Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-03 / 29. szám

PÉNTEK, 2006. FEBRUÁR 3. Vinkler Vonalvarázsa «KULTÚRA« 7 Az idén diplomázik, de már Melindát énekelte a Művészetek Palotájában Primadonna lesz Rácz Rita Rácz Rita a főiskolás növendékekkel Az álruhás kertészlányban Fotó: DM/DV A Móra Ferenc Múzeumban ma délután fél 5-kor Vonalvarázs címmel nyílik meg a Vinkler László festőművész életművét bemutató sorozat ötödik em­lékkiállítása. MUNKATÁRSUNKTÓL „A vonal, a rajz az ember első fa­törzsbe hasított sebétől, sziklába vésett jelétől, agyagba karcolt dí­szítésétől Dürer fegyelmén, Leo­nardo líráján, Michelangelo virtu­ozitásán, Rembrandt szenvedé­lyén át Picasso zabolátlan teljes­ségéig végigkísérte és kíséri az embert, mint érzelem- és gondo­latvilágának legközvetlenebb le­képező eszköze. Vinkler László hatalmas grafikai hagyatékát la­pozgatva mindenekelőtt a műfaj e sokszínűsége ejtett rabul. Az a színesség és változatosság, mely egy gazdag érzelemvilágú, nagy műveltségű, minden eddigi ered­ményt önmagán átszűrő, XX. szá­zadi gondolkodó ember minden­napi alkotó megnyilatkozásainak tükre. Egyszer a golyóstoll fut a papír hó-fennsíkján, máskor tus­öntvények anyagban rejlő erőivel rajzolja meg pillanatnyi érzelem­térképét, majd a szén hamvas vo­nalfutamával bontja ki egy akt su­gárzó szépségét, a tustoll karcos szárnyalásával keres formát egy bukó angyal szárnyának, finom grafitceruzával ad puha tónuso­kat egy csendéletnek. Vinklernek lételeme, mindennapi szellemi tápláléka a rajz, melyekkel külö­nös naplót ír. Lapjain nyomon kö­vethető érzelmi világának vibrálá­sa, gondolatainak csatazaja, friss élményeinek örömteli fénye, ke­serűségeinek lenyomata. Napon­ta, szinte dátumszerűen vall raj­zos naplójában sorsáról, emberi és művészi vívódásairól és a tus­toll nyomán a lapokon kinyílnak a Vinkler életének hátországába nyíló ajtók is" - írja a tárlatsoro­zat ötödik részéhez érkezve az utóbbi években újra felfedezett szegedi mesterről tanítványa, Tandi Lajos művészeti író, a kiál­lítás rendezője. Helyes kis szubrettként, musica­lek, zenés játékok szereplője­ként tizennyolc évesen kezdte színházi pályafutását Rácz Rita. A közönség rögtön a szívébe zár­ta, népszerű lett, mégis úgy dön­tött, pályát módosít. Idén szerez diplomát a szegedi zeneművé­szeti magánének szakán, és a jö­vőben elsősorban operát szeret­ne énekelni. A színpadon olyan a kisugárzása, mint Dómján Editnek volt, hangja pedig a fiatal Rost And­reáé. Rácz Ritában összegződött szülei, Fekete Gizi és Rácz Tibor tehetsége. Saját jogon lett sike­res, hamar megszerette a publi­kum, amit jelzett az is, hogy megkapta a Dömötör-díjat is. A Mozart-jubileum alkalmából be­mutatott opera, Az álruhás ker­tészlány egyik főszereplőjeként a napokban nagy sikert aratott a zeneművészeti kar zsúfolásig megtelt Fricsay Termében. - Miközben 18 éves korom óta a színházban játszom, folyamato­san iskolába is járok. Két évig a ta­nárképző főiskola ének-karveze­tés szakának hallgatója voltam, tulajdonképpen csak azért, hogy anyát megnyugtassam: továbbta­nulok. De mindig is tudtam, hogy igazából magánéneket szeretnék tanulni. Kellett két év, hogy felké­szüljek a zeneművészeti felvételi­jére. Sikerült, és öt év elteltével idén végzek az egyetemi tagozaton - meséli Rácz Rita, aki Violante nehéz szerepét roppant muzikáli­san és kifinomultan énekelte a Mozart-operában. - Csodálatos volt ez a munka, nagyszerű csapat jött össze a darabra. Imádok a ren­dezőnkkel, Anger Ferivel dolgoz­ni, aki rendkívül felkészült és kö­télidegzete van. Fantasztikusan tud bánni az emberekkel, sokat ta­nultunk tőle. A tavaly átadott Művészetek Palotájában a szegedi színház egykori zeneigazgatója, Pál Ta­más beavató színházi elő­adás-sorozatot indított, növen­dékek és már befutott énekesek a Zeneművészeti Egyetem szimfonikus zenekarával ope­rák keresztmetszetét adják elő. Amikor a Bánk bán került sor­ra, Marton Éva ajánlására - aki szegedi mesterkurzusán hallot­ta - Rácz Ritát kérték fel Me­linda szerepére. - Óriási él­mény volt, hogy Kiss B. Atillá­val, a Bánk bán-film címszerep­lőjével énekelhettem - mondja Rita, akinek a budapesti bemu­tatkozása olyan jól sikerült, hogy amikor betegség miatt vá­ratlanul lemondta a Szombat­helyi Szimfonikus Zenekar opera- és operettgáláját a fel­kért szoprán, őt hívták, hogy beugrással mentse meg a hang­versenyt. - Pál Tamás a koncert előtti es­te telefonált, és olyan áriákat is kért, amiket még sohasem éne­keltem. Most is csodálkozom, hogy vállalhattam el. Éjszaka ta­nultam meg a darabokat, és más­nap délután 2-re kellett volna megérkeznem Szombathelyre, hogy a gála előtt még zenekari próbát tudjuk tartani. Ám olyan nagy hóesés volt, hogy nem mű­ködtek a váltók, ezért órákat ké­sett a vonat, így csak a hangver­seny szünetében érkeztem meg. Épp csak annyi időm maradt, hogy átöltözzek, sminkeljek, és próba nélkül ugrottam i mély vízbe. Rettenetesen izgultam, de minden hiba nélkül ment. Ez el­sősorban annak volt köszönhető, hogy Pál Tamás szenzációs kar­mester. Tökéletes biztonságban éreztem magam a vezényletével, mert tudtam: bármi történne is, jönne a zenekarral utánam. Éle­tem legkalandosabb koncertjén hatalmas sikert arattunk. Molnár László szegedi zene­igazgató is számít Rácz Ritára, aki még nem tudja, hogy leszer­ződjön-e valahová vagy előbb még elvégezze a kétéves opera­szakot is Kovalik Balázs és Mar­ton Éva szárnyai alatt a zeneaka­démián. Az már biztos: május­ban mutatják be Rossini Hamu­pipőkéjét a kisszínházban, ami­ben Rita Clorindát, az egyik go­nosz mostohanővért alakítja. Akik hallották mostanában éne­kelni, abban bíznak, mielőbb megtalálják az igazi primadon­naszerepek, Júlia, Gilda, Lucia, Violetta is... HOLLÓSI ZSOLT Amikor a Cinecitta magyarul beszélt Olaszországban 1934 és 1943 között közel ötven magyar filmet forgalmaztak. Több­ségük olyan vígjáték, amely rendkívül nép­szerűvé vált Itáliá­ban. Hatásukra „commedia all'ung­herese" (komédia magyar módra) né­ven önálló filmes műfaj született. Az elnevezés a bevált magyar sikerrecept alkalmazásával ké­szült filmeket jelölte. Olaszországban a harmincas-negyve­nes években hatottak a magyar filmek, amiről idehaza még a szakmai közvéle­mény is keveset tud. A téma kutatói közül elsőként Alessandro Rosselli térképezte fel AMHCOI A CINECITTA MACA AKI L BEME I T ezt az időszakot, és Amikor a Cinecitta magyarul beszélt címmel megjelent kötetében összegyűj­tötte azokat a filme­ket, amelyek magyar hatásról tanúskod­nak. Kiderült, a ma­gyar vígjátékok nyo­mán számos olasz készült. A felvetett problémák közül iz­galmas lenne annak megfejtése is, hogy miért jelenik meg az olasz filmekben Ma­gyarország és a ma­gyar nő mint vágytel­jesítő fantazma. A magyar és az olasz filmtörténet iránt ér­deklődők sok új in­formációt találhat­nak Rosselli köteté­ben. A-könyv a Széche­nyi-terv által támo­gatott Magyar em­lékek Olaszország­ban címmel indí­tott program kere­tében, Pál József irodalomtörténész professzor, szegedi tiszteletbeli olasz konzul koordinálá­sával, az SZTE Olasz Tanszékének kiadásában jelent meg. Rosztovból jönnek a kozákok i » ' I l i I ^ ^ 'f , « V i v A Hf * t Mg # . (S - f ' A" a * i n h, A virtuóz kozák táncokkal világszerte sikert aratott már a doni társulat Fotó: DM/DV Franciaországi turnéja előtt Szegeden is fellép a világhírű Doni Kozák Ének és Táncegyüttes. Az 1936-ban alakult, és azóta Amerikától Japánig vi­lágszerte népszerűvé vált rosztovi társulat kétórás látványos show-műsorát a Filharmónia Kht. szer­vezésében március 2-án este 7 órától láthatja a szegedi közönség az új szegedi sportcsarnokban. A hétfős népi zenekarral és tizenöt tagú kórussal fellépő táncosok ízelítőt adnak a virtuóz, fergete­ges kozák néptáncból. Az előadásra már árusítják a belépőket a Filharmónia Klauzál téri jegyirodá­jában. A budapesti Tivoliban állította színpadra a tragédiát Sándor János Hamletje Nagy sikert aratott Budapesten Sándor János rendezésében a Tivoliban bemutatott Hamlet. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Nemzeti Színház egykori főrendezője, az utóbbi években színháztörténeti kuta­tásaival figyelmet keltett Sán­dor fános állította színpadra a Budapesti Kamaraszínház egyik játszóhelyén, a Tivoliban nagy sikerrel futó Hamletet. A Shakespeare-dráma címszerep­ét Bertók Lajos alakítja, aki a kilencvenes évek második felé­ben a szegedi teátrum tagja volt. Opheliát Verebes Linda játssza, akit két éve a Mesél a bécsi erdő főszerepében látha­tott a szegedi közönség. A Polo­niust életre keltő Körtvélyessy Zsolt is sokáig szerepelt itt a hetvenes években. Egyszerre három Hamlet-produkció is színpadra került mostanában Budapesten, Sándor Jánosét a Sándor Jánost nyugdíjasként is hívják rendezni Fotó: Karnok Csaba közönség és kritika is jól fogad­ta. Kerényi Imre saját nyilatkozata szerint családi történetként ren­dezte meg a tragédiát a Madách­ban. A Bárka Színház produkciója pedig egy különleges kísérleti elő­adás: játék a Hamlet ürügyén. Mindenféle kellékeket kaptak a színészek, akik ezek felhasználá­sával szituációkat alakítottak ki. - Az én rendezésem a klasszi­kus értelemben vett Hamlet. Azért érdekes most ez a dráma,' mert a művész, az értelmiségi Magyarországon igen nehéz hely­zetben van ma: a hatalom és a pénz malomkövei között őrlődve keresi a helyét, ami bizony a két malomkő között nagyon nehezen található meg - mondja Sándor János, aki nagy örömmel rende­zett újra Pesten. - A napi problé­mák nélkül mehettem be a szín­házba, sok erőt adott az is, hogy különböző társulatoktól üzentek a régi színészeim: jó volt valami­kor együtt dolgozni. Azt gondol­tam, oly régen kicsöppentem a szakmából, hogy nem is emlékez­nek már rám. Hogy nem így van, ez nagyon jólesett. Egyet kell érte­nem sok szakmabelivel, aki Ber­tók Lajos alakítását példa nélkül állónak minősítette. Azt mond­ták róla: ő korunk Hamletje. Növelje megtakarításait! • Akár 1190 Ft havidíj! • 0 Ft kapcsolási díj! • Ingyenes beszélgetés hálózaton belül! í Beszélgessen ismerőseivel T-Kábel telefonon keresztül többet kevesebbért! www.t-kabel.hu | telefonos ügyfélszolgálat: 1298 BitfttilHflÉfiliBlBISÉIBH T- • -Kábel- • •

Next

/
Oldalképek
Tartalom