Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-23 / 46. szám

14 • KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2006. FEBRUÁR 23. AZ UGYVED VALASZOL tCS M Dr. Juhász György wtfM Mikortól működhet törvényesen egy cég r Tisztelt Ügyvéd Úr! Évek óta egyéni vállalkozóként dolgozom. Könyvelőm tanácsára úgy döntöttem, valamilyen céget alapítok. Valószínűleg betéti társaságot, de lehet, hogy kft-t. Én úgy tudtam, hogy már a cégbejegyzés előtt lehet kötni szerződéseket. Mostanában viszont sokat hallani arról, hogy ezek érvénytelenek. Nekem nagyon fontos lenne, hogy a társaság megalapításától folytathassam a tevékenységet. Nem szívesen várnám meg a bejegyzést, ami hosszú ideig is eltarthat. Kérdésem, mikortól kezdheti meg egy cég törvényesen a működését' Tisztelt Olvasó! A hatályos jogszabályok szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A bejegyző végzés tehát nem visszamenőleges hatályú. A jog ismeri az „előtársaság" intézményét. Ez a társaság életében egy átmeneti szakasz, ami a társasági szerződés ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe történő bejegyzésig vagy a bejegyzési kérelem jogerős elutasításáig tart. Nagyon fontos, hogy az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. A cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásakor a társaság már cégjegyzékszámot, adószámot is kap. Mivel a cég még nincsen bejegyezve, helyzete elvileg függőben van. Ilyenkor a kívülálló személyek tájékoztatása érdekében ezt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt" toldattal kell jelezni. Lényeges, hogy a cégbejegyzést megelőzően a társasági szerződést - a cégbíróság hiánypótlásra történő felhívása teljesítésének kivételével - nem lehet módosítani. Ha netán a bejegyzési kérelmet elutasítja a cégbíróság, akkor az elutasító végzés közlését követő 8 napon belül ismételten kérhetjük a cég bejegyzését, ekkor a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. Jó hír, hogy a cégbíróságok igen rövid idő alatt elbírálják a benyújtott kérelmeket. Manapság Csongrád megyében a cégbejegyzés akár néhány nap alatt is megtörténhet. Az előtársasági időszakról külön kell beszámolót készíteni és adóbevallást benyújtani. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben ön jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozik, és a jövőben betéti társaság beltagjaként kíván működni, ez a kettő összeférhetetlen. Ezért vagy kültagként lépjen be a társaságba vagy adja vissza a vállalkozói igazolványát. Kiállították az ö A dohány magyarországi elterjedését követő években már több nemes és főúri család férfiemberei füstöltek „az ördögkéménynyel". Addig is sok betegség gyötörte és pusztította a magyart, aztán már a dohány is jelentősen rásegített. A pöfékelés kezdeti népszerűségét jelzi, hogy Szeged az egyik fő dohánytermelővé lépett elő, amely városból már a 18. században gányó (dohánykertész) családok rajzanak ki és gányófalukat hoznak létre, melyek között Csanyteleket - nem gúnnyal - ma is gányósnak emlegetik. A dohánnyal egyidőben került hozzánk annak élvezetéhez szükséges tárgyi anyagként a pipa is. A pipa anyaga lehetett fagyökér, leginkább rózsafa gyökere, és agyag. A cseréppipa elsősorban a szegény ember szájába került maga metszette és lyukasztotta meggyfa szárral. Az 1950-es évek elején a vásárokban és a búcsúbazárosok között sok pipaárus kínálgatta a cserépből és a tajtékből készült pipákat. Jómagam minden esztendőben vettem nagyapámnak a tápai Misa-napi (Szent Mihály-napi) búcsúban egy Miska-pipát. Hogy az mi miatt volt Miska-pipa, nem akadtam a nyomára. Amolyan egy évre való pipa volt az, s nagyapám bár nagygazda volt, inkább az abba tömött szűzdohányt szívta, mintsem a hajtékot. Országosan híres volt a debreceni tányéros, illetve a hosszú, a Selmecbányái, a budai, és a föntebb már említett, több helyen élő pipafaragóktól származó gyökérpipák. A cseréppipa anyaga éppúgy tűzálló anyagból készült, mint azok a cserép főzőedények, amelyekből a múlt század elején még sokat használtak a falvak asszonyai. Voltak 10-15 centi hosszú, de akár 20 centis cseréppipák is, amelyek törökpipa névPipatóriuni, pipákkal Fotó: Schmidt Andrea re hallgattak. Föltehető, hogy a török időkben maradtak itt az első darabok, amelyeknek későbbi őseiből ma már csak múzeumokban találunk. Ezeket szinte pirosra égették, ám égetés előtt mértanias vonalakkal díszítették. Használatuk idején a felforrósodott pipakönyök még vörösebbé vált, s ha nagyon gyakran égett benne a dohány, akár meg is repedhetett. Mivel olcsó volt a cseréppipa, nem vesződtek reparálásával, hanem újat vettek a legközelebbi szögedi vásáron. A pipaszár főként ott kopott, ahol fogával tartotta a használója. S ha eltörött, leemeltek egyet, mert abból is, meg a cserép pipából is tartottak tartalékot a pipás emberek. A tajték finom agyag, amely pipa oldalára figurákat, alakokat metszettek a tajtékpipa-készítök. Egy-egy ilyen metszés akár politikai állásfoglalást is tükrözhetett. Gondoljunk csak a Kossuth-kultuszra, vagy a nemzeti érzések magyar címerrel való kifejezésre. De voltak vadászok számára készült, vadkant, szarvast ábrázoló pipák, egykorú katonáknál pedig várbástyát mutató tajtékpipák, amelyek java részébe a pipakészítés évét is belevéste a mester, másokéba kérésre pedig a leendő tulajdonos nevének kezdőbetűit. Amelyik tajtékpipából sok dohány kiégett, annak szinte piros márványos lett a színe, azaz jól kiszívták már. A tajtékpipa mívesen esztergált, nemzetiszín spárgával is fogható szárat igényelt. Egy-egy nemesnek, főúrnak akár több tucat tajtékpipája is volt, amelyeket a ház mindenki által jól látható szobájának előkelő helyén lévő pipatóriumban tartották. Amíg a cseréppipának nem, vagy csak egyszerű pléhkupakja volt, addig a tajtékon rézkupak díszlett, melyek között voltak igen díszesre formáltak is. A csibuk nem terjedt el annyira, mint a pipa, mégis, az 1940-es évek elejétől kedvelt gyermekjáték volt a csibuk alakú bádogfütyülő, amelybe vizet vettünk, és fújásakor bugyborékkal csiripelő hangot adott. IFJ. LELE JÓZSEF, SZEGED A vadkapitalista jelenségek és előidéző okai Aki ismeri a történelmet, az jól tudja, hogy az évszázadokkal ezelőtt kialakult kapitalizmust súlyos ember- és emberiségellenes bűnök - rabszolga-kereskedelem, rabszolgamunka, napi 10-14 órás munkaidő, gyermekmunka, a szociális gondoskodás teljes hiánya, stb. - terhelik. A későbbiek folyamán - a munkástömegek harcának is köszönhetően - ezeket fokozatosan megszüntették. Éppen Marx mutatott rá arra, hogy a kapitalizmus forradalmasítja a termelőerők fejlődését és hatáskörét fokozatosan kiterjeszti az egész földkerekségre. Marx ezzel megjövendölte a globalizáció bekövetkeztét. A kapitalista fejlődés élén haladó országokban demokratikus politikai rendszerek jöttek létre, amelyek segítségével és a munkásság harcának eredményeképpen modern, az állampolgári egyenlőséget, az emberi méltóságot, a társadalmi szolidaritást érvényesítő politikai és társadalmi berendezkedés jött létre ezekben az országokban. Most nálunk a politikai szóbeszédben teret kapott a vadkapitalizmus kifejezés. Kérdés, hogy európai viszonylatban lehet e tudományos igénnyel vadkapitalizmusról beszélni. Az azonban szerintem is tény, hogy nálunk voltak és vannak vadkapitalista jelenségek. A háború után 1945-46-ban a mértéktelen infláció, amely elsősorban az alsó társadalmi rétegeket sújtotta, mindenképpen vadkapitalista jelenség volt. A rendszerváltozás óta is néhány vadkapitalista fejlemény szenvedő alanyai voltunk. Az 1990. évi őszi három napos taxisblokád sokkja után az Antall-kormány visszavágásként gazdaságilag teljesen indokolatlanul széleskörűen liberalizálta a kőolaj-behozatalt és kereskfedelmet. Alanyi jogon kaptak vállalkozói engedélyt spekulánsok és kalandorok, akik állami csővezetéken és állami infrastruktúra segítségével importáltak kőolajat és kényük, kedvük szerint értékesítették. Mindezzel évekig az olajszőkítés, az olajbűnözés lehetőségét teremtették meg. Ez klasszikus vadkapitalista fejleménynek tekinthető. Némileg más formában, de ebbe a sorba tartozik a kárpótlási törvény, amely lehetővé tette, hogy a mezőgazdasággal semmiféle kapcsolatban nem álló személyek földterületekhez jussanak, míg a munkanélkülivé vált falusi lakosok tömegei elestek ettől a lehetőségtől. Ugyancsak az Antall-kormány tette lehetővé 1994-ig, hogy külföldiek földet vásárolhassanak nálunk. Vadkapitalista jelenség, de egyben eszköz és módszer is a magas infláció. A rendszerváltozás első éveiben a mértéktelen inflációval „szivattyúzták" át a jövedelmek nagy részét a gyorsan gyarapodó munkanélküliektől, a nyugdíjasoktól, a bérből és fizetésből élőktől a vállalkozók, a magas jövedelműek javára. Ekkor a pénzromlás üteme minden évben meghaladta a munkanélküli segélyek, a nyugdíjak és a keresetek növekedését. A Horn-kormány csak nagy nehézségekkel, az export ösztönzésével, a privatizáció meggyorsításával tudta dinamizálni a gazdaságot, amely végül hozzájárult az infláció csökkenéséhez is. Az Orbán-kormány idején az infláció minden évben mintegy 4 százalékkal meghaladta a tervezett mértéket, ami azt jelentette például, hogy a reálbérek 1999-ben 2,5, míg 2000-ben mindössze 1,5 százalékkal emelkedtek. A nyugdíjak vásárlóértéke e két évben átlagosan évente csak 2,5 százalékkal nőtt, miközben más rétegek jövedelmének gyarapodása ennél jóval nagyobb arányú volt. E társadalmi igazságtalanságot növelte, hogy mind az adókedvezményeket, mind a lakástámogatást a magasabb jövedelműek élvezhették. Amikor tehát a vadkapitalizmus elleni fellépésről beszélünk, nem szabad megengednünk, hogy az említett társadalmi igazságtalanságok visszatérjenek és a még meglevőket is fel kell számolnunk. TAMASI MIHÁLY, SZEGED Számtanpélda A Postabontásban megjelent egy levél Bodó Imre, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltjétől. Erre szeretnék reagálni az alábbiakban: Gondolom, nem én voltam az egyetlen, aki felhördült azon a kapitális bakiján, amely a lap február 22-i számában Sándor Zoltán és még húsz nyugdíjas levelére írt válaszának „alaphangját" megadta. Jómagam nem vagyok sem politikus, sem közgazdász, de annak m idején - Sándor Zoltánékhoz hasonlóan - odafigyeltem a számtanórán, így megtanultam, mi a különbség százalék és százalékpont között. A Fidesz javaslata pontos megfogalmazásban úgy szól(na), hogy a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulékot 29 százalékról 19 százalékra, vagyis 10 százalékponttal kívánják csökkenteni. Miután 29-nek a 10 (valamivel több mint) a 30 százaléka, bízvást állíthatjuk, hogy a tervezett csökkentés kb. 30 százalékos, de semmiképpen nem 10 százalékos. Tüdőm, nem ön az egyetlen, aki elkövette ezt a bakit, számos nyilatkozatban hallhattuk-olvashattuk hasonló megfogalmazásban; ám Sándor Zoltánék semmiképp nem marasztalhatók el ebben az ügyben, hiszen amit ők mondtak, az - az ön kifejezésével élve - „a tárgyilagosság mércéjével mérve" is helytálló. GÉCSEG ZSUZSA, SZEGED Ismét bolondítják a nyugdíjasokat A nyugdíjasok védelmében szeretném a véleményemet kinyilvánítani. Ennek a választási kampánynak a nyugdíjasok szinte a célpontjai lettek. Ami számomra a legborzasztóbb, hogy szinte szembefordítják a fiatalokkal őket. Pár évvel ezelőtt, szinte a nyugdíjasok voltak az akadály, hogy az ország kereke nem akart forogni. Most meg láss csodát, a nyugdíjasoknak ígérnek 14. havi nyugdíjat!? Hát tudják már meg, hogy a nyugdíjas, ha idős is, de nem bolond. Aki gondolkodik, az ezeket nem hiszi el, és talán a fiatalokkal szemben el se fogadná. A fiatalokat kitaníttatták a szülők, sok ott van munka nélkül, nincs keresete, hát persze, hogy fölháborodik, és jogosan. Úgy, hogy még családon belül is feszültséget okozhat! Ezzel a felelőtlen ígérettel ne rombolják le a nyugdíjasok tekintélyét, önbecsülését. A több pénz biztos jól jönne mindenkinek. De milyen áron? Ezt is bele kellene kalkulálni. NAGY FERENCNÉ, MÓRAHALOM Kísérletes verseny Bay Zoltán tiszteletére - Játsszunk fizikát! A Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszéke és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád Megyei Csoportja háromfordulós versenyt hirdet a Délmagyarország és a Délvilág napilapokban az egykori szegedi professzor, Bay Zoltán tiszteletére, fizikai kísérletekből általános és középiskolás diákok számára. Immár hagyományként, hetedik alkalommal hirdetünk kísérletes versenyt. Ebben az évben Bay Zoltánra emlékezünk, akinek a vezetésével éppen 60 éve észleltek először Európában radarvisszhangot a Holdról, és akinek a javaslata alapján vezették be a fénysebességre alapozott méterszabványt. A verseny arra igyekszik ösztönözni az általános és középiskolás diákokat, hogy fedezzenek fel néhány érdekességet a körülöttük levő világban. Lapunk három héten keresztül (legelőször e héten) három megoldandó kísérleti feladatot közöl. A résztvevőknek a feladatok megoldásait, a kísérletek körülményeit, az azokból származó tapasztalatokat és a jelenségek magyarázatait kell elküldeniük, kísérletenként legfeljebb egy A4-es lapon. A megoldásokat jól érthetően, pontosan kell megfogalmazni. A saját készítésű eszközök rajzai, fotói segítik a megoldások értékelését. A feladatok szövege mellett egy-egy idézet is található Bay Zoltánról. Egy kis kutatómunkával az idézetekre vonatkozó kérdésekre is válaszolni tudnak a versenyzők. A megoldásokat a név, lakcím, telefonszám, életkor, osztály és az iskola nevének feltüntetésével várják a szervezők. A legötletesebb és legszorgalmasabb beküldők jutalomban részesülnek és meglátogathatják az SZTE Kísérleti Fizikai Tanszékét, bemutathatják kísérleteiket 2006. március 31-én délután 3 órakor az ünnepélyes eredményhirdetésen. Internetelérhetőség: http//:titan.physx.u-szeged.hu/opt/ physics/ expphys/hirek.html « I. forduló Bay Zoltán a Debreceni Református Kollégiumban az első naptól kezdve ugyanazon diák mellett ült 8 éven keresztül. Ki volt az egykori padtársa, aki így emlékezett vissza első találkozásukra: „Első tíz percben a nagyudvaron, ahol a fiúkat bámultam, árván, vad játékukat, jött valaki, s halkan, objektíven, így szólt hozzám: - Ha nem játszol te sem, ne nézzük együtt a többieket? Megörültem. Kezeltünk. -A neved? - Bay Zoltán. Szép arca, szeme volt. Az első barát? Magányom oszolt." 1. Vegyél egy fém ruhafogast (drótból készült vállfát) a kezedbe úgy, hogy a kampós része lefelé álljon! A felső, egyenes drótdarabot hajlítsd úgy meg a közepén egy „púpot" képezve, hogy az ujjad körül majd forgatni tudd! Tegyél egy pénzérmét a kampóra és ügyesen egyensúlyozva forgasd meg a rendszert az ujjad mint tengely körül! Mi történik a pénzérmével? Változtasd az érme nagyságát! Mit tapasztalsz? Mi a magyarázat? 2. Sörkristályt állíthatunk elő, ha egy kis pohár (kb. 50 ml) sörben kevés, kb. 5-10 g keserűsót (MgS04) oldunk fel. Az oldatot tiszta ecsettel vízszintesen elhelyezett, füzetlap nagyságú üveglapra vagy átlátszó fóliára egyenletesen kend fel! Várd meg, míg az oldat megszárad! Figyeld meg a kapott képződményt, vizsgáld meg, hogyan függ a kristályosodás különböző paraméterektől (pl. hőmérséklet, szennyezettség, stb.)! 3. Karton- vagy rajzlapból készíts egy dobozt! Mérete egyezzen meg egy tartóstejes dobozéval! Moss tisztára egy tartóstejes dobozt! Helyezz egy mobiltelefont először a papír-, majd a tejesdobozba! Egy másik telefonról hívd fel a dobozba rejtett mobilt! Mit tapasztalsz? Magyarázd meg a tapasztaltakat! • Az I. forduló megoldásainak beküldési határideje: 2006. március 9. CÍM: Dr. Papp Katalin SZTE, Kísérleti Fizikai Tanszék Szeged, Dóm tér 9. 6720 JELIGE: JÁTSSZUNK FIZIKÁT!