarítást hoz. Abban is biztos vagyok, hogy hazánkat a kultúra értékeli fel leginkább. Szeged friss Liszt-díjasa első koncertjét Debrecenben adja: a Kodály Kórussal Rossini Ünnepi miséjét dirigálja. Zenekara évek óta részt vesz a spanyolországi Bilbaóban operaprodukciók lét­rehozásában, épp ma indul az együttes az idei turnéra. Masse­net Manonját mutatják be négy előadásban nemzetközileg elis­mert énekes szólisták fellépésé­vel. Gyüdi Sándor pedig egy spa­nyol zenekarral Murciában ven­dégszerepel: Liszt, Kodály és Bar­tók műveiből összeállított ma­gyar koncertet dirigál. A hazaté­rés után még jelentős koncertek várnak az együttesre a filharmó­niai bérletben. Fontos feladat eb­ben az évadbán még Vántus Ist­ván operájának, az Aranykopor­sónak a bemutatása is. A Művé­szetek Palotája után a másik ran­gos budapesti helyszínen, a pati­nás Zeneakadémia felújítás előtt álló nagytermében is fellépnek. A nyáron sem pihenhetnek túl sokat, hiszen szabadtérin is több feladatuk akad: /uronics Tamás Új világ című balettprodukciójá­ban és a Bánk bánban is közre­működnek, és készülnek a ha­gyományos ajándékkoncertre is. HOLLÓSI ZSOLT Horváth Dezső író, publicista, lapjaink munkatársa kapta az idei sajtó­napon a Csongrád Megye Sajtódíja kitüntető címet. Frank Józseftől, a közgyűlés elnökétől vehette át kedden, a megyei és a szegedi önkor­mányzat ünnepségén, amelyet a megyeházán rendeztek a magyar sajtó napja alkalmából. Kollégánk újságcikkeiben évtizedek óta hűséges kró­nikása a valóság változásainak: ezeket úgy mutatja be, ahogyan a hét­köznapi emberek megélik. „Szemenszedett tisztessége" - ahogyan ma­ga nevezi a sajátjának választott magatartást - soha nem engedte meg, hogy írásaival másoknak ártson, de azt se, hogy ne jelezze: tudomása van a hitványságokról. Januárban töltötte be 70. életévét, de sok ifjút megszégyenítően tevékeny: tizenöt könyvet írt eddig, írja a következőt. Azt mondja, míg hármat teker a biciklijén, öt témába botlik, és egyiket sem hagyja ott, „az utcán heverni" - bárha azt is tudja: manapság so­kan vélik, valami hibája van annak, aki olvas, hát még annak, aki ír... Gyüdi Sándor; a szimfonikusok igazgató-karnagya Liszt-díjat kapott Jobb főnök, aki a zenét szereti Kiállítás a vadasparkban a Dél-Alföld természeti nevezetességeiből A kócsagoktól az orchideákig Kitüntetések az ünnep alkalmából Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából több szegedi és Csongrád megyei személyiség is díjakat, kitüntetéseket vehetett át az elmúlt napokban. A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére Széchenyi-díjat adományozott Totik Vilmos matematikusnak, akadémikusnak, a Szegedi Tudo­mányegyetem Bolyai Intézete tanszékvezető egyetemi tanárá­nak a matematikai analízis terü­RENDÖRÖK ES HATÁRŐRÖK ELISMERÉSE Az ünnep alkalmából a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai jutalmat vehettek át. A Magyar Köztársaság Arany Érdem­keresztjét Ozvald Imre ezredes, gazdasági igazgató kapta több évti­zedes munkájának elismeréseként. A belügyminiszter rendőrségi taná­csosi címet adományozott Batiz István alezredesnek, emléktárggyal jutalmazta Burány Lászlónét, Ko­zákné Vincze Máriát és Horváth Sándor nyugalmazott dandártábor­nokot. Utóbbit a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is jutalomban is részesítette. Az országos rendőrfőkapitány Mé­száros Ferenc nyugalmazott törzszászlóst soron kívül főtörzs­zászlóssá, Bugyi Rudolf nyugal­mazott főtörzsőrmestert soron kí­vül zászlóssá léptette elő a rend­őrség állományában végzett sok­évi munkájuk elismeréseként. A Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetője a rendőrség ál­lományában végzett kiemelkedő munkája elismeréséül soron kívül törzszászlóssá léptette elő Molnár Imre zászlóst, zászlóssá Noel Miklós, Németh Sándor Tibor és Justin Zsolt főtörzsőrmestert, törzsőrmesterré pedig Schwartz Gábor és Czene Árpád őrmestert. A megyei rendőrfőkapitány mun­kájuk elismeréseként 19 munka­társát részesítette dicséretben és jutalomban. A BM szolgálati jogvi­szonyban töltött időért tizenegyen vehettek át elismerést. A belügyminiszter a Nagylaki Ha­tárrendészeti Kirendeltség két munkatársát is elismerésben ré­szesítette. Soron kívül határőr törzsőrmesterré léptette elő Kiss Sándor őrmestert, határrendészt, valamint Bátorság Érdemjel kitün­tető címet adományozott Fodor At­tila határőr főtörzsőrmesternek, a kirendeltség járőrének. Ők márci­us 3-án hajnalban egy csatornába csúszott, és annak jeges vizében folyamatosan süllyedő román au­tóból három embert mentettek ki. létén elért eredményeiért, világ­hírű elméleteiért, valamint ki­emelkedő színvonalú oktatói te­vékenységéért. Az oktatási miniszter által ki­tüntetettek névsorát keddi szá­munkban közöltük, de közülük tévedésből kimaradt Lonovics Já­nos, a Szegedi Tudományegye­tem orvoscentrumának elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudomány doktora, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét vehette át Ma­gyar Bálinttól. Az Iparművészeti Múzeumban Bozóki András kulturális minisz­tertől Liszt Ferenc-díjat vehetett át Gyüdi Sándor, a Szegedi Szim­fonikus Zenekar igazgató-kar­mestere. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje ki­tüntetést kapta Csernus Sándor, a párizsi Magyar Intézet volt igazgatója, a Szegedi Tudomány­egyetem Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense. A Magyar Köztársasági Érdem­rend Lovagkeresztje (polgári ta­gozat) kitüntetést vehette át Du­dás fózsefné, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója. A Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt (polgári tagozati kitüntetésben részesült Husz Sándor egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györ­gyi Albert Orvos- és Gyógyszer­tudományi Centrum (Bőrgyó­gyászati és Allergológiai Klinika). Posztumusz Pro Sanitate elisme­résben részesült a néhai Vangel Róbert, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-rendelőintézet műtétes mátrixosztályának osz­tályvezető főorvosa. Miniszteri elismerésben része­sült Molnár József, az Országos Mérésügyi Hivatal Szegedi Mér­tékhitelesítő Hivatal főmunka­társa. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának dolgozói közül többen is kitüntetést vehettek át. A pénzügyminiszter Bolláné Kovács Ibolya főosztályvezetőt két évtizedes kimagasló szak­mai tevékenységéért, vezetői munkája elismeréséül Minisz­teri Elismerő Emléklap kitünte­tésben részesítette. A Beze­rédj-díj arany fokozatát Bernáth Péterné és Patóné Csapó Ilona kapta, ezüst fokozatában pedig Bönde Kata és Juhász Gizella részesült. A Délmagyarországot is kiadó Lapcom Kft. Kisalföld című napi­lapjának vezető újságírója, Kolo­szár Tamás kollégánk Táncsics Mihály-díjban részesült. Horváth Dezső sajtódíja Horváth Dezső (jobbról) Frank Józseftől vette át a megyei sajtó­díjat Fotó: Frank Yvette A nemzeti ünnepen Liszt-díjjal tüntették ki Gyüdi Sándort, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyát, aki együt­tesével nemcsak idehaza, ha­nem Nyugat-Európában is rendre sikert arat. - Meglepetéssel fogadtam, ter­mészetesen nagyon jólesett. Te­kintettel arra, hogy a karmester maga egyetlen hangot sem tesz hozzá a produkciókhoz, az elis­merésbe beleértendő annak a sok muzsikusnak a több éve tartó munkája is, akiken keresztül megvalósíthatom a zenélést ­mondja kitüntetése kapcsán Gyüdi Sándor, aki munkája leg­főbb értékei között az együttes­építést és a sok műfajúságot em­líti, amibe a kóruséneklés, a ko­rábbi karigazgatói működése éppúgy bele tartozik, mint az operadirigálás vagy a szimfoni­kusmuzsikálás. - Ha összehasonlítjuk a lát­szólag azonos jogi és finanszíro­zási keretek között működő, az­az önkormányzati fenntartású, vidéki szimfonikus zenekaro­kat, akkor egyes paramétereket tekintve nagy különbségeket ta­lálunk. Szombathelyen például van egy hangversenyterem, ami egyben az ottani zenekar szék­háza is, azaz ugyanott próbál­hatnak a muzsikusok, ahol kon­certeznek, ráadásul operát nem játszanak, így meglehetősen ké­nyelmes, egyszerű az életük a miénkhez képest. A legfonto­sabbnak most azt tartom, hogy a zenekarunk elhelyezési gondja mielőbb megoldódjon. Remény van arra, hogy a kérdés hamaro­san rendeződik, és megkaphat­juk székháznak a Korzó mozit. Ennél csak az lenne még nagy­szerűbb, ha Szegeden is létesül­hetne egy igazi hangversenyte­rem, amely nemcsak a mi együttesünknek, hanem min­denféle koncertezésnek is méltó otthona lehetne. Szeretném, ha olyan idők jönnének, amikor a város a kultúráján keresztül ke­resi a boldogulását, és ez felérté­keli a nívós produktumokat. Lapunk nemrégiben megkér­dezte az utca emberét: hallgat-e komolyzenét. Négyből egy járó­kelő akadt, aki volt már életé­ben szimfonikus koncerten. Gyüdi Sándor erre azt mondja: - Ha az emberek negyede rend­szeresen hallgatna komolyze­nét, az már nagyon jó arány lenne. Az igényes zene nem­csak a koncertlátogatókat építi, hanem rajtuk keresztül a többi­eket is. Meggyőződésem, hogy az a tanár, aki hangversenyekre jár, a tanítványaira is másképp hat, mint ahogyan az a vállalat­vezető is, akire nagy hatást gya­korol egy zenei élmény, a beosz­A Dél-Alföld természeti öröksé­ge címmel nyílt ismeretterjesztő kiállítás Szegedi Vadaspark zoo­iskolájában. A megyében is jelen lévő két nemzeti park igazgató­ságai és a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből összeállított be­mutató különlegességekkel is­merteti meg a látogatókat. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csongrád megyei te­rületéről bemutatkozik a Csaná­dipuszta is. Itt található tavaszon­ként a Dél-Tiszántúl legnagyobb összefüggő vízterülete: ezer hek­tárt borít ilyenkor víz. Ezt a tájat nem érintette művelésbe vonás, és ez nagyon helyes: a sovány ta­lajon nem teremne jól semmi, té­len-tavasszal a belvíz, nyáron az aszály sújtaná. így viszont euró­pai jelentőségű állat- és növényvi­lág élőhelye. Több ezer tőnyi állo­mányban virít a másutt ritkaság­számba menő, védett, élénksárga tavaszi hérics, errefelé él a megyei túzokállomány. A Maros hullám­tere is fontos területe a nemzeti parknak, fészkel erdeiben holló, fekete gólya, szalakóta,- Iciemelke­dő természetvédelmi érték az eu­rópai nyeles szemű légy, mely új faj Európában, első példányát itt fedezték föl tíz évvel ezelőtt, illet­ve a bánáti csiga is - hívja föl a fi­gyelmet a tudományos igénnyel készült bemutató, melyet Juhász Gőz Szilvia zoopedagógus rende­zett. A Kiskunsági Nemzeti Park többek között különleges orchi­deáit láttatja fotókon, például a szarvasbangót, a bugaci nőszőfü­vet, és a szegedi Fehér-tó madár­világa is bemutatkozik. A Móra Ferenc Múzeum állattani gyűjte­ménye természetvédelmileg je­lentős, madarakat mutat be. Ösz­szességében: olyan állatokkal-nö­vényekkel köthetünk ismeretsé­get, melyek ugyan itt élnek kör­nyezetünkben - ám ha nem jö­vünk el a kiállításra, könnyen le­élhetünk egy egész életet anélkül, hogy megpillantásukra valaha is esélyünk lett volna. F.CS. A Szegedi Vadaspark zooiskolájában megtekinthető kiállítás a ta­vaszi fesztivál rendezvénysorozatának része Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom